Napló, 1993. október ( 49. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-16 / 242. szám

4-NAPLÓ ­Szávy egy n nő... Nem a maffia pártja vagyunk! Korábbi számunkban bemutattuk Sz­ávy Bul­csút, akinek kezdeménye­zésére a balatonfüredi vál­­lalkozók anyagilag támo­gatták az állami gondozott gyerekek üdültetését. Az­óta a Magyar Republikánus Párt alelnökéről többnyire elmarasztaló cikkek jelen­­tek meg a sajtóban. Leg­utóbb arról szerezhetett tu­domást a közvélemény, hogy Szlávy úr külföldön tartózkodik, mert tét... Fél, hogy „véletlenül" keresz­­tülmegy rajta egy autó. Telefonon megkerestük a párt elnökét, Wa­cz Gergelyt, aki készségesen tájékoztatta la­punkat az alelnök és pártja kö­rül kialakult úgymond negatív kampányról. - Pontosítsunk: nem a párt függesztette fel alelnökünket tisztségéből, hanem ő kérte, hogy egy ideig távol maradna tőlünk. Addig, míg a gyanú ár­nyéka ott van mögötte, nem sze­retné, ha a párt többi tagját bár­milyen hátrány érné.­­Va/ó/zaM cíM jc/ca/ weg arró/ A, /azgy neki egy fwaga­s rangú readd/Vísz/ visszaadta a jogosítványát - ittas vezetés /Mi­att vették e/ az o/­tványt­­, /togy zésóZzö őz/ávy ár­ság/'on ne/:t... Egy utásta­ cipóén az á//, /togy u/óZ/Zz /Mégiscsa/: e/vette/, tőze a j­ogsi/át. -Nézze, én sok mindent nem értek. Miért kellett elővenni a korábbi ügyeit, ezeket kite­regetni a sajtóban, amikor a rendszerváltáskor kijelentették, hogy mindenki tiszta lappal in­dul. Legutóbb azzal gyanúsítot­ták meg, hogy egy száz kiló kö­rüli fickót, egy bizonyos N. Ti­bort megvert­ Ő a 70 kilójával. Ez is a párt lejáratására ment ki.­­Ptz/anat, ntaraá/an/, még a tná/má// .S'z/ávy arat '#2 /Márci­us 23-a/r­o%irat­/ta/Misírásért vonta jé/e/ességre a //íróság, /Majd /tat évre/ k ésó/z/z, já/itts /2-én //etöréses /opásért íté/te/ e/ egy év négy Z/0napra, a/ne/yet /két évre jél/aggesztette/­.­­A '82-es ügye nem okirat­hamisítás volt, hanem tiltott ha­tárátlépés, ült is érte másfél évet. Nem titkolta, hogy el akar­ta hagyni Magyarországot, a szabadág hazájában, Ameriká­ban kívánt letelepedni. Enyhén szólva nem díjazták a szabadság utáni vágyát. Nos, ami a betöré­ses lopást illeti, jól figyeljen! Tudja, hová „tört be" Szlávy? A barátnőjéhez, mondjuk így, az élettársához, akitől elvitt 60 ezer forintot a mosógépből. El­hiszi, hogy neki arra a pénzre szüksége volt? Ugyan már! A nőt rávették, hogy húzza be a csőbe Szlávyt. Ő kapott egy fel­függesztett ítéletet, a nőt pedig üzletszerű kéjelgésért leültet­ték. Koncepciós per volt. Netán meséljek a saját múltamból?­­ ./ó, /Me.sé//­?n. - Éppen az önök megyéjé­ben, Veszprémben indult eljá­rás ellenem még '82-ben árdrá­gítás címén. Akkoriban az al­sóörsi Halásztanyát vezettem, amikor kiderült, hogy hatezer forinttal túlszámláztuk magun­kat. Tévedett az adminisztráto­rom, én pedig nem ellenőriz­tem, ennyi és semmi több. Tíz­ezer forint bírságot fizettem mindezért. Jött két rendőrtiszt és el akartak zavarni Alsóörsről. Miért? Mert nem álltam be a sorba, nem tájékoztattam őket a külföldi vendégekről. Őket el­sősorban az NDK-sok érdekel­ték. Egy alkalommal magas rangú, részeg katonatisztet tes­sékeltünk ki, mert több vendé­günkbe belekötött. A végén még én voltam a hibás. 