Napló, 1966. július (Veszprém, 22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-20 / 170. szám

A magyar szolidaritási bizottság távirata a dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front elnökségének A Magyar Szolidaritási Bizottság táviratot in­tézett a dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Elnökségéhez, melyben a genfi megállapodások alá­írásának 12. évfordulója alkalmából testvéri üdvöz­letüket küldik a hős vietnami népnek, amely elszánt küzdelmet folytat a kegyetlenül gyilkoló és pusztító amerikai agresszorok ellen. Az évforduló alkalmából is teljes támogatásukról biztosítják a DVNF-et. Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. évfolyam IVI. sasául / SZERDA 1966. július 20. ára 60 fillér NAPLÓ AZ HSZHP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Eredményesen dolgozik az MSZBT várpalotai elnöksége A nemzetközi nőnap ün­nepén a Nőtanáccsal közös rendezésben több esetben tartottak ismerkedést szovjet és a magyar asszo­­­nyok. Máskor az üzemek által patronált helységek­ben : Tésen, Bamagon, Mencshelyen és Hárskúton ugyancsak rendeztek nőta­lálkozót. Igen sikeres volt 25 pionír kiskőrösi kirán­dulása, ahol megtekintették a Petőfi Múzeumot, majd Soltvadkerten baráti talál­kozáson vettek részt. A baráti találkozók mel­lett számos kulturális ren­dezvényt is tartottak, amely a két nép barátságát erősí­tette. Többször tett látoga­tást a hazánkban ideigle­nesen állomásozó alakula­toknál a várpalotai népi táncegyüttes, ugyanakkor a szovjet táborok kultúr­­együttesei is felléptek né­hány helyen. A tájékoztató szerint több mint 200 úttörő és negyedszáz felnőtt rend­szeresen levelez szovjet partnerekkel. A párt-végrehajtó bizott­ság elismerését fejezte ki az MSZBT elnökségének fáradhatatlan és eredmé­nyes munkájáért. (Tudósítónktól) Az MSZBT várpalotai el­nöksége tájékoztatta a vá­rosi pártbizottság végrehaj­tó bizottságát az elmúlt két évben végzett munkájáról. Az elnökség és a baráti kö­rök tagjai igen eredményes munkát végeztek. 84 eset­ben rendeztek KISZ—Kom­­szomol találkozót, amelyet rendszerint nemzetközi, vagy nemzeti ünnep évfor­dulóinak alkalmából szer­veztek, illetve sportverseny jellegű volt. Péter János látogatása a belorusz minisztertanács elnökénél A magyar külügyminiszter visszautazott Moszkvába Pirityi Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Péter János, aki szovjet­­unióbeli hivatalos látogatá­sa során Minszkben, Belo­russzia fővárosában tartóz­kodik, kedden délelőtt lá­togatást tett Tyihon Kiszel­­jovnál, a Belorusz Minisz­tertanács elnökénél, aki he­lyettesének, Filipp Koha­­novnak, a Belorusz Állami Tervbizottság elnökének társaságában fogadta a ma­gyar vendégeket. Külügyminiszterünk tol­mácsolta pártunk és kormá­nyunk vezetőinek, egész népünknek üdvözletét, majd Kiszeljov miniszterelnök adott tájékoztatást Belo­russzia gazdasági és kultu­rális eredményeiről. A be­szélgetés során megemlítet­ték, hogy sok minszki gyártmányú traktor dolgozik magyar földeken és Belorussziá­ban is jól ismerik a ma­gyar ipar termékeit. Péter János búcsúzóul sok sikert kívánt Belorusszia és különösen Minszk lakossá­­­gának abból az alkalomból is, hogy a belorusz főváros a jövő évben ünnepli ala­pításának 900. évfordulóját. A magyar külügyminisz­ter következő útja a híres minszki traktorgyárba ve­zetet. Jakov Tyimosenko főmérnök, aki a szabadsá­gon levő gyárigazgató tá­vollétében kalauzolta Péter Jánost, elmondotta, hogy 1966-ban kétezer „Belo­rusz” traktort szállítanak Magyarországnak a meg­felelő tartalék alkatré­szekkel. Délelőtt 11 órakor Péter János külügyminiszter ün­nepélyes keretek között ko­szorút helyezett el a min­szki győzelmi emlékmű ta­lapzatán. A városban tett autós körséta során a magyar külügyminiszter megtekin­tette a modern új sport­csarnokot, elismerően nyilatkozott annak bátor építészeti megoldásáról, ízléses bel­­­­ső kivitelezéséről. A koradélutáni órákban Anatolij Gurinovics kül­ügyminiszter a Minszk kö­zelében fekvő kormány­nyaralóban ebédet adott Pé­ter János és kísérete tiszte­letére. A délutáni órákban a ma­gyar külügyminiszter vis­­­szarepült Moszkvába. 