Napló, 1970. november (Veszprém, 26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
A megyei pártértekezlet második napjának vitája A megyei pártértekezleten tegnap, délelőtt folyamán még hozzászólások hangzottak el. A vitában résztvevők felszólalásait időrendi sorrendben közöljük. A tanácskozást Pap János elvtárs foglalta össze. Rostési József, a megyei KISZ-bizottság első titkára : Fokozódó figyelem az ifjúság iránt Bevezetőjében arról beszélt, hogy nálunk, Veszprém megyében fokozódó figyelem nyilvánul meg az ifjúság iránt. A megye ifjúságáról alkotott kép nem mentes ugyan bizonyos negatív árnyalatoktól, de határozottan kirajzolódik az ifjúságnak a párt politikájával való egyetértése és annak végrehajtására való törekvése. Mindennek bizonyítékai az ifjúsági brigádok munkája, a diákok iskolai és építőtábori eredményei, a kongresszusi munkaverseny felajánlásai, a péti és ajkai ipari beruházások felett vállalt védnökség. Ezután foglalkozott Központi Bizottság februári, ifjúságpolitikai határozata által felvetett feladatokkal, a végrehajtás eddigi tapasztalataival. Hangsúlyozott néhány, az ifjúsági munka szempontjából fontos megyei jellegzetességet, olyanokat, amelyek a határozatok megvalósítása során kerültek felszínre. Több vezető képtelen a helyi, adott körülményeket figyelembe venni, így igen gyakran megmaradnak az ifjúságról alkotott régóta ismételgetett, általános, kedvezőtlen véleménynél. A továbbiakban kitért arra, hogy erősíteni kell a KISZ kommunista jelleget,, fokozni a KISZ-tagok társadalmi aktivitását. Ebből a a fontos munkából elsősorban párttagoknak kell kivenniük" a részükér’ Olyan feladatokat, célokat állítsanak a pártszervezetek a KISZ- fiatalok elé, amikért azok lelkesedni tudnak, amiknek a megoldásakor érzik munkájuk politikai, társadalmi súlyát. Felvetette a szakmunkástanulók helyzetének néhány hiányosságát is. A megyei pártbizottság beszámolója és az eddig elhangzott hozzászólások is elégtelennek ítélik az •f iúság egyik legfontosabb rétegének, a szakmunkástanulóknak a helyzetét — mondotta. Csatlakozom ehhez a véleményhez és ahhoz is, hogy ez jórészt irányítási moOéma. Másrészt viszont a kellő társadalmi megbecsülés hiányát is érezhetjük benne Megyénkben mintegy tízezer szakmunkástanuló jelenti a munkásosztály közvetlen utánpótlását. Kedvezőtlen körülményeiket jelzi, hogy részükre épült például a legkevesebb kollégiumi férőhely, a leánytanulóknak egyáltalán nincs kollégiumuk. Az üzemekben is nagyobb eredménynek számít egy új gép, mint 30—50 fiatal szakmunkástanuló munkába állása. A szakmunkásavatás, a munkásosztály soraiba lépés is csak adminisztratív aktus. Szóvá tette a munkás-paraszt szülők továbbtanulási gyermekeinek problémáit. Legnagyobb feladatokat ezen a téren az általános iskolák számára jelölt meg, hiszen ott igen nagy a lemorzsolódás: 16 éves korig a gyerekek 14 százaléka nem végzi el az általános iskolát. — Elmondhatom, hogy megyénkben sikeres kezdeményezés történt, amely hosszabb távon is eredményes lehet. Ez a fizikai dolgozó szülők tehetséges gyermekeivel való külön foglalkozás. Veszélyt is látok azonban abban, hogy sokan olyan kategóriába kívánják olvasztani ezt a törekvést, mint a „hátrányos helyzetű” tanulók csoportja. Ez elvi és gyakorlati zavarokat is okoz, mert ha akarjuk, nemi erőszakkal mindenkit hátrányos helyzetűnek minősíthetünk, például egy elfoglalt orvos gyermekét is. Ezért javaslom, hogy mindenhol egységesen a munkás- és parasztszülők gyermekeinek segítése legyen a cél. Befejezésül érintette azt a vitát, ami a Szervezeti Szabályzat módosításával, a párttag felvételi korhatárral kapcsolatban megyénkben is kialakult. Hangoztatta, hogy a szervezeti szabályzat csak lehetőségeket kínál és nem felvételi kötelezettséget hirdet a 13 évesek számára. Annak lehetőségét adja meg, hogy mind több, arra