Napló, 1979. március (Veszprém, 35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

Az Etiópiában tartózkodó Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és a kíséretében lévő személyiségek látogatást tettek az Addisz Abeba közelében lévő Tatek katonai kiképzőtáborban, amelyet az Etiópia elleni külső agresszió idején a népri milicisták kiképzésére létesítettek. Addisz Abebában Taje Telahun etióp hadügyminiszter fogadást adott Czinege Lajos tiszteletére. Beszédében mindkét miniszter élesen elítélte Pekingnek a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen folyó agresszióját. . (TASZSZ) * Szaúd-Arábia szerdán készültségbe helyezte fegyveres erőit. A rijadi rádióban ismertetett hadügyminisztériumi közlemény elrendelte a szabadságolások felfüggesztését és felszólította az egész személyi állományt arra, hogy „tekintettel a jelenlegi helyzetre” haladéktalanul térjen vissza a laktanyákba. A közlemény nem tesz említést a riadókészültség okáról, rijadi megfigyelők azonban bizonyosak abban, hogy az intézkedést a két Jemen határán kirobbant csatározások miatt hozták. (MTI) Tegnap Moszkvában megkezdődtek a tárgyalások Andrej Gromiko, a Szovjetunió és Oscar Fischer, az NDK külügyminisztere között. Fischer a szovjet kormány meghívására kedden este érkezett Moszkvába. A tárgyalások felölelik majd a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseit. Gromiko és Fischer áttekintik az időszerű nemzetközi kérdéseket is. * „Ausztria és Magyarország kapcsolatai valamennyi szinten zavartalanul és nagyon kedvező irányban fejlődnek, egyben például szolgálhatnak különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésére, sietve jószomszédi viszonyára” — jelentette ki egyebek között dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter kedden este Bécsben, a Donaueuropaisches Institut felkérésére tartott előadásában. Az osztrák diplomácia vezetője az állami élet valamennyi szintjén megtartott rendkívül intenzív és rendszeres konzultációk, illetve magasszintű találkozók sorában kiemelkedő jelentőséget tulajdonított Kádár János tavalyelőtti ausztriai látogatásának. (MTI) *• Japán üdvözli DélKorea és a KNDK párbeszédét. Erről tájékoztatta Ohira Maszajosi japán miniszterelnök szerdán tokióban Pak Tongdzsán dél-koreai külügyminisztert. Ezután arról is beszámolt vendégének, hogy a kínai vezetők egyelőre nem tartják időszerűnek Peking és Szöul viszonyának megjavítását, mert szerintük a kapcsolatfelvétel nem használna a két Korea tágyalásainak. Express Befejeződtek a magyar-kambodzsai tárgyalások Sarlós Istvánnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának és Ros Samaynak, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével tegnap befejeződtek a hivatalos magyar— kambodzsai tárgyalások. A megbeszéléseket követően Ros Samay — aki a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — a népfront Belgrád rakparti székházában újságírókkal találkozott. A legteljesebb nemzeti egységben kívánjuk végrehajtani a haza megmentésére alakult Kambodzsai Nemzeti Egységfront 11 pontos programját — hangsúlyozta tájékoztatójában Ros Samay. Poll’ot és leng Sary hatalmának megdöntése után a kambodzsai nép békés, független, demokratikus országában a szocializmus útjára kíván lépni. A fasiszta diktatúra pusztítása után nagyon nehéz helyzetben kezdték meg az élet normalizálását. De most már a nép vette kezébe saját sorsának irányítását. A népi forradalmi tanácsok a kisebb és nagyobb településeken egyaránt kórházak, iskolák építésén, tanítók képzésén, az analfabétizmus felszámolásán munkálkodnak. Fokozatosan visszatelepítik szülőföldjükre az onnan elűzötteket, egyesítik a mesterségesen szétszakított családokat, s