3,7 milliárd forint beruházás a termelőszövetkezetekben — Megnőtt a házi építőszövetkezetek szerepe — A Földművelésügyi Mi­nisztérium beruházási igaz­gatósága felülvizsgálta a termelőszövetkezeti beru­házások helyzetét. Eszerint az idén 2369 termelőszö­vetkezetben végeznek épí­tési, 3110 tsz-ben gépbe­szerzési és 2888-ban egyéb, főleg telepítési beruházá­sokat, összesen mintegy 3,7 milliárd forint érték­ben. Az ezévi 1105 millió fo­rint amortizációs alapból a termelőszövetkezetek az idén csaknem egymilliárd forintot használnak fel. Az összes beruházásoknak csaknem egyharmadát tsz-ek saját forrásaikból re­n­dezik, míg 1964-ben még a beruházások 95,5, tavaly pe­dig 93 százalékára kellett hitelt felvenniük. További új vonása a ter­melőszövetkezeti beruházá­soknak az 1964-ben beveze­tett kétéves tervezési rend­szer most már egészében érvényesülő kedvező hatá­sa. A tervszerű, alaposabb előkészítésnek nagy része van abban, hogy a beruházások készültségi foka sokkal jobb, mint az előző években. A felülvizsgálat idején a termelőszövetkezetek épí­tési-beruházási terveiből — arányosan számolva — csaknem kétszer több­­ va­lósult meg, mint 1964-ben és 40 százalékkal több, mint 1965 azonos időszakában. Az építkezések kivitele­zésében számottevően meg­nőtt a termelőszövetkeze­tek házi építőszervezetének szerepe. Az 1964 évi 37 és a tava­lyi 36 százalékkal szem­ben az idén az összes épí­tési beruházások 41,5 szá­zaléka házi kivitelezés­ben készül. Az egyébként eredménye­sen dolgozó házi építőszer­vezet tervszerű, folyamatos munkáját hátráltatja az nagymértékben anyaghiány. A tégla, a cement, kavics és horganyozott lemez hiá­nya nemcsak fékezi az épít­kezések ütemét, hanem sok esetben arra kényszeríti a tsz-eket, hogy a minőségi előírásoknak nem megfele­lő, vagy a szükségesnél drá­gább anyagokat vegyenek át és használjanak fel. Nyűvik a lent a Bakonyban Kiváló termést takarítanak be 4800 holdról A Bakony párás éghajla­tú, lankás hegyoldalain az elmúlt években honosítot­ták meg a lent. A fontos ipari növény termesztését először a romándi tsz kezdte meg, 1954-ben, és a rákövetkező két esztendő­ben már bebizonyította lét­­jogosultságát az új növény­­kultúra. Napjainkban a Bakony jellegzetes növé­nye lett, s a burgonya mel­lett a legnagyobb helyet foglalja el a vidéken. Ös­­­szesen 4800 holdon ter­mesztik. A termelőszövet­kezetek ezekben a napok­ban kezdték meg a fen­­nyűvését. Legnagyobb te­rületről, mintegy 300 hold­­­­ról, a hagyományokhoz hű­en most is a romándi ter­­­­melőszövetkezetben taka­rítják be a fontos ipari nö­­­­vényt. Az egész Bakony vi­­­­dékén kiváló terméshoza­mot értek el. A holdankén­­ti átlag eléri a 34—36 má­zsát.­­ A jelenleg kijelölt terü­­­­letek mellett a szakembe­rek újabb bakonyi tsz-ek­­nek ajánlják az értékes ipari növény termesztését, s a tervek szerint 1970-ig 8 ezer holdra növelik te­­nyészterületét a hegyvidé­ken. A badacsonyi után díszdobozba csomagolják a soproni borokat is A Badacsonyvidéki Állami Pincegazdaság palacko­zó üzemében az idén kezdték meg kísérletképpen a ba­dacsonyi borok különleges csomagolását. Három külön­böző borfajta került díszdobozba. A badacsonyi rizling, a badacsonyi kéknyelű és a szürkebarát foglaltak helyet egymás mellett. A rendkívüli sikerre való tekintettel az első 3 ezer díszcsomag után a következő három hó­napban újabb 8 ezer badacsonyi borcsomagot juttatnak az üzletekbe. A badacsonyi borok után ezekben a na­pokban megkezdték a soproni borok különleges