Napló, 1989. október (Veszprém, 45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-17 / 245. szám
AZ OLVASÓK FÓRUMA Felajánott munkadíjból — sportpálya A békási nevelőotthonban nyáron életveszélyessé és feleslegessé vált kémények lebontására került sor, amire a Téti Építőipari Kisszövetkezet vállalkozott. A bontások munkadíját a kisszövetkezet a nevelőotthon részére ajánlotta fel. Ezzel az összeggel egy sportpálya kialakítását kezdhetjük el. Erre gyermekeinknek nagy szüksége lesz. Felajánlásukért köszönetet mondunk a Téti Építőipari Kisszövetkezet vezetőinek és dolgozóinak. Sebő Józsefné, a békási nevelőotthon igazgatója Veszélyben lévő balácapusztai értékek Megyénk azon szerencsések közé tartozik, melyek különösen bővelkednek az emberi kultúra számottevő múltbéli emlékeiben. Különleges adottság, hogy a Balatontól alig tízperces autóúttal elérhető egy római kori rivai orgazdaság szinte teljes leletanyagának páratlanul gazdag kiállítása. Századunk elején — 1906— 1926 között, 'Rhé Gyula, akkori múzeumigazgató ásatásai nyomain Bolápapuszta 'nevét hirtelen kapta szárnyára a hírnév. Nem véletlenül. 'Páratlan 'ritkaságnak számít például a maidármotívumos padlómozaik, mely a padlófűtés (!) felett a helyiséget burkolta.Ma a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokát díszíti. A szőlőindás falfreskók pedig arról árulkodnak, hogy a a mai Balaton-melléken lévő ponnániai római birtokokon a szőlőművelés hagyományai immár kétezer éves múltra tekinthetnek vissza. Gyönyörűek az egykori üvegművészeti alkotások, s a mai napig használhatók az akkori vincellérszerszámok. Szakmai körök máig vitatkoznak azon, hogy vajon Balócapuszta lehetett-e a római történetírásban gyakran emlegetett Caesariana település? Vagyis : császári major... Áll a központi kiállítóhely. Légi felvételek nyomán, költségkímélő módon folytatódott a régészeti feltárás, de nemzeti kincsünk semmihez sem hasonlítható, pótolhatatlan értékeit végveszély fenyegeti. Egymillió forint kellene a kiásott építészeti emlékek konzerválására. Ne hagyjuk pusztulni Baláca pusztát! Piros György Reklám?! A reklám rendeltetése - úgy gondolom - mindenki előtt ismeretes, egyre gyakrabban Mostanában reklámoznak a sajtóban (rádióban, televízióban), brutális gyűlölködésre szító filmeket, reklámok elrettentenek. Ezek a bármilyen sikeresek is. Elborzasztó, hogy „segítségükkel” egyre többen térnek be a mozikba, s vásárolják meg az ilyen témájú videokazettákat. Ennyire kiéhezett lenne felnőtt és ifjú a gyűlölködésre, brutalitásra? Ha mégsem, erre kell nevelnünk őket? Nem szoktam a különböző termékek, produkciók sikertelenségéért szurkolni. Ebben az esetben azonban azt teszem! Bukjon meg az ilyen, gyűlöletre, brutalitásra inspiráló termék. Ahol tudom, erre hívom fel minden jó szándékú ember, főleg pedagógustársaim figyelmét. Hartmann Iván igazgató Tanúhegy A közelmúltban került kezembe a Somló Baráti Kör 4. füzete. A szép kivitelű kiadványban érdekes írássokra tanulmányokra bukkantam. Tomas Endre, a Somló Baráti Kör elnöke írja előszavában: „Mi, Somló-tisztelők, szeretnénk a hegy régi hírnevét visszaszerezni, felidézni és összegyűjteni mondáit, feleleveníteni környékének népszokásait, ápolni hagyományait, védeni a hegy értékes, délies növény- és állatvilágát.” Dr. Flórián Csaba Fűben, fában orvosság van címmel a Somló gyógynövényeit gyűjti csokorba. Bevezetőjében megemlíti Melius Juhász Péter (1535-1572) 410 évvel ezelőtt Kolozsváron kiadott művét: „A fáknak és fűveknek nevekről, természetekről és hasznairól". Sülé Sándor — Földrajzi nevek a Somló hegyen — című munkájában mozzanatokat régmúltba nyúló elevenít meg. Erre utal a Pálos szőlő a Sédfő közelében, amely 1370- 1783 között a tüskevári pálos kolostor tulajdona volt. Kozarits Zoltán a festői szépségű hegy nevezetességeit mutatja be, s Kondics Miklós a szőlőtelepítés tapasztalatairól szól. A vásárhelyi apácák történetét Hudl József ismerteti meg