Napló, 1964. január (Veszprém, 20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-07 / 4. szám
4 Az éjszakások sem hiányoznak A pártoktatás tapasztalatai Jókai bányán — Csütörtökön lesz szeminárium? — kérdezte három bányász is rövid idő alatt Agárdi György elvtárstól, a Jókai-bánya egyik propagandistájától. A válasz természetesen mindegyik érdeklődésre ugyanaz volt: Lesz. Várlak benneteket. Gyakran töprengenek a propagandisták. Eljönnek-e az éjszakások? Erre korábban azt szokták mondani: hallgatója válogatja. Ma már úgy fogalmazzák, hogy a propagandistától függ. fóla jó a propagandista, ha érdekesek a foglalkozások, eljönnek az éjszakások is és meg sem látszik rajtuk, hogy keveset pihentek. Az idén már egyre kevesebb éjszakás hiányzik a szemináriumokról. A propagandisták arra törekednek, hogy érdekessé tegyenek minden foglalkozást. A Marxizmus—Leninizmus Kérdései I. évfolyamának tankönyvében sok olyan anyag van, amiről már éveken át hallottak a hallgatók. S ez nem túlságosan vonzza őket. Ezen úgy segítenek, hogy ami már ismertebb téma, azzal kevesebbet foglalkoznak, ami pedig új, azt részletesebben tárgyalják. Amit csak lehet, az üzem életéből vett példákkal szemléltetve, bizonyítva tárgyalnak. Például a technika fejlesztésével kapcsolalátszólag semmiség ez a kérdezősködés. Valójában mégis nagy dolog. Ennél nagyobb elismerést aligha kaphatna propagandista — bányászoktól. Legfeljebb még azt, hogy az éjszakások is eljönnek — végig vitatkozzék a szemináriumot. Mos kérdésnél szinte kizárólag Jókai-bányai példát idéztek. Ugyanígy a kommunista erkölccsel, a takarékossággal, az anyagok megbecsülésével kapcsolatban is saját portájukról kerestek jó és rossz példákat. Az érdeklődést sikerült felkelteni. Olyan emberek, akiknek egy-két évvel ezelőtt még a szavukat sem lehetett hallani, ma már órákon át vitatkoznak, véleményt mondanak. Szirmai Gyula, Schuch László, Bónis Ferenc — és még jónéhányan vannak, akiket mint igen szorgalmas, lelkiismeretes hallgatókat tartanak nyilván az előadók. — Én már három embernek is tartottam szemináriumot — említette Nagyobb László elvtárs, az egyik propagandista, az alapszervezet agit.-prop. felelőse. — Tudtam, hogy a többiek műszakon vannak, nem jöhetnek. Részükre a következő héten soron kívül tartott foglalkozást, úgy, hogy előzőleg névre szóló meghívót nyújtott át mindegyiknek. A pagandistái igyekeznek minden alkalmat megragadni, hogy a marxizmus terjesztésében előbbre jussanak. Tudják, hogy eredményt elérni így is csak lassan lehet Nem lehet kimutatni, hogy egy-egy pártoktatási év alatt — az ott hallottak hatására — menynyit változik az emberek gondolkodása. De, hogy nem marad eredménytelen, ezta legutóbbi hóviharos időszakban is tapasztalhatták. Az ötvenhat községből beljáró dolgozók zöme kilométereket gyalogolt a viharban, hogy munkahelyére érjen. És az üzem ezekben a napokban is teljesítette tervét. (Mikéné) Érdekes foglalkozások Mindig többet nyújtani Ezt a módszert most már valamennyi előadó átvette. Ha a műszakcsere miatt nem tudnak megjelenni a hallgatók, két részben tartják meg a foglalkozást. A propagandisták és a pártszervezet vezetősége állandóan törekszenek többet nyújtani a hallgatóknak, hogy mind több emberrel megszerettessék a politikai oktatást Éveken át gond volt a tagfelvételnél, hogy a kérelmező a tagjelöltsége idején képezte-e magát politikailag. Most külön tanfolyamot tartanak a tagjelölteknek ahol a legfontosabb pártpolitikai kérdésekkel ismerkednek. -------------Az idén első ízben szervezett előadásos oktatásban, a politikai akadémián, a Jókai-bánya dolgozói közül 700-an vesznek részt. Ennek előzménye, hogy Papp János elvtárs, az