annyi üldöztetés után visszatérhetnek a diktatúra elől Vietnamba menekültek is. Az újságírók kérdéseire válaszolva Ros Samay elmondotta, hogy a kambodzsai népi erők az egész országot ellenőrzésük alatt tartják, s csak kis létszámú bandákatkell a most következő időszakban ártalmatlanná tenni. Ros Samay kiemelte, hogy a közelmúltban megkötött kambodzsai—vietnami barátsági szerződés egész népünk egyetértésével találkozott A megállapodás nemcsak a két ország, a két nép együttműködését szolgálja, hanem hozzájárulást jelent a világ békéjéhez. A kambodzsai politikus aláhúzta, hogy országának lakossága mélységesen elítéli a Vietnam elleni kínai agressziót s készek arra, hogy hozzájáruljanak a VSZK függetlenségének megvédéséhez. — A szocialista országok, köztük Magyarország, szolidaritása, politikai, erkölcsi és anyagi támogatása mélységes hálával tölti el országunk népét — húzta alá a továbbiakban Ros Samay. Csak azt kívánhatom, hogy az internacionalista szolidaritás további erősítésével „írjuk tovább” a haladó világ történelmét — mondotta befejezésül a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának főtitkára. (MTI) 2 — NAPLÓ — 1979. március 1. csütörtök — Mérlegre kerültek az űrhajósok Az MTI tudósítója jelenti: „Mérlegre került” a két űrhajós, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin szerdán a Szaljut-6 űrállomásom: különleges berendezések mérték meg testük tömegét. A berendezés nagyjából ugyanazt a feladatot látja el, mint a közönséges földi mérleg. Csakhogy súlytalanul nem lehet megállapítani a testsúly alakulását, viszont ennek vizsgálata nagyfontosságú az űrhajósok egészségi állapotának megítéléséhez, főként a testsúlyukban bekövetkezett változások figyeléséhez. Általános tapasztalat, hogy útjuk elején viszonylag jelentős testsúly veszteség lép fel, ez később megáll, bizonyos fokig kiegyenlítődik. A két űrhajós egyébként szerdától megkezdte a rendes mukanapok sorozatát: ezúttal már reggel nyolckor volt számukra ébresztő, és este 11 órakor rendelték el a takaródót moszkvai idő szerint. A munka alapja továbbra is a szállító űrhajó egyes berendezéseinek üzemen kívül helyezése, konzerválása és az űrállomás átvizsgálása. A Szaljut ellenőrzése még a hét hátralévő napjaira is ad munkát a két űrhajósnak. A terhelést számukra csak fokozatosan növelik, de az orvosok szerint az átállás mindkettőjüknél a vártnak megfelelően, minden különösebb probléma nélkül megy végbe. Az űrállomás berendezései is kifogástalanul működnek a hosszabb szünet után. (MTI) I II fájdalom lassan múlik el A múlt visszajár? A lélekbúvárok és történészek ugyancsak elmélkedhetnek azon, hogy egy nemzet tudathasadása három és fél évtized távlatából, hogyan bukkan fel egy jóléti társadalom állampolgárainak életében. Ezt a tudathasadásos traumát éli át ezekben a hetekben több tízmillió nyugatnémet. 35 esztendővel a náci Németország tömeggyilkos táborainak felfedezése után, 20 millió nyugatnémet nézte végig a „Holocaust” című amerikai tv-sorozatot, amely a kegyetlen múlt felidézésével elképesztő hatást váltott ki a németek millióiban. Elmúlhat-e nyomtalanul az intézményesített, állami szintre emelt emberi aljasság, el lehet-e feledni Európa 10 millióinak a gázkamrák borzalmait és a náci gyűjtőtáborok — a KZ-k — brutális kegyetlenségét. Az NSZK-ban egy dokumentumfilm-sorozat robbantotta ki az emlékezés keserű indulatait és a már annyiszor megírt és látszólag lezárt történelmi szakasz felelevenítése a legszélsőségesebb indulatokat váltotta ki, olyannyira, hogy a Koblenz mellett lévő televíziós adótornyot 20 perccel a filmsugárzás után „ismeretlen tettesek” 10 kiló dinamittal felrobbantották. Nem sokkal később Münster mellett, ugyancsak