Középdunántúli Napló, 1960. március (Veszprém, 16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

2 Káprázatos farsangi karnevál Hévízen Hévízen és Keszthelyen már napokkal előbb minden a nagy farsangi karnevált hirdette. Még a kirakatok is ünnepi díszt öltöt­tek. Az­­estélyiruhás kirakati pró­bababák szinte megelevenedtek, mintha valamennyi Hévízre invi­tálta volna a nézelődő utcai já­rókelőket. Szombaton talán alig akadt olyan ház, ahol ne készült volna valaki a ritka eseményre. Nyári zsúfoltság­­ februárban Ezt lehetett hallani az eszpresz­­szókban, a boltokban és minde­nütt, ahol csak emberek megfor­dultak. A fodrászok és varrónők még nagy ünnep előtt sem dol­goztak annyit, mint a legutóbbi szombatot megelőző napokban. Hévíz és Keszthely népét lázba hozta a feledhetetlen látnivalót, jó szórakozást ígérő farsangi karne­vál. Mintha február utolsó szom­batján visszasietett volna a nyári eleven élet a téli napokban egyéb­ként csendes üdülőhelyekre. A rendezőknek is ez volt minden vá­gyuk. A nagymúltú füredi Anna­­bálok példájára azért rendezték meg február 27-én az első hévízi farsangi karnevált, hogy a világ­hírű fürdővárosban is legyen ez­úttal minden évben egy olyan nap, amelyet országszerte várnak majd az emberek. Az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Éttermi Vállalat ezen munkálkodott már hetek óta. Puskás István igazgató, Skett Ist­vánné, a „Gyöngyvirág” cukrász­da vezetője, és még sokan mások nagy leleményességgel láttak hoz­zá a munkához. Az érdeklődés, a siker a reméltnél is nagyobb volt. A Gyöngyvirág cukrászdá­ban minden talpalatnyi helyet el­foglaltak. Sokan már csak az ab­lakon át figyelhették a nagy ese­ményt, a szépségverseny elődöntő­jét. Itt és a Pannónia étteremben három-három legszebb hölgyet választottak meg, titkos szavazás­sal. Ostrom a Béke étteremben A­­nagy farsangi karnevál szín­helye a Béke étterem, este 9 óra után valóságos ostrom alá került. Benn már javában folyt a készü­lődés, káprázatos színek ejtették ámulatba az utcán összesereglett embereket.Az ajtókat csak pont­ban 10 órakor, Karnevál hercegé­nek bevonulásakor lehetett meg­­nyitani. A türelmetlenkedő, a helyhiány miatt aggódó közönség azonban megfeledkezett a herceg parancsáról, és támadást indított az éttermi üvegajtók ellen, ame­lyek csakhamar engedtek is az erőszaknak. Karnevál hercegének birodalmi palotájában megkezdő­dött a „honfoglalás.” Az udvari nép gyengének bizonyult a túlerő­vel szemben. És megérkezett Karnevál hercege . .. Egy percet sem késett. Három­negyed 10 órakor hangos trombi­taszó hirdette a nagy eseményt. Az udvarmester, az udvari bohóc és a színes jelmezekbe öltözött ap­­ródok kíséretében érkezett a Gyöngyvirág cukrászdába, akik jelentették, hogy Karnevál herce­ge most vonul palotájába, a Béke étterembe. Miközben a herceg díszes kocsijaiba fogadta a hat leg­szebb hölgyet, a színes lampio­nokkal, hangos kürtszóval felvo­nuló apródok után a vendégsereg kíséretében megindultak a feje­delmi autók Hévíz utcáin. Az eső is szemerkélt már, de az emberek megálltak­ az utcán, megnyíltak az ablakok, kiváncsi arcok bámultak a menetre, s legtöbben nyomuk­ba szegődtek. Megválasztják Farsang Királynőjét Karnevál hercege elfoglalta he­lyét díszes trónján, meghallgatta az udvarmester köszöntőjét, maga elé rendelte a megválasztott leg­szebb hölgyeket. Szigorú szakér­tőkre bízta a választást, a zsűri döntötte el, ki legyen a herceg párja, Farsang Királynője. A 93- as számú Mikolics Ágnes bájos fiatal lány elfoglalhatta he­lyét a herceg trónja mellett. Karnevál herceg és Farsang ki­rálynő nyitó táncával aztán meg­kezdődött a bál. Tréfa tréfát kö­vetett, s ebben különösen jeleske­dett a herceg udvari bohóca; mó­kázott, jósolt, öt találatos lottókat ígért minden hölgynek. A hangu­lat parázs volt Csak néhol lehe­tett látni egy-egy embert, aki mintha