Napló, 1968. április (Veszprém, 24. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-08 / 83. szám

C­o­re Világ proletárjai, egyesüljetek ! -if ' ig ! HI­O r.:r Megyénkben töltötte a vasárnapot az SZMBT küldöttsége A Szovjet Magyar Baráti Társaság ha­zánkban tartózkodó küldöttsége a vasárna­pot megyénkben töltötte. A vendégeket: T. I. Szokolov elvtársat, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának tagját, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagját, az oreli terület pártbizottságának első titká­rát, Z. U. Timofejevát, a Rabotnyica című folyóirat főszerkesztőjének első helyettesét, az SZMBT elnökségének tagját és J. J. Bad­­ju­lt, a Szovjetunió Magyarországi Nagykö­vetségének első titkárát a megyei pártbi­zottság székházában Pap János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Szabó Kálmán és Ábrahám Ferenc, a megyei pártbizottság titkárai, Csaba Imre főszerkesztő, a MSZBT megyei elnöke és Kiss Gyula, a MSZBT titkára fogadta. A vendégeknek Pap János beszélt a me­gye jellegzetességeiről. Szokolov elvtárs a nagy oreki terület történelmi múltját, je­lenét és a közeljövőben várható fejlődést is­mertette. Z. N. Timofejeva a tízmilliós pél­dányszámú lap nyilvánosságát ajánlotta fel a barátság elmélyítésének szolgálatára. A vendégek megtekintették a város neve­zetességeit, a délutánt a Balaton-parton töl­tötték. ★ A Szovjet—Magyar Baráti Társaság kül­döttsége, amely T. I. Szokolovnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, az oreli terü­leti pártbizottság első titkárának, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa tagjának vezetésével tartózkodott hazánkban, hétfőn visszautazott a Szovjetunióba. 144 ifjúsági brigád mezőgazdasági üzemeinkben Tanácskozás a megyei KISZ-bizottságon Országos érdeklődés kí­sérte a termelőszövetkezeti fiatalok Budapesten tartott országos parlamentjét. Azt megelőzően a megyénkben­­ ,,kisparlamenteket” is az ak­­­­tivítás, a felelősségtudat jel­­l­­emezte. Megyénkben 15 helységben tartottak tanács­kozást, mintegy ezer résztve­vővel, amelyeken közel két­száz felszólalás hangzott el. Már ezeken a november-de­cemberi számvetéseken sok szó esett a fiataloknak a fa­lu gazdasági és társadalmi fejlődésében vállalt szerepé­ről, de a tegnapi, veszprémi megbeszélés — amelyen ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépjavító ál­lomások ifi-brigádjainak ve­zetői, képviselői vettek részt — még inkább új megvilágí­tásba helyezte a mezőgaz­dasági üzemekben dolgozó fiatalok munkáját, tevékeny­ségét. Györkös Imre, a megyei KISZ-bizottság termelés­­szervezési osztályának veze­tője­ érdekes számokkal il­lusztrálta a falusi fiatalok­nak a termelési mozgalmak­ban betöltött szerepét. A múlt esztendőben a megye ipari és mezőgazdasági üze­meiben összesen 442 ifjúsági brigád dolgozott. Ennek mintegy harmada pontosan 144­8 termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban és gépjavító állomásokon te­­vékenykedett. Rendkívül je­lentős ezeknek a falusi ifjú­sági brigádoknak a húzó,­ösztönző szerepük. Az új ag­rotechnikai és műszaki eljá­rások első alkalmazói — pél­dájukkal munkájukkal és magatartásukkal adnak tár­saiknak követendő példát. Az előadó megemlítette, hogy a brigádokban dolgozók mellett sokszázra tehető az egyéni versenyzők száma A falusi KTSZ-szervezetek tavaly az aratás és az őszi betakarítás idején több mint 75 ezer órát dolgoztak, közel 25 ezer órával segítették a gazdasá­gok rétjeinek megjavítását a fásításban országos második helyezést értek el. Az előadó is és a vitában résztvevők is nagy figyelmet szenteltek a hátráltató gon­doknak. Mind a három típu­sú üzemben egyre több fiatal dolgozik. Részt vesznek a kü­lönböző munkamozgalmak­ban, jelentős eredményeket érnek el, a gazdasági veze­tők méltányolják is munká­jukat, megjutalmazzák