érdemes fiatal zárkózhasson fel a munkásosztály forradalmi élcsapatához. Kiscergely Lajos, a Péti Nitrogénművek igazgatója hozzászólásában szólt Várpalota lendületes ipari fejlődéséről, részletesen elemezte a Péti Nitrogénművek helyzetét, az elmúlt időszakban megtett útját. A Péti Nitrogénművek két utolsó ötéves terv idejé alatt közel 12 milliárd forintos fejlesztési alapot kapott az államtól. Ezzel lényegesen emelhette a gyár technikai színvonalát, termékeinek értékét, a dolgozók szociális körülményeit. A gyár fejlődésének illusztrálására említette, hogy amíg 1969-ben 11 százalékát gyártotta a hazai nitrogén-műtrágyáknak, addig 1970-ben már 30 százalékát. A most induló, 8,5 milliárd forintos beruházással ezt a számot még tovább akarják emelni a gyár dolgozói. Igen nagy elismeréssel szólt a vállalat munkás-kollektívájáról, a fiatalokról, akik példamutató munkával segítették a szép eredmények elérését. Külön köszönetet mondott a KISZ-fiataloknak, akiknek a védnöksége nélkül a gyár nem tartana azon a szinten, amelyen ma termel. Értékelte a gárda fejlesztő saját kutatótevékenységét, amely alapján több kisebb üzemrészt is munkába állítottak. Ugyanakkor kiemelte a kutatóintézetekkel — különösen a NEVIKI-vel — fenntartott szoros kapcsolatok jelentőségét és hatékonyságát. Befejezésül említést tett az új gazdaságirányítási rendfelszólalásának bevezetőjében utalt arra, hogy a szakszervezetek az elmúlt időszakban munkálkodtak a párttal együtt a gazdasági feladatok megoldásán, a hatékonyság növelésén. Az új gazdaságirányításnak társadalmi életünkre gyakorolt hatását olyan közgondolkodás kialakulásában jelölte meg, amely a tartalmasabb munka feltételeit keresi. összegezte a következő időszak gazdasági feladatait: — A X. kongresszus irányelvei is fő feladatként munka hatékonyságának fokozását, a termelékenység növelését, az intenzív gazdasági fejlődést jelölik amelyeket nagy ütemű meg, műszaki fejlesztéssel lehet majd elérni. Ez a folyamat hosszú időt vesz természetesen igénybe. Vele párhuzamosan biztosítani kell a munkahelyek belső tartalékainak feltárását. Ezt elsősorban munkafegyelem megszilárdításával lehet elérni, ami radikális vállalati intézkedések során valósulhat meg. Észszerűsíteni kell a munkaerőgazdálkodást, a vállalatok csak azt a területet fejlesszék, amelyhez megfelelő munkaerő áll rendelkezésükre. Sokat kell törődni a hatékony munka- és üzemszervezéssel. Megyénk bányái és a Bakony Művek igazolják, hogy milyen lehetőségeink vannak még ezen a területen. Igen fontos a helyes és jó bérgazdálkodás is, a törzsgárda megbecsülése, a premizálás. Az anyagi és erkölcsi ösztönzőknek együttesen kell szolgálniuk a jó munkahelyi légkör kialakítását. A továbbiakban beszélt azokról a hatékonyság-fokozó lehetőségekről is, amelyek a munkaversenyben és a szocialista brigádmozgalomban rejlenek, és amelyeket még korántsem aknáztunk ki kellőképpen. Több vonatkozásban is elemezte azt az új helyzetet, amely elé az új gazdasági mechanizmus állította a szakszervezeteket. Előtérbe kerültek például a dolgozók jog- és érdekvédelmi problémái. Bonyolult érdekviszonyok alakultak ki. Ezeket a szakszervezet úgy igyekszik koordinálni, hogy ösztönözzön a jobb munkára és az egyéni és csoportérdek kielégítése ne sértse a népgazdaság érdekeit. Részletesen elemezte a szocialista demokrácia és az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének feladatait.Hangoztatta, hogy a munkásosztályt nemcsak a közéleti, politikai tevékenységbe kell bevonni, hanem építeni kell véleményére a termelés irányításában, a tervezésben is. Bírálta azokat a nézeteket, amelyek szerint a munkások nem értenek a bonyolult kérdésekhez. Példának hozta fel a proletárforradalmaknak, az 56-os ellenforradalom visszaverésének eseményeit, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, amelyekkel