Napló, 1964. január (Veszprém, 20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

4 Az éjszakások sem hiányoznak A pártoktatás tapasztalatai Jókai bányán — Csütörtökön lesz sze­minárium? — kérdezte há­rom bányász is rövid idő alatt Agárdi György elv­társtól, a Jókai-bánya egyik propagandistájától. A vá­lasz természetesen mind­egyik érdeklődésre ugyanaz volt: Lesz. Várlak bennete­ket. Gyakran töprengenek a propagandisták. Eljönnek-e az éjszakások? Erre koráb­ban azt szokták mondani: hallgatója válogatja. Ma már úgy fogalmazzák, hogy a propagandistától függ. fóla jó a propagandista, ha ér­dekesek a foglalkozások, el­jönnek az éjszakások is és meg sem látszik rajtuk, hogy keveset pihentek. Az idén már egyre kevesebb éjszakás hiányzik a szemi­náriumokról. A propagandisták arra tö­rekednek, hogy érdekessé tegyenek minden foglalko­zást. A Marxizmus—Leni­­nizmus Kérdései I. évfolya­mának tankönyvében sok olyan anyag van, amiről már éveken át hallottak a hallgatók. S ez nem túlságo­san vonzza őket. Ezen úgy segítenek, hogy ami már is­mertebb téma, azzal keve­sebbet foglalkoznak, ami pedig új, azt részletesebben tárgyalják. Amit csak lehet, az üzem életéből vett példákkal szemléltetve, bizonyítva tár­gyalnak. Például a techni­ka fejlesztésével kapcsola­látszólag semmiség ez a kérdezősködés. Valójában mégis nagy dolog. Ennél nagyobb elismerést aligha kaphatna propagandista — bányászoktól. Legfeljebb még azt, hogy az éjszakások is eljönnek — végig vitat­kozzék a szemináriumot. Mos kérdésnél szinte kizáró­lag Jókai-bányai példát idéztek. Ugyanígy a kom­munista erkölccsel, a taka­rékossággal, az anyagok megbecsülésével kapcsolat­ban is saját portájukról ke­restek jó és rossz példákat. Az érdeklődést sikerült felkelteni. Olyan emberek, akiknek egy-két évvel ez­előtt még a szavukat sem lehetett hallani, ma már órákon át vitatkoznak, vé­leményt mondanak. Szirmai Gyula, Schuch László, Bónis Ferenc — és még jónéhá­­nyan vannak, akiket mint igen szorgalmas, lelkiisme­retes hallgatókat tartanak nyilván az előadók. — Én már három ember­nek is tartottam szeminá­riumot — említette Nagyobb László elvtárs, az egyik propagandista, az alapszer­­vezet agit.-prop. felelőse. — Tudtam, hogy a többiek műszakon vannak, nem jö­hetnek. Részükre a követke­ző héten soron kívül tartott foglalkozást, úgy, hogy elő­zőleg névre szóló meghívót nyújtott át mindegyiknek. A pagandistái igyekeznek minden alkalmat megra­gadni, hogy a marxizmus terjesztésében előbbre jus­sanak. Tudják, hogy ered­ményt elérni így is csak lassan lehet Nem lehet ki­mutatni, hogy egy-egy párt­oktatási év alatt — az ott hallottak hatására — meny­nyit változik az emberek gondolkodása. De, hogy nem marad eredménytelen, ezt­­a legutóbbi hóviharos idő­­­­szakban is tapasztalhatták.­­ Az ötvenhat községből be­ljáró dolgozók zöme kilomé­tereket gyalogolt a vihar­ban, hogy munkahelyére érjen. És az üzem ezekben a napokban is teljesítette tervét. (Mikéné) Érdekes foglalkozások Mindig többet nyújtani Ezt a módszert most már valamennyi előadó átvette. Ha a műszakcsere miatt nem tudnak megjelenni a hallgatók, két részben tart­ják meg a foglalkozást. A propagandisták és a párt­­szervezet vezetősége állan­dóan törekszenek többet nyújtani a hallgatóknak, hogy mind több emberrel megszerettessék a politikai oktatást Éveken át gond volt a tagfelvételnél, hogy a kérelmező a tagjelöltsége idején képezte-e magát po­litikailag. Most külön tan­folyamot tartanak a tagje­lölteknek ahol a legfonto­sabb pártpolitikai kérdések­kel ismerkednek. -------------­Az idén első ízben szer­vezett előadásos oktatásban, a politikai akadémián, a Jókai-bánya dolgozói közül 700-an vesznek részt. En­nek előzménye, hogy Papp János elvtárs, az üzem párttitkára