Napló, 1965. július (Veszprém, 21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-10 / 161. szám

IMS, stíflus 10. „Hajóra” szállnak a kis „tengerészek”. NAPLÓ BALATON-PART Megjelent a balatoni műsorfüzet A napokban megjelent a nyaraló- és kiránduló vendégek tájékoztatására szolgáló balatoni műsorfüzet. A két balatoni megye művelődési osztályainak szer­kesztésében megjelent zsebkönyv kiadásáról a Magyar Hirdető gondoskodott. A műsorfüzet tájékoztató jelleg­gel ismerteti a tópart nyaralótelepeit, legfontosabb ide­genforgalmi nevezetességeit és részletesen közli a Ba­latoni Játékok programját. A képes kiadvány beszámol a Balaton-parti kertmozik a fürdőidényre szóló mű­soráról is. A műsorfüzet végén az idegenforgalmi tudniva­lókról, a többi között a közlekedési, elszállásolási le­hetőségekről, a valutabeváltó helyekről, a motorjavító szolgálatról és a kirándulási lehetőségekről szerezhet tudomást az érdeklődő. Barátkozás. Anyák és gyermekeik egyaránt jól érzik magukat a keszthelyi sza­badstrandon (Péterfay fotó) HÍRADÓJA @isaseaeeeseseeasea A NAPLÓ BALATON-PARTI Fürdőpalota épül Hévízen Hévízen, a gyógyfürdő kórház bejáratánál frissen rakott téglafal állja útját a járókelőnek. A sétáló csak a tóra nyúló parkerdő szé­lén mehet tovább, de a kór­ház felől is kőkerítés vet gátat a kiváncsi tekintet­nek. Dr. Strecker Ottó, a kór­ház igazgató-főorvosa ka­lauzol és tájékoztat a Hé­víz jövője szempontjából nagyfontosságú új beruhá­zásról. A téli fürdő építése már megkezdődött a kórház bejárata közelében, a régi pavilonsor előtti területen. Először végigvezet az épü­letsor mögötti, még bur­kolatlan kőúton és megmu­tatja, hol épül az új kazán­ház. — Itt kezdem, a legele­jén — mondja az igazgató­főorvos —, mert a kiszol­gáló létesítmények elenged­hetetlenül fontosak, s jobb, ha ezek készülnek el hama­rabb, mint a főépítmény. Két kazánházat építünk, a szén helyett olajtüzelésre térünk át, mert ez gazda­ságosabb és egészségesebb is a kórház környezetében. Ahol járunk — mutat a már lehengerelt durva kö­vekre — a téli fürdő épü­letének megközelítő útja lesz. Mellettünk néhány mé­terre látni a vezetékeket, a központi fűtés csőhálózatát is meghosszabbítottuk már, hogy később erre se legyen gondunk, de belépő fürdőző a vetkő­zőben teheti le ruháit, s itt már föl sem kell öltöznie, akárhány kezelésre, vagy speciális fürdőzésre is me­het, mindent egy helyen ta­lálhat meg. Ezer személyes téli fürdő Szinte méterről méterre magyarázza, hol mi épül és minden egyes helyiségnek ismerteti a célját, rendel­tetését.­­ A téli fürdő három medencére oszlik. Ezer sze­mélyre készült a terv, de ha három műszakot tartunk, háromezer embert fogadha­tunk naponta. Középen ké­pezzük ki a mai követelmé­nyeknek megfelelő súlyfür­dőt, itt lesz a mozgásszervi betegségeknél nagyon fon­tos jártató medence, a két szélén 38, illetve 42 fokos vizű medencék állnak majd a beutaltak rendelkezésére. Az egyik medencében va­lósítjuk meg a „vízi torna­termet”, helyesebben szól­va a vízbeni tornáztatást, amely köztudomásúan elő­nyösen hat a beteg testré­szek gyors gyógyulására. A medence érdekessége, hogy külföldi tapasztalataink