a munkásosztály bizonyította, hogy igenis képes minden lényeges, a társadalmi haladást szolgáló kérdésben helyes álláspontot kialakítani. Ne a munkásokkal végeztessük el a bonyolult vizsgálatokat, de legyenek ott a határozatok meghozatalánál és a realizálásánál. A pártértelezlésen felszólaló egyszerű munkásemberek, szer által felvetett néhány problémáról. Hangsúlyozta, hogy a X. kongresszusnak meg kell találni azokat módszereket, amelyekkel érvényt lehet majd szerezni az állami fegyelemnek, és amelyek hatására a gazdasági vezetők fokozottabban figyelembe veszik a központi utasításokat, irányítást. Határozott intézkedéseket sürgetett a munkaerővándorlás megszüntetésére is.A munkásasszonyok is nagy politikai érzékről és hozzáértésről tettek tanúbizonyságot. Kedvezőtlennel ítélte, hogy a munkások gyakran többet tudnak a nagyvilág dolgairól, mint saját üzemük életéről. Ezt azzal magyarázta, hogy az üzemen belüli információ igen gyenge. Felhívta a pártszervezetek figyelmét arra, hogy adjanak megfelelő segítséget a gazdasági vezetésnek, a minél többrétű tájékoztatás megszervezéséhez. Hozzászólásának befejező részében Szabó Kálmán fogalalkozott a nők helyzetével, gyermekgondozási segély hatásával, az óvodák, bölcsődék fejlesztésének szükségességével. Pajor János, a Devecseri Állami Gazdaság igazgatója A küldött bevezetőjében a devecseri járás általános helyzetével foglalkozott, elmondva: közismert, hogy a járás nem tartozik sem földrajzilag, sem gazdaságilag a legjobb adottságú területek közé. Mezőgazdasági jellege dominál, ipara kisebb jelentőségű. Örömmel számolt be arról, hogy míg a korábbi években a legelmaradottabb területek egyike volt a járás, az utóbbi években viszont — a IX. pártkongresszus óta — határozott fellendülés tapasztalható. Ez véleménye szerint elsősorban az egyre jobb és hatékonyabb politikai munkának köszönhető. Természetesen ezzel összefüggésben a mezőgazdasági gazdálkodó egységek pénzügyi és termelési eredményei is javultak Ezt a kijelentését Pajor János a termésátlagok, az állattartás termelési eredményei és a mezőgazdasági termelés egyéb fontos mutatói felsorolásával támasztotta alá. Kijelentette: — A szembetűnő változást egyetlen átfogó adat is reprezentálja: 1965-ben még 20 gyenge termelőszövetkezet gazdálkodott a devecseri járásban és év végén összesen 17 millió forint mérleghiánnyal zártak. A IX. kongresszus után vezették be a járás tsz-eibe az úgynevezett termék-dotációs rendszert. Ez lényegében, bár az új mechanizmus előtt, de ennek szellemében született. Szabályzó és ösztönző funkciója sikeresnek bizonyult, úgy is mondhatni: ,,rendbe tette” a termelőszövetkezetek gazdálkodását, leginkább az ésszerűség szempontjából. Ma nincs fizetésképtelen tsz-ünk. A továbbiakban a küldött munkahelye, a Devecseri Állami Gazdaság eredményeivel és gondjaival foglalkozott. Örömmel jelentette a pártértekezletnek, hogy nagyüzem évek óta töretlenül fejlődik, gazdasági éveit rendben nyereséggel zárja, s bizonyos mértékig ennek következtében is jó a munkafegyelem, jó a politikai hangulat. Hozzátette, hogy megítélése szerint a gazdaság 75 kommunistából álló pártszervezetének nagy része van ebben mind a termelési, mind a politikai tevékenyéget illetően, után az állami gazdaság tevékenységi formáiról, s ezen belül is a termelési szakosodás megvalósításáról. Rendkívül érdekes példát, említett akkor, amikor a nagyüzemi tojástermelésre való áttérés hatalmas iramú fejlődéséről beszélt. Elmondta, hogy néhány év alatt 1 millióról évi 22 millió darabra emelkedett a tojástermelés, ami azt jelenti, hogy a Devecseri Állami Gazdaságban 1,4 másodpercenként ,,termelődik” egy tojás. Ezután a pártértekezletnek beszámolt a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyről az állami gazdaságban. Elmondta, hogy 19 szocialista címért küzdő brigád