tavaly négy elő­adást tartott a VIIT. kong­resszus anyagából. Ez akkor olyan nagy érdeklődést vál­tott ki, hogy elhatározták, módot keresnek az új okta­tási évben, hogy minél több ember előtt ismertessék a párt politikáját. Erre igen alkalmasnak bizonyul a po­litikai akadémia. A Jókai-bánya pártszer­vezetének vezetősége, pro­­► --------------­ Tanulnak a nőtanács titkárai január első felében Ta­polcán a Keszthely, Sümeg, Devecser és tapolcai járás­­■ő tanácsainak együttes szer­vezésében 2 napos tanfo­­lyamot rendeztek a községi főtanács-titkárok részére. A tanfolyamon az asszo­nyok kül- és belpolitikai előadásokat, mezőgazdasági beszámolót és a nőtanácsok előtt álló feladatokról hal­lottak. Ugyanezt a tanfolya­mot több járásban, illetve városban is megrendezik. A­­ zirci járásban már szintén­­ lezajlott a kétnapos érte­kezlet, a veszprémi és a pápai járásban pedig janu­ár második felében tartják a kétnapos továbbképzést. Jordániát bélyegek a pápa látogatása tiszteletért? Ammanban hivatalosan közölték, hogy egy forga­lomban lévő bélyeget, amely a jeruzsálemi Szent Sírt ábrázolja, VI. Pál pápa lá­togatása tiszteletére felül­nyomják a pápa és Husz­­szein király arcképével. TOJÁSOK PLASZTIKBAN Angliában kaphatók. Elő­nyük: nem törnek a szállí­tás során, frissek marad­nak, miután teljesen szige­telve vannak a levegőtől Főzéskor a plasztikus burok egyszerűen felolvad a for­ró vízben. A venprémi Vetőc Színház ]i jí következő előadásai 1­­ S PÁPA, január 7-én, kedd 7 óra, A bérlet i1 'I VESZPRÉM, január 8-a, szerda, 6 ó - ]' Fémfeldolgozó '! S SZENT JOHANNA i| I (9406) ji JVAFLO Egy japán művész, Insho Domoto furcsa összeütkö­zésbe került országa törvé­nyeivel egy ajándék miatt, amelyet még XXIII. János pápától kapott. A pápa annak idején nagyértékű, művészi kivi­telű kardot küldött Domo­­tonnak ajándékul, amiért a japán művész egy rendkí­vüli szépségű madonnaképet készített az oszakai katoli­kus templom részére. Az antik kard közel egy méter hosszúságú, a japán törvények azonban kimond­ják, hogy magánszemélynek 18 centiméternél hosszabb pengéjű kés nem lehet a birtokában. Kivételt képez­nek: a műtárgynak nyilvá­nított kardok, ezeknek bir­toklásához azonban külön­leges rendőri engedélyre­­ van szükség. Domoto folya­­­­modott ilyen engedélyért,­­ de amíg a bürokratikus el­­­­járást nem folytatják le,­­ addig a pápai ajándék a­­ japán vámhivatal őrizeté­­­­ben marad. --------------­Bonyodalmakat okoz egy pápai ajándék 1964. január 1 Hetvennyolcezer fiatalt vesznek fel a középiskolák első évfolyamára Iskoláztatási rendelkezés az 1964—65-ös tanévre A Művelődésügyi Minisz­tériumban elkészült az 1964—65-ös oktatási évre szóló iskoláztatási rendelke­zés, amely a korábbiakhoz képest több, figyelemremél­tó új vonást tartalmaz. Az idén a rendelkezés hama­rabb jelenik meg, mint a múlt évben, így az iskolák a továbbtanulással kapcso­latos adminisztrációs és tartalmi feladatok elvégzé­sére kellően felkészülhet­nek. A miniszteri rendelkezés kimondja: a tanulmányait eredmé­nyesen folytató, s tovább­tanulásra jelentkező va­lamennyi általános isko­­lás részére — a népgaz­daság érdekeinek figye­lembevételével — lehető­vé kell tenni a felvételt valamelyik középiskolába, vagy szakmunkás-tanuló (ipari tanuló) iskolába. Az­zal kapcsolatban, hogy elő­reláthatólag milyen arányú lesz az idei felvétel, közöl­ték: ebben a tanévben az általános iskolák 8. osztá­lyát körülbelül 153 000 fia­tal végzi el. Közülük — a tervek szerint — mint­egy 78 000-et vesznek fel a különböző középiskolák első évfolyamaiba. Ez 51 százalékos arány, szemben a jelen tanévi 46,7 százalékkal. A nyolcadikat végzett többi fiatal szak­munkástanuló iskolákban, gép- és gyorsíró iskolákban, vagy másutt folytathatja