Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-28 / 49. szám
8 -NAPLÓ P ontosan egy hete hétfőn reggel keltünk útra Andrányi András kollégámmal. Zirc felé haladva ritkulni kezdett a köd, s mire a bakonybéli erdészethez értünk, már nyoma sem látszott a helyenként tejfölszerű sűrűségnek. Korábbi, faluszéli irodájából ugyanis ide költözött át a tájvédelmi körzet kétszemélyes vezérkara: Primász József körzetvezető és Vers József természetvédelmi őr. Bő egy éve beszélgettünk utoljára, közvetlenül a sajátos természetvédelmi egység kialakítása után. A védetté nyilvánítás alapvető célja úgy fogalmazódott meg, hogy a nagyrészt bükkállományokkal borított és meredek szurdokvölgyekkel szabdalt jellegzetes táj jogi védelme biztosítva legyen, ahol érvényt lehet szerezni a természetvédelmi törvény és a kezelési irányelvek előírásainak. Megszületett tehát egy közel 9 ezer hektáros tájvédelmi körzet a Magas-Bakonyban, amelyet északról - Huszárokelőpusztától kiindulva - Bakonykoppány községhatára, a Kopasz-hegy északi lejtője, Fenyőfő térségében pedig a síkvidéki homoki erdeifenyvesek határolják. Keletről a Kakashegy, Dancs-árok, Kisszépalma-puszta és a Kissom-hegy, délről a Som-hegy tömbjét megkerülve a Szömörke-völgy és a Gella-patak völgye a körzethatár. Nyugatról a Somberek-séd és Hubert-lak határolja a tájvédelmi körzetet. A kijelölt régióban központi helyet foglal el a Gerence-patak völgye, amely egyben a területre irányuló és azon áthaladó turistaforgalom útvonala is. Ökológiai sugallat Primusz József ismertette a tájvédelmi körzet fokozottan védett területeit is. Elsődlegesen a növénytani (botanikai) és állattani (zoológiai) értékekkel bíró területeket, illetve élőhelyeket soroljuk ebbe a kategóriába. Természetesen a tájegységre jellemző erdőtársulások is e kategóriába tartoznak, az Erdészeti Tudományos Intézet (Erti) által génrezervációs feladatra kijelölt térségekkel együtt. Név szerint a fokozottan védett területek a következők: Som-hegy (a nevezetes Plötz-oldallal), Odvas-kő a Szarvadárokkal, Kopasz-hegy, Vörös János-séd völgye, Szömörkevölgy, valamint a Tisztavízvölgy. Elkészítettük javaslatunkat arra vonatkozóan is, hogy mely területek legyenek részei a hazai erdőrezervátumok rendszerének. Beszélgetésünk az eltelt időszakban elvégzett vagy megkezdett munkálatok összegzésével folytatódott. Elkezdtük a Boroszlán Tanösvény kialakítását, amely a tájvédelmi körzet fogadóállo ■^^■^■^■1 v. ru . --^ A körzethatár jelképei A szakkiállítás majdani épülete PRO NATURA Tanösvény és szakmúzeum Ahol holló jár a levegőben Látogatás a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetben másából indul ki. (A volt VÁÉV-üidülőről és a mellette lévő autóparkolóról van szó. A szerző.) Az ösvény nem a korábban megszokott nyomvonalon tart az Odvas-kőhöz, hanem valamivel fölötte, a hegygerincen. Alkalmas ponton pihenőhelyet alakítunk ki, ahol a legfontosabb erdei életközösségek jellemző fajait mutatjuk be a kirándulóknak. Szándékunk szerint tehát némi ökológiai sugallattal. A táblák már elkészültek. Igényes és szép munkát végzett Kotta úr, a Zircen élő címfestő. Mégis van aggodalmunk, mert a felvezető lépcső néhány deszkáját máris eltulajdonították... Egy kiállítás tervei - Körzetvezető úr! Hol tart a tervbe vett erdészeti múzeum és kiállítás ügye? - A Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság - ahová mi is tartozunk - vezetője, dr. Sonnevend Imre felvállalta, hogy az erdőfelügyelőséggel és az Országos Erdészeti Egyesülettel közösen itt, Bakonybélben, egy erdészeti-természeti bemutatóhelyet létesít. Az épületvásárlás megtörtént. Egy műemlék jellegű magtárról van szó, amelyhez ikerlakás és pince punk valakitől, a megadott címre elmegyünk, s a részleteket megbeszéljük. A bakonyszentlászlói, a farkasgyepűi és a helyi erdészettől, valamint a községünkben élő Réz Pista bácsitól már kaptunk igen értékes anyagokat. Ugodról Csombó György ajánlotta fel a kőtetgyűjteményét. Primusz József (balról) és Vers József (jobbról) az erdei élőhelyeket bemutató táblánál csatlakozik. A tető felújítása már meg is kezdődött. Terveink szerint a tetőtérben olcsó szálláshelyeket alakítunk ki. Ehhez az idegenforgalmi alaptól már kaptunk 500 ezer forint támogatást. Három szobáról van szó, de a hálózsákkal érkező turistáknak is lesz majd ebben az épületben hely. - Mikortól kaphatnak bebocsátást a turisták? - Ha minden a tervek szerint halad, 1995-től. Hadd mondom el, hogy két helyiség szerepel majd irodaként, amelyből az egyik inkább vendégszoba lesz szakemberek számára. Maga a múzeumi kiállítás még később lesz megtekinthető. Addig is folyamatosan végezzük az anyaggyűjtést, amelyhez kérjük az erdészek, vadászok és természetbarátok szíves segítségét. Régi erdei használati tárgyakat, eszközöket, iratokat, fotókat, térképeket várunk, amit lehet, akár másolatban is. Ha jelzést ka Egyetemisták a terepen A tájvédelmi körzet központja tehát folyamatosan formálódik. A régió természeti értékeiről is mind több adat van már a két bakonybéli szakember birtokában. Hasznos segítséget jelentenek a hajdani tudós tanár, Rédl Rezső dolgozatai, valamint A Bakony természeti képe című kutatóprogram három évtizede alatt feltárt adatok. Legújabban a múlt nyáron a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem növénytani tanszékéről jártak hallgatók - Bartha Dénes kandidátus vezetésével - a tájvédelmi körzetben. - Milyen eredményekkel járt a soproniak felmérése? - kérdezem Vers József területkezelő mérnöktől - Csupán kiragadva néhányat: a Szömörke-völgyben végzett vizsgálatok több értékes növényfaj meglétét igazolták. Megemlíthetem a havasi ribiszkét. A mintegy 15-20 tő mindegyike jó kondícióban van, az egyik bokor a legnagyobb a Bakonyban ismertek közül. Nagy egyedszámban fordul elő a farkasölő sisakvirág, az erdei holdviola. Szórványosan a turbánliliom és a széles levelű nőszőfű. Az Oltár-kő szikláin helyenként bevonatot alkot a mohos csitri. A szurdokra jellemző fajok közül kiemelném a havasi turbolyát, békabogyót, fodros gólyaorrot. Érdekességnek számít, hogy a leghosszabb levelű (43 cm) gímpáfrányt a Fehérkőárokban találták meg. A Szekrényeskőrárokban pedig a vesepáfrány állománya jelentős. A védett fásszárúak közül a már említett havasi ribiszkén kívül - helyenként előfordul a tájvédelmi körzetben a farkasboroszlán, gyakrabban a bükkösök alján pedig a babérboroszlán. A Nagynehéz-árok térségében a Stipa bromoides nevű árvalányhajnak van kisebb termőhelye, amely egyben az egyetlen hazai előfordulása e növényfajnak. Gazdag állatvilág - A botanikai terepmunka óhatatlanul együtt járt állattani megfigyelésekkel. - Igen. Megerősítették a havasi cincér jelenlétét, mellