Napló, 1993. november ( 49. évfolyam, 255-279. szám)

1993-11-13 / 265. szám

4 -NAPLÓ KRÓNIKA 1993. november 13., szombat A gyermekekért Várpalotán Tégy a gyűlölet ellen! „Nem szabad lebecsülni a napjainkban erősödő szélsőjobboldali, gyűlölet­keltő ideológiákat, annak veszélyeit. S ennek csak a közvélemény mozgósítá­sával és a társadalom min­denféle különbséget meg­haladó legszélesebb körű összefogásával lehet gátat szabni.” Leszkovszki Tibor, Várpalota polgármestere mondta a fentie­ket tegnap Péten, a közösségi ház által szervezett program megnyitójaként. A közösségi ház szervezésében már tavasz­­szal egy busznyi várpalotai uta­zott Budapestre a Tégy a gyűlö­let ellen kezdeményezés fóru­mára. Tegnap pedig ugyancsak a ház kezdeményezésére fáklyás felvonulás után jótékonysági műsort rendeztek. Ennek bevé­teléből - miként azt a polgár­­mester és a szervezők is megfo­galmazták - a nehéz sorsú, a szeretet és örömérzés hiányában élő gyermekeknek szeretnének boldog karácsonyt rendezni. A műsorban közreműködtek: a Várpalotai Bányász Kórus, a Péti Munkás Énekkar, a Forrás népdalkor és citerazenekar, a Cserregő néptáncsoport, a 3. és az 5. Számú Általános Iskola ta­nulói, valamint a Nitrogén Óvo­da apróságai. * A péti program vendége volt dr. Volisky Péter, a Madarász ut­cai kórház főorvosa, a Tégy a gyűlölet ellen kezdeményezés egyik elindítója. - Fővávos úr, tapasztalata szerint vannak-e az utóbbi idő­ben olyan jelenségek, amelyek miatt szükség van az ilyen és ha­sonló rendezvényekre? -Folyamatosan vannak, és én úgy tapasztalom, hogy nem fogynak, hanem szaporodnak. -És a pétihez hasonló kezde­ményezések? -Ezekből is több van, s főként a Dunántúlon. A két héttel ez­előtti zirci rendezvényünknek nagy volt a visszhangja, talán azért is ezen a tájon. De sokan csatlakoznak hozzánk az ország más részeiből is. -Ön szerint a gyűlölet ellen e­­lég egy-egy ilyen program? - Önmagában nem tudom, hogy elegendő-e, de mindenki­nek éreznie kell, hogy tud csi­nálni valamit. És saját erejének, aktivitásának a tudata hosszú távra elég lesz. -Zircen a kirekesztésmentes jövőért rendeztek fórumot. Si­keresnek ítéli ezt? Lesznek a zircihez hasonló programok másutt is? - A zirci volt az első ilyen kezdeményezés. Mindenkinek tanulni kell az új helyzetet, az embereknek is azt, hogy ők be­szélnek, a polgármester vagy a politikusok pedig hallgatnak. Sikeresnek érzem a zirci fóru­mot, s úgy tudom, lesz hasonló másutt is. h. é. Fotó: Áfrány Vasúton innen, vasúton túl Gázfejlesztés Pápán Az utóbbi idők egyik leg­nagyobb méretű városi beruházásnak lehetnek ta­núi napjainkban Pápa pol­gárai. A telefonfejlesztés mellett az energiaprogram, a gázfejlesztés is a város infrastruktúráját gaz­dagítja. Különösen sokat jelent­het ez a vasúton túl élőknek, akik mindeddig nélkülözni kényszerültek a város egyéb ré­szein természetesnek vett szol­gáltatásokat. Az önkormányzat ezért is határozta el, hogy a gázprogramba - jelentős anyagi támogatás mellett -e területeket is bekapcsolja. A megfelelő elő­készítő munka és tájékoztatás ellenére is számos kérdőjel ma­radt néhány pápai polgárban. Többek között a megkülönböz­tetett bekerülési költség váltott ki értetlenséget. Ugyanis a vas­úton túliaknak 13 ezer forint­tal kell többet fizetniük, mint másutt. Ráadásul csak jövőre kapnak gázt. Vajon miért, tettük fel a kérdést dr. Kovács Zoltán polgármesternek. - Az idén végre eljutottunk odáig, hogy a vasúton túli terü­­­leteket is bekapcsolhatjuk a gáz­fejlesztésbe - mondta a polgár­­mester. - Igaz, a bekötésekre technikai okok miatt csak jövőre kerülhet sor. Ez azt is eredmé­nyezi, hogy a bekerülési költség az infláció hatására lényegesen magasabb lehet. S nem fedezi teljesen a gázprogram költsé­geit. Ezért a különbözetet a Kö­­gáz és az önkormányzat 50-50 százalékban magára vállalta.