a legjobbakat, de ezzel mintha minden feladatukat le is rót­ták volna. A falusi KISZ- szervezetek fejlesztésével, számszerű erősítésével jó­formán csak maguk a KISZ- vezetők foglalkoznak. Pedig ahhoz, hogy a fiatalok ott­hon érezzék magukat az üzemben, falujukban, az is szükséges hogy a munkale­hetőség mellett szórakozási, kulturális igényeik kielégíté­séről is gondoskodjanak. Egyre több agrárértelmisé­­gi és szakmunkás dolgozik az üzemekben. A velük való foglalkozás — különösen ha az ipari üzemekben tapasz­talható helyzettel vetjük ösz­­sze — sem tekinthető meg­nyugtatónak. A fiatalok azt is „felróják” a gazdasági és a mozgalmi vezetőknek, hogy kérik ugyan segítségüket az előttük álló termelési fela­datok megoldásához, de a vezetésben szinte elvétve ta­lálni fiatalokat. A fiatalok nem résztvételt kérnek, hogy éppen csak ott legyenek, ahol döntenek, hanem felelőssé­gük gyakorlásának fórumát kívánják szélesíteni. A párt és a kormány ag­rárpolitikai intézkedései új helyzetet teremtettek a me­zőgazdasági üzemekben. A fiatalok készséggel vállalják az ebből rájuk háruló részt — a munkaverseny tavalyi eredményei egyértelműen erről vallanak. 144 falusi ifi-brigád vetél­kedett tavaly megyénk mező­­gazdasági üzemeiben. Nincs terünk valamennyiről hírt adni, holott valamennyien megérdemelnék, hogy a köz­vélemény megismerje nevü­ket. A legjobbak közel 30 ezer forint jutalmat kaptak. A termelőszövetkezeti nö­vénytermesztő brigádok ver­senyében megyei első helye­zett a zalavári É­j Idők TSZ 21 tagú kukoricatermes­ztő brigádja. A népes brigád a tervezett, holdankénti 25 má­zsás terméssel szemben 39,8 (májusi morzsol­ban számol­va) mázsa kukoricát takarí­tott be. Munkájuk haszna: 296 mázsa többlet kukorica­­termés. Az állami gazdasági baromfitenyésztők versenyé­ben megyei elsőséget szer­zett a devecseri gazdaság Trellák Margit vezette kis ■közösség. A gondozott álla­tok száma meghaladja az 55 ezer darabot. A 210 darabos tojónkénti hozamot 254-re növelték. Egy-egy tojás ön­költségét 14 fillérrel csökken­tették. A gépjavító állomást ifjú traktorosok megyei el­sője Kocsis István, a nemes­­gulácsi állomás dolgozója. Nincs hiány a legfontosabb építőanyagokból Az első negyedévben is jó ütemben nőtt az építő- és építőanyag• ipar termelése Az Építésügyi- és Város­­fejlesztési Minisztérium el­készítette az előzetes szám­vetést az első negyedévi munkáról. Az adatokból ki­tűnik, hogy az ÉVM építő­ipar az utóbbi évekre jellem­ző gyors fejlődésnek megfe­lelő ütemben folytatta a munkát ez év elején is, így 265 millió forint értékű épí­tési feladattal — 9 száza­lékkal — többet teljesítet­tek, mint a múlt év első ne­gyedében. A 39 ÉVM vállalat közül mindössze nyolc nem érte el a tavalyi első ne­gyedévi termelésének szint­jét. Ebben a három hónap­ban mintegy 1 500 különféle egyenként több mint 100 000 forint értékű építményt ad­tak át. Az építőipar többletterme­lése — az előző év első ne­gyedévéhez viszonyítva — mintegy 250 millió forint ér­tékű termék. 76 millió téglá­val és egyéb falazóanyaggal termeltek többet, mint a múlt év azonos időszakában. A legfontosabb építőanya­gokból egyelőre nincs hiány. Átmenetileg csökkent ugyan a húzott síküveg és a mozaik cementlap gyártása, de meg­van a lehetőség, hogy a leg­több építkezés befejező mun­káinak sorra kerüléséig pó­tolják a hiányt. Vasárnap a vasútállomásokon Önkéntes vasutas rakodók Tapolcán — Az ÉDÁSZ hiába várta az AKÖV-öt — A vízügyi igazgatóság nem fogadja az értesítést — Keszthelyről Várpalotára mentek az emberek, de minek? — Hétszáz forint felbér Ajkán A tavasz, ha még néha vissza-visszamerészkedik is a hideg, végérvényesen be­­köszöntött Észrevenni ezt vasútállomásaink teherfor­galmán is. Mind több vagon érkezik, mind több rako­mány kel útra. A vasárna­pok is mozgalmasabbakká válnak. Erről