üzem párttitkára tavaly négy előadást tartott a VIIT. kongresszus anyagából. Ez akkor olyan nagy érdeklődést váltott ki, hogy elhatározták, módot keresnek az új oktatási évben, hogy minél több ember előtt ismertessék a párt politikáját. Erre igen alkalmasnak bizonyul a politikai akadémia. A Jókai-bánya pártszervezetének vezetősége, pro► -------------- Tanulnak a nőtanács titkárai január első felében Tapolcán a Keszthely, Sümeg, Devecser és tapolcai járás■ő tanácsainak együttes szervezésében 2 napos tanfolyamot rendeztek a községi főtanács-titkárok részére. A tanfolyamon az asszonyok kül- és belpolitikai előadásokat, mezőgazdasági beszámolót és a nőtanácsok előtt álló feladatokról hallottak. Ugyanezt a tanfolyamot több járásban, illetve városban is megrendezik. A zirci járásban már szintén lezajlott a kétnapos értekezlet, a veszprémi és a pápai járásban pedig január második felében tartják a kétnapos továbbképzést. Jordániát bélyegek a pápa látogatása tiszteletért? Ammanban hivatalosan közölték, hogy egy forgalomban lévő bélyeget, amely a jeruzsálemi Szent Sírt ábrázolja, VI. Pál pápa látogatása tiszteletére felülnyomják a pápa és Huszszein király arcképével. TOJÁSOK PLASZTIKBAN Angliában kaphatók. Előnyük: nem törnek a szállítás során, frissek maradnak, miután teljesen szigetelve vannak a levegőtől Főzéskor a plasztikus burok egyszerűen felolvad a forró vízben. A venprémi Vetőc Színház ]i jí következő előadásai 1 S PÁPA, január 7-én, kedd 7 óra, A bérlet i1 'I VESZPRÉM, január 8-a, szerda, 6 ó - ]' Fémfeldolgozó '! S SZENT JOHANNA i| I (9406) ji JVAFLO Egy japán művész, Insho Domoto furcsa összeütközésbe került országa törvényeivel egy ajándék miatt, amelyet még XXIII. János pápától kapott. A pápa annak idején nagyértékű, művészi kivitelű kardot küldött Domotonnak ajándékul, amiért a japán művész egy rendkívüli szépségű madonnaképet készített az oszakai katolikus templom részére. Az antik kard közel egy méter hosszúságú, a japán törvények azonban kimondják, hogy magánszemélynek 18 centiméternél hosszabb pengéjű kés nem lehet a birtokában. Kivételt képeznek: a műtárgynak nyilvánított kardok, ezeknek birtoklásához azonban különleges rendőri engedélyre van szükség. Domoto folyamodott ilyen engedélyért, de amíg a bürokratikus eljárást nem folytatják le, addig a pápai ajándék a japán vámhivatal őrizetében marad. --------------Bonyodalmakat okoz egy pápai ajándék 1964. január 1 Hetvennyolcezer fiatalt vesznek fel a középiskolák első évfolyamára Iskoláztatási rendelkezés az 1964—65-ös tanévre A Művelődésügyi Minisztériumban elkészült az 1964—65-ös oktatási évre szóló iskoláztatási rendelkezés, amely a korábbiakhoz képest több, figyelemreméltó új vonást tartalmaz. Az idén a rendelkezés hamarabb jelenik meg, mint a múlt évben, így az iskolák a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációs és tartalmi feladatok elvégzésére kellően felkészülhetnek. A miniszteri rendelkezés kimondja: a tanulmányait eredményesen folytató, s továbbtanulásra jelentkező valamennyi általános iskolás részére — a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével — lehetővé kell tenni a felvételt valamelyik középiskolába, vagy szakmunkás-tanuló (ipari tanuló) iskolába. Azzal kapcsolatban, hogy előreláthatólag milyen arányú lesz az idei felvétel, közölték: ebben a tanévben az általános iskolák 8. osztályát körülbelül 153 000 fiatal végzi el. Közülük — a tervek szerint — mintegy 78 000-et vesznek fel a különböző középiskolák első évfolyamaiba. Ez 51 százalékos arány, szemben a jelen tanévi 46,7 százalékkal. A nyolcadikat végzett többi fiatal szakmunkástanuló iskolákban, gép- és gyorsíró iskolákban, vagy