Napló, 1982. március (Veszprém, 38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-02 / 51. szám

VILÁGHÍRADÓ London Az amerikai Trident D-5-ös nukleáris rakéták megvásárlá­sa mellett szállt síkra vasárnap John Nett brit hadügyminisz­ter a „Weekend World” című televíziós programban elhang­zott nyilatkozatában. Nett sze­rint Nagy-Britannia, mint szi­getország, s mint szuverén ál­lam önmaga felelős saját biz­tonságáért, s nem támaszkod­hat teljes mértékben az ameri­kaiakra, illetve többi NATO- szövetségesére. A Tridenteket a brit tervek szerint az 1990-es évek közepén állítanák rend­szerbe, s körülbelül 2020-ra avulnának el. Nett egyúttal is­mét felszólította a kormányt, hogy támogassa döntését, amelynek értelmében a Triden­­tekkel váltanák fel a jelenlegi polaris rakétákat. Mint ismere­tes, Nagy-Britanniában rm­ind polgári, mind katonai körök­ben sokan bírálják a Trident­­programot. Róma James Lee Dozier dandártá­bornok, a NATO dél-európai szárazföldi erőinek főparancs­nokhelyettese hétfőn újra át­vette december 17-ig betöltött munkakörét a veronai NATO- bázison. Az olasz hírügynökség jelentése szerint lakását sem változtatja meg, ugyanoda köl­tözött be, ahonnan december 17-én a „Vörös Brigádok” ter­roristái elrabolták. Kitűzték közben elrablóinak és fogva­tartóinak perét is. A tárgyalás március 8-án kezdődik Vero­nában és gyorsított eljárással ítélkeznek majd a Dozier ki­szabadításakor foglyul ejtett öt terrorista fölött. Washington Az első negyven amerikai MX interkontinentális rakétát a Mi­­nuteman rakéták számára ko­rábban készített silókban he­lyezik el - ezt közölte vasár­nap Caspar Weinberger ame­rikai hadügyminiszter. Hozzá­tette: ideiglenes elhatározásról van szó, célja az, hogy ne kell­jen várni 1984-ig az MX raké­ták elhelyezésével. A hadügy­miniszter az ABC amerikai tr­­állomásnak nyilatkozott. Ro­nald Reagan elnök jövő év jú­lius 1-ig adott határidőt a hadügyminisztériumnak, hogy véglegesen döntsön az MX ra­kéták elhelyezéséről. Weinber­ger azt is elmondta, hogy je­lenleg tanulmányozzák az el­lenrakéták újfajta rendszerét. Beirut Szaddam Husszein iraki el­nök vasárnap kijelentette: or­szága nem akarja, hogy to­vább folytatódjék az Irán ellen viselt háború. Husszein egy ka­tonai kiképzőtáborban mon­­­dott beszédet, s Iránt vádolta a háború elhúzódásáért. Az iraki elnök kijelentéseivel egy­­időben az ENSZ és az Iszlám Konferencia szervezete felújí­totta erőfeszítéseit a 18 hónap­ja tartó háború befejezése ér­dekében. Olof Palme, az ENSZ rendkívüli megbízottja, vasár­nap utazott el Teheránból há­rom napig tartó tárgyalásai be­fejeztével. Palme korábban több ízben kísérelt meg köz­vetíteni Bagdad és Teherán kö­zött, de erőfeszítései nem ve­zettek eredményre. Az IRNA iráni hírügynökség értékelése szerint Palme mostani teherá­­ni tárgyalásain semmi új nem hangzott el. A szaúdi hírügy­nökség jelentése szerint az Isz­lám Konferencia szervezetének 9 tagú közvetítő csoportja pén­teken Dzsiddában ül össze, hogy új béketervezetet dolgoz­zon ki. 