Napló, 1971. május (Veszprém, 27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Vilijg proletárjai egyesüljetek ! AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGO I$ A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szerda, 1971. május 5. Ara­tO fillér XXVII. évfolyam — 104. szám Legjobb tudásunk szerint a lakosság szolgálatában ünnepi alakuló tanácsülés Várpalotán és Tapolcán Várpalotán délelőtt 10 óra­kor gyűlt össze az április 25- én megválasztott 75 tanács­tag, hogy megtartsák első ünnepi alakuló ülésüket. Ka­nizsa Antal korelnök köszön­tötte tanácstag társait és a meghívott vendégeket, köz­tük Kovács Gyulát, a me­gyei pártbizottság titkárát, dr. Hardy Zoltánt, a megyei tanács vb titkárát és Kis­­gergely Lajost, a Péti Nitro­génművek igazgatóját, a vá­ros országgyűlési képviselő­jét. Elsőként Nagy Antal, a vá­rosi választási elnökség elnö­ke számolt be az április 25- én megtartott választásokról. Ezután Bardócz Endre, a vá­rosi Hazafias Népfront el­nöke javaslatot tett a tanács elnökének és helyettesének, valamint a végrehajtó bi­zottság tagjainak a szemé­lyére. A Várpalotai Városi Ta­nács elnökévé dr. Kátai Im­rét, elnökhelyettessé Krasz­­nai Bélát választotta, a me­gyei tanács vb javaslatára a városi tanács végrehajtó bi­zottságának titkárává pedig dr. Czeitli Istvánt nevezték ki. A végrehajtó bizottság tagjaivá választották dr. Ká­tai Imrét, Krasznai Bélát, dr. Czeitli Istvánt, Ender Istvánt, Fenyvesi Ferencet­, Gerhardt Gyulát, Horváth Józsefet, Jani Károlynét, Lehoczky Mihályt, Mezei Ist­vánt, Nagy Gyevi Bélát, Vancsek Lászlót és Völgyi Ferencnét. Megválasztásuk után a ta­nács tisztségviselői és a vég­rehajtó bizottság tagjai es­­­küt tettek arra, hogy a kö­vetkező ciklus idején leg­jobb tudásuk szerint fogják a város lakosságának érde­keit szolgálni. Dr. Kátai Im­­*■ * -talán is megköszönte a tanácsnak az előlegezett bi­zalmat. Röviden utalt a ta­nács előtt álló feladatokra. Hangsúlyozta, hogy több lett a város vezető testületének a joga, de ezzel párhuzamosan megnövekedett a felelőssége is. Arra kérte a tanácstago­kat, hogy aktív, lelkiismere­tes munkával igyekezzenek Várpalota gyors ütemű fej­lődését előmozdítani. A városi tanács ezt köve­tően megválasztotta a külön­böző munkabizottságok tag­jait és vezetőit, dr. Kátai Imre pedig ismertette a ta­nácsi szakigazgatási szervek vezetőinek a névsorát. Köszöntötték a város taná­csi testületét és az újonnan megválasztott vezetőit, Ko­vács Gyula, a megyei párt­­bizottság titkára, Nagy Gye­vi Béla, a városi pártbizott­ság titkára, Nagy Pál, az Ak­­namélyítő Vállalat igazgató­ja és a város KISZ fiataljai, úttörői. Az alakuló tanácsülés be­fejezéseként megválasztot­ták a tanácstagok a város megyei tanácstagjait. A vá­ros tanácstagjainak sorából megyei tanácstagok lettek: Bucs Ferenc, az Inotai Alu­míniumkohó vegyészmérnö­ke, Jani Károlyné, a Vörös Október Férfiruhagyár szak­oktatója, Szabó Gáborné, a Péti Nitrogénművek vegyész­mérnöke, Vancsek László, a Várpalotai Szénbánya Válla­lat I II. üzemének aknásza, valamint a város képvisele­tében a tanácstagok körén kívül Kovács Gyula, a me­gyei pártbizottság titkára. ★ Tapolcán, a városi párt­ház tanácskozó termében gyűltek össze alakuló ülésü­ket megtartani az új tanács­tagok. A legidősebb tanács­tag, Kemény Ernő nyugdíjas nyitotta meg a tanácsülést. Részt vettek a tapolcai ün­nepi ülésen István János, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Szabó Béla, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és Lendvai József, a városi pártbizottság titkára, a város országgyűlési képvi­selője. Dr. Ladics Ottó, a városi választási elnökség elnöke az április 25-én megtartott vá­lasztásokról szóló értékelő­jében elmondta, hogy azok Tapolcán a törvényesség elő­írásai szerint zajlottak le. A város lakossága megválasz­totta országgyűlési képvise­lőjét és 60 városi tanácsta­got. A városi tanács elnökének és helyettesének, valamint a vb tagjainak a személyére Reindl Erzsébet, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára tett javaslatot. Ennek alapján a városi ta­nács elnökévé választotta Baski Sándort, elnökhelyet­tessé pedig Varga Kálmánná dr.