tanulmányait. Egyik új vonása az isko­láztatási rendelkezésnek, hogy ezúttal először együtt adják közre a kö­zépiskolai és a szakmun­kástanuló iskolai felvéte­lekre vonatkozó tenniva­lókat. Egyszerűsíti az iskoláztatási munkát, hogy megszüntetik a jelentkezési lapok vissza­küldését az általános isko­lákhoz. Ha az első helyen megjelölt középiskola vagy szakmunkás-tanuló iskola nem tudja felvenni a diá­kot, akkor jelentkezési lap­ját közvetlenül a második helyen megnevezett intéz­ménybe továbbítják. Ezzel egyrészt gyorsul a lebonyo­lítás, másrészt megkímélik a szülőket az utánjárástól. Az iskoláztatás egységesíté­sének eredményeként az új jelentkezési rendszer ér­telmében a középiskola mellett má­sodik helyen meg lehet jelölni szakmunkás-isko­lát, vagy szakmunkásta­nuló iskola mellett gim­náziumot. A szakmunkás-tanuló is­kolákba felvételt kérők szá­mára új jelentkezési lapot adnak ki. Ezen ismertetik a mezőgazdasági szakmákat, valamint azokat az ipari szakmákat, amelyek tanuló­otthoni elhelyezést is bizto­sí­tanak. A mezőgazdasági szak­munkásképzésre jelentke­ző fiatalok minden szak­mában helyet kapnak ta­­nulóotthonban. Tanulószobai felvételre a bejáró és a magán­házaknál lakó középiskolás diákok, valamint a nevelőszülőknél elhelyezett állami gondtor­zottak jogosultak. Ugyancsak új vonása az iskoláztatásnak, hogy a gimnáziumok részére körze­teket állapíthatnak meg. A körzetesítés elősegíti, hogy az egyes iskolákba arányo­san kerüljenek jobb és gyengébb előmenetelő ta­nulók, ne legyen e téren aránytalanság azokon a he­lyeken, ahol több gimná­zium is van. Szóvá tették még, hogy sok gondot okoz a miniszté­riumnak, hogy egyes szülők azt hiszik, minden iskolatí­pusnak a művelődésügyi tárca a főhatósága, s a fel nem vett tanulók ügyében fellebbezésükkel oda for­dulnak. Ezúton is felhívják a fi­gyelmet, hogy techniku­mok a különböző szak­minisztériumok hatáskö­rébe tartoznak, ilyen esetben tehát a fel­lebbezést — az iskola útján — az illetékes szaktárcához kell benyújtani, nem pedig a Művelődésügyi Miniszté­riumhoz. - ■■ --------------­ Ifjúsági eszperantó szakkör Egyre inkább bővül, színesedik a veszprémi Ifjúsági Ház programja. A szakkörök sora most egy újabbal bő­vül. Január 8-án, délután 5 órai kezdettel tartja alakuló gyűlését az ifjúsági eszperantó szakkör. A szakkör — amely szeretettel várja sorában a veszp­rémi fiatalokat — vezetője Nemere István lesz, a veszp­rémi eszperantisták ifjúsági elnöke. A szakkör minden szerdán és pénteken tart 2—2 órás foglalkozást. Az Ifjú­sági Ház új szakköre teljesen ingyenes, sőt, még a tan­könyveket is térítésmentesen bocsájtják a fiatalok ren­delkezésére. diadalmenetben...N­ emcsak Várpalotá­nak és Veszprém megyének, de Ma­gyarországnak kiemelkedő történelmi alakja volt Thu­ry György palotai várka­pitány. Kezembe került a Thury emlékeknek egy rit­ka gyűjteménye, a Singer Ábrahám, egykori palotai rabbi által megírt ,,Palota város történetéből” c. köny­ve, melynek fejezeteiből ér­demes kiemelni a követke­zőket: Thaly Kálmán „fedezte fel” a Nemzeti Múzeumban azt a daloskönyvet kézirat­ban, melyet Szencsy György állított össze a XVII. szá­zad utolsó negyedében, egé­szen 1704-ig. Ez a kis vers­­gyűjtemény magában fog­lalja a XVI. század köze­pétől a XVII. század vé­géig dalolt vitézi énekeket, javarészt névtelen szerzők művelt. A kötetnek bennünket Veszprém megyeieket, pa­lotaiakat leginkább érdeklő verse: „Az vitéz Túri György haláláról" című his­­tóriás ének, mely a XVI. század jeles törökverőjének elestéről szól. A költemény kissé gro­­teszkül rajzolja Thuryt: „Vitéz és magyar módra termett vala, tisztes öreg és vastag ember vala, vité­zi fejében két szem vala, mindennemű jóság ő bemre vala”. A szerző szerint Hu­nyadi óta nem volt nagyobb hőse a magyaroknak. Thury György hírnevét az 1564. évi török ostrom sikeres visszaverése még jobban gyarapította. Takács Sándort idézve: Számos vi­téz akadt, aki a párviada­lokban nemcsak ismert, de egyenesen nagy nevet szer­zett magának. Ilyen volt Thury Györgyünk, a ma­gyar végbeli világnak e ra­gyogó csillaga. Valamennyi egykori krónikás feljegyzi, hogy a bajviadalokban le­­győzhetetlennek tartották. Híre Ázsiába is elszállott. 