1985-ig bírtam, aztán eljöttem a megyé­ből. Szóval Szlávy Bulcsú tisz­tázni akarja azt a '88-as ügyét, méghozzá úgy, hogy tanúkat keres, akik igazolni tudják a csalárdságot. - De /Miért Mc/M­ZttZtoMró/ IM/ezt a do/ga/t? - Mert fél, hogy „autóbale­set" áldozata lesz... Higgye el, lehallgatják a telefonjainkat, követnek bennünket, ismerő­seinknél szimatolnak mindket­tőnk után. Pintér Sándor orszá­gos rendőrfőkapitány kijelen­tette, vizsgálják, hogy a pártok­nak milyen kapcsolata van a maffiával. Azt állította, hogy közünk van az alvilághoz, így érthető, hogy mindenáron a le­járatásunkra törekednek. Úgy állítják be, hogy a bűnözőkkel vagyunk szoros kapcsolatban, mi lennénk a maffia pártja. In­formációim szerint ki van adva állami szinten, hogy meg kell a pártunkat semmisíteni. Rövide­sen a külföldi sajtóhoz fordulok, azért nem a hazaihoz, mert bár­mennyire is hirdetik magukról, hogy függetlenek, mégiscsak a hatalmat szolgálják. Ugyanis hi­ába kértem Pintér és Boross ura­kat, hogy tisztázzuk a szemé­lyünkhöz és a párthoz való vi­szonyukat, ellenérzéseiket, még csak válaszra sem méltattak. Ér­ti ugye, pártunk ellen egyesek félelmet próbálnak kelteni. Mátételki András „A tervezett nemzeti park fontos szerepet tölt­het be a jövőben a Balaton mentésében is. Az északi vízgyűjtő területek és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer hathatós termé­­szetvédelme, a páratlanul vonzó kultúrtáj sajátos összhangjának megőrzé­se, a tó megmaradt eredeti partszakaszainak meg­mentése, a természeti érté­kek korszerű bemutatása mind ezt a célt fogja szol­­gálni. A nemzeti örökség­park egyik fontos bemuta­­tóhelye lesz a Káli-meden­cében, egészen pontosan a Salföldön létrehozandó Balaton-felvidéki Termé­szetvédelmi Központ. Itt, az expo keretében várható­an több rendezvényre is sor fog kerülni." így összegezte lapunk olva­sóinak dr. DOMMCread Imre, a Közép-dunántúli Természetvé­delmi Igazgatóság igazgatója azt a konferenciát, amely teg­nap kezdődött Veszprémben a VEAB-székházban. A kétnapos program a magyar természetvé­delem régi terveként és adóssá­gaként ismert Balaton-felvidéki Nemzeti Park tudományos elő­készítését tárta az érdeklődők elé. A tervezett természetvédel­mi egység a már meglévő 36 600 ha kiterjedésű védett terüle­tekből (Badacsonyi, Káli-me­dencei, Keszthelyi-hegységi, Kis-balatoni és Tihanyi Tájvé­delmi Körzetek, országos jelen­tőségű természetvédelmi terüle­tek, aszófői téltemető-termő­­hely, balatonfüredi karsztbo­­korerdő, kenesei tátorjános, tátikai ősbükkös, uzsai csarabos erdő stb.) és a kutatók által az utóbbi két évben védelemre ja­vasolt, az előbbiekhez csatlako­zó, azokat összekötő területek­ből fog állni. Ilyennek számít a Pécselyi-medence. Kiterjedése kb. 70 000 ha lesz. A nemzeti park gondolata a balatoni táj természetvédelmé­nek múltjában gyökerezik. A most 100 éves Magyar Madár­tani Intézet 1922-től a Kis-Bala­­tonon - VőMőczAg .S­cAcaA .ZaAaZz javaslatára - fizetett kócsagért Régi terv megvalósulóban A Balaton-felvidéki Nemzeti Park állított, a magyar természetvé­delem első terepi alkalmazottja­ként. A Tapolcai-tavasbarlan­got 1942-ben, a kenesei tátorjá­­nost 1944-ben, a Kis-Balatont és az uzsai csarabos erdőt 1951- ben nyilvánították védetté. Ha­zánk legelső tájvédelmi körzete is e tájban jött létre 1952-ben, a Tihanyi-Félszigeten. Dr. Tardy Vámos helyettes ál­lamtitkár megnyitója után dr. COMMCread Z/M/c és dr. Beregé/grs T/Zzor adtak általános tájékozta­tót. A Keszthelyi-hegység bota­nikai (növénytani) értékeit dr­ .Sza­zó István és dr. Özeg/d­/ Péter, a Káli-medence peremvidékét pedig dr. Kovács Z. Attila és dr. Takács Béla mutatták be. Elő­adás hangzott el a Tapolcai-me­dence tanúhegyeinek ökológiai és termé­szetvédelmi problémái­ról, a Káli-medence láprétjeiről. Keresi D. G.sajra a tervezett ter­mészetvédelmi egység kultúrtör­téneti értékeit. Kató L Lá­tos geoló­gus, a zirci Bakonyi Természettu­dományi Múzeum igazgatója a tervezett örökségpark geomorfo­lógiai természeti értékeit mutatta be. A konferencia ma terepbejá­rással folytatódik. B.J. Ee/ájnos pécse/yi paraszt/tax KRÓNIKA 1993. október 16.,szombat Játék és