-t. A megyei tanács vb javaslatára dr. Halász Ist­vánt nevezték ki a végrehaj­tó bizottság titkárává. A Ta­polcai Városi Tanács végre­hajtó Bizottságának tagjai lettek: Baski Sándor, Varga Kálmánné dr., dr. Halász István, Lendvai József, La­yer Mihály, Kapronczay Já­nos, Wollák Tibor, Peák Ká­roly, Horváth Géza, Tóth József és dr. Gauland Mária. A városi tanács tisztségvi­selőinek és a vb tagjainak eskütétele után Baski Sán­dor, a tanács újonnan meg­választott­ elnöke mondott köszönetet, és azt ígérte, hogy valamennyien a leg­jobb lelkiismeretük és tudá­suk szerint fognak majd dol­gozni a következő években Tapolca város további fej­lődéséért, a lakosság igényei­nek mind városiasabb szintű kielégítéséért. A városi tanács végrehaj­tó bizottságának munkáját segítő bizottságok megvá­lasztása után Baski Sándor ismertette a szakigazgatási osztályok vezetőinek a név­sorát. Az első ünnepi tanácsülés Tapolcán is a város megyei tanácstagjainak a megválasz­tásával zárult. A megyei Hazafias Nép­frontbizottság javaslatára a Tapolcai Városi Tanács tag­jai saját soraikból megyei tanácstagnak választották Baski Sándort, a városi ta­nács elnökét, György Lajos apátplébánost és Váradi Miklós honvédezredest. 125 éves a balatoni hajózás MAHART tájékoztató a jubileumról Tegnap délelőtt Siófokon, a Beloiannisz hajó fedélze­tén sajtótájékoztatón látta vendégül az országos és me­gyei lapok közlekedéssel fog­lalkozó munkatársait Lékei Elek, a MAHART vezérigaz­gatója. A tájékoztatót, a MAHART 1971. évi megnö­vekedett tervei és a balatoni jubileum tette indokolttá. Ez évben a magyar tengerhajó­zás két új óceánjáró hajóval gyarapodik, s ugyancsak 1971-ben ünnepli a balatoni hajózás 125 éves évforduló­ját. 1847. szeptember 21-én in­dult az első menetrend sze­rinti hajó, a Kisfaludy gőzös a Balatonon, hogy vízi úton is összekösse Balatonfüredet és Keszthelyet. A dátum in­dulását jelzi egyben a bala­toni idegenforgalomnak is, s így ez az év nemcsak a hajó­zás jubileuma. Lékai Elek elmondotta, hogy a MAHART a múlt év­ben összesen 2 400 000 tonna árut szállított, s 1971-ben e mennyiséget növeli. Ezt a magyar külkereskedelem tengerentúli forgalmának növekedése és a hazai válla­latoknak a belföldi vízi szál­lítások iránti igénye indo­kolja. A negyedik ötéves tervben több új önjáró uszály és két 12 ezer tonna teherbírású új óceánjáró be­szerzése is szerepel. Az utób­biakat a Szovjetuniótól vá­sároljuk Dr. Kopár István, a MA­HART siófoki üzemigazgató­ságának vezetője adott tájé­koztatót a balatoni jubileu­mi ünnepségekről Az egész idei nyár a jubileum jegyé­ben zajlik le a MAHART - nál. A balatoni hajózás meg­alapítója és elindítója Szé­chenyi István emlékére a Balaton-parton több helyen — például Balatonfüreden — emléktáblát lepleznek le. A jubileum napját megelőző szombaton a balatoni flotti­­la díszfelvonulást rendez a két parton. A MAHART 21 kikötőjében tűzijátékkal és helyi ünnepségekkel köszön­tik a hajósokat és hajókat. A jubileumi év jegyében könyvet adnak ki a balatoni hajózás 125 évéről, s egyben bemutatják a siófoki üzem­­igazgatóság terveit is. Ezek között a legérdekesebb az az új kéttörzsű üdülőhajó melynek tervezését a napok­ban kezdték meg a balaton­füredi hajógyárban: 490 sze­mélyes katamaránt rendelt a MAHART a hajógyártól. A személyszállításon túl kirán­dulásokra, bálokra is meg­felelő kiképzésű lesz. Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az Építők Szakszervezetének székházában kedd reggel 9 órakor megkezdődött a ma­gyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó kép­viseletében mintegy 700 küldött vesz részt. Képviselteti magát 51 külföldi szakszervezet és több nemzetközi szervezet. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Helyet foglalt az el­nökségben Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Somogyi Miklós, a SZOT szám­vizsgáló bizottságának elnöke, továbbá Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszö­vetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. Az elfogadott napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tantácsá­­nak beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszerveze­tek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabá­lyának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Az ügyrendi kérdések után Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának be­számolóját a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek so­ron következő feladatairól. Gáspár Sándor beszéde Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és kö­zépszervi választások, az iparági kongresszusok. Há­rom és félmillió szervezett dolgozó nevében minősítet­ték a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a szakszervezetek munkája iránt. A szakszervezeti vezető szervek megválasztása a szé­leskörű demokrácia jegyé­ben zajlott le. A szervezett dolgozók vélemény-nyilvání­tása, vitakészsége főleg ■ az üzemek,­ vállalatok, intézmé­nyek tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a vállalati kereteken. Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta tö­retlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók az egész magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fe­jezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetéseken mérlegre kerültek politikai elvei, céljai és megvalósulá­suk eredményei. Politikai és társadalmi éle­tünk, közéletünk eredményei­ről és gyengeségeiről elisme­rő és bíráló hangon szóltak az emberek. Különösen sokan tették szóvá a jobb és eredménye­sebb termelőmunkát gátló munkaszervezési, anyagellá­tási hiányosságokat és az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. A szocialista brigádok határozottan igé­nyelték munkájukhoz a leg­fontosabb feltételek biztosítá­sát. Számos helyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szo­ciális normák, a munkabiz­tonsági előírások betartását és betartatásának ellenőrzé­sét. Szinte valmennyi taggyű­lésen és szakszervezeti kong­resszuson kritikusan foglal­koztak a bérek és árak ala­kulásával rések megoldásának útját, módját is. Egy mondatban kifejezve e munkamegosztá­snnak a lénye­ge az, hogy a proletárdikta­túrán belül helyet foglaló különböző szervek a maguk feladatát sajátosan lássák el. A társadalom érdeke, hogy a dolgozók élet- és munka­­körülményeit, az árakat és béreket érintő politikai je­lentőségű döntésekre min­den esetben a kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegye­zés híján különálló — véle­ménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szak­­szervezetek gyakorlati együttműködése alkalmas ar­ra, hogy a párt-, állami, gaz­dasági szervek és a szakszer­vezetek minden fokon ha­sonló módon alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szo­cializmus építésében felme­rült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. Gáspár Sándor utalt arra, hogy a szakszervezetek