nyomán lyukacsos, un. „pótfenékkel” látjuk el, amelyet a szükséges víz­szinttől függően hidrauliku­­san emelhetünk vagy sül­lyeszthetünk. Az érthetőség kedvéért elmondom, hogy például a fekvő tornák el­végzéséhez, amikor csak 20 centiméternyi vízre van szükség, megemeljük a me­dence fenéklapját és anél­kül, hogy vizet kellene le­ereszteni, elérhetjük a leg­megfelelőbb vízszintet. Árt­­ó tornánál természetesen visszaengedjük a medence fenéklapját s a beteg má­ris megfelelő mélységű víz­ben végezheti előírt gya­korlatait. Sétánk közben a Vasas üdülő és a Napsugár szálló ablakából is kiváncsi tekin­tetek szemlélik az építkezés körvonalait. Az évek óta kivitelezésre váró terv most végre való­sággá válik. Korszerű elektroterápia Fotocellás zuhanyozó Hidraulikusan szabály­ozható fürdőmedence Új fúrás — 42 fokos gyógyvíz szemei előtt már kibonta­kozó épületet. Tudtam, hogy az új téli fürdő makettje már látható a kórház egyik épületének halljában, de a helyszíni szemle előtt még nem volt módomban megte­kinteni. Az igazgató-főor­vos magyarázatából mégis tökéletesen kibontakozott előttem Hévíz központjá­nak új arculata. Kétemele­tes modern építmény kerül ide, előterében egy impo­záns üvegcsarnokkal, amely a kórház jelenlegi épület­sorától kissé „fél jobbra át”-tal néz szembe az autó­busz pályaudvarral. — Az erdő tövében látni a mély alapozást — foly­tatja magyarázatát —, a földszint az erdő talajszint­­jével találkozik majd, s fölötte két emeletnyire nyúlik majd ki az ezer sze­mélyes téli fürdő. Az ala­pozástól néhány méterre deszkákkal bekerített hely jelzi a nemrégen elvégzett fúrás nyomait: 63 méter mélységben 42 fokos, kénes tartalmú, kitűnő gyógyvizet találtunk, ez táplálja majd a téli fürdőt. A Vasas üdülő felőli oldalon a földszin­ten és az első emeleten ala­kítjuk ki az új kádfürdőt -ahol egyszerre negyven­nyolcan fürödhetnek. Előt­te az üvegcsarnokban fo­gadjuk a beutaltakat, ahol szívderítő környezetben ta­lálják majd meg a látoga­tók a pénztárt, az informá­ciós irodát, a fodrászaii, az IBUSZ helyiséget és egy­úttal itt intézheti el min­denki a fürdőügyekkel kap­csolatos dolgait. Az épület­a Vasas üdülőház, a Ró­zsakert eszpresszó és a kór­ház közötti területen, köz­vetlenül a festői szépségű erdő szélén az igazgató hévvel körvonalazza a lelki Badacsonylábdi vagy Badacsonylád? A badacsonyi hegy déli részén egy érdekes és sok ember előtt fur­csának tűnő név ötlik szemébe az embernek a vasúti megálló hosszú táb­lájáról: Badacsonylábdihegy. A Badacsony előnevet mindenki természetesnek ve­­szi, hiszen a szőlővel borított híres hegy lábánál fekszik, de azért a „lábdi’’-hegy elnevezéssel a legtöbb ember értetlenül áll szembe. Sokan az hiszik, hogy az a Badacsony lábára vonatkozik. Pedig ez nem így van, és ha az értelmetlen „láb­­di”-ból kihagyjuk a hibás és értelmetlen „b” betűt, akkor megkapjuk a helyes Ládi, vagy még helyesebben a Bád nevet, mert hegyünknek ez az ősi és fényes tör­ténelmi múltra visszatekintő neve. Vagy­is a Badacsonylá­di név helyesen Bada­csonylád. Ennek helyességét az is bizo­nyítja, hogy az ország több helyén ma is megtaláljuk a következő Lád összetételű