Napló, 1984. január (Veszprém, 40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA 1984. január 14., szombat ARA: 1,80 FORINT XS évfolyam, 11. szám Emléküket kegyelettel őrizzük Tisztelgés Ajkán a munkában életüket áldozók márványtáblájánál Tanácskozás a bányamentés fejlődéséről, feladatairól Ajkán, a városi parkerdőben levő bányamúzeumnál, az ipari műemlékké nyilvánított régi Ármin-aknánál, az egykori tragikus események színhelyén tegnap délelőtt 9 órakor kegyeleti megemlékezést rendeztek. Az eseményen részt vett Bedő József, a megyei pártbizottság titkára, Menyhárt László, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, továbbá a megye és Ajka város, valamint a Veszprémi Szénbányák és az ajkai üzemek politikai, gazdasági, társadalmi szervezeteinek több képviselője is. A Borostyán ajkai bányász férfikórus műsorát követően Molnár László, az OMBKE Történeti Bizottságának vezetője, a soproni Központi Bányászati Múzeum igazgatója mondott emlékbeszédet. Ismertette az akkori nemzetközi és belföldi eseményeket, majd szólt az egész országot és Európa közvéleményét is megrendítő tragikus esemény lefolyásáról. Elmondotta, hogy 1909. január 14-én — még ma sem pontosan tisztázott okok miatt — a bánya légaknájában 80 méter mélységben levő ventillátor kigyulladt. A lángra kapott faácsolatok, majd a meggyulladt szén füstje és szén monoxidja elárasztotta a főereszkét és a bánya rakodóját. A menekülők a szállítókashoz igyekeztek, de a kasban a füsttől és a gáztól rosszul lettek. Többen, a felvonóból kilógva a kas és az aknaácsolat közé szorultak, s így a felvonó megszorult és használhatatlanná vált. A tragikus események során 55 bányász vesztette életét. A 75. évfordulón az 55 bányász nevét megörökítő márvány emléktáblánál koszorút helyeztek el a Veszprémi Szénbányáik, az OMBKE, továbbá az ajkai bányaüzemek dolgozói. A Borostyán énekkar (Petheő Balázsné karnagy irányításával!) a Bányászhimnuszt adta elő. A résztvevők ezt követően Csingerben, a Bányászklubbain rendeztek tanácskozást a bányamentés fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről és feladatairól. Pera Ferenc, a Veszprémi Szénbányák vezérigazgatója bevezetőjében elmondotta, hogy a 118 éves múlttal rendelkező ajkai szénbányászat nemcsak közismertté, de egyenesen fogalommá vált a hazai bányászatban, az országban és külföldön egyaránt. Ajka sok tekintetben — hagyományápolás, termelésfejlesztés, műszaki előrehaladás stb. — példát adott. A bányamentés megszervezésében és továbbfejlesztésében is. (Többek között itt hozták létre az első központi bányamentő állomást is.) A felszabadulás után méginkább erősítette és újította ezeket a kezdeményezéseket. S mint a nyári, a bányászatban bekövetkezett tragikus események is bizonyítják, ezeknek a tevékenységeknek a fokozására továbbra is szükség lesz. Dr. Orosz Elemér, a vállalat főosztályvezetője előadásában részletesen szólt a hazai bányamentés megszervezéséről, annak fejlesztéséről, a jelenlegi gondokról. A hozzászólók ugyancsak a jelenlegi tapasztalatokról, a bányamentés továbbfejlesztéséről mondták el véleményüket. Bertalan Lajos és Szalai Sándor frontmesterek az ajkai szénmedence dolgozóinak nevében helyezik el az emlékezés koszorúit. Fotó: Vida András Megkezdődtek a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései Havasi Ferenc köszöntötte az idei első tsz-zárszámadó közgyűlés résztvevőit Pénteken megkezdődtek a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. Elsőként, mint az már hagyomány, ezúttal is az ászári Aranykalász termelőszövetkezetben számolt be a vezetőség a tagságnak a múlt év eredményeiről, gondjairól. Az ünnepi közgyűlésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kapolyi László ipari miniszter is. Havasi Ferenc felszólalásában gratulált a tsz eredményeihez. Elismeréssel szólt arról, hogy a nehézségek ellenére is meg tudták őrizni a szövetkezet legnagyobb értékét, a tagság egységét. Érvényesült az igazi demokratizmus, az emberség, a fegyelem és ha kellett a kemény szigor is. Ezután a Központi Bizottság titkára arról szólt, hogy a magyar mezőgazdaság dolgozói a múlt évben múlhatatlan érdemeket szereztek, hiszen olyan körülmények között küzdöttek meg az aszályos esztendő gondjaival, terheivel, amikor nem kedveztek agrárgazdaságunknak a világgazdaságban zajló változások sem. Havasi Ferenc hangsúlyozta, hogy ebben az esztendőben is kemény munkára, társadalmi méretű összefogásra van szükség ahhoz, hogy tovább emelkedjen a mezőgazdaság teljesítménye. II fejlődés elismerése a városi rang ünnepi alakuló tanácsülés Zircei Tegnap zászlódíszbe öltözött Zirc. Lakói szeretettel várták a vendégeket, örömmel készültek az alakuló tanácsülésre. A városi tanács nagytermében rendezett tanácsülés elnöke dr. Szvetenay Miklós köszöntötte a tanácstagokat, a tanácsülés résztvevőit és a vendégeket, köztük Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Pap Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Gyuricza Lászlót, a megyei tanács elnökét. Gyuricza László ismertette azt a folyamatot, amelynek eredményeként a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte Zirc nagyközség várossá nyilvánítását. A következőkben Leitner Nándorné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára javaslata alapján a tanácstagok 11 tagú végrehajtó bizottságot választottak, majd Kiss Lászlót megválasztották a városi tanács elnökévé. Ezután dr. Varga Tibort, a megyei tanács végrehajtó bizottságának jelölése alapján kinevezték a zirci városi tanács vb-titkárává. A tanácsülés létrehozta a tanácsi bizottságokat is. Ezt követően a végrehajtó bizottság tagjai esküt tettek. A városi tanácstagok létrehozták Zirc város tanácsának szakigazgatási szervezetét, öt osztályos tagozódásban és kinevezték a szakigazgatási szervek vezetőit. Az ünnepélyes alakuló tanácsülésen Óvári Miklós mondott beszédet. - Megtisztelő megbízatás számomra, hogy átnyújtsam a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott városalapító oklevelet - mondotta, majd arról beszélt, hogy a felszabadulás után igen jelentős fejlődésen ment át hazáink és e fejlődés folyamatában Zirc is. Ezt ismeri el az Elnöki Tanács oklevele. Beszélt Óvári Miklós az ország és ezen belül Zirc gazdasági, mezőgazdasági, kulturális és politikai fejlődéséről. Zirc várossá nyilvánítása nemcsak elismerést jelent, rangot ad, hanem kifejezi azt a szilárd akaratot, hogy a Város és lakossága következetesen halad a szocialista demokrácia útján. A Városi rang azonban nagyobb felelősséget és több munkát is jelent. Munkáról és felelősségről szólunk, mert mi így szoktunk ünnepelni. A jövőben is így tesszük. A továbbiakban arról beszélt Óvári Miklós, hogy két nagy feladat áll előttünk. A béke megvédését és a hatékonyabb munkát kell a jövőben is előtérbe helyezni — mondotta és így folytatta: — Közös gondunk: mit hoz a jövő? Sikerül-e megvédenünk a békét és jelentős mértékben fejleszteni szocialista vívmányainkat? Mind a két kérdésre igenlő választ adott Óvári Miklós. Ismertette azokat a nemzetközi fórumokat, amelyeken sikerrel, eredményesen tevékenykedünk a béke védelmében. Csaknem négy évtizede békéten élünk. Hazánkban a szocialista átalakulás nehéz, de jelentőségteljes feladatát valósítjuk meg. Elvekben szilárd, a politikai bizalom légkörét élvező időszakot élünk. A szavak és a tettek egysége határozza meg életünket. Napjaink jellemzője a párt és a nép egysége, egyetértése, a szocialista célokért végzett munka — mondotta befejezésül a Központi Bizottság titkára. Ezután a jó munkával kiérdemelt városalapító oklevelet Óvári Miklós átnyújtotta Kiss Lászlónak, Zirc Város Tanácsa elnökének. A köszöntők következtek, amelyeknek sorát Bangár Károly pártbizottsági titkár nyitotta meg. Balogh Ádám, a Hazafias Népfront városiai(Folytatás a 2. oldalon) Óvári Miklós avatóbeszédét tartja. A városalapító oklevél. Szavaznak a tanácstagok. Fotó: Borbás János Benke Valéria látogatása Nógrád megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke pénteken Nógrád megyébe látogatott. A vendéget Pásztón, a városi pártbizottság székházában Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára fogadta. A több mint nyolcvan év után ismét városi rangra emelt település múltjával, felszabadulás utáni fejlődésével, további terveivel, célkitűzéseivel való ismerkedés után Benke Valéria megtekintette Pásztó új, modern lakótelepeit, ipari negyedét, az új oktatási intézményeket, az épülő városközpontot, annak szolgáltató és kereskedelmi létesítményeit. A Politikai Bizottság tagja ezután részt vett és beszédet mondott a Lovász József művelődési központban megrendezett városavató ünnepségen. Benke Valéria délután Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában Nógrád politikai és társadalmi életének vezetőivel találkozott. Az időszerű politikai kérdésekről folytatott eszmecserét velük. Nógrádi látogatásának befejezéseként Benke Valéria a salgótarjáni Nógrádi Sándor munkásmozgalmi múzeumot kereste fel. Megtekintette a XIX—XX. századi nógrádi munkáséletet bemutató állandó kiállítást, valamint a Glatz Oszkár Kossuthdíjas festőművész Buják községnek hagyományozott festményeiből rendezett tárlatot. Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Megvitatta a munkahelyi demokráciáról szóló MTI SZOT-határozat végrehajtásának tapasztalatait összegző tájékoztatást, amely a vegyipartban és az élelmiszeriparban elért eredményeket és a jelentkező gondokat elemezte. Egyetértett azzal, hogy tovább kell erősíteni a bizalmi tanácskozásokat előkészítő tevékenységet, fokozni kell az elfogadott határozatok megismertetését és megértetését a dolgozókkal, s szükséges, hogy növeljék a tájékoztató munka hatékonyságát. Az elnökség ismételten megerősítette, hogy az üzemi középvezetők éves tevékenységének véleményezését a szakszervezeti tisztségviselők felkészültségétől függően fokozatosan kell megvalósítani. A testület megtárgyalta és elfogadta a magyar szakszervezetek 1983. évi nemzetközi tevékenységéről és az 1984. évi feladatokról készült előterjesztést.