számolnak be nagyobb vasútállomásaink kereskedelmi jölökei. Tapolca A jó idő mintha még gyor­sabb munkára ösztönözte volna a vállalatok rakodó­munkásait Különösen az AKÖV tapolcai főnöksége jeleskedett, de időben és pontosan rakodott a Közúti Építő Vállalat, a Szertár, a Vasútépítő Főnökség, a Ta­nácsi Mészmű. Pedig külö­nösen nagy volt ezen a va­sárnapon az „érkezés­” öt­vennégy rakomány futott be az állomásra. A szombat éj­szakáról késői érkezés miatt nyolc vagon maradt kirakat­­lan, így összesen hatvan ko­csi várt kiürítésre. A fuvarozókat dicséri, hogy ötvenkettőt folyamatos nappali és éjszakai rako­dással elszállítottak. A Zala megyei Építőipari Vállalat még arra is gondolt, hogy a szabad szombatokra nem dolgozó vasutasokat szer­ződtessen. Veszprém Vasárnap délelőtt néhány vagonnál még dolgoztak, de délutánra már innét is el­tűntek a rakodók. A késő es­ti órákban­­ éjszaka „csend honolt” a teherpályaudva­ron: 24 rakott, kocsiból 17 érintetlen maradt. Közülük négy olyan rakomány, mely már szombaton érkezett: a NEVIKI betonelem szállít­mánya, az ingatlankezelő ce­mentje, a BÚTORÉRT bú­tora és az ÉDÁSZ cement­küldeménye. Valamennyit az AKÖV-nek kellett volna el­szállítania. Mindössze egyet­len gépkocsija dolgozott, s az nem tudott a feladattal megbirkózni, pedig az ÉDÁSZ külön felkészült a vasárnapi fogadásra. Hiába. Január elseje óta a MÁV nem végezhet kényszerkira­kást, így a vállalatok egyre inkább a kényelmesebb meg­oldást választják: szombat, vasárnap kocsikban hagyják küldeményeiket Úgy gon­dolják, a fékbér kevesebb, mint az emberek vasárnapi bére, így gondolkodik Veszprémben a Gabonafel­vásárló, az AKÖV, a MEZŐ­GÉP, a VIDEOTON. Egyedül az Üveg- és Porcelán Érté­kesí­tő Vállalat dicsérhető, amely vasárnap is hozzálá­tott „legnehezebb"­ áruja, az ömlesztett öblös üveg elszál­lításához. Pápa A megszokottnál gyengébb volt ez a vasárnap. Mind­össze 21 kocsi érkezett. Jó­­részük azonban így is kira­­katlan maradt. Az AKÖV pápai főnökségének emberei (szinte már , „hagyomány­ként”) ismét nem jöttek be munkahelyükre, így a vago­nok nagy része több mint 20 órát állt megrakottan. Négy lengyel feodi is „érintetlen” maradt, ugyan­is a tulajdonost, a Vízügyi Igazgatóságot, annak pápai megbízottját szombat-vasár­naponként egyszerűen nem tudja értesíteni a MÁV. Vagy nincs otthon a fehérvári vál­lalat pápai megbízottja, vagy be sem engedi a vasút kül­döncét, így aztán — legyen az belföldi, vagy külföldi kocsi — hiába sürgetik ki­ürítését, nem jönnek a ra­kodók. Ajka közepes forgalma­zott az iparmedence vasútállomásá­nak is. Huszonkilenc kocsi érkezett a kora reggeli órák­ban. A timföldgyár, a TÜZÉP, a 22-es építőipari vállalat valamennyi rako­mányát elszállította. Az AKÖV kirendeltsége azon­ban itt sem remekelt, hiszen szerződési kötelezettségét fel­rúgva, öt rakományt kira­­katlanul hagyott a pályaud­varon. Az egyenként 12 órás kocsiállásokért 700 forint fekbért kell fizetnie a vál­lalatnak. Keszthely Huszonhárom rakott kocsi érkezett a szombat éjszakai és vasárnap kora reggeli órákban az állomásra. Vala­mennyit az AKÖV-nek kel­lett volna elszállítania. Ko­csi- és emberhiány miatt azonban nem tudott felada­tával teljes mértékben meg­birkózni, hat rakományt csak a tegnap délelőtti órákban juttattak el a címzetthez. Ezernégyszáz forint kocsiál­láspénzt kell fizetniük. A rakodómunkás hiányon azonban segíteni lehetett vol­na, ha egy szervezetlen in­tézkedés következtében öt­ embert nem irányítottak vol­na át­­Várpalotára azzal, hogy ott vár rájuk a munka. A szénmedence vasútállomá­sán azonban e napon egyet­len vagont sem kellett ki­rakni! ... Tüskevári kövek, emberek — Hű, de sokan vannak itt — mond­ja egy vasutas ruhás férfi, amint szé­lesre tárja maga előtt a tüskevári mű­velődési otthon ajtaját. De aztán gyor­san el is hallgat, mert