1565-ben egy Koralikos ne­vű, hatalmas erejű török vitéz csak azért jött hoz­zánk Mezopotámiából, hogy a nagy Thuryt megismerje és vele fegyverét összemér­je. Ez a kívánsága azonban nem teljesült, mert csata közben bajra hívta Thalló­­czy Bánffy Bálintot, aki a kihívást el is fogadta s mi­után a két sereg felállott, a kopjás párbajozók oly erővel rohantak egymás­nak, hogy mindketten lo­vastul felborultak. Bánffy előbb kapott lábra, a nagy­erejű Koralikost megsebez­te és később szolgájával le­fejeztette, így a szegény Koralikosnak Allah nem engedte meg, hogy a nagy Thury Györgyöt megismer­je! A körmendi levél­tárban is őriztek egy 1566-ban Musztafa basa által írt sértő, kihívó levelet, amely­ben egyszerre Enyingi Tö­rök Ferencet, Gyulaffy Lászlót és Thury Györgyöt provokálja. Erre válaszle­vélben Thury így ír: „To­vábbá én Thury György az én tisztességemet meg aka­rom oltalmazni, nem álno­­kul, hamis, hazug n­yelv­­vel, mint te! Erre harmad­nap választ tégy, ha el­­kezdted, mert aztán mint bégeknél, basáknál, m­ég a te császárodnál is olyan le­velet láss, hogy vagy apád alá kell bújnod, vagy elő kell hoznod a te hazug szá­jadat.” (Hogy a párbaj megtörtént, erről sajnos nem szólnak a feljegyzé­sek.) T­hury György nem­csak vezére, kapi­tánya volt a rábí­zott várőrségnek, hanem lelke, bajtársa is. Katonái szerették, mert ő is szeret­te vitézeit, s ha szigorúan kellett velük bánni, neki fájt legjobban. Erre mutat egy 1566 március 25-i leve­le, amelyben a kamarának azt írja: „Én is immár el­kerültem szegényeket töm­­löcözni és kalodázni, ki miatt sokan el is futottak". A palotai vár két tornya, amelyről a közhit ma is azt tartja, hogy ebben rabos­kodtak a török foglyok, ka­lodája volt volt a renitens magyaroknak is. Fegyelem­­sértés esetén nem ismert kegyelmet, talán csak a tö­rököket gyűlölte jobban. Thury Györgyöt a több­szöri dicsőségesen vissza­vert török támadások után — talán jutalmul — a nagykanizsai vár parancs­nokává nevezték ki. A kanizsai csatában a hős vezér, aki maflát megadni nem akarta, hősi halált halt. Pedig a török nagy jutalmat tűzött ki annak, aki Thuryt élve elfogja. Thury megmutatta, hogy olyan ember még nem szü­letett. A kirohanásnál Thu­ryt csak a lábán szabad megsebesíteni — mondták a török vezérek —, de ő le­vett sisakkal, nyílt fővel rontott ki az ellenség kö­zé, szinte mellét tárva a­z ellenséges dárdáknak, de nem is jutott élve a törö­kök kezébe! A török diadalittasan küldte el fejét a szultán­nak Konstantinápolyba. Míg máskor a törökök ma­gukkal a foglyokkal vitet­ték levágott bajtársaik fe­jét, most maga Ali, klissa­­zi bég viszi be valóságos diadalmenetben a diadalív alatt. A szultán és nagyve­zér elmennek Thury fejé­nek megtekintésére és utá­na, mint az a legnagyobb hőst megilleti, vitézi mód­ra tisztességgel temetik el Ennél dicsőbben alig vé­gezhette volna Thury éle­tét. Legnagyobb diadalát holta után „élvezhette”, mint azt maga a konstanti­nápolyi követ írja ezt Bécsbe a királynak. Úgy gondoljuk, ér­demes felvetni a gondolatot, hogy a vár restaurálásakor ne csak a hollómadaras Corvin cí­mer, de Thury György cí­mere is kerüljön a palotai vár falára, nemkülönben Pálffy Tamásé, aki később Thurynak méltó utódja volt a kapitányságban. Dr. Pat­er Ender Vitte Ali Thury fejét

Next