fela­data, a bérből és fizetésből élők számára olyan jövede­­­­lemelosztást és árrendszert segítsenek kialakítani, amely maximálisan támogatja poli­tikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a cél­szerű fogyasztási szerkezet kialakításáh­oz, és a lehető legjobban előmozdítja a gazdasági előrehaladást is. Az életszínvonal fejleszté­sére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásá­val az országgyűlés törvény­erőre emelte. Célunk, hogy a nemzeti jövedelem növe­kedésével párhuzamosan fej­lődjön az életszínvonal. A reálbér 16—18 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 25—27 százalékkal fog emelkedni. A lakosság fo­gyasztásának mintegy 30 százalékos növelését tervez­zük. Továbbfejlesztjük a műveltségi színvonal emelé­sét szolgáló iskolai és kul­turális hálózatot. Az egész­ségügyi ellátás további javí­tására öt év alatt 6,7 mil­liárd forintot fordítunk. A gyermekekről és az idős ko­rú­akról is kellő módon gon­doskodik a IV. ötéves terv. A reálkeresetek a tervben kitűzött mértékben növekedjenek Tisztelt Elvtársak! Az elmúlt években gyak­ran szóba került, hogy az életszínvonal összetevői el­térően hatnak a különböző rétegekre. Régebben, a szo­cializmus építésének korábbi szakaszában az alacsony lak­bér és közlekedési tarifa, az élelmiszerek és fogyasztási cikkek ára, valamint a tár­sadalmi juttatások árszínvo­nala általánosabban érzékel­hető volt. Most ezek a fon­tos életszínvonal-összetevők változóan hatnak. Az árak, különösen a szabadabb ár­formába tartozó cikkek árai, a társadalmi juttatások és szolgáltatások árainak válto­zásai a korábbinál nagyobb hatást gyakorolnak az élet­­színvonal alakulására. Mind­ez a nyereségre alapozott gazdálkodás és főleg az év-I Folytatáts a 3. oldalon) Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára a szónoki emelvényen (MTI fotó: Pálfai Gábor felv. M KS) A szakszer­vezetek is részt vesznek a politika alakításában Tisztelt Kongresszus! A Magyar Szocialista Mun­káspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társa­dalmunk helyzetét, megjelöl­ve tovább haladásunk útját. A párt X. kongresszusa el­ismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenysé­­géről. Megállapította: jelen­tősen hozzájárultak a szo­cializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy tár­sadalmi céljaink megvalósí­tásához. Hatékonyan képvi­selték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb be­töltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felis­merés — és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nem, csak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt poli­tikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez hanem az is hogy cselekvően részt venné­nek a politika alakításában. Ennek a politikának az ér­vényesítése növelte a szak­szervezetek tekintélyét, sze­repét a közéletben. Szocialista­ körülmények között a szakszervezeti mun­ka bonyolultsága, sok ellent­mondása és gyakorlati ne­hézsége abból adódik, hogy mindenkor egyaránt figye­lembe kell venni a társadal­mi, a réteg- és nem kevésbé az egyéni érdeket is. A szocialista társadalomban kibékíthetetlen ellentmondá­sok nincsenek. De természe­tesen léteznek és keletkez­hetnek kisebb-nagyobb ér­dekellentétek, összeegyeztet­hető, feloldható ellentmondá­sok. A szakszervezetek társa­dalmi szerepének növelése egyik biztosítéka annak, hogy megelőzzük, illetve fel­oldjuk a szocializmusban is létező és mindig új formá­ban jelentkező ellentmondá­sokat, érdekellentéteket. A párt az állam és a szakszer­vezetek között kialakult tár­sadalmi munkamegosztás in­tézményesen szolgálja a kü­lönböző érdekek képviseleté­nek egyeztetésének, az ütkö­

Next