másutt folytathatja tanulmányait. Egyik új vonása az iskoláztatási rendelkezésnek, hogy ezúttal először együtt adják közre a középiskolai és a szakmunkástanuló iskolai felvételekre vonatkozó tennivalókat. Egyszerűsíti az iskoláztatási munkát, hogy megszüntetik a jelentkezési lapok visszaküldését az általános iskolákhoz. Ha az első helyen megjelölt középiskola vagy szakmunkás-tanuló iskola nem tudja felvenni a diákot, akkor jelentkezési lapját közvetlenül a második helyen megnevezett intézménybe továbbítják. Ezzel egyrészt gyorsul a lebonyolítás, másrészt megkímélik a szülőket az utánjárástól. Az iskoláztatás egységesítésének eredményeként az új jelentkezési rendszer értelmében a középiskola mellett második helyen meg lehet jelölni szakmunkás-iskolát, vagy szakmunkástanuló iskola mellett gimnáziumot. A szakmunkás-tanuló iskolákba felvételt kérők számára új jelentkezési lapot adnak ki. Ezen ismertetik a mezőgazdasági szakmákat, valamint azokat az ipari szakmákat, amelyek tanulóotthoni elhelyezést is biztosítanak. A mezőgazdasági szakmunkásképzésre jelentkező fiatalok minden szakmában helyet kapnak tanulóotthonban. Tanulószobai felvételre a bejáró és a magánházaknál lakó középiskolás diákok, valamint a nevelőszülőknél elhelyezett állami gondtorzottak jogosultak. Ugyancsak új vonása az iskoláztatásnak, hogy a gimnáziumok részére körzeteket állapíthatnak meg. A körzetesítés elősegíti, hogy az egyes iskolákba arányosan kerüljenek jobb és gyengébb előmenetelő tanulók, ne legyen e téren aránytalanság azokon a helyeken, ahol több gimnázium is van. Szóvá tették még, hogy sok gondot okoz a minisztériumnak, hogy egyes szülők azt hiszik, minden iskolatípusnak a művelődésügyi tárca a főhatósága, s a fel nem vett tanulók ügyében fellebbezésükkel oda fordulnak. Ezúton is felhívják a figyelmet, hogy technikumok a különböző szakminisztériumok hatáskörébe tartoznak, ilyen esetben tehát a fellebbezést — az iskola útján — az illetékes szaktárcához kell benyújtani, nem pedig a Művelődésügyi Minisztériumhoz. - ■■ -------------- Ifjúsági eszperantó szakkör Egyre inkább bővül, színesedik a veszprémi Ifjúsági Ház programja. A szakkörök sora most egy újabbal bővül. Január 8-án, délután 5 órai kezdettel tartja alakuló gyűlését az ifjúsági eszperantó szakkör. A szakkör — amely szeretettel várja sorában a veszprémi fiatalokat — vezetője Nemere István lesz, a veszprémi eszperantisták ifjúsági elnöke. A szakkör minden szerdán és pénteken tart 2—2 órás foglalkozást. Az Ifjúsági Ház új szakköre teljesen ingyenes, sőt, még a tankönyveket is térítésmentesen bocsájtják a fiatalok rendelkezésére. diadalmenetben...N emcsak Várpalotának és Veszprém megyének, de Magyarországnak kiemelkedő történelmi alakja volt Thury György palotai várkapitány. Kezembe került a Thury emlékeknek egy ritka gyűjteménye, a Singer Ábrahám, egykori palotai rabbi által megírt ,,Palota város történetéből” c. könyve, melynek fejezeteiből érdemes kiemelni a következőket: Thaly Kálmán „fedezte fel” a Nemzeti Múzeumban azt a daloskönyvet kéziratban, melyet Szencsy György állított össze a XVII. század utolsó negyedében, egészen 1704-ig. Ez a kis versgyűjtemény magában foglalja a XVI. század közepétől a XVII. század végéig dalolt vitézi énekeket, javarészt névtelen szerzők művelt. A kötetnek bennünket Veszprém megyeieket, palotaiakat leginkább érdeklő verse: „Az vitéz Túri György haláláról" című históriás ének, mely a XVI. század jeles törökverőjének elestéről szól. A költemény kissé groteszkül rajzolja Thuryt: „Vitéz és magyar módra termett vala, tisztes öreg és vastag ember vala, vitézi fejében két szem vala, mindennemű jóság ő bemre vala”. A szerző szerint Hunyadi óta nem volt nagyobb hőse a magyaroknak. Thury György hírnevét az 1564. évi török ostrom sikeres visszaverése még jobban gyarapította. Takács Sándort idézve: Számos vitéz akadt, aki a párviadalokban nemcsak ismert, de egyenesen nagy nevet szerzett magának. Ilyen volt Thury Györgyünk, a magyar végbeli világnak e ragyogó csillaga. Valamennyi egykori krónikás feljegyzi, hogy a bajviadalokban legyőzhetetlennek tartották. Híre Ázsiába is elszállott. 