valamitől félt volna. Mint kiderült, a reuma kórház „szöke­vényei” voltak, akik­ a bálozó or­vosok tekintetét akarták elkerül­ni. A szanatóriumok lakói már kedvezőbb helyzetben voltak, ők éjfélig legálisan szórakozhattak. Mindent betetőzött a „keresd a párodat” játék. Negyvenkét szá­mozott papírszívecskét osztottak szét 21 nő és 21 férfi között. Min­denkinek az azonos számú szív­ tulajdonosát, a párját kellett meg­találnia. Nagy volt a hahota, ami­kor kiderült, hogy egy-egy 69 éven felüli bácsi 17 éves ifjú le­ányban talált párjára. Éjfél után újabb nagy esemény, „Hévíz szé­pének megválasztása következett, Szekeres Károlyné személyében. Nagy volt a sürgés-forgás a konyhán is. Varga István, a Pala­tínusa főszakácsa olyan hideg­konyha ínyencségeket tálalt fel, hogy mindenki megcsodálta. A farsangi karnevál vidám zsi­vaja talán Keszthelyre is áthal­­latszott, mert még hajnaltájban is érkeztek vendégek. Innen is „át­pártoltak” néhányan a keszthelyi­ekhez, ahol a Hungária étterem­ben az erdészek bálján, a szarvas trófeákkal, fenyőágakkal díszített bálteremben fából faragott étla­pokról rendelhettek gombás őt­­ragont, csipkeízes vaddisznó pe­csenyét és kimondani is sok, mi minden mást. Jól szórakoztak a hévíziek, a keszthelyiek és az ország minden részéből idesereglett vendégek, s még reggel is emlegették: ilyen még nem volt, kitűnő volt, jövőre is eljövünk. Székely János Zárószavak a Szautler-gyerekek ügyében A megyeszerte élénk visszhan­got keltett Szautler Lacika, Piros­ka és Gáborka ügyében befejezé­sül — az ügy végleges lezárása­ként — közöljük az alábbi, szer­kesztőségünk címére érkezett le­velet: „Anyukám, apukám .’...* cím­mel, a Középdunántúli Napló feb­­ruár 11-én megjelent cikkükhöz néhány adatot szeretnék még hoz­záfűzni. A három Szaud­er-gyer­­mek — Gábor, Piroska és Lacika — olyan szellemi képességekkel rendelkező gyermekek, akik még igy sok örömet szereznek majd az örökbe fogadó szülőknek. Lacika, annak ellenére, hogy alig múlt négyéves, olyan remek verseket szaval, hogy elsőosztá­­lyos tanulónak is dicséretére vál­na. Piroska igen melegszívű, ra­gaszkodó kislány, s amellett fel­tűnően okos is. Gáborka szeme értelmesen csillog, meg vagyok győződve, hogy rendes családi környezetben kiváló tanulóvá lesz ez a jó magaviseletű, kivételesen értelmes fiú. Minhárom gyerme­ket igen rendes, becsületes csa­ládnak adtak ki, akik az eddig szerencsétlen sorsú, szüleiktől ki­taszított gyerekeket szeretettel ve­szik körül és örökbe fogadják. Szocializmust építő országunk­ban a hivatalos szervek felelős­ségre vonják az olyan szülőket, akikben elaludt a szülői felelős­ség. Mindhárom személy ellen, mint a Szaud­er-gyermekek jelen­legi intézeti gyámja, hivatalból feljelentést tettem, ifjúság elleni bűntett miatt. Az apát, az anyát és a második asszonyt, a bűnré­szes mostohát állítom bíróság elé. Levelet kapott a Gyermekvédő Otthon az anyai nagyanyától is, aki követeli az apa és a második feleség megbüntetését. A legna­gyobb felháborodás hangján írja, hogy csak az újságból értesült unokái szomorú sorsáról... De — kérdezem — milyen nagymama az, aki soha nem érdeklődött uno­kái élete, sorsa iránt, és „csak az újságból szerzett tudomást” a va­lóságról?. .. A családi élet magja, gyökere: az édesanya !... Amilyen az édes­anya, olyan az egész család élete. Tudom, vannak a családi életben igen nehéz küzdelmek, de ha az anya okosan, meggyőzően és ügye­sen megoldja, ezeket a problémá­kat,­­ meghajlik előtte az apa, a férfi. Engedjék meg az elvtársak, hogy köszönetemet fejezzem ki azért, hogy ez a cikk megjelent, hogy ezt az esetet felszínre hoz­ták. És köszönetemet fejezem ki Bánó Jánoséknak, Togdelics Jó­­zseféknek, a hat vasutas-feleség­nek és a sok-sok telefon útján ér­deklődőnek, meleg emberi szívü­kért, és segíteni akarásukért. Saj­nos, a Szaud­er-ügy nem egyedül­álló eset, de