'it' már­ több ízben ajonult szünetet Irán­,s ahhoz a fel­harcolt beszun­­ak vonja ki ősz­ből. a Szovjetunióban pályára bocsátottak Molnyija-1 távköz­­at. A műhold fel-t­ávolsági rádiótele­­prórendszer üzeme­­sítása, valamint a­­nti televízióműsor Földgáz—acélcső üzlet Az NSZK kitart A nyugatnémet kormány a washingtoni bírálatok ellenére is kitart a szovjet-nyugat-eu­­rópai földgáz—acélcső üz­let mellett — hangsúlyozta vasár­nap Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja. A bonni sajtóhiva­tal által nyilvánosságra ho­zott interjújában a­­kancellár ugyanakkor hozzátette, hogy az amerikai kormány eddig sem a francia, sem a nyugatnémet kormánnyal nem közölte azt, hogy az üzlet ellen van. „Vilá­gosan meg kell azonban mon­danom, hogy semmi ilyesfajta közlés nem befolyásolná azt a tényt, hogy a franciákhoz ha­sonlóan, mi is szilárdan kitar­tunk az üzlet mellett” - hang­súlyozta nyomatékkal a kancel­lár. Ami Washingtont illeti, az amerikai kormány az üzlettel kapcsolatosan még nem mond­ta ki a végső szót. A nemzet­­biztonsági tanács pénteki ülé­se ebben a vonatkozásban „eredménytelen” maradt. Az üzlet megakadályozását sürge­tő Weinberger hadügyminisz­terrel szemben Haig külügymi­niszter fontosabbnak mondotta a nyugati szövetségen belüli nyílt törés elkerülését. Nyugat-Európának fél­reért­hetetlenül az amerikai kormány tudomására kell hoznia, hogy nem hajlandó követni az Egyesült Államokat a fegyver­kezési verseny újabb, példátlan fordulójában - jelentette ki Gerhart Baum nyugatnémet belügyminiszter a Der Spiegel legújabb számában megjelent interjújába­n. Ez a fegyverkezés lassan már olyan csillagászati méreteket ölt, hogy már a kö­zeljövőben összeomlással fe­nyegeti az egyes országok gaz­dasági életét - mondta Baum. Ezért az enyhülési politika esé­lyei sokkal jobbak, mint azt sokan gondolják, mert ilyen helyzetben csak egyetlen kive­zető út van: a tárgyalások a megegyezés útja — hangoztatta a szabaddemokrata párt centrumához tartozó miniszter. A tárgyalások szempontjából Baum fontosnak nevezte a NATO kettős határozatát, nyi­latkozatában a fő hangsúlyt azonban az enyhülési politika folytatásának szükségességére tette. Erre véleménye szerint­­ a nyugatnémet ellenzékkel szemben - csakis a szociálli­­berális koalíció képes, amely a jövőben sem akarja megszakí­tani a kapcsolatokat a szocia­lista országokkal. " - 1982. március 2., kedd" Ellentétes vélemények a madridi találkozó folytatásáról Jóllehet valamennyi résztve­vő ország híve a helsinki fo­lyamat folytatásának és a mad­­ridi találkozó munkafeltételei biztosításának, nincs egyetér­tés a találkozó folytatásának formáit és módozatait illetően. Ezt állapította meg a madridi találkozón résztvevő küldöttsé­gek vezetőinek hétfő délutáni nem hivatalos tanácskozásán Richard Müller nagykövet, a finn küldöttség vezetője, össze­foglalva a nyolc semleges és el nem kötelezett ország kül­döttségei által a madridi ta­lálkozó többi résztvevőivel foly­tatott konzultációk eredményét. A finn küldöttség mindennek ellenére kész folytatni erőfeszí­téseit azért, hogy létrejöjjön az egyetértés. Schenk, a svájci küldöttség helyettes vezetője, az ismert állásponthoz hasonlóan azt hangoztatta, hogy a jelenlegi körülmények között a találkozó felfüggesztését látja az egyet­len kiútnak. A konfrontáció ki­zár minden konstruktív