olvasóival. A Somló Baráti Kör füzetét Veszely Lajos grafikái díszítik, gazdagítják. Czeidli József Útra kél az úttörő... „Szeptember 29-én a gici erdőben túrázott csapatunk. Délelőtt rövid megemlékezés után, a kisdobosok vetélkedése zajlott, míg mi, úttörők, mezei futóversenyen, kötélhúzóversenyen vettünk részt. Délben ebédet készítettünk. Délután hét állomásból álló akadályversenyen bizonyíthattuk ügyességünket és tudásunkat. Az úttörő csapattúrán a számháború is elmaradhatatlan. A tanár—diák futballmérkőzés jutalmát tanáraink nyerték. A túra végére elfáradtunk, de még szívesen maradtunk volna a szép környezetben. Várjuk a jövő évi csoportáról!" Szőke Erika a pápai Balla Róbert téri általános iskola úttörőcsapata nevében Vakok és gyengén látók megyei taggyűlése Veszprémben, a Szakszervezetek Házában, a közelmúltban tartotta éves beszámoló taggyűlését a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének megyei szervezete. A vidám köszöntő után Sebők Miklósné, a megyei szövetség elnöke üdvözölte a taggyűléseken megjelent kétszáz sorstársat, és a meghívott vendégeket, közöttük Erhartné dr. Molnár Katalint, az országos szövetség főtitkárát, valamint Elekesné Horváth Mártát, az országos szövetség rehabilitációs osztályának vezetőjét. A megnyitó után dr. Szőke László, a Veszprém megyei szövetség titkára megtartotta az elnökség munkájáról szóló beszámolóját. Az 546 fős megyei taglétszámból a vakok száma 530, gyengén látóké 16. A tagság a hatvan százaléka hatvan éven felüli. A munkavállaló tagok száma 57. Az elhelyezkedési lehetőség — a gazdasági helyzet rosszabbodó miatt egyre nehezebbé válik számuk—ra. A társadalombiztosítási járulék 43 százalékra történő felemelése után, a munkáltatók jelentős munkavállalói létszámcsökkentésben váltak érdekeltté. A helyzet egy új, az eddiginél hatékonyabb rehabilitációs jogszabály kidolgozását teszi szükségessé. Az elnökség tájékoztatta a tagságot a vakokra vonatkozó szociális, jogi rendelkezések módosításáról, kiegészítéséről. A szünetben segédeszközök eladásával egybekötött bemutatót szerveztek. A hozzászólások során többen javasolták a klubok létrehozását, indokolva a társadalmi együttélés megoldásának könnyebbé tételét. Sokan felvetették a fehér betűk gyenge minőségét, a gumik gyors kopását Többen sérelmezték az autóbuszok feliratainak és számainak rossz olvashatóságát, s a megvilágítás hiányát. Vass Pál Irodába zárt telefon „Barátaim és magam is rendszeres látogatói vagyunk a balatonfűzfői Balaton Uszodának. Az európai színvonalú uszodáról, a víz minőségéről és az ott dolgozók munkájáról csak a megelégedés hangján szólhatok. Történt azonban valami, ami egyikünk tetszését sem nyerte el. Az utóbbi időben több alkalommal is hiába hívtam az uszodát, bár a telefon kicsengett, senki nem vette fel. Sem a hibabejelentőnél, sem a tudakozónál nem kaptam kérdésemre választ. A dolog nem hagyott nyugodni. Megkérdeztem az uszodában személyesen, miért nem fel a telefonkagylót? A emelik válasz megdöbbentő volt: »A telefonokat az üzemvezető elzárta az irodájába. Csak hétfőtől péntekig, 6-14 óra között lehet hívni, akkor sem biztos, hogy Majd leszoknak arról, felveszik, hogy ide telefonáljanak.« A telefonnak az oda járó vendégeket is kell szolgálnia. Mit csinál vajon a művezető, ha baleset történik az uszodáiban? Talán utcai fülkéből hívja a mentőket? Az ottjártamkor érdeklődésemre válaszoló hölgy szavait idézem: »Ma délután 18 telefonhívást hallottunk, de sajnos, nem tehetünk semmit Mi kértük a főnököt, de sokallta a havi 2000 forintos telefonszámlát. Spórolni kell!