Napló, 1972. október (Veszprém, 28. évfolyam, 231-257. szám)
1972-10-01 / 231. szám
•> Tűzharc az észak-ír fővárosban Súlyos robbanás egy bárban Lőfegyverek zajától voltak hangosak az észak-írországi főváros, Belfast utcái szombatra virradó éjszaka. A brit katonák és az IRA fegyveresei közötti összecsapásoknak összesen öt halálos áldozata és több sebesültje van. Nagyon súlyos robbanás történt a város központjában lévő egyik bárban, amelyet katolikusok látogatnak. A pokolgépet feltehetően protestáns szélsőségesek helyezték el az épületben. A merénylet következtében 15 sérültet szállítottak súlyos állapotban kórházba. Az ír köztársasági hadsereg ideiglenes szárnya Dublinban bejelentette, hogy az északírországi Long Kesh-i internáló tábor foglyai pénteken éhségsztrájkba léptek, tiltakozásul a táborban uralkodó embertelen körülmények és a foglyok kínzása ellen. Mint a szervezet szóvivője közölte, a bírósági eljárás nélkül, csupán gyanúsítás alapján internált embereket, a tábor embereit álandóan verik és egyéb módon kegyetlenül bántalmazzák. Hazaérkezett a japán kormányfő Tanaka japán miniszterelnök és kísérete ötnapos pekingi látogatás után szombaton visszaérkezett Tokióba. A Pekingben megtartott csúcstalálkozó során a japán miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Csou En-laj kínai kormányfővel, amelyek eredményeként létrejött a diplomáciai kapcsolat Japán Kína között. Kínai tartózkoddása alatt fogadta a japán kormányfőt Mao Ce-tung pártelnök is. A japán miniszterelnököt a tokiói repülőtéren pártjának és kormányának vezetői, valamint az ellenzéki pártok vezető képviselői fogadták. Japán politikai körökben az a vélemény, hogy Tanaka és Csou En-laj megállapodott abban, hogy három hónapon belül sor kerül a nagykövetek cseréjére Tokió és Peking között. Külügyminisztériumi források szerint vagy még az év vége előtt, vagy legkésőbb januárban megkezdik működésüket a nagykövetségek. Kína helyzetét megkönnyíti hogy a japán—tajvani diplomáciai kapcsolatok megszakításával automatikusan a Kínai Népköztársaság tulajdonába került Tajvan tokiói nagykövetségének és konzulátusának épületé. re Tokióban körülbelül fél évteszik azt az időt, ami feltétlenül szükséges a japán —kínai béke és barátsági szerződés előkészítéséhez és megkötéséhez. Számítanak rá, hogy a szerződésről szóló tárgyalásokon Kína felveti a Szenkaku (Tiaoju) szigetek kérdését, de nem hiszik, hogy ez komolyan akadályozná a megegyezést Ceausescu fogadta,I*jott Selesztet Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára ,az államtanács elnöke pénteken fogadta Pjotr Selesztet, az SZKP KB politikai bizottságának tagját, a szovjet minisztertanács elnökhelyettesét, aki az RKP KB meghívására Romániában tölti szabadságát. A szívélyes, baráti légkörben lefolyt beszélgetésen megvitatták a szocializmus, illetve a kommunizmus építésének kérdéseit a két országban. Elégedetten állapították meg, hogy szüntelenül fejlődik a barátság és együttműködés a két párt és két állam között. Il-32-esek sűrűn lakott területeket bombáztak Észak- és Dél-Vietnamban A—52-es amerikai repülőerődök pénteken déltől szombat reggel 6 óráig a sűrűn lakott területeit VDK hat bevetésben, Dél-Vietnam felszabadított körzeteit pedig tizenegy hullámban bombázták. A VDK légelhárítása két amerikai sugárhajtású támadó repülőgépet lelőtt. A kambodzsai hadi jelentések szerint a khmer hazafiak és a Lon Nol-rezsim alakulatai között az elmúlt héten a leghevesebb fegyveres összecsapások a Phnom Penh fővárost a déli országrésszel összekötő főútvonal mentén folytak. A hazafiak több ponton elvágták a stratégiai fontosságú főútvonalat és ellenőrzésük alatt tartják hosszabb szakaszait. Laoszban Vang Pao tábornok és a CIA amerikai hírszerző központ által kiképzett alakulatai állítólag arra készülődnek, hogy „visszafoglalják” a népi erők által csaknem egy évvel ezelőtt felszabadított Kőedénysíkságot. Kissinger helyettese Saigonban Alexander fiáig tábornok, Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó helyettese pénteken a késő esti órákban