muzsika 540 kiloherzen í/M/nár sz/%adt& a/ka/or/z/aa/ is/Mér Ves­zré/MZ/c/t reMdezté& /weg a Ki nyer /Ma? cí/Ma Mép­­szera' rádióveté/%edó/. A BeA- ton ZtangszerZ/a/tZzaa jé/tett kérdésekre -ez alfa/ nyo/cadik alka/o/M/na/ - Hegyessy Sza­bolcs vegyésztcc/tMIAas vá/a­­sza/r ered/ményeseM. KépünkÖM átveszi ///egérde/aett nyeremé­nyét Fotó: Áfrány Egy optimista a luxuslakásból E/rohanta/M a Z/o/tZ/a venni 20 dkg soproni sza/á/m­i a ka­­já/za /ott kra/npZi /ne/Zé. Akartam, hogy a csa/ádom emlékez­­zen arra az estére, amikor /Megtud/áA, hogy Z/esoro/tattunk a jé/só* százezer közé.­­ //a/Zárta a nagy á/ságot? - kérdeztem /aztáZ/an a gye­rekeit tere/gető* szomszédasszonyomra/. -Amire gondol? -válaszo/ta óvatosan. -Bemondta a rádió, hogy novemb/er / tó/ a 200 ki/owatt­­órán jó/a/fogyasztó háztartások /uxustari/at y/zetnek. -ZVa és maga ennek óra/? -Nézze, kiver a /az, ha arra gondolok, a gyerekeim most kivata/os ke/gró/ /Megtad/'áA, nem é/ünk rossza/. Erve/éseim eddig kiáZ/ava/ónak //izonya/tak, de ha ezek után rágógu­miért, Coco-Co/áért neta/án könyvért vagy ne ad/' /szeM nya­­ra/ásért könyörögnek, egyszerűen minden szégyenkezés né/­­ha/ azt vághatom a szemük/re, még mit nem, már így is Zazras­­kategória vagyunk, mindig csak az é­vezetekre gondoltok. Most végre hivatalos véleménnyel b­izonyíthatom, hogy igen­is ott vagyunk a magyar háztartások kivéte/ezett 4-6 százalé­­ka között, akiket a minisztérium szerint az áfa/Mdf/ eme/ése érint. /Nem érdekelnek a szőrszá/hasogató e/Zenzéki statiszti­kák, miszerint egy négy/os család 300-600 kilowattóra ára­mot gogyaszt normá/is é/elvite/ me/Zett. Ragaszkodom hozzá, hogy /ujjas kategória vagyunk, igaz éppen hogy csak, mert augusztus/van az ára/M/ógyasztásuMA mindössze 60 At/otcaft­­órára/ ka/adta meg a 300-at, de /esz ez még tőZ/Z/ is, jönnek a hosszú őszi esték. Már e/óre ka/Zom, a fiam ZegnagyoZ/Z/ érve a Z/esoro/ásank e//en az /esz, ha már /ajtas, akkor miért nincs me/eg vizünk egész nap, miért csak é/szaka me/egít a vi//anyZzo/zer7 //a véggé/ mind az öten /etaso/ank és napközi/en me/eg vízzé/ mosogatunk, estére már csak jeges jardot vehetünk, vagy ja­­tékszan gázon me/egíthetünk egy kis vizet. Én azt fogom neki mondani, rá se ránsz gyerekem, kidd e/ amit az Ipari és Ke­­reskede/mi Minisztérium fdosztályvezető/'e mond, hogy „a havi 230 Al/owattóra fe/etti fogyasztásnak a/apvetőeM három oka /eket. Nappa/1 órámmá/ működtetik a jutóZ/erendezése­­ket, termek/ cé/ra Z:aszMO//áA a /akossági fogyasztásra szánt áramot vagy o/yan méretű­ /axas/akásró/ van szó, amely ezen nagyon sok e/ektromos készü/éket használ nak." Az e/só*kettő* ki van zárva, marad tehát a harmadik. Baxus/aAásZzaM /a­­kank. Két szoZ/a összA/z/zt/ért. A tenyérnyi szoZ/áZ/an a gyere­kek meg a nagymama. A másik szo/za pedig annak MevczZ/d­o, aminek csak aka/jak, nappa/i, do/gozó, ká/ó, e/zéd/o, e/zéd­­/óaszta/ né/kü/, mert az már igazán nem jerne­sze. Vigyorogni pró/zá/ok ma/­d hozzá, /ásd, fiam, mindig mondtam én, ne panaszkodjatok, hogy /MostaMoban még Pestre sem viszünk jo/ Zzenneteket a vidámpark/za, jó nekünk a Ga/yadomZz is, még ez is /arcas. /Vem /eket nem észrevenni, hogy a gyerek csöppet sem vi­gyorog, miköz/zen /akas zokniját méregeti o/zszcén szókincsét pró/zá/ja összeszedni. /uAus a... - vá/aszo/ná meg Zzratá/isan, azon/zan tudja már, nem követhetjük sza/zadon ösztöneink saga/Zatát, hivata/os vé/eményrel vagy jót vagy semmit. -Nagyon igaz - mondja szomszédasszonyom, miköz­zen jarcson végigmér és gyorsan e/oson az ajtót ragadsó cseme­téi után. A Zzo/tZzó/ kazaje/é jövet /átom, nem gyájt vd/anyt a /akás- Zzan. Minek is? Én se fogok. A jé/no/Mo/y jót tesz az idegek­nek. (Bartuc)

Next