mun­kát. Max Kampelman amerikai és Panis, belga nagykövet lé­nyegében azt hangoztatta, hogy nem kívánják folytatni a decemberben abbahagyott­ zá­ródokumentum-szerkesztési munkát. Aa­n­ay­, Leonyid Iljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes üdvözöl­te a semleges és el nem köte­lezett országok erőfeszítéseit, és ezek folytatására szólította fel őket. A Szovjetunió bármi­féle formában kész a találkozó munkájának folytatására, mon­dotta. A találkozó szerdán teljes ülést tartott. Kommentár Vendég Aphrodité szigetén Lobogó zászlók, lelkes kiáltások, meghatott tekintetek - így fogadta „Aphrodite szigete", vagyis Ciprus görög közössége Andreasz Papandreut, Görögország kormányfőjét. Mind a láto­gatás, mind az effajta fogadtatás várható volt. A látogatás an­nak ellenére nem minősíthető meglepetésnek, hogy huszonkét esztendeje, amióta ez a stratégiailag oly fontos sziget elnyerte függetlenségét, Papandreu az első hellaszi miniszterelnök, aki el­látogat a zaklatott történelmű, megosztott szigetre. Az eltelt több mint két évized történéseinek kettős lényege: 1. A NATO szün­telenül arra törekedett - és törekszik ma is -, hogy a sziget afféle atlanti ugródeszka legyen a nyugati hatalmak közel- és közép-keleti akciói számára. Ez a nem leplezett szándék tökéletes ellentéte a szigetország függetlenségét garantáló világszervezeti deklarációnak, amelynek lényege éppen egy független és el nem kötelezett köztársaság megteremtése a térségben. 2. Sajnos, semmi lényeges haladást nem sikerült elérni a szige­tet lakó két alapvető népcsoport, a török és a görög közösség közötti feszültség viszonylatában. Ez a feszültség, a sziget jelen­tős részének török katonai megszállása óta inkább növekedett. Jogos a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy a függetlenség kikiáltása óta Papandreu az első, Ciprusra látogató görög mi­niszterelnök. Az egyetlen logikus válasz lényege a NATO-nyomás. Az Atlanti Szövetség sokat emlegetett „gyenge déli szárnya" mindig olyan dilemmát jelentett a brüsszeli főhadiszállás számá­ra, hogy mindent megtett a görög-török ellentéteket ilyen lát­ványosan elmélyítő gesztus, mint egy ciprusi látogatás megakadá­lyozására (nyilvánvalóan ugyanezért nem látogatott a szigetre egyetlen török kormányfő sem). A NATO részéről a szándék nyilvánvalóan most sem változott. Változott viszont a görög kormányfő személye és politikája: Pa­pandreu hosszú idő óta Hellasz első olyan miniszterelnöke, aki - egyebek között - Ciprus viszonylatában is fontosabbnak tartja a nemzeti, mint a NATO-érdekeket. Ezért került sor most erre a látogatásra, és a lelkes fogadtatás ezt az emberi-államférfiúi bá­­torságot honorálja. Mi lehet e látogatás konkrét politikai célja? Úgy tűnik, az, hogy az ENSZ égisze alatt összehívandó nemzetközi konferencia felé tegyen hivatalos lépéseket. Olyan értekezletről lenne szó, amely éppúgy segíthetne a NATO-nyomás, mint a két közösség közötti feszültség enyhítésében. A szocialista országok már esztendőkkel korábban hasonló ta­nácskozást javasoltak, a brüsszeli NATO-főhadiszállás viszont megpróbálta „atlanti belügyként" kezelni a kérdést. Kiprianu ciprusi elnök és a görög