Napló, 1990. május (Veszprém, 46. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

Új jogszabályokra várva Az ipari szövetkezetek biztonságot akarnak Biztonságot, stabilitást, se­gítségnyújtást várunk az új kormánytól - mondta az ipari szövetkezetekben dolgozó több mint 300 ezer ember nevében Köveskuti Lajos, az Okisz el­nöke az MTI munkatársának. - Az ipari szövetkezetekben számos olyan probléma hal­mozódott fel az utóbbi idő­ben, amelynek megoldását a gazdálkodók halaszthatatlan­nak ítélik. Az Ipari Szövetke­zetek Országos Szövetsége, az Okisz, e szövetkezetek érdek­­védelmi szervezete, elvárja az új kormánytól, hogy még az idén beterjessze az Ország­­gyűlésnek az új szövetkezeti törvényt. E jogszabály felada­ta egyebek között az lenne, hogy megfelelő keretet nyújt­son az ipari szövetkezetek szá­­mára működésükhöz és lehető­vé tegye, hogy e szervezetek a bel- és a külpiacon a többi gazdálkodóval egyenlő esély­­lyel léphessenek fel. Jelenleg a szövetkezetek hátrányosabb helyzetben vannak, mint a részvénytársaságok és a külön­féle gazdasági társaságok. Az ipari szövetkezetek ezt elsősor­ban a beruházás, a műszaki fejlesztés, a keresetszabályo­zás és az adózás területén ér­zékelik. Fontos lenne az is — fejtette ki az Okisz elnö­ke hogy végre eltűnjön a kisszövetkezetek és a hagyo­mányos formában működő ipari szövetkezetek között ma még meglévő különbség. — Azt ma már mindenki el­fogadja, hogy privatizálás nél­kül gazdaságunk működéskép­telenné válik. Ám annak mód­járól még mindig túl sok az eltérő vélemény — válaszolta a legsürgetőbb teendőket fir­tató kérdésre Köveskuti Lajos. Az ipari szövetkezetek — fő­ként a kisszövetkezetek — ma valóban kedvezőbb körülmé­nyek között tevékenykedhetnek, mint korábban és vagyonaik osztható, értékesíthető, örö­kölhető, vagyis a piaci viszo­nyok e területen is éreztetik hatásukat. Még mindig nem valósult meg azonban a teljes bérliberalizálás, és a tőzsdén sem jegyezhető a szövetkezeti tulajdon, vagyis a szövetkeze­ti részjegy nem azonos a rész­vénytársasági tulajdonrésszel. Az ipari szövetkezeteknek is szükségük van arra, hogy olyan gazdaságpolitikai vezetés irá­nyítsa az országot, amelynek intézkedései kiszámíthatók, előre „kalkulálhatók”. Bízunk abban, hogy a parlamentben lesznek olyan szakemberek, akik szimpatizálnak a szövet­kezeti mozgalommal, és gaz­daságpolitikai elképzeléseik ki­alakításánál figyelembe veszik e réteg érdekeit. Elvárjuk, hogy a különféle döntéseknél kikér­jék az érdekképviseleti szerve­zetek, köztük az Okisz vélemé­nyét is. Gazdaságkutatók előrejelzése Infláció, munka­nélküliség, piacvesztés A hazai gazdasági folyama­tokra veszélyforrást jelente­nek: a vártnál magasabb inf­láció; a nagyobb munkanél­küliség; a mindezzel együtt­járó életszínvonal-csökkenés, továbbá általában a Kelet- Európában zajló politikai, gaz­dasági és etnikai problémák. Kedvezőtlenül hathatnak a bel­ső pénzügyi gondok és a tár­sadalmi differenciálódás ki­éleződése is. Mindezek elkerül­hetők, de valós, reális veszé­lyek. Ez derül ki a Gazdaság­­kutató Intézet idei előrejelzésé­ből, amelyet szombaton sajtó­­tájékoztatón ismertettek. Vértes András, az intézet igazgatója mindenekelőtt el­mondta : az előrejelzésben köz­readott következtetésekre a vállalatok eddigi magatartásá­ból, gazdálkodásuk tendenci­ájából következtettek, és semmiképpen sem a leendő új kormány várható intézkedéseit vették figyelembe. Prognózisuk­ban elsősorban a figyelmet kí­vánják felhívni bizonyos je­lenségekre, veszélyekre, hogy miként befolyásolható a kon­junkturális helyzet, de nem egy leendő kormányprogramhoz nyújtanak elemzést. A magyar gazdaság 1990-re várható fejlődése címet viselő előrejelzés részletesen kitér például a