ismeretlen tetteseik, bombát dobtak a televíziós erősítő helyiségébe. Az azóta eltelt három hétben, a szövetségi rendőrség megállapította, hogy a merényletek elkövetői, többek között a CSU (Strauss pártja)-hoz közel álló Bajor Diák Unió tagjai közül kerültek ki. De ismeretlen tettesek megfenyegették a kölni stúdió bemondóját is, és egyidejűleg Heinz Galinskit, a berlini zsidó egyházközség vezetőjét, hangsúlyozva, hogy amennyiben nem lép közbe a „Holocaust’-sorozat megszakításáért, nemcsak őt, hanem az egész közösséget kiirtják. Több mint százezren névtelen levelekben fenyegették meg a baloldali szociáldemokrata vezetőket és polgári liberálisokat. Alsó-Szászországban szakszervezeti tisztségviselőknek ígértek az auschwitzihez hasonló megsemmisülést. S mindezt a hitleri „Végső megoldás” szellemében. Ez a tény egymagában is megdöbbentő, de ami már ijesztő szemléletet takar, az egynémely népfőiskola tanári karának hivatalos helyekre eljuttatott tiltakozása, melyekben kútmérgezőknek, nemzetgyalázóknak bélyegezték azokat, akik az amerikai tv-sorozatot műsorra tűzték. Eme új német fajgyűlölők a világ eddigi legnagyobb tömeggyilkosságait úgy próbálják elbagatellizálni, hogy a szélsőjobboldali reakciós lapokban így teszik fel a kérdést: „Ugyan már, mi is volt Buchenwald, Dachau, Theresienstadt, Oranienburg és a több tucat koncentrációs tábor az 1945-ben megerőszakolt német asszonyok sorsához képest.” Az igazság, főleg egy nemzet gyalázatát feltáró igazság, mindig is keserű volt. De három és fél évtizeddel a II. világháború európai befejezése után, az egyik Németországban elegendő volt egy leleplező dokumentumfilm-sorozat ahhoz, hogy a szélsőjobboldali és újfasiszta erők egységesen támadjanak minden antifasisztára — függetlenül annak politikai pártállására, vagy vallási felfogására. Rudolf Augstein, e viharos nemzeti vita közepette, maga is arra kényszerült, hogy lapjában magyarázkodjon saját „náci” múltjáról. A liberális demokratának ismert laptulajdonos és főszerkesztő azzal, hogy bevallotta: 1938-tól a Hitlerjugend tagja volt, de ezer és ezer más társával együtt ezt a náci ifjúsági szervezetet csak amolyan bábjátéknak tartotta. Talán nem is bagatellizálni akarjanemzetének akkori ténykedését, de mégis környezetével egyértelműen tapsolt Hitler 1940-es párizsi bevonulásakor. A korszak ellentmondásaihoz tartozik, hogy a mélyen katolikus Augstein család fokozatosan szembefordul a náci fasisztákkal, mert azok a katolikus egyházzal az imert módszereikkel le akartak számolni .Ezt a nyilatkozatot adalékként adom, mert az adott körülmények ellenére a náci bűnözőkkel kapcsolatot nem tartottam, de tetteiket szorgalmasan feljegyeztem. Apám például azt hitte, hogy Hildeshein püspökét Nikolaus Barest megmérgezték, de mi időközben megtudtuk, hogy a német püspököket nem végezték ki.” Aim azt is nyilatkozatba adja, hogy 1943. nyarán Ukrajnában: „Embereink a Gádjács melletti malomiban egy szovjet komisszárt fogtak el, s miután tiszti csizmáját lehúzták lábáról, mezítláb küldték hátra, és érdeklődésemre ezt válaszolták: Nem érdekes, hátul úgyis agyonlövik. Erről tudtam, de fogalmam sem volt arról, hogy mi történik a hátországban.” Ezt állítja ma millió és millió német kispolgár, ők nem tudtak semmiről. Nem látták a német városokon keresztülhajszolt magyarországi, csehszlovákiai zsidó gyermekek, asszonyok, aggastyánok vánszorgó menetét. Nem látták a szovjet, a lengyel, a francia hadifoglyok tízezreit. Nem láttak, mert elfordították a fejüket, vagy csak egyszerűen magukat is ámítva hamisítják meg a történelem tényeit. Mert nem látni a gyilkosok bűneit, a bűnpártolásnak igazán kényelmes módja. Szembenézni a lelkiismerettel és