miniszterelnök találkozója elsősorban éppen ennek a szemléletnek szeretne véget vetni. • Harmat Endre Színes képek a Vénuszról Első ízben sugárzott színes képeket a Földünkhöz legköze­lebb eső bolygó, a Vénusz fe­lületéről automatikus űrlabora­tórium, a Vénusz-13, szovjet bolygóközi űrállomás leszálló­­egysége. A Vénusz-13 négyhónapos, több mint 300 millió kilométe­res út után érkezett el a boly­góhoz, leszállóegysége hétfőn, moszkvai idő szerint röviddel 6 óra után érte el a felszínt, és 127 percen át továbbított tu­dományos adatokat a Földre a bolygóközi állomásnak az égi­test körül keringő részlege se­gítségével. A leszállóegység a panorámafelvételeken kívül fon­tos mérési adatokat is eljutta­tott a Földre — több mint 66 millió kilométer távolságra. A képek minősége az első jelen­tések szerint kiváló, a tudomá­nyos adatok rendkívül értéke­sek. A leszállóegység automa­tikus berendezései fúrással ta­lajmintákat vettek, és ezeket azonnal elemezték. Vizsgálták a bolygó felszínének tulajdon­ságait egy különleges letapo­gatóberendezés segítségével is. A szovjet tudósoknak, az űr­állomás szerkesztőinek kiváló szakértelméről tanúskodik, hogy az automatikus leszállóegység 457 fokos hőségben, 89 at­­moszférás nyomásban is több mint két órán át képes volt a vizsgálatok elvégzésére. A Vénusz—13 bolygóközi űr­állomást a múlt év október 30- án indították útjára. A több mint 300 millió kilométeres út során az űrállomás berendezé­sei rendszeresen mérték a vi­lágűr néhány fontos adatát, a röntgensugárzást, a bolygóközi plazmát, vizsgálták a napszél és a kozmikus sugárzás tulaj­donságait. Mint ismeretes, röviddel a Vénusz—13 után útnak indítot­ták a Vénusz—14 bolygóközi állomást is. Ez előreláthatólag március 5-én éri el a bolygó körzetét, és a beérkezett ada­tok szerint útja normálisan foly­tatódik. Elítélték az atlantai rémet Megszünteti a vizsgálatot az atlantai rendőrség a gyermelk­­gyi­l­kosságo­k ügyében, közölte Clinton Chafín, a megye rend­őrfőnöke, aki „elégedett a dolgok alakulásával". Az atlantai kerületi bíróság szombaton ,két tízben elkövetett szá­ndékos emberölésért két­­szeresen életfogytigllani börtön­­büntetésre ítélte a 23 éves Wayne B. Williamst, aki közve­tett bizonyítékok tömege szerint a 28 éves Nathaniel Caber és a 21 éves Jimmy Ray Payne gyilkosa. Bár ellentétben ko­rábbi jelentések­kel, Georgia álla­mban van halál büntetés, azt Williams esetében csak ak­­kor lehetne allkal­mazni, ha még egy emberölési ügyben bizo­nyosodnia be bűnössége. Egye­lőre azonban nem készülnek újabb vádat emelni ellene. A hétfői The Washington Post „Atlanta kétségei" címmel számol be arról, hogy a város larkassága meglehetősen bizal­­matatannu­l fogadta a szombati ítéletet. Williams védője kijelentette: védence nem vesztette el a re­ményt. Abban bízik, hogy ha csak egyetlen gyilkosság elkö­vetésének valóságos körülmé­nyeire sikerült fényt deríteni, az beigazolja ártatlanságát. Zimbabwe Bíróság elé állítják Nkomót Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök vasárnap a ke­let-zimbabwei Umtaliban tar­tott politikai gyűlésen igen kemény hangú beszédben a kö­zelmúltig koalíciós partnerének számító Joshua Nkomót azzal