1565-ben egy Koralikos nevű, hatalmas erejű török vitéz csak azért jött hozzánk Mezopotámiából, hogy a nagy Thuryt megismerje és vele fegyverét összemérje. Ez a kívánsága azonban nem teljesült, mert csata közben bajra hívta Thallóczy Bánffy Bálintot, aki a kihívást el is fogadta s miután a két sereg felállott, a kopjás párbajozók oly erővel rohantak egymásnak, hogy mindketten lovastul felborultak. Bánffy előbb kapott lábra, a nagyerejű Koralikost megsebezte és később szolgájával lefejeztette, így a szegény Koralikosnak Allah nem engedte meg, hogy a nagy Thury Györgyöt megismerje! A körmendi levéltárban is őriztek egy 1566-ban Musztafa basa által írt sértő, kihívó levelet, amelyben egyszerre Enyingi Török Ferencet, Gyulaffy Lászlót és Thury Györgyöt provokálja. Erre válaszlevélben Thury így ír: „Továbbá én Thury György az én tisztességemet meg akarom oltalmazni, nem álnokul, hamis, hazug nyelvvel, mint te! Erre harmadnap választ tégy, ha elkezdted, mert aztán mint bégeknél, basáknál, még a te császárodnál is olyan levelet láss, hogy vagy apád alá kell bújnod, vagy elő kell hoznod a te hazug szájadat.” (Hogy a párbaj megtörtént, erről sajnos nem szólnak a feljegyzések.) Thury György nemcsak vezére, kapitánya volt a rábízott várőrségnek, hanem lelke, bajtársa is. Katonái szerették, mert ő is szerette vitézeit, s ha szigorúan kellett velük bánni, neki fájt legjobban. Erre mutat egy 1566 március 25-i levele, amelyben a kamarának azt írja: „Én is immár elkerültem szegényeket tömlöcözni és kalodázni, ki miatt sokan el is futottak". A palotai vár két tornya, amelyről a közhit ma is azt tartja, hogy ebben raboskodtak a török foglyok, kalodája volt volt a renitens magyaroknak is. Fegyelemsértés esetén nem ismert kegyelmet, talán csak a törököket gyűlölte jobban. Thury Györgyöt a többszöri dicsőségesen visszavert török támadások után — talán jutalmul — a nagykanizsai vár parancsnokává nevezték ki. A kanizsai csatában a hős vezér, aki maflát megadni nem akarta, hősi halált halt. Pedig a török nagy jutalmat tűzött ki annak, aki Thuryt élve elfogja. Thury megmutatta, hogy olyan ember még nem született. A kirohanásnál Thuryt csak a lábán szabad megsebesíteni — mondták a török vezérek —, de ő levett sisakkal, nyílt fővel rontott ki az ellenség közé, szinte mellét tárva az ellenséges dárdáknak, de nem is jutott élve a törökök kezébe! A török diadalittasan küldte el fejét a szultánnak Konstantinápolyba. Míg máskor a törökök magukkal a foglyokkal vitették levágott bajtársaik fejét, most maga Ali, klissazi bég viszi be valóságos diadalmenetben a diadalív alatt. A szultán és nagyvezér elmennek Thury fejének megtekintésére és utána, mint az a legnagyobb hőst megilleti, vitézi módra tisztességgel temetik el Ennél dicsőbben alig végezhette volna Thury életét. Legnagyobb diadalát holta után „élvezhette”, mint azt maga a konstantinápolyi követ írja ezt Bécsbe a királynak. Úgy gondoljuk, érdemes felvetni a gondolatot, hogy a vár restaurálásakor ne csak a hollómadaras Corvin címer, de Thury György címere is kerüljön a palotai vár falára, nemkülönben Pálffy Tamásé, aki később Thurynak méltó utódja volt a kapitányságban. Dr. Pater Ender Vitte Ali Thury fejét