csoma­golását is. A soproni tűztorony, valamint egy városrész­let látképével díszített színes dobozba soproni kékfran­kos és soproni tramini kerül. A tervek szerint még a ■jréri idényben 8 ezer ízléses kivitelű dobozban kerül forgalomba Sopron vidékének értékes nedűje. A műanyagtetős terasz alatt kellemes, hűvös az idő, forró a gulyás és melegít a bor. (Képes riportunk az 5. oldalon.) Amerikai professzor előadása Veszprémben A Magyar Kémikusok Egyesülete megyei csoport­jának meghívására Veszprémbe látogatott dr. Walter J. Lehmann, a Massachusetts Egyetem professzora. Az amerikai egyetemi tanár az infravörös és Raman spek­troszkópia, a tömegspektrometria világszerte ismert mű­velője a két Németországban tartott előadói körútja után érkezett Veszprémbe, és tegnap délután az egye­sület tagjai, több budapesti és vidéki érdeklődő előtt tartott nagy figyelemmel kísért előadást az anyagszer­kezeti vizsgálatok szempontjából fontos kémia kötésezők jellemzőiről, természetéről. Lehmann a rövid itt-tartóz­­kodás után tovább utazott Bukarestbe, eleget téve a Ro­mán Tudományos Akadémia meghívásának. ínség után dömping Megszűnt a sorbanállás a gázpalackért A sok-sok ígéret végre gyümölccsé érett. A veszp­rémi propán-bután gázlera­kat vezetője, kérdésünkre az alábbi megnyugtató vá­laszt adta: — Annyi gázunk van, hogy nem tudunk vele mit csinálni. Az ínséges napo­kat akkora dömping követ­te, hogy talán a város ös­­­szes palackját ki tudnánk cserélni. És a leendő gáz­tulajdonosoknak is tudok valami biztatót mondani, néhány nap múlva meg­kezdjük az új palackok ki­adását, tíz napon keresztül naponta ötvenet. Szóval a többhetes ínsé­get nagy-nagy bőség követ­te, ami feltétlenül meg­nyugtató. Ha egy kicsit ké­sőn is, a töltőállomás utá­nairamodott az igényeknek. Nem akarunk mindenáron ünneprontók lenni, de bi­zonyára átélünk még gáz­ügyben ilyen szűk napokat, heteket. De, hogy a mosta­ni gázhiány nagyságát ne érjék el az ezt követők, lenne néhány javaslatunk. Az első javaslatot nem is mi találtuk ki, az ésszerű­ség diktálta. Mégpedig azt, hogyha végre van már elég gázunk, akkor annak a fo­gyasztókhoz juttatása ne is­merjen semmiféle akadályt. (Főleg ne olyanokat, ame­lyeket a legutóbbi gázhiány „mentségére” hoztak, mert azok elsősorban az előrelá­tás hiányára, a tehetetlen­ségre vallanak.­ A másik javaslatunk, hogy a sor­számosztás eddigi megszo­kott rendszerén változtatni kell. A cél e rendszerrel az volt, hogy a gázravárók tá­borában valamiféle rendet teremtsenek. Az eredmény: az indokoltnál nagyobb volt a pánik és a tényle­ges igényeket többszörösen meghaladta az az igény, ami a kiadott sorszámokból is látszott. Ennek egyszerű oka, hogy mindenki igye­kezett biztosítani magát. Palackja ugyan még félig volt, de már elment sor­számért — és sokan nem is egyért — mert hátha... De ez csak egyik hibája a rendszernek. Boltokban és egyéb nagyobb forgalmú helyeken állandóan lestük, hogy hol tartanak már a sorszámmal, mert ha egy napot kötünk, érvényét vesztette a helyezésünk.“ Az­tán ha eljött a nagy nap, vagy kiengedtük a mara­dék gázt, vagy félig, har­madrészt teli palackokat adtunk le üres gyanánt. Tehát az eddig megszo­kott forma egyrészt meg­többszörözte a tényleges igényeket, másrészt tetemes pazarlás forrása volt. Ja­vaslatunk a nem kívánt jövőre vonatkozóan az, hogy csak az üres palackok leadása ellenében mindenki sorszámot­ kapjon Más városokban egyébként így csinálják.) A helyi lerakat­nál ez ellen azt a kifogást emelték, hogy nincs elég tárolóhely. Kifogásnak, ki­fogás, de talán okosabb do­log lenne más megoldást keresni. Tudomásunk sze­­rint nincs arra tiltó rendel­kezés, hogy az üres palac­kokat szabadban tárolhas­sák. És még talán az is megérné, hogy ilyen alkal­makra külön éjjeliőrt fo­gadjanak az értékek őrzé­sére- fc '

Next