vádolta, hogy összeesküvést szőtt egy polgárháború kirob­bantására. Mugabe kijelentette, hogy Nkomo sohasem kerülhet vis­­­­­sza a kormányba, sőt, bíróság elé fogják állítani. A Nkomo vezette Zimbabwei Afrikai Népi Unió (Zapu) tu- lajdonában lévő farmokon ta­lált titkos fegyverraktárak ele­gendő bizonyítékot szolgáltat­nak arra nézve, hogy Nkomo meg akarta buktatni a kor­mányt — hangoztatta Mugabe. Umtaliban mondott beszédé­ben Mugabe figyelmeztette a földjeik eladását megtagadó fehér farmereket is, hogy ne akadályozzák földosztá­si programját, mert ha a ki­sajátításokra fordítható ala­pok kimerülnek, a földeket el­lenszolgáltatás nélkül fogják lefoglalni. Csökkentették a korlátozó intézkedéseket Lengyelországban Lengyelországban a szükség­állapot bevezetése elérte a legalapvetőbb célkitűzéseket, a rend, a fegyelem javult, s ennek nyomán tovább enyhít­­­hetők a tavaly december 13-a óta é­rvé­nyes korlátozó intézke­déseik. Ugyanakkor, különféle alk­kiból a szükségállapot teljes egészében egyelőre nem old­ható fel. Mint Czeslaw Kiszczaik altá­bornagy, belügyminiszter a len­gyel­ hírügynökséginek nyilatkoz­va elmondta, a szükségállapot kihirdetésétől eltelt két és fél hónap alatt sikerült meg­béní­­tani az ellenzéki, ellenforradal­mi erők, így például a „Füg­getlen Lengyelország konföde­rációja” nevű szervezet veze­tőinek tevékenységét, s ezzel elhárult a konfrontáció, a test­­vérháború veszélye, megszűntek a sztorikok és más, az ország gazdaságii életét veszélyeztető jelenségek. Ezzel összefüggésben — mint ahogyan azt Wojociech Jaruzels­ki­­hadseregtábornok a szejm januári ülésén és a LEMP KB múlt heti plénumán j jelezte — lehetővé vált a szükségállapot korlátozó­­intézkedéseinek to­vábbi enyhítése. Március 1-től senkiinek sem kell engedélyt kérni tartózkodási helyének megváltoztatásához, a határ­övezeteikbe szintén engedély nélkül utazhatnak a hatvan­évesnél­­idősebb és a tízévesnél fiatalabb állam­polgárok, továb­bá olyanok, akiket a határöve­zetekben levő szonátán­u­mokba, üdülőhelyekre utalta­k be. Ugyancsak március 1-től meg­szüntetik a taxisofőrök számá­ra az éjszakai kijárási tilalmat. A társadalmi szervezeteknek, amelyek tevékenysége engedé­lyezett, a hónap első napjától már nem kell engedélyt kérniük a hatóságoktól a különféle ok­­tató jellegű rendezvények, így átképző tanfolyamok megren­dezésére. A nyilatkozat ugyanakkor hangsúlyozza: továbbra is ér­vényben maradnak azok a kor­látozó­­intézkedések, amelyek a szükségállapot lényegéből fa­kadnak, így fennmaradnak a katonai és különleges bírósá­gok, valamint az­­internálásra és a cenzúrára vonatkozó sza­bály­ok. A közeljövőben nem várható a sztrájktilalom felol­dása, valamint a tömeges ren­dezvényeik megtartásának en­gedélyezése. A szükségállapot rendelkezéseit megszegő sze­mélyek ügyében ezután is gyorsított eljárással történik in­tézkedés. állásfoglalás a nukleáris háború megakadályozására Leonyid Brezsnyev válasza a japán írók felhívására A Szovjetuni­óinak a nu­kleáris fegyvereik betiltásáért vívott küzdelmét, tárgyalási íkészsé­­gét húzza alá Leonyid Brezs­nyev abban a válaszban, ame­lyet japán írók egy csoportjá­nak adott. A hétfőn közzétett