« Tisztelt üzemvezető kartárs! Fontolja meg döntését, s me zárja el az uszodát a külvilágtól !" Molnár Erzsébet Veszprém, Kodály u. 4. Huszonöt éve A várpalotai városi kórházat cserélte fel 25 évvel ezelőtt dr. Nagy József friss diplomás orvos az Ősi községi körzetért. A családalapítás és otthonteremtés gondjai mellett nem volt könnyű az akkori orvosi rendelőt, s annak felszerelését a minimális szintre hozni. Ehhez a megyei kórháztól kapott segítséget. A gyógyító munka mellett különös gondot fordított a felvilágosításra és megelőzésre. Vallotta, hogy az orvos az emberekkel ne csak a rendelőben, betegként találkozzék. Az ősztől tartó orvosi előadások tavaszig nagy népszerűségnek örvendenek a lakosok körében. Az Ősi Községi Tanács a tárgyi feltételek biztosításával járult hozzá dr. Nagy József gyógyító munkájához, az új egészségház felépítésével és annak felszerelésével. Megkülönböztetett figyelme a gyerekekre és idős emberekre irányul. Munkája elismeréséül 1982-ben Kiváló Munkáért s a betegekért 1988-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült. Képünkön Jánosi József tanácselnök diavetítővel köszönti az ünnepeltet. Szűcs Zoltán Ősi ^ - NAPLÓ - 1989. október 17., kedd Fogyasztásra alkalmatlan burgonya A zirci Bakony Tsz autójáról olyan árut vettünk, ami még állatok etetésére sem alkalmas: a krumpli fele rothadt volt. Ma minden forintot megnéznek az emberek: illő, hogy fogyasztásra alkalmas árut kapjanak, főleg, ha 8- 900 forintot fizetnek érte. Kérdezzük: ez nem a fogyasztók megkárosítása? Zsigrai Istvánné Balatonfüred, Arácsi út 108. Jogászunk üzeni A személyi szám - „titokszféra” Személyi számot szabad-e levélborítékon címzéskiegészítésként feltüntetM? — kérdezi egy Pápa környéki olvasónk, aki levelében arról tájékoztat bennünket hogy az illetékhivataltól kapott levélborítón az ő és felesége személyi számát is feltüntették. Az 1974. évi 8. tvr. 6. §-a alapján a személyi szám elsősorban a népesség-nyilvántartásban használható. A személyi szám tehát nem név, következésképpen azt név helyett alkalmazni nem lehet. A személyi szám, mint ismeretes, tartalmazza az illető születési adatait, melyek nem tartozhatnak mindenkire, ezért ezeket — a jogszabályokban megkívánt adatszolgáltatási kötelezettségek kivételével - egyéni titokszférába tartozó adatoknak kell minősíteni. Ha pedig a jogszabály nem írja elő, hogy a levélkézbesítés eredménytelenségének elkerülése érdekében a személyi számot névvel címzett bontókon kiegészítő adatként fel kell, vagy lehet tüntetni, akkor a hivatal olvasónk titokszféráját megsértette. Ez esetben pedig személyhez fűződő jog megsértése miatt per indítható a hivatal ellen, és kérni lehet a jogsértés megtörténtének bírói megállapítását. Fel kell azonban hívnunk olvasóink figyelmét arra is, hogy ismereteink szerint ilyen per hazánkban még nem indult, ezért nem tudható, hogy a bíróságok miként ítélnék meg a „titokszféra megsértését", vagyis, hogy a per eredményes lesz-e. Fogadóórák a szerkesztőségben Közöljük olvasóinkkal, hogy hetenként kétszer, kedden és pénteken délután 15-től 17 óráig tartunk fogadóórákat szerkesztőségünkben (Veszprém, Szabadság tér 15., I. emelet). Ezen díjtalan jogi tanácsadással is szolgálunk. Más napokon csak a postán beérkező panaszos levelekkel és bejelentésekkel tudunk foglalkozni. Kérjük az időpontok betartását Visszhang Zenés esték a Tölgyfa büfében „A Napló 1989. október 3-i számában cikk jelent meg lakók beleegyezése nélkül zenélnek a büfében címmel, melyben a nemesvámosi Tölgyfa büféről volt szó. A büfé létesítéséhez Strenner József és a többi szomszéd is hozzájárult. A büfé nyitva tartása nyár elején sem változott meg. Téves tehát az a megfogalmazás, miszerint éjjel kettőig hangoskodtak a büfében. Zenét csak péntek és szombat este szolgáltatunk, hogy a lakókat ne zavarjuk a pihenésben. A lakosság hetven százaléka szívesen jár hozzánk, hiszen igényük van a kulturált szolgáltatásra." Baginé Kertész Ilona Nemesvámos, a Tölgyfa büfé vezetője • • • A Nemesvámosi Községi Közös Tanácstól kapott választ kivonatosan közöljük: „A levél írója elismeri, hogy a vendéglátóegység létesítéséhez hozájárult Településünk a büfé üzemeltetésének engedélyezésével újabb vendéglátóegységgel gazdagabb. Az üzlet nyitvatartási rendjét az üzemeltető állapítja meg. Sajnálatos