Napló, 1965. január (Veszprém, 21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

A legértékesebb tartalék Sok szó esik mostaná­ban, a zárszámadásokra készülve, azokról az ér­tékekről, amelyek elfek­szenek, elkallódnak, amelyek nem növelik a szövetkezeti gazdaságok vagyonát. S való igaz, hogy az utóbbi években történt beruházások sok mindegyikéről el lehet mondani, hogy nem úgy téríti vissza a befekte­tett összeget, mint ahogy azt várni lehetne. Van­nak istállók, amelyek­ben nyolc forintért ál­lítanak elő egy liter te­jet, máshol olyan renge­teg takarmányt fordíta­nak egy kiló hús meg­termelésére, hogy még az emlegetése is felbor­zolja a szakemberek ide­geit. Az egyik szövetke­zeti hajtatóházról, ame­lyet négymillió forintos költséggel építettek, azt beszélik, hogy papagáj­nevelőt kellene rendezni benne. Vicc ez, persze, hogy vicc, de sajnos mögötte van az igazság is: nincs kihasználva! Pedig értékes népgaz­dasági tartalékokról van szó, amelyek sok-sok fo­rintba kerültek, s ame­lyekkel számol is az or­szág. Ezeket nem ki­használni, bűn magunk ellen. Csakhogy az igazi tar­­talék az emberekben van. Ennek kiaknázása szükséges. Szakember, s nem a paraszti életmód adta tapasztalat kell ah­hoz, hogy az értékek ne pazarlódjanak el. A nö­vénytermesztés például új korszakába lépett: a mezőgazdaságban a mű­trágyáé, a vegyszereké lett a szó. Hát ilyen ta­pasztalatokat pedig so­ha nem diktált az élet a parasztembernek. Ezek kezelését viszont meg kell tanulni, mert nem mindegy az, hogy milyen talajba, milyen növény alá mennyi és milyen fajta műtrágyát szór­nak A vegyszerekről nem is beszélve. Óriási segítség, nagyszerű mun­kaeszköz lett a méreg a parasztember kezében, csakhogy azzal gyilkolni is lehet. Fiatal mezőgazdasági nagyüzemeink kiállták az évek próbáját. A ked­vezőtlen időjárás elle­nére is még minden év­ben sikerült túlszárnyal­ni az előzőeket. S most, 1965-ben újra többet vár a mezőgazdaságtól az or­szág, mint eddig bármi­kor. S a népgazdaság ál­doz erre. Veszprém me­gye mezőgazdasága újabb milliókat kap. S ha kevesebb is lesz a gép, mint tavaly jutott, javul az alkatrészellátás, jobban ki lehet használ­ni a technikát. Lesz mű­trágya, vegyszer, de nem annyi, hogy felelőtlenül elherdáljuk azt. Okosan, szakértelemmel kell ke­zelni! De mindezekhez az eddiginél sokkal több, a szakmában jártas em­berre, műveltebb, mező­­gazdasági szakmunkásra van szükség. Mert a tu­dás, a hozzáértés, szere­pel terveinkben. Ez is tartalék A legértéke­sebb tartalék! Kiss Máté Indonézia ENSZ-képvise­­leténél folynak az előkészü­letek az elutazásra. Jól tá­jékozott ENSZ-körökben úgy tudják, hogy legkésőbb január 15-én az indonéz missziót bezárják. Palar, Indonézia fő ENSZ- delegátusa szombaton út­ban hazafelé, elutazott To­kióból. Ezúttal sem nyilat­kozott országa döntéséről. Az ENSZ-titkárság szó­vivője megismételte, hogy Indonéziát a világszervezet­­ből való kilépése írásbeli bejelentésének megérkezé­séig tagállamnak tekintik. U Thant főtitkár befejezve üdülését Puerto Rico-ban, kijelentette az újságírók­nak, ha Indonézia ki akar lépni az ENSZ-ből, a világ­­szervezetnek ehhez hozzá kell járulnia. Bár semmiféle szabály, vagy rendelkezés erre vonatkozólag nincs, mindamellett egy tagállam döntését figyelembe kell venni és tiszteletben kell tartani, — mondotta. Indonézia döntése az ENSZ-ből és szakosított szerveiből való kilépése ar­ra készteti az Egyesült Ál­lamokat, hogy felülvizsgálja Indonéziának nyújtandó se­gélyprogramját. Az Egyesült Államokat közvetlenül érinti ezenkívül a körülbelül 500 millió dol­lárra becsülhető amerikai magánberuházás Indonéziá­ban, elsősorban a gumi- és kőolajiparban. John Tower szenátor tör­vényjavaslatot terjesztett az amerikai szenátus elé, sür­getve a gazdasági vagy ka­tonai segélynyújtás meg­szüntetését mindazon álla­mok számára, amelyek „aláaknázzák az Egyesült Államok tekintélyét és kül­politikáját”. Szombaton a malaysiai hadügyminisztérium szó­vivője szerint a malaysiai erők újabb indonéz partra­szállási kísérletet hiúsítot­tak meg Johore állam déli partvidékén. A szóvivő sze­rint tíz személyt foglyul ejtettek. 1 : JANUÁR 15-IG BEZÁRJÁK AZ INDONÉZ ENSZ MISSZIÓT !­, í V fiz Egyesült államok felülvizsgálja­­ Indonéziának nyújtandó segélyprogramját f­tJi Ok ■ * ■ * -A ■ 2k gr mm ■ |^ 1 1 p^SZHMfSZPRÉoÉoff MUOTTSÁC^^MEGYEnA HAC^APJ^ Megnyílt az arab kormányfők értekezlete A MEN hírügynökség je­lentése szerint szombaton, magyar idő szerint 10.00 órakor az Arab Liga szék­házában Naureddin Atasszi Szíriai miniszterelnökhe­lyettes megnyitotta az arab kormányfők értekezletét. Az­ értekezleten 13 arab ország miniszterelnöke vesz részt. A megnyitó ülésen rövid beszédet mondott Hassza­­na, az Arab Liga főtitkára. Elemezte a legutóbbi arab csúcsértekezlet óta eltelt időszak legfontosabb ese­ményeit. Országos fesztiválokkal zárul az idén az ifjú műkedvelők kulturális szemléje A műsorok középpontjában: a felszabadulás és a népek barátsága Országos fesztiválokkal és találkozókkal zárul az idén az ifjú műkedvelők ötéves kulturális szemléje. Az ese­ménysorozat, amelyet 1960- ban a KISZ, valamint a kü­lönböző társadalmi és tö­megszervezetek, illetve ál­lami szervek együtt hir­dettek meg 1965-ben a fel­­szabadulás 20. évfordulóját és a világ ifjúságának 9. találkozóját köszönti. A következő hónapokban Pécsett az ország legjobb népi táncosai, Békéscsabán a falusi, Székesfehérvárott pedig az üzemi színjátszók adnak számot tehetségük­ről, felkészültségükről. A szimfonikus zenekarok se­regszemléjét Budapesten, a kamarazenekarokét Veszp­rémben tartják. Az orszá­gos társastánc-verseny rész­vevőit Miskolc látja ven­dégül. Az amatőr tánc- és dzsessz-zenekarok Szombat­helyen lépnek pódiumra. Az irodalmi színpadok he­tének eseménysorozata a költészet napjához kapcso­lódik majd és Győrött kerül sorra. Mezőkövesden or­szágos művészeti szakköri kiállítás nyílik, Budapesten pedig a gyerekek vizsgáz­nak majd rajzokkal a tár­latlátogatók előtt.­ Ezenkí­vül országos dalostalálkozó, amatőr filmfesztivál és a bábjátékosok seregszemléje szerepel a programban. Az országos eseményeket széleskörű bemutatósorozat előzi meg. Az együttesek és szólisták előbb szűkebb hazájuk közönsége előtt lépnek fel, majd — teljesít­ményük arányában — fokról-fokra továbbjutnak, járási, városi, kerületi ver­senyeken vesznek részt. Vé­gül a megyei seregszemlé­ken szereznek jogot arra, hogy egy-egy művészeti ág országos fesztiválján is el­induljanak. A legjobbakat a kulturális szemle arany-, ezüst- és bronzjelvények­kel, illetve oklevelekkel és emléklapokkal jutalmaz­zák. A hóbuckák között csak a templomtorony feketésül. (Fotó: Féterfay) Hetvennégy kiemelt beruházást fejez be az idén a nehézipar Tovább növekszik a fontos alapanyagok és vegyipari cikkek termelése A nehézipar — a bányá-­­­szat, villamosenergiaipar és a vegyipar — az előzetes adatok szerint teljesítette múlt évi tervének főbb elő­irányzatait. A termelésének értéke a tervezett 5,4 szá­zalékkal szemben 8,6 szá­zalékkal emelkedett. A ter­melés a tervnek megfele­lően legszámottevőbben a villamosenergiaiparban (11 százalék) és a vegyiparban (11,3 százalék) növekedett. Az előírtnál gyorsabb fej­lődés eredményeként a nehézipar mintegy 3 szá­zalékkal túlteljesítette tervét. Az 1965. évi előirányza­tok körülbelül azonosak a tavalyiakkal, vagy valami­vel magasabbak azoknál. A fontos alapanyagokat és termékeket előállító ipar­ágakban, mint a szánbá­nyászatban, a nitrogén-mű­trágya, valamint a timföld­gyártásban a túlteljesítés az idén is kívánatos. Álta­lában azonban a mennyisé­gi termelés erőltetése he­lyett a nehézipar terve is a gazdaságossági szempon­tokat, a termelékenység növelését, a költségszint csökkentését, a minőség­­javítást helyezi előtérbe. A termelési értéknek 5,3, a munkatermelékenységnek 3,9 százalékos növekedését irányozták elő, az exportot pedig 5,9 százalékkal fo­kozzák. A népgazdasági terv céljainak megfelelően az átlagot meghaladó mér­tékben, 7,7 százalékkal nö­vekszik a villamosenergia­ipar és 7,8 százalékkal a vegyipari ágazat termelése. A legfontosabb vegyipari termékek közül a nitrogén­­műtrágyán és a timföldön kívül az átlagosnál jobban növekszik még a foszfor­műtrágya, a kénsav, a ma­rónátron, a fotófilm és fo­tópapír, a PVC-por, a B 12- vitamin, a Chlorocid, a gép­kocsiabroncs és a nyersalu­mínium gyártása. A gazdaságos termelés egyik legfontosabb fel­adatának a munkaerővel való szigorú gazdálkodást tekintik, különösen a vegyiparban, ahol né­hány üzemben munka­erőfelesleg mutatkozik. A vegyipar munkáslétszá­ma azonban általában nem csökken, mert vannak olyan fejlődő vállalatok is, ahol a létszámnövelésre van szükség. A termelés szerényebb ütemű fejlődése ellenére a nehézipar 1965. évi beruhá­zási kerete valamivel na­gyobb a múlt évinél, majd­nem eléri a tíz milliárd fo­rintot. Az előző évi 51 kiemelt létesítménnyel szemben az esztendőben 74 létesít­mény beruházását fejezik be. A vegyipari beruházások közül javarészt befejeződik a gyógyszergyárak és a gu­miipari üzemek rekonstruk­ciója, a szegedi gumigyár építésének első része, a szolnoki szuperfoszfátgyár bővítése. A kőolajipar Százhalom­battán üzembehelyezi a Dunai Kőolajipari Vállalat desztilláló üzemét. A színesfémipar gyors ütemben folytatja az Aj­kai Timföldgyár bővíté­sét. A bányászat pedig a vison­­tai külszíni szénbánya, va­lamint a Zobáki-akna to­vábbépítésére helyezi a Súlyt. A Borsodi Vegyikom­binátban folytatódik a ma­gyar ipar legkoncentráltabb beruházása, a nitrogénmű­trágyagyár és a PVC-üzem bővítése, valamint a kapro­­laktámüzem építése. A Tiszai Vegyikombinát múlt év végén elkészült nitrogénműtrágyagyára ebben az évben eléri tel­jes kapacitását. Az új beruházások közül a legjelentősebb a Székesfe­hérvári Könnyűfémmű szé­lesszalag hangerműve és a gyöngyösi hőerőmű építé-­ sének évvégi megkezdése. j Este a kollégiumban Csupa „mama” és egy baba. A napi „gondoktól” és ruháikból megszabadult hálótársak esti tere-feréikbe bevonják kedvencüket is. (Képes riport az 5. oldalon)

Next