állásfoglalás válasz az íróiknak a nukleáris háború megakadá­lyozására felszólító felhívására. A felhívást a Szovjetunió Leg­felsőbb Ta­nácsa elnökéhez és az Egyesült Államok elnökéhez juttatták el. „Tel­jesen osztom az önök aggodalmát amiatt, hogy nö­vekszik a nukleáris fenyegetés, és önökkel együtt határozotttan elítélem az olyan esztelen el­­gondolásokat, amelyek szerint a nukleáris fegyverek alkalma­zása, akár csak korlátozott mércéikben is, megengedhető - szögezi le válaszaiban az SZKP KB főtitkárra, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke. — Csak a realitásoktól távol ál­ló, alativ emberek képzelhetik el, hogy a termonukleáris ka­tasztrófa tüze nem robbantja gyilkos lángra házukat, ha az távol van a tűzfészektől. Min­denkinek, akinek kedves földün­kön az élet jövője,­­ kötelessé­ge az, hogy hozzájáruljon a nukleáris háború veszélyének felszámolásához, a s béke meg­szilárdítása útjainak keresésé­hez." „A Szovjetunió kész nukleáris fegyvertárának megsemmisíté­sére, de magáétól értetődően csak ok­ókor, ha a többi nukle­áris­­hatalom is így jár el" — hangoztatja Leonyid Brezsnyev. Uíg­ az ENSZ-ben előterjesz­tett szovjet javaslatokra, a k­ü­lö­nböző n­emzetiközi­­ fórumokon elhangoz­t kezdeményezésekre, amelyek a nukleáris fegyver­­kísérletek teljes eltiltását, a nukleáris fegyvereik számának korlátozását, az ilyen fegyverek teljes fe­lszá­molását, a nem nukleáris országoknak nyújtan­dó garanciákat célozták, arra irányultak, hogy meggátolják a nukleáris fegyverek fejlesztését, gyártását és alkalmazását. „A Szovjetunió következete­sen küzd azért, hogy gyakor­lati eredményeket érjenek el a nukleáris fegyverkezési verseny megszüntetésében, és nem a mi hibánk, hogy ezen a téren még korántsem tettek eleget" — írja válaszában az SZKP KB főtitkára. Álfegyverek a géprablóknál Hazaindulnak a tanzániai gép utasai Már úton van London felé a tanzániai légitársaság egyik repülőgépe, hogy hazaszállítsa az eltérített tanzániai utas­­szállító kiszabadult túszait és a legénységet. A brit rendőrség közölte, hogy a Boeing fedélze­tén nem száz, hanem 76 utas és hattagú legénység tartózko­dott. Hozzáfűzte, hogy mind­annyian egészségesek, bár né­hányukat a dráma sokkolta, s őket most kórházban ápolják. A túszok vasárnap délután szabadultak ki egy mindeddig ismeretlen megállapodás után. A négy légikalóz fehér zászlót lobogtatva megjelent a repülő­gép ajtajában, s ezután a rendőrség őrizetbe vette őket. Követték őket családtagjaik, akik elkísérték a fegyverese­ket a „világjáró útra” — Nai­robiba, Dzsiddába, Athénbe és Londonba. Már folyamat­ban van a népes rokonság ki­hallgatása, hogy megállapít­hassák: volt-e részük a repülő­gép eltérítésében. A gépeltérítők sorsával kap­csolatban nyilatkozatot adott Margaret Thatcher brit minisz­terelnök. „Soha nem engedjük ki az országból azokat a légi­­ kalózokat, akik Angliába jön­nek” — mondotta. Közben kiderült, hogy a légi­­kalózoknak csak egyetlen iga­zi pisztolya volt, a többi pisz­toly és a gránátok fából ké­szültek. Ezenkívül volt náluk egy csomag, amelyre ráírták: robbanóanyag. Az egyetlen igazi pisztoly társa viszont te­le volt hat igazi tölténnyel.

Next