rubelszámolású kivi­tel erőteljes csökkentésére, s ezzel összefüggésben a kelet­európai gazdasági együttműkö­dés összeomlása kiváltotta piacvesztésre, amely a leg­erőteljesebben a hazai fel­dolgozóipart érinti. Az intézet prognózisa szerint ugyanakkor a vállalkozások száma ugrás­szerűen emelkedik majd, mi­közben a foglalkoztatottak 1 százaléka munkanélkülivé vál­hat. Hat-nyolc százalékos be­ruházáscsökkenéssel számol­nak, s bár ennél kisebb mér­tékben, de visszaesik a belföl­di fogyasztás is. Az idei inf­lációt 25 százalék körülire prognosztizálják. Előnyös vi­szont, hogy dinamikus export­­növekedés várható a konver­tibilis elszámolású áruforga­lomban, amelynek aktívuma el­érheti a 800 millió dollárt. Újjáéledt hagyomány Búzaszentelés Balatoncsicsón Régi, már-már feledésbe merülő hagyományt, a búza­szentelést elevenítette fel a Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület, a római katolikus plébánia és a zánkai Ma­gyar Tenger Termelőszövetkezet vasárnap délelőtt Balatoncsi­­csón. A búzaszentelés hagyomá­nya a görög, római birodal­makhoz nyúlik vissza. Ezt vet­te át később a keresztény val­lás is. Szent Márk napja táján a falu népe kivonult a búza­földre, hogy megszentelje a gabonát. Robicus isten, a ve­tések védőistene tiszteletére mutattak be áldozatot, hogy az megvédje a vetést az egyik legveszedelmesebb búzabe­tegségtől, a rozsdajárványtól. Akkoriban ez a betegség nagy területeken pusztította el a ter­mést, és a nép ezeken a he­lyeken éhezett. A búzaszente­lést akkoriban robigáliának hívták. Szent Márk napja hús­vét utánra esik, amikor a búza már szárba szökkent, de még nem kalászol, tehát a legjobb alkalom a rozsda­beteg­ség el­leni védekezésre. A búzaszentelés azonban nem csupán egyházi liturgikus esemény volt. A gazdatisztek ilyenkor végigjárták a parasz­tok földjeit, s mindenkinek megmondták a hibákat és a tennivalókat. Magyarországon az utolsó hivatalos búzaszente­lés 1947-ben volt, amikor a falu népe körmenettel kivonult a földekre. Most első alkalom­mal a Nagyváthy János Gaz­daképző Egyesület elevenítette fel ezt a szép nemzeti, népi és vallási hagyományt. A mai agrokémia természetesen már leküzdötte a búza rozsdagom­ba betegségét, ám a most új­raszerveződő parasztgazdasá­goknak is szükségük lesz a hatékony szakmai segítségre. A növényorvoslásban most használt vegyszerek áldást és átkot egyaránt magukba rej­tenek. Szakszerű munkával óri­ási termések érhetők el, ám egy rosszul végzett permetezés beláthatatlan következmények­kel is járhat. Az egyesület pon­tosan azt vállalta, hogy akár az ilyen hagyományok felele­venítésével is segíti a falu né­pének oktatását. Az első búzaszentelés vasár­nap délelőtt ugyanúgy zajlott, mint hajdanán. A szentmise után a falu népe kivonult a búzaföldre, ahol a plébános megáldotta a vetést. Ezt kö­vette a szakmai határszemle, melynek keretében egy helybé­li szakember, Scher János, va­lamint a Nagyváthy egyesület főtitkára, dr. Seprős Imre az éppen aktuális teendőkről be­szélt. A falu központjában az Atka Skála Kft. engedmé­nyes eszköz- és kisgépvásárt tartott. Vida András képes tudósítása Az Alka Skála gépbemutatója Az üzletekben nem korrekt az ártájékoztatás Az átárazások leterhelik a bolti dolgozókat A kereskedelmi felügyelősé­gek az elmúlt hetekben a fő­városban és országszerte szé­leskörűen ellenőrizték, miként tesznek eleget a kereskedők az ártájékoztatási kötelezett­ségnek. Ez azt jelenti, hogy - noha a forgalomba hozott áruk döntő többsége ma már a szabadáras kategóriába tar­tozik — a fogyasztót minden­kor, egyértelműen kell arról tájékoztatni, mi mennyibe ke­rül. A felügyelőségek munkatár­sai csaknem 4000 üzletben tar­tottak ellenőrzést. Több mint 2200 élelmiszerüzletben, csak­nem