Saigonba utazott, majd szombaton megérkezett A Reuter jelentése szerint a vietnami háborúról és a párizsi béketárgyalásokról folytat majd eszmecserét Thieu elnökkel. A Fehér Ház közlése szerint Haig tábornok Saigonban találkozni fog Ellsworth Bunker-rel az Egyesült Államok saigoni nagykövetével és Frederick Weyand tábornokkal, a Dél-Viatnamban állomásozó amerikai haderők főparancsnokával is. Heves harcok a két Jemen között Az Arab-félsziget délnyugati részén ismét kiéleződött a két Jemen határviszálya, amiben most már nemcsak szárazföldi csapatok, hanem harci repülőgépek is résztvesznek. A két főváros egymást vádolja agresszióval. Az Arab Liga pedig megbízta Mahmud Riad főtitkárt a közvetítéssel. megérkezett Budapestre a Tu-I l1 cs Szombaton délelőtt negyed 12-kor M. V. Kozlov, a Szovjetunió hőse két tiszteletkört írt le gépével, majd landolt a Ferihegyen a hangsebesség kétszeresével haladó szuperszonikus utasszállító repülőgép a Tu-144-es. A szupergyors gép alig 1 óra alatt képes megtenni a Moszkva— Budapest útvonalat, 110 utassal a fedélzetén. A hatalmas gépet, amely mellett a parkolópályán álló „hagyományos” géptípusok szinte eltörpültek, vasárnaptól megtekintheti a nagyközönség. Vasárnap 10 és 16 óra, hétfőn 10 és 14 óra, kedden pedig 10 és 12 óra között lehet megszemlélni. NAPLÓ Vasárnap, 1972 október 1. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Tanaka japán miniszterelnök Pekingbe érkezett. A norvégok népszavazáson a Közös Piacba való csatlakozás ellen foglaltak állást. KEDD: Gromsko szovjet külügyminiszter felszólalt az ENSZ közgyűlésén. A két német állam képviselői újból találkoztak Berlinben. SZERDA: Véget ért Párizsban Henry Kissinger és Le Duc Tho újabb bizalmas megbeszélése. — Péter János külügyminiszter New Yorkba utazott. CSÜTÖRTÖK: Nasszer halálának második évfordulóján ülést tartott az Arab Szocialista Unió. — Megállapodás a palesztin felszabadító szervezetek és a libanoni kormány között. PÉNTEK: Japán és a Kínai Népköztársaság között diplomáciai kapcsolat jött létre. — A malaysiai miniszterelnök Moszkvába érkezett. SZOMBAT: Haig tárgyalása Saigonban Thieu elnökkel. Nixon aláírásával törvényerőre emelkedett a szovjet—amerikai megállapodás a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról. így látja a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: A Tanaka kínai útja hét eseménye mindenképpen Tanaka japán miniszterelnök kínai útja és a két nagy ázsiai ország közötti megállapodás volt. Eddig ugyanis nagyban-egészben azt lehetett mondani a második világháború után kialakult ázsiai helyzetről, hogy az óriási földrész az Egyesült Államok, vagy általában az imperialista tábor befolyása alatt áll. A két ázsiai nagyhatalom, Kína és Japán sokáig képtelen volt érvényesülni: Kína azért, mert, elszigetelődött, Japán azért, mert a második világháború veszteseként kevés volt a politikai súlya. A Szovjetuniónak, mint világhatalomnak, de mint részben ázsiai hatalomnak is fokozatosan megnövekszik a szerepe, ám nyilvánvaló, hogy nemcsak az imperialista USA, hanem egy évtizede a soviniszta, önző politikát folytató Kína törekvéseivel is meg kell küzdenie. Most Ázsiában két igen aktív és igen ambiciózus politika között jött létre átmenetinek tűnő közeledés: Kína és Japán közt pillanatnyilag az való törekvés egyetértésre mutatkozik meg inkább, konkrét problémáik megoldását későbbre halasztották. A két nagy ország az utolsó száz év alatt inkább volt egymás ellensége mint barátja, így aztán a mostani kapcsolatfelvétel mindenképpen fordulatot jelent. Nem vitás, hogy a fordulatnak — bármennyire is az Egyesült Államok tudtával és hallgatólagos, vagy színlelt beleegyezésével történt — van egy bizonyos Amerika-ellenes éle. Hiszen most éppen az a diplomáciai és katonai építmény rázkódik meg alapjaiban, amely a hidegháborús korszak hírhedt amerikai külügyminiszterének, néhai John Foster Dulles-nak műve volt. Példák kellenek? Az 1960-ban amerikai—japán megkötött védelmi szerződés, amely az 1951-es San Francisco-i első szerződésen nyugszik, tulajdonképpen „Kína fékentartását” célozta, ezenkívül bázisok biztosítását az USA számára Japánban. Innen kiindulva tudta volna Amerika „ázsiai csendőr” szerepét eljátszani az egész Távol-keleten. 