látja, hogy kö­rülötte mindenki csendben marad. — Megkezdték már? — Meg. Vasárnap délelőtt van, ünneplőru­hás emberek, asszonyok, gyerekek töl­tik meg a nagytermet, tüskeváriak, isz­­káziak, apácatornaiak, kertaiak, kis­­berzsenyiek. V. Szabó József Apáca­tornáról jött át. — Miért? — Hallottam, hogy ilyen nagy ese­mény lesz, mások is jöttek. A művelődési otthonnal szemben le­vő házon már kint az új tábla: „Somló és környéke helytörténeti múzeum.” Ez már igazi múzeum, fölavatására a me­gyei múzeumi igazgatóság, a Hazafias Népfront és a községi tanács meghívta dr. Bodogán János megyei tanácsel­nököt, a környék országgyűlési képvi­selőjét és Kapor Károlyt, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályának veze­tőjét is. A megyei tanácselnök ünnepi beszédet mond az összegyűltek előtt, s beszédét így fejezi be: — Biztos vagyok benne, hogy Tüs­kevár nemcsak a múltjáról lesz híres, hanem a jelenéről is. A község fiataljai rövid műsorral kedveskednek a megjelent vendégek­nek, azután mindenki átmegy az új múzeumba. Valóban sokan vannak,­­de m­ár nem fér be mindenki, sokan kint­rekednek és várnak, hogy rájuk is sor kerüljön. A kiállítási termeken Molnár István esperes vezeti végig a népes vendégsereget, ő volt a községben a megyei múzeumi igazgatóság leghozzá­értőbb segítőtársa az anyag összegyűj­tésekor és elrendezésekor Mennyi minden van itt. A legrégibb emlékek öt-hatezer évesek, a Somló nyugati lejtőjéről kerültek elő: kő­­balták, edénytöredékek, hálónehezé­kek. Azután a környék római villái­nak és temetőinek térképe következik, majd a római-, avar- és középkori le­letek. Ritka érték egy középkori kard ,m­it nemrég talált egy traktoros szán­­­ás közben. Kiállították a pálos kolos­tor híres Gara-tábláját, s a későbbi emlékeket is­ gazdag a tanácsköztársa­sági gyűjtemény. A történeti terem utolsó tablója Karácson Imréről, a község szülöttéről emlékezik meg ő volt az első európai tudós, aki bejutott a konstantinápolyi levéltárba. A nép­rajzi teremben a régi mesterségek szerszámai, eszközei, fazekaskorong, kenderfeldolgozó szerszámok — Ezt még én is hajtottam gyerek­koromban — szólal meg Polgár István —, de régen is volt az. — Kötélgyártó volt talán? — Már hogy lettem volna. Én csak öreztem az állatokat, de hát kellett. — Azt a küstökzacskót meg én ta­láltam a padláson, aztán elhoztam — mutatja Kocsis Vince, de mindenki hoz itt mindent, ami régiség csak előkerül. Tudják az emberek, hogy kell az. Ha valaki talál valamit, az már hozza ide. De a legtöbbet talán a kisberzsenyi Vemes András mondhatna saját szer­­v­emeltjének. — Egy sereg van az én leleteim kö­zött, amit még ki sem állítottak — mondja, azután ő is végigvezet a két termen. — Ezt a kőbaltát a tornai — kisberzsenyi határban találtam, ezt a sóőrlőt meg az egyik elhagyott udvar­ban, vagy száz éve használták utoljá­ra, talán a Berecz molnáré volt. Azóta kinek kell már a sóőrlő! Idős embe­rektől kérdezgettem, hogy hogyan is nézett az ki, aztán összeszereltem ma­gam. Akár használni lehetne ma is. Ezt a régi lándzsát meg láttam, hogy mészkavarásra használják... Most, hogy új épületbe, igazi mú­zeumba költözött a tüskevári helytör­téneti gyűjtemény, mindenki büszke rá, akinek valami köze is van hozzá. És nagyon sokan lehetnek büszkék, mert közösen csi­nálták. Szép vasárnap délelőttjü­k volt a s tüskeváriaknak. (b. e) Új kormány Csehszlovákiában Ludvik Svoboda, a Cseh­szlovák Köztársaság elnöke hétfőn a déli órákban fogad­ta Oldrich Cerniket, aki az új kormány összeállításával kapcsolatos tárgyalásokat ve­zette. Oldrich Cernik előter­jesztette a Nemzeti Front KB-n által megtárgyalt és elfogadott kormánylistát. A kora délutáni órákban Ludvik Svoboda fogadta a lelépő kormány tagjait. Ezt követően kinevezte az új kormányt. A kormány elnö­­­­ke Oldrich Cemik teái

Next