reméljük, hogy csök­kenni fog ezeknek a száma, mert rendszerünkben a gyermekvéde­lem nem hagy elkallódni egyetlen gyermeket sem. A felelőtlen szü­lők pedig elnyerik méltó bünte­tésüket. Németh Gézáné gyermekvédő otthon igazgató KÖZEL DUNÁN ÉI CLI NAPJ.O 1960. március 1. Korzó és stadion légy szép könyvet kaptam k­i Kassáról: a várost mutatja be ragyogó képekben, műemlékei­vel, régi házaival, s a legújabb kiemelkedő létesítményeivel, nagyszabású új építkezésével. Az egyik képen a város fő utcá­ja látható, a korzó idején. Zsúfo­lásig telt sétáló emberrel a széles, hosszú utca, végig az egész úttes­ten. Mert Kassán most is korzó van, minden este hattól hét óráig és vasárnap déltájban, így volt ez már száznegyven évvel ezelőtt is. Szepesházy—Thiele 1825- ben ki­adott könyvükben leírják az ak­kori ,,promenade’-t, vidám, szó­rakozó alakjaikkal. Persze, régeb­ben éles osztálykülönbségek vol­tak, a napos déli oldal természe­tesen az uraké, a nemeseké volt. Még emlékszem gyermekéveim­ből a kassai „bakakorzó”-ra: ez a másik, szerényebb, árnyas oldal volt, hol vasárnap délután a ka­tonák tereferéltek a szemrevaló lány cselédekkel. TS- őrzőt más városban is ta­­láltunk és találunk ma is. Veszprémben is volt vagy húsz évvel ezelőtt. Ha valakivel talál­kozni akart az ember, elég volt kimenni a városháza-­múzeum közötti szakaszra, egészen biztosan szembejött a keresett ügyfél. Mert az esti korzóra a legtöbben ki­mentek, legalábbis egyszer-kétszer végigrótta a veszprémi lakos a ha­gyományos útvonalat. Miért szűnt meg a korzó az egyik városban, és miért maradt meg a másikban? Erre a kérdésre a feleletet nehéz volna megadni. I­tt most nem akarok propa­­gandát csinálni a korzó­nak. Ám mégis úgy érzem, hogy valamiféle közösségi gondolat, az összetartás érzése lappanghat ab­ban, hogy a város lakói a nap bi­zonyos órájában összegyűlnek és legalábbis rövid időre tudomást szereznek egymásról. Mintha a korzó közelebb hozná egymáshoz az embereket, s tudatosítaná, hogy ennek a városnak a lakói. Mintha a korzó azt jelentené, hogy sze­retjük a várost, utcáit, s szívesen látjuk azokat, akik itt, a házak­ban laknak. Ez a város a miénk, ne éljünk annyira magányosan, elzárkózva a közösségtől. A kassai zsúfolt korzó képét nézve pedig korántsem gondoljuk azt, hogy az itt vidáman, gondta­lanul sétálók talán léhűtők, nap­­lopok volnának. S most kell meg­említenem a címben jelzett sta­diont. Éppen Kassán láttam az utóbbi években számtalan ízben, hogy ez a korzózó lakosság, ha sor kerül rá, nem riad vissza a legáldozatosabb közös munkától sem. Alig néhány hónap alatt fel­építették a nyolc kilométer hosz­­szú úttörővasutat, elragadó kör­nyezetben, s legnagyobbrészt tár­sadalmi munkával. Tömegesen vonultak ki a Csermelyvölgybe, és végezték a vaspálya fáradságos, nehéz földmunkást. Épp így buz­­gólkodtak a legutóbb a stadion felépítésében. Aki nem látta ezt a serény munkát, el se hinné e korzózó tömegről. Ismétlem, nem akarok a korzó mellett beszélni, itt szólok a közösségi szellem mel­lett, aminek elvégre is meg kel nyilatkoznia, akár gondtalan­­ro menődről, akár komoly erőfeszí­tést kívánó közösségi munkáról van szó. Dr. Vajkai Aurél Szovjet vendégek­ jártak Gyenesdiáson a minap. Megláto­gatta a községet két szovjet mezőgazda­­sági szakember, egy professzor és a Moszkva környéki Gorkij kolhoz el­nöke. A vendéglátók és a vendégek meleghangú baráti beszélgetést foly­tattak egymással. Kölcsönösen ismer­tették munkájukat és életüket, majd a helybeliek kérték: a vendégek ad­ják át szívélyes üdvözletüket a szov­jet kolhozparasztoknak. ►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦»♦♦+♦»»» ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ a KISZ Veszprém megyei Bizottsága és a Középdunántúli Napló olimpiai rejtvényversenyének feltételei. Március 3-án kezdődik a KISZ Veszprém megyei Bizottságának és a Középdunántúli Napló szer­kesztőségének OLIMPIAI REJTVÉNY­­VERSENYE. Az alábbiakban részletesen is­mertetjük a rejtvényverseny prog­ramját és feltételeit.