1954-ben az USA teljes katonai segítséget ígért a Tajvanon rekedt Csang Kaj-sek-nek. Az ígéret ma már vajmi keveset ér, ha az Egyesült Államok e célra nem veheti igénybe Japán támaszpontjait. A vesztes mindenekelőtt Tajvan. Egyes nyugati vélemények szerint a kínai— japán megállapodás megadta a kegyelemdöfést Csang Kaj-sek-nek. Japán már gazdasági téren is elfordul Tajvantól, diplomáciai kapcsolatait pedig már meg is szüntette. A japán példát más ázsiai országok is követhetik: Thaiföld nemrég már küldöttet menesztett Pekingbe, a Fülöp-szigetek parlamenti képviselői már találkoztak Csou En-laj-jal, Indonézia pedig késznek nyilatkozott az 1967-ben felfüggesztett diplomáciai kapcsolatok (Japán a W. helyreállítására. állam volt, amely diplomáciai kapcsolatot létesített most a Kínai Népköztársasággal.) A Japán Szocialista Párt és a Japán Kommunista Párt, amikor üdvözölte a japán—kínai diplomáciai kapcsolat megteremtését, a japán—amerikai biztonsági szerződés felszámolását is követelte. Több ellenzéki párt amellett is síkra szállt, hogy Japán kössön megnemtámadási szerződést Szovjetunióval. (Esedékes a a közeljövőben egy magasszintű japán—szovjet tárgyalás, amelynek feladata még a második világháború következményeinek felszámolása a két ország viszonyában.) Bonnban a héten tették közzé, hogy Scheer nyugatnémet külügyminiszter október 10-én kezdődő pekingi hivatalos tárgyalásai során kimondják a Kínai Népköztársaság és az NSZK diplomáciai kapcsolatának felvételét. Nyilvánvaló, hogy a bonni kormány a november 19-i választások előtt még egy külpolitikai eredményt kíván felmutatni, a „keleti politika” eddigi sikerein túl a „távol-keleti politikában” is. A kínai—japán tárgyalásokon illetve az egyéb, Kínával kapcsolatos diplomáciai lépések sem szoríthatták háttérbe a vietnami problémát. Kissinger, Nixon elnök külpolitikai főtanácsadója a héten újra bizalmas megbeszélést folytatott Párizsban Le Duc Tho-val, a VDK küldöttségének különleges tanácsadójával. Ez alkalommal már kétnapos tárgyalásra került sor. Ebből a tényből egyes megfigyelők olyan következtetést vontak le, hogy talán előrehaladás történt, de aztán a csütörtöki négyes ülésen Porter amerikai nagykövet ismét negatív magatartást tanúsított. A közel-keleti problémakörben ismét történt új, jelentős fordulat. Szadat, egyiptomi elnök azt javasolta a palesztin felszabadító szervezeteknek, hogy alakítsanak emigráns kormányt kairói székhellyel. A palesztinok tartózkodással fogadták az egyiptomi ajánlatot. A közel-keleti kérdés szóba került az ENSZ közgyűlésen is. Rogers amerikai külügyminiszter a „terrorizmus megfékezésének” kérdését helyezte előtérbe, ezen a címen persze a nemzeti felszabadító mozgalmak elfojtását szorgalmazná. Kedden délelőtt, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében nyílt meg az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozójának 3 napos ülésszaka. A nemzetközi tanácskozás résztvevőit Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke köszöntötte Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, szerda délután elutazott Párizsból, ahol kedden és szerdán Le Due Tho-val, a Vietnam-konferencián részt vevő VDK-küldöttség különleges tanácsadójával és Xuan Thuy-jal, a VDK-küldöttség vezetőjével folytatott bizalmas beszélgetést. Kép: Kissinger visszaérkezett Washingtonba Ezen a héten érkezett meg New Yorkba a három amerikai pilóta, akiket a Vietnami Demokratikus Köztársaságban közelmúltban szabaadon engedtek. Kép: Norris Charles, a szabadon bocsátott pilóták egyike családja körében az érkezés pillanatában. A zavargásoktól és a kihirdetett rendkívüli állapottól megrémült Fülöp-szigetiek ezrei hagyják el a főváros, Manila körzetét, hogy nyugalmasabb vidékekre utazzanak. A hét végére némileg enyhült a feszültség. Sok ellenzéki politikust és újságírót összeesküvés vádjával letartóztattak