önvizsgálatot tartani anélkül, hogy a kollektívan elkövetett bűnök megindítanák a beismerés folyamatát, a legkényelmesebb megoldás és bármikor az ember ellen elkövethető legaljasabb merényletek forrása lehet. „Én semmiről sem tudtam” — próbálja elhitetni önmagával és másokkal egy nemzedék, mert a gyalázat szégyenét elviselni a legnehezebb. De mit van azzal a nemzedékkel, amely napjainkban egy jóléti társadalomban nőtt fel és e társadalom ellentmondásait bírálva visszanyúl a tömeggyilkos náci fasiszták eszközeihez. Milyen lelkiismeret, milyen emberség mozgathatja azokat a mai újnáci fiatalokat, akik nemhogy a tömeggyilkosságokra, de még a háború utáni romokra sem emlékezhetnek. Erre a kérdésre válaszolunk következő folytatásunkban. Szamos Rudolf „A munka szabaddá tesz” A nácik cinikus jelszava a Theresienstadt-i megsemmisítő tábor bejárata felett A tömeggyilkosságok fő szervezője Himmler, az oranienburgi hadifogoly táborban megszemléli az IG Farbennek eladható „munkaerőt”. Begin az USAA-ba utazik Kedden este Jeruzsálemben is bejelentették, hogy Begin izraeli miniszterelnök ma az Egyesült Államokba utazik és megbeszélést folytat Carter amerikai elnökkel. Begint kedden Carter személyesen, telefonon hívta meg amerikai látogatásra, miután az izraeli kabinet elutasította az újabb Camp David-i csúcstalálkozót. Az izraeli döntés hátterében az állt, hogy az újabb találkozón Szadat egyiptomi elnököt miniszterelnöke, Khalil képviselte volna. Az egyiptomi kormányfő egyébként kedden úgy nyilatkozott, hogy a magasabb szintű tárgyalások ötletét Dajan izraeli külügyminiszter vetette fel a múlt heti Camp David-i tárgyalásokon, mivel nem volt kellő felhatalmazása a szükséges döntések meghozatalához. Khalil nyilatkozatában ismét azt állította, hogy eredményeket értek el a múlt heti tárgyalásokon és azt mondta, hogy „megállapodás jött létre a különbéke tervezetének két vitatott pontjáról”. Részleteket azonban nem közölt. Egyiptomi politikai körökben Begin amerikai látogatásától azt remélik, hogy Carter nyomást fog gyakorolni az izraeli kormányfőre. (Reuter) Változatlanul heves harcok Vietnamban A Vietnam hangja rádióállomás szerdai közlése szerint az ország északi határtartományai közül Lang Son-ban és Quang Ninh-ben folynak a leghevesebbb harcok a kínai agressziós csapatok ellen. A vietnami védelmi erők az inváziós csapatok egy ezredét és két zászlóalját verték szét Lang Son tartományban, több mint 1 600 katonát tettek harcképtelenné. Quang Ninh tartományban a helyi erők ötszáz fős veszteséget okoztak a támadóknak. A Magyar Távirati Iroda Cao Bang tartományban járt tudósítójának a helyi védelmi alakulatok egyik parancsnoka elmondotta, hogy a tartomány azonos nevű székhelyéért heves harcok folynak a kínai agressziós csapatok azonban nem tudták elfoglalni a várost. A harcokban vietnami oldalon a helyi erők mellett részt vesznek a vietnami néphadsereg reguláris erői is. Cao Bang tartományi székhelyt egyébként már a harcok megindulásának első napjaiban kiürítették, az odavezető úton sok teherautóval, szekéren vagy gyalogosan menekülő emberrel lehet találkozni. Közben vietnamszerte üzemekben, termelőszövetkezetekben és egyetemeken nagygyűléseket tartanak, ahol fiatalok kérik frontra küldésüket. Khomeini a „szent városba“ készül Az MTI kiküldött tudósítójajelenti: Ruhollah Khomeini az iráni forradalom vezetője, tegnap a teheráni rádióban megtartotta „búcsúbeszédét”. Az ajatollah ugyanis csütörtökön a síiták szent városába, Gumba utazik, s ott kíván letelepedni. Közölte, hogy Teheránban szerepét Taleghani ajatollah veszi át, egyszersmind cáfolta, hogy nézeteltérések lennének közte, illetve a másik prominens vallási vezető, Taleghani között.