­­ Az olimpiai rejtvényver­­­­serty öt fordulóból áll. Az első négy fordulóban 8—8, az utolsó fordulóban hét alkalommal közlünk különböző rejtvényeket, mindig a csütörtöki és a vasárnapi számban. A rejtvények között szerepel: Csütörtökön tippelés mérkőzésekre, tippelés táblázatokra, kérdések az olimpiákra, a VIT-ekre, és a Felszabadulási Kulturális Szemlére vonatko­zólag. Vasárnap keresztrejtvény és góltotó. 2 A fordulók időtartama: • I. forduló: március 3-tól március 27-ig bezárólag, II. forduló: március 31-től áp­rilis 24-ig bezárólag, III. forduló: április 28-tól má­jus 22-ig bezárólag, IV. forduló: május 26-tól június 19-ig bezárólag V. forduló: június 23-tól július 14-ig bezárólag.­­ A megfejtéseket, válaszo­­kat fordulónként össze­gyűjtve kell beküldeni. Beküldési határidők: I. forduló után: április 7. II. forduló után: május 4. III. forduló után: június 1. IV. forduló után: június 30. V. forduló után: július 18. Minden esetben a határnapon 12 óráig beérkező megfejtéseket vesszük figyelembe. Beküldendők: a megfejtések (8—3, illetve az utol­só fordulóban 7 megfejtés), és ugyanennyi szelvény, amelyet a lapból kell kivágni! /g A keresztrejtvény értéke­­lése — pontozással törté­nik. x „ A pontozás módja: minden rejt­vényért, illetve feleletért megha­tározott pontszámot adunk. Az egyes fordulókban a maximális pontszám a következő: I. forduló 203, II. forduló 170, 111. forduló 201, IV. forduló 176, V. forduló 185 pont — összesen tehát 940 pon­tot lehet elérni. A pontozás a fordulónkénti sor­soláskor nem szorísít, ekkor vala­mennyi megfejtést beküldő sze­mély között sorsoljuk ki a hu­szonöt-huszonöt darab totószel­vényt és 10—10 darab könyvet. A pontverseny állását (a leg­jobbak névsorát) ettől függetlenül minden forduló után közöljük, együtt a forduló totószelvény és könyv nyerteseinek névsorával. A közlés időpontjai: I. forduló után: április 13, XI. forduló után: május 11. III. for­duló után: június 8. IV. forduló után: július 6. Az ötödik forduló után a for­duló totószelvény és könyv nyer­teseinek névsorát együtt közöljük az egész versenyre vonatkozó ér­tékeléssel. A végeredményt a jú­lius 24-i, vasárnapi számban kö­zöljük. Egy-egy pályázó több szelvény­nyel é­s így több tippel is részt vehet a versenyen (ami különösen táblázat tippeléseknél, kérdés-fe­leleteknél jelentős). Természete­sen ilyen esetben annyi szelvényt kell beküldenie, ahány különböző tippet ad. Az értékelésnél a leg­több pontot jelentő megfejtést vesszük figyelembe.­­ A rejtvény verseny nyere­­­­ményeinek kiosztásához szükséges végső értékelésnél csak azokat a beküldőket vehetjük fi­gyelembe, akik egy-egy forduló egy-egy megadott rejtvényének megfejtésében meghatározott pontszámot érnek el. Az ilyen kulcsrejtvények a következők: I. fordulóban az 1. számú, II. fordulóban a 15. számú, III. fordulóban a 23. számú, IV. fordulóban a 31. számú, V. fordulóban a 39. számú rejtvény. E rejtvények közlésekor közöl­jük az elérhető maximális pont­számot és azt a minimumot, ame­lyet mindenkinek, aki részt akar venni a végső értékelésben, el kel érnie. A megfejtéseket olvashatóan írt teljes névvel és pontos lakcímmé kérjük beküldeni. CS A verseny díjazása —­­ fordulónkénti 25—25 fotó szelvény és 10—10 könyv kisorso­lásán kívül: Főnyeremény: UTAZÁS A RÓ­MAI OLIMPIÁRA, 2. díj: csehszlovákiai könutazó-3. díj: 4 személyes press -gép, 4. díj: sport-presszógép, 5—20 díj: 1—1 darab Népsta­dion belépő nemzetközi mérkőzé­sekre, 21—70 díj: 1—1 darab könyv, 4. A rejtvériyversenyt a KIS Veszprém megyei Bizottsága, Középdunántúli Napló szerkesz­tősége és a Megyei Ifjúsági Sport­­bizottság képviselőiből álló bi­zottság bonyolítja le és értékeli ki

Next