­­Az idén megállapított laká­sonkénti 53 ezer forint tehát egy kalkulált összeg. Mi történik akkor, ha netán rossz a prognó­zis, ha nő a költség, vagy épp csökken?­­ Ha több lenne, a lakók ak­kor is csak az említett összeget fizetik, a különbözetet az önkor­mányzat vállalja magára. Ha vi­szont kevesebb, akkor módot fo­gunk találni a visszatérítésére. - A kalkulált összeget az idén kell befizetniük. A vasúton túli­aknak mintegy meghitelezve a jövő évi költségeket. Miért, és ki használja addig a pénzt? - Az idei befizetést az a vár­ható törvénymódosítás indokol­ta, amely feltételezés szerint a 15 százalékos közműtámogatást jövőre megszünteti a gázprog­ramra. Ebben az esetben a lakók rosszul járnának, ha jövőre kér­nék a pénzt, hisz a befizetett ösz­­szeg 15 százalékától elesnének. Egyébként a most befizetett ösz­­szegek a gázépítő társaság számlájára kerülnek, és erre a beruházásra fordítják. - németh - Iposz-panasz Lassan nincs olyan csa­lád, ahol ne lenne egy-egy tönkrement, csődbe jutott vállalkozó - hangsúlyozta a mintegy 240 ezer egyéni vállalkozó több, mint felét képviselő Iposz elnöke. Szűcs György tegnap Bala­­tonfüreden az Ipartestüle­tek társadalmi vezetői ré­szére szervezett háromna­pos tanfolyam előtti rög­tönzött sajtótájékoztatón. Végre már ne a politika irá­nyítsa a gazdaságot! - fejezte ki a tagság óhaját az Iposz elnöke, miközben hangsúlyozta, hogy a szövetség politikai függetlensé­gét megőrizve kívánatosnak tar­taná, hogy gyakorlati szakembe­reket adjanak az önkormányza­toknak. Az MTI kérdésére azt is el­mondta Szűcs György, hogy el­képzelhetőnek tartja azt is, hogy különböző pártok színeiben a tagság, a vállalkozók érdekeit is szem előtt tartó országgyűlési képviselők is kikerüljenek sora­ik közül. A szakmai vállalkozási isme­retek hiányáról is szólt, szerinte az elkövetkezendő időszakban ezen ismeretek híján hibázó vál­lalkozók tömkelegét teszik tönkre a kiszabott büntetések. Örvendetes tényként ismer­tette ugyanakkor, hogy tagsá­guk mintegy 300 szakmában 400 milliárd forintnyi termelési értéket állít elő. S hogy a jövő szakembereinek képzésében is jelentős feladatot vállalnak, mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy a szakmunkástanulók kö­zel 30 százaléka, 38 ezer leendő szakmunkás tartozik szerveze­tükhöz. Mindemellett azt sem hall­gatta el az Iposz elnöke, hogy a fizetőképes kereslet szűkü­lése s a növekvő ifláció miatt egyre nehezebb anyagi hely­zetbe kerülnek a hazai vállal­kozók.­ ­ tóth - Akik dolgozni szeretnének Munkanélküliek érdekvédelme Sümegen Szerda délutánonként 4 és 6 óra között a Kossuth utca 12. alá fogadóórára igyekeznek a munkanélkü­liek Sümegen. Érdekvédel­mi szervezetükhöz bármi­lyen kérdéssel fordulhat­nak. Jogi, átképzési taná­csokért, egy pár jó, biztató szóért.­ ­ Több munkanélküli bará­tom volt, és láttam a kínjukat. Akkor határoztam el, hogy ten­nünk kell valamit az érdekük­ben. A szakszervezetnek és más egyesületeknek, a munkaügyi központ kirendeltségeinek nem jut ideje arra, amit mi célul tűz­tünk ki: összehozzuk azokat az emebereket, akiknek közös a bajuk, és ennek orvoslására többen többet tehetünk -hallot­tuk Tisler Endrétől, a szervezet elnökétől. Elmondta, hogy 1991-ben alakultak, a munkaügyi központ sümegi kirendeltségével is fel­vették a kapcsolatot. Rendszere­sen 20-25-en járnak vissza a szerdai megbeszélésekre, né­­gyen-öten közülük már elhe­lyezkedtek, de törzstagoknak számítanak. Saját tapasztalatai­kat átadva sokat segíthetnek az újonnan érkezőknek. A szervezet rendszeresen szervez előadásokat a munka­­nélküliség témájára. A helyi il­letékesek, a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ képviselő­je, valamint a Munkaügyi Mi­nisztérium szakembere után eb­ben a hónapban két veszprémi munkajogász válaszol majd az érdeklődők (és nemcsak munka­­nélküliek) kérdéseire. Számítógépes tanfolyamon a gimnáziumot végzettek öt cso­portja képezte át magát, jelenleg baby sitter tanfolyamra gyüle­keznek azok, akiket a képzés után külföldi munkára közvetít­het majd ki az érdekvédelmi szervezet. A veszprémi Álláske­resők Klubjával közösen no­vember végén, december elején háromnapos intenzív munkake­­reső-tréningre várják az állásta­lanokat.