módon Strenner József félreértette dolgozónk tájékoztatását, melyből arra következtetett, hogy a rendőrség adja ki a büfé üzemeltetésére szóló engedélyt. A helyi rendőrség csak azt vizsgálja, hogy az üzemeltetés a közrendet vagy közbiztonságot veszélyezteti-e. A vendéglátóüzlet éjszakai nyitva tartására, illetve a 22 óra utáni zeneszolgáltatás korlátozására akkor intézkedhetünk, ha ismételten megállapítjuk, hogy az éjszakai nyitva tartás zavarja a lakók nyugalmát Szakigazgatási szervünk 22 órára korlátozta a nyitva tartást. Erre az intézkedésünkre — a levél írójával ellentétes véleményüket kifejtve —, több helyi állampolgár aláírásával juttattak el hozzánk egy beadványt, melyben igényt tartanak a zeneszolgáltatásra és hétvégi meghosszabbított nyitva tartásra. A magánkereskedelem üzleti vállalkozás, melynek létrehozását az említett levél írója is támogatta. Úgy vélem, az ügyben tárgyilagosan jártunk el.” Nász József, szakigazgatásiszerv-vezető ^ Válaszol az illetékes ^ Hívás nélkül beléphet! Plusz egy Béres-csepp... A televízióban vetített riportfilm után emberek százai, ezrei keresik fel a Herbária-üzleteket a Béres plusz cseppekért. Gyógyító hatását remélve, órákon át képesek várakozni. Szerkesztőségünkbe érkezett azonban olyan telefon is, miszerint a 30 milliliteres kis fiolában vérescseppek helyett vizet vásárolt a vevő. A visszaélés gyanújának lehetőségeiről a Veszprém Megyei Gyógyszertári Központban Tömör Benedekné adott felvilágosítást: - A visszaélés lehetőségét kizárt dolognak tartom, és a Gyógyszertári Központben visszautasítom. Az neveOrszágos Gyógyszertári Központ célja, hogy minél hamarabb, minél többet eljuttathassanak a vásárlókhoz. Megyénkbe múlt hét kedd délutánján érkezett meg a szállítmány. Másnap reggel elindultak a teherautók, 60 patikába szállítva a Béres plusz cseppeket. A Magyar Rádióban is megszólaltak olyan panaszosok, akik azt állították, hogy Béres-csepp nem olyan minőségű, mint kellene, és hogy vízzel hígítják. Az effajta vádakat nevetségesnek találom, ilyen nem fordulhat elő. — Milyen hatása van a cseppeknek? - Magam is csak annyit tudok róla, amennyit a televízióban láttam, hallottam: hivatalból nem tájékoztattak. Az biztos, hogy a szervezet jobb működését segíti elő, betegségek esetén a gyógyulást is kiválthatja. A Béres-cseppek hosszú ideje forgalomban vannak, de toxikus (mérgező) hatását nem tapasztalták. Ez nagy erénye. Okozhat-e elhízást a cseppek szedése? — Nem tartom kizártnak, de ez nem a Béres-cseppeknek köszönhető, hanem annak ténynek, hogy ha a beteg állapota javulni kezd, nagyobb lesz az étvágya, súlya is növekszik. Megismétlem: nem történt visszaélés a cseppekkel, ez a fajta vádaskodás megalapozatlan. B. E. Tessék leülni! A Napló 1989. október 9-i számában T. J. jelzéssel glossza jelent meg Ülnék címmel. Mondanivalójával egyetértek, de szeretnék válaszolni is rá. Szeretnénk egy hellyel — azaz paddal — kínálni azokat, akik a várakozás perceit ülve kívánják eltölteni. Bocsánatot és elnézést remélek azoktól, akik ezért megróttak — megrónak bennünket. Bizonyára nemcsak feledékenység, érzéketlenség, hanem szervezetlenség és a kevés pénz is oka az ülőalkalmatosság hiányának. Az illetékes persze nem menthető fel a kellő intézkedések elmulasztása alól, különösen akkor, mikor neki kényelmes ülőkéje van. Annyira kényelmes, hogy akkor is benne ül, amikor a várost kellene járnia, és látnia, mi nincs a helyén, mi hiányzik. Köszönjük, hogy egy ilyenre felhívták figyelmünket, és azt máskor is megteszik, így számomra, mint az illetékes illetékese számára az a feladat maradt, hogy felhívjam a Veszprémi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának figyelmét a jelzett hiányosságra, és előírjam számára, hogy a jelzett buszmegállóban soron kívül helyezzen el padot, és a többire pedig dolgozza ki és hajtsa végre az ez irányú tennivalóit Annak érdekében, hogy tényleg ülhessünk. Maróti Rezső . OS Ncs 15 I K