ezer vendéglátóhelyen, és mintegy 1300 ruházati, illet­ve iparcikkboltban vizsgálód­tak. A tapasztalatok szerint az ellenőrzött boltok 47 százalé­kában nem volt kielégítő az ártájékoztatás. A legrosszabb a helyzet az élelmiszer-keres­kedelemben, ahol az üzletek 62 százalékában találtak kifo­gásolnivalót az ellenőrök. A leggyakrabban előforduló hiá­nyosság az, hogy az élelmisze­reken semmilyen árjelzés nincs feltüntetve. Sűrűn előfordul az is, hogy a sorozatos árválto­zások következtében egy-egy élelmiszeren több ár is szere­pel. Mivel az ellenőrök úgy tapasztalták, hogy a kereske­delemben dolgozók ismerik az árfeltüntetésre vonatkozó elő­írásokat, a feltárt hiányossá­gokat egyértelműen a boltok mulasztásának tudták be. A kereskedelem számára nem mentő körülmény ugyan, a vizsgálatból mégis kitűnt, hogy - különösen az élelmi­szerszakmában — a jelenlegi körülmények között nagyon ne­héz maradéktalanul eleget tenni az ártájékoztatási köte­lezettségnek. A sorozatos, s már-már folyamatos átárazá­sok leterhelik a bolti dolgozó­kat, ráadásul sok helyen nincs elegendő árazógép sem, s ami van, az is gyakran elromlik. Az árcédulák, árlapok színvonala pedig sok esetben azért hagy kívánnivalót maga után, mert a cégeknek egyszerűen nincs rá pénzük. Az ellenőrök összességében azt állapították meg, hogy a nagyobb városok, megyeszék­helyek üzleteiben a kereske­dők sokkal inkább gondot for­dítanak a megfelelő ártájékoz­tatásra, mint a peremkerüle­tekben vagy a kisebb telepü­léseken. A mulasztást elköve­tőket kisebb szabálytalansá­goknál a helyszínen kiszabott, 3000 forintig terjedő pénzbír­sággal büntették a felügyelők. Súlyosabb mulasztásoknál sza­bálysértési eljárást indítottak, amelynek során tízezer fo­rintig terjedő pénzbírságot szabtak ki. A vizsgált üzletek mintegy egyharmadában ke­rült sor pénzben­ szankcioná­lásra, mintegy 3 millió forint összértékben. Tudja ön, hol van Várpalotán a szolgáltatóház? A Dóri divat mellett! „Nem kívülről akartam bekiabálni” Villáminterjú a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének szociáldemokrata főtitkárával Nagyvázsonyban az SZDP szakszervezeti frakciójának megalakulása alkalmából vil­láminterjút kértünk Schalkham­mer Antaltól, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárától. - Ön, akárhogy is nézzük, most egy bukott párthoz csat­lakozott, olyanhoz, amely a nagy hírverés, sőt minden „csinnadratta" ellenére is ki­maradt a parlamentből. Gon­dolom, jogosnak tartja az új­ságíró csodálkozását, és a miértre vonatkozó kérdését is.­­ Azért léptem be, mert úgy gondolom, hogy a Szociálde­mokrata Párt felel meg legin­kább a munkavállalók érdekei­nek, a bérből és fizetésből élők érdekképviseletének. Tud­nia kell azonban, hogy amikor én erről a pártról beszélek, az európai szociáldemokrata esz­mékre gondolok, és nem a Petrasovits Anna körül kiala­kult, igen szűk, és a tagságtól elszakadt vezetésre, a magyar választásokon kudarcot vallott SZDP-re. A belépésem - gon­dolom ez egyértelmű - eb­ben az esetben nem a győzteshez való csatlakozást jelenti, így nem lehet a karrierizmus jele. Segíteni szeretném viszont, hogy Magyarországon is meg­valósuljon egy nyugat-európai típusú szociáldemokrácia, mely az emberi szabadságjogok mel­lett vállalja a szociális jogo­kat is. Azt hirdeti, hogy nem­csak a szabadság jár minden­kinek, hanem arra kell töre­kedni, hogy a gazdasági ered­ményből való osztozkodásnál az ember élni tudjon a szo­ciális jogaival is. Meggyőződésem, hogy a szak­­szervezeti mozgalomnak feltét­lenül szüksége van egy olyan pártra, amely nem az érdek­védelmi funkciót látja el, ha­nem pártpolitikájában lép fel ezek megvalósításáért. - Mindez azt jelenti, hogy a szakszervezeti mozgalom, vagy a bányászszakszervezet elkötelezi magát a Szociálde­mokrata Párt mellett? - Egyáltalán nem erről van szó. Hiszen a szakszervezeti tagságot a szabadságjogból fakadó különböző politikai el­kötelezettségek, nézetek igen sokszínűvé teszik. Mindenkinek joga politikai pártot, eszmét választani. A szakszervezetben tehát nem a párt a közös, ha­nem közös érdek az igazi és hathatós érdekvédelem.