­­ Az a tapasztalatunk, hogy minket azok keresnek meg, akik valóban szeretnének elhelyez­kedni, hát a mi munkánk is könnyebb velük. Ugyancsak kedvezően értékelhetem azt, hogy a munkaadók is eljönnek hozzánk, és megbíznak ben­nünk, ha valakit az általuk meg­hirdetett álláshelyre kiközvetí­tünk -mondta az elnök. Nagy fába vágták a fejszéjü­ket, amikor a csabrendek-gó­­gánfai Aranydió Bt. megszűné­se után utcára kerülő mintegy öt­ven fő érdekeiért álltak ki. Az említettek '93 húsvétjáig dol­goztak, de januártól már nem kaptak fizetést, és munkanélkü­li-segélyre sem jogosultak. A szervezet felkérésére a munka­­védelmi felügyelőség vizsgála­tot rendelt el, és hamarosan tár­gyalásra viszik a dolgot. pl- Nagy luxus a félig égett ci­garettát elhajítani, nők fel­ajánlkozását visszautasíta­ni. Nagy luxus fogainkat ro­hadni hagyni, elfordulni minden ócskaságtól, ki­tépni szívünkből a régi mestereket, türelmetlen­kedni egy dallammal. Nagy luxus vágyainkat kicserélni újakra, arcunkról a könnyeket idő előtt letörölni, a gyógyuló seb merev páncélját újra meg újra véresre kaparni. Nagy luxus félrelökni a felénk nyújtott pohár bort, barátunk poros leve­leit széttépni, mondatainkat félúton elkaparni, te­metők sírjai felett rostokolni. Nagy luxus kiröhög­ni a bolondokat s az italt a pohár alján hagyni. Nagy luxus elmúlasztani a néma kacagását, az őrült vigyorát, elfutni esték elől, elajándékozni könyveinket, meséinket, szeretőinket. Nagy luxus nyakunk kötelek közé hajtani. Esterházy Péter, Eörsi István, Konrád György, Lengyel Péter, Mészöly Miklós, Mándy Iván, Petri György - szép nevek. A felsorolás folytatható lenne, még pár hasábon át: írók, köl­tők, gondolkodók, emberek. „Legnagyobb örö­mömre kaptam több olyan levelet, amelyek aláírói meg­tiltották, hogy műveik megje­lenjenek a Magyar Rádióban illetve a Magyar Televízióban. Ennek nagyon örülök, ugyanis teljes szívemből szóltak." (el­hangzott az MDF zuglói szervezetében tartott tá­jékoztatón, a rádiós alelnök szájából) Az Élet és Irodalom (is) kitekintvén a művé­szetek felvilágosult, ártatlan világából, valami furcsa, visszataszító és megmagyarázhatatlan je­lenségre lelt. Nevet is adott neki... szépet, líraian kereket. A sok új csodát és parajelenséget megélt, kissé rezignált közvéleményt teljes meggyőződés­sel nyaggatta. Ez igazi, kitapintható, nem érzék­szervi csalódás, nézhető a tévében, működik s még mindig létezik. „Ideje van a megszólalásnak, és ideje van az elhallgatásnak" -írja Ottlik. De akadnak, akik valószínűleg nem olvasnak Ottli­­kot, ahogy nem feketítik elméjüket Esterházyval, Eörsivel... sem. Nagy luxus a csendet diadalnak hinni. mt Nagy luxus Mellékelt fényképeinken Udvardi Erzsébet festőmű­vész egy festménye és a festményt őrző építmény látható. Az építmény a 84-es (Bala­­tonederics-Sopron) út mentén áll, a Sümeg és Uzsa közti sza­kaszon, a 18-as kilométerjelző tábla közelében, egy nagy fa, úgynevezett képes fa alatt, ahol évszázadok óta volt valamilyen kegykép. A háború alatt vagy után a régi kép elpusztult, s Udvardi Erzsébet 1990-ben fes­tett helyette újat: Mária a kis Jézussal címmel. A képfülkében mindig volt virág, tehát sokan ismerték. S most ellopták a ké­pet. Felfeszítették a védőrácsot, s a fémlemezre festett kegy­képet elvitték. Ha valaki a fényképek alapján felismerné, írja meg szerkesztőségünkbe.

Next