összességében több mint félmillió forint értékű termelési felajánlást tett. A brigádok az év végére vállallásaikat teljesíteni tudják. Dr. Majdik Ferenc, a Nehézvegyipari Kutató Intézet igazgatója Bevezetőjében dr. Majdik Ferenc bejelentette, hogy a Műszaki és Tudományos Egyesületek Szövetsége Veszprém megyei tevékenységéről, valamint a műszaki fejlesztés és a kutatómunka néhány kérdéséről kíván beszélni. Mindenekelőtt megfogalmazta a MTESZ programját és feladatát: — E szövetség a tudomány fejlesztésére, a technikai haladás társadalmi alapokon történő előmozdítására hivatott — mondotta. Ezután beszámolt arról, hogy Veszprém megyében a tudományos egyesületek különböző tagozatai keretében mintegy háromezer szakember tevékenykedik. Egyben javaslatokat tett tevékenységük hatékonyabb hasznosítására is. Felhívta a figyelmet számos példa alapján arra, hogy hasznos dolog, ha a vállalatok a műszaki és gazdasági értelmiség javaslatait fokozottabban figyelembe veszik, és gazdasági döntéseik megalapozásánál segítségként felhasználják. Részletesen szólt a fiatal szakemberek munkájának, munkakedvének és lendületének hasznosításáról is. Hivatkozott az ezzel foglalkozó párthatározatra és elmondotta, hogy ennek szellemében a Kommunista Ifjúsági Szövetség szerveivel közösen éppen napjainkban folytatnak nagy arányú felmérő munkát a megyében: kétezer fiatal műszaki érintett ebben. Felvetette, hogy a fiatalok bekapcsolását a tudományos életbe ajánlatos már az egyetemen elkezdeni. Bejelentette, hogy a MTESZ műszaki lapot fog indítani, a többi között ennek a célnak az érdekében is. Megemlítette, hogy véleménye szerint rendkívül hasznos az a széles körű társadalmi vita, amelyet az országos fejlesztési koncepciókról folytatnak a tudományos egyesületek és tagozatok Veszprém megyéből nem egy igen eredményes tanácskozást lehet megemlíteni jó példaként. Ilyen volt például az lélelmiszetvga ítóltadással, a veszprémi városfejlesztéssel, a a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásával kapcsolatos viták megszervezése. A továbbiakban a küldött elmondotta, hogy a szlovák és lengyel testvérszervezetekkel egyre gyümölcsözőbb kapcsolatai alakulnak ki Veszprém megyei szervezetének, s ezek a kapcsolatok elsősorban a tapasztalatok kicserélése szempontjából jelentősek. Bejelentette, hogy az év végén, illetve a jövő év elején a megyeszékhelyen hozzákezdenek a technika háza megépítéséhez, terv valósul meg ezzel. Régi hogy megvalósulhat, azért a küldött köszönetet mondott a megye és Veszprém párt- és állami vezetésének Ezután a NEVIKI igazgatója a műszaki fejesztés néhány kérdéséről! Hangsúlyozta, hogy a beszélt párt Központi Bizottsága mánypolitikai irányelvei tudóhazai tudomány - kutatóa munka történetében mérföldkővé vált. Végrehajtása során meg kell vaósulnia a termeléssel közvelen kapcsolatban levő kuatómunka eredményei gyors realizálásának. Ennek feltéelei megvalósulóban vannak és ez elsősorban a kutatóintézetek vállalatszerű tadálkodásra történt átállításának következménye. A kutatási témákra kötött kétoldalú szerződések egyszersmind tíz együttműködést teremtik meg kutatóintézetek és az ipar között. Ez az elmúl két év alatt nagy vonalaiban bevált. Gondot jelen viszont, hogy a vállalatok általában rövidlejáratú és gyakran részletkérdésekre irányuló kutatómunkát gényelnek csupán, ez a folyamat — ha teret engednénk neki — a kutatókapacitás tétaprózódásához vezetne, felhívta figyelmet egy máik gondra a is hogy a vállalaOk hajlamosak még kizáróag a kockázat nélküli, új termékek bevezetésére, a tűzött óvatosságra, s ez nem serkenti a kutatómunkát sem Ugyanakkor örömmel számolt be a NÉV Ili és a Nit(Folytatás a 3. oldalon) Szabó Kálmán, az SZMT vezető titkára: Feladatok az üzemi demokrácia tévesztésére Rostási József Kisgergely Lajos Szabó Kálmán Pajor János Dr. Majdik Ferenc