­­ A bányászok körében nagy hagyománya van a szo­ciáldemokrata eszméknek. Ez mennyiben motiválta az ön lé­pését? - Ha a magyar szakszerve­zet munkásmozgalmi múltját áttekintjük, abból valóban vi­lágosan kiderül, hogy a bá­nyászoké erős, jól szervezett munkásmozgalom volt, amely­ben a legjelentősebb befolyást 1945 előtt a Szociáldemokrata Párt gyakorolta. Ez azonban akkor sem jelentette azt, hogy a bányászszakszervezet teljes egészében a Szociáldemokrata Párt elkötelezettje volt. Negy­venöt előtt létrejött az igen erős, vallásos keresztényde­mokrata, és kialakult a kom­munista frakció is. Tény azon­ban, hogy a szakszervezet po­litikai arculatát a Szociálde­mokrata Párt határozta meg, hiszen a tagság mintegy 65 százaléka azt vallotta magáé­nak. Ezek a hagyományok vi­tathatatlanul közrejátszottak döntésemben. Ez azonban csak az egyik tényező volt. Meg­győződésem, hogy a Sz­ociál­­demokrata Pártot kívülről nem lehet megreformálni, csak be­lülről. Egyébként is kívülről be­kiabálni nem sportszerű. Ép­pen ezért én nagyon örülnék, ha minél több munkás és munkás érzelmű dolgozó kap­csolódna a Szociáldemokrata Párthoz. Legyen módunk arra, hogy valóban a tagság ala­kítsa ennek a pártnak a prog­ramját és arculatát. - Ön, mint szociáldemokra­ta szakszervezeti vezető, mit tart most a legsürgetőbb fel­adatának? - Elengedhetetlennek tar­tom a szakszervezet további re­formját. Le kell bántania ma­gáról a nem rá tartozó funk­ciókat, s meg kell erősíteni klasszikus jogait. Itt elsősor­ban a kollektív szerződéskötési jogra, a bértarifa-tárgyalások jogára gondolok. Néhány funk­ciót át kell adni a már ala­kuló munkástanácsoknak, vagy üzemi tanácsoknak, amelyek arra hivatottak, hogy felügyel­jék a gazdálkodás során el­ért eredmények felosztását, hogy beleszóljanak, mennyi juthat fejlesztésre és szociális célokra. Ilyen üzemi tanácsok egyébként nagyon jó ered­ménnyel működnek Nyugat-Eu­­rópában, természetesen nem a szakszervezetek helyett, ha­nem azok mellett, a szakszer­vezeti vezetők bevonásával, szoros együttműködéssel. Az ilyen üzemi munkástanácsok szervezését a szakszervezet már több helyen kezdeménye­zi k­s. Bert­a Éva Kereskedők A Veszprémvarsányi figyelem! Jóbarátság Mgtsz _, , , , Ikarus 211 típusú Felnőtt- és gyemekpótók autóbuszát eladásra nagy választékban, d­oumio a legolcsóbban kaphatók. felkínálja Veszprém, Felszabadulás u. Érd.: a gépesítési ágazat 63/C., IV/28. vezetőjénél. A Vaszari Hunyadi Mgtsz pápa­ kéttornyúlaki baromfitelepén május 4-én, délelőtt 10 órától húscsirkét értékesít egyéni vásárlók részére, amíg a készlet tart. A húscsirke ára: 60 Ft/kg Szakadt, kopott bőrruházatát különleges módon javítom, festem Átvétel: csak szerdán, 9—18 óráig, Nagy Imréné, Veszprém, Stadion u. 26/A., fsz. Olcsóbban a gyártótól! Vállalkozásunk felajánlja el­adásra az általunk gyártott Fa­vorit típusú kétaknás rendsze­rű, energiatakarékos, folya­matos üzemelésű széntüzelésű kazánjait. K-20 típusú, teljesítmény: 25-30 kW, ára: 17 300 Ft + áfa, szállítási határidő: III. negyedév, K-30 típusú, teljesítmény: 30-50 kW, ára: 22 400 Ft + áfa, szállítási határidő: májustól folyamatosan. Hatásfok: 70-77%, 2 év garancia a bekötéstől számítva. Megrendelhető: 9900 Körmend, Lenkei u. 16., Fémipari Gm. Ingyenes házhoz szállítás! NAPLÓ - 1990. május 2., szerda - 1

Next