helyneveket: Somogyban Magyar-Lád, Német-Lád, Borsodban Szendrő-Lád, to­vábbi Sajó-Lád. Ezzel a névvel kapcsolatban dr. Darnay Béla kiváló kutatónk, a Balaton vidék alapos ismerője korábban ezt mondotta: „A Lád vagy régiesen írva Laad tör­ténelmi név, amely a Vérbulcsu nemzet­séggel egy, mert ugyanaz az Amadé fia Pál, akit egy 1318-i oklevél Vérbulcsu nembelinek mond, egy 1340-i oklevél sze­rint, a Lád nemzetségből származott. A Lád nemzetség birtokai a Balaton mel­lett voltak. A Lád tehát, ennek a hon­foglalás kori nemzetség nevének a fenn­tartója, a Badacsony hegy nyugati olda­lán Badacsonytomaj és Badacsonytörde­­mir között feküdt. A Lád nembeli Lőrinc és Radik 1297- ben megölték az egyik tördemici nemest, éppen akkor, midőn az a ládi templomba ment. Büntetésből Tördemic falut elvá­lasztották a ládi egyház megyéjétől. Va­lószínűleg ez a ládi egyház volt az a templom, amelynek a romjai a Szegedy Róza ház alatt állottak és faragott kapu­­bélletei ma a Balatoni Múzeumban látha­tók. 1313-ban az egész Lád nemzetséget említik. 1340-ben, majd később 1482-ben is Possessio Laad, Lád néven említik ezt a Badacsonytomaj mellett fekvő közsé­get. Csánki Dezső neves történetírónk szerint Badacsonytomaj nyugati aljában, a Lábdi nevű hely terül el, és szerinte: Hihetőleg ennek felel meg a Lad hegy­ség.” Idővel tehát a Lád név jelentőségé­nek elhomályosításával a Ládira ferdített mai Badacsonylábdi maradt, mintha bi­zony a Badacsony lábánál való fekvéséről kapta volna ezt a nevet." a­zt mondotta dr. Darnay Béla és ma már minden hozzáértő előtt tisztán áll a helytelen alakú Lábdi és az egyedül helyes, több mint hatszáz éves Lád azonossága. Kétségte­len tehát, hogy az egyedül helyes Lád név alkalmazását kell szorgalmaznunk, és pedig az ország többi hasonló eredetű Lád községétől megkülönböztetően: Ba­dacsonysid alakban. Jó lenne ha Bada­­csonytördemic község tanácsa is foglal­kozna ezzel az üggyel és a helytelenül alkalmazott név helyett elfogadná az egyedül helyes nevet. Z. F. Határidő: 1967 — A földszinten az úgy­nevezett vizes kezeléseken juthatnak át beutaltjaink. Itt kap helyet a többi kö­zött az iszapoló is. A téli fürdő jól felszerelt hidro­terápiás részében a legkü­lönfélébb speciális fürdő­­kúrákat vehetik igénybe. A felsőbb szinten korszerű elektroterápiás kezelőt léte­sítünk. Ugyancsak itt lesz a gyógytornaterem is. Érde­kessége lesz a fürdőnek, hogy a beutaltaknak és a kezelőszemélyzetnek külön folyosó áll majd rendelke­zésére, s a kettő között he­lyezkednek majd el a ke­zelésre, fürdőzésre szolgáló helyiségek. A betegek így közvetlenül nem is érint­keznek a kezelőszemélyzet­tel. A személyzet többnyire gombnyomással ad jelzése­ket, ha például a zuhanyo­zóban fotocellás berende­zés akadályozza meg, hogy tusolás nélkül valaki a me­dencébe léphessen. Az épü­letben egyébként egyetlen lépcső sem lesz, betegeink liften és szerpentinszerűen kiképzett folyosókon köze­líthetik meg a különféle helyiségeket. . Megtudtuk még a beszél­getés közben, hogy az 54 millió forintos beruházás a tervek szerint 1967-re fejez­kődik be. 1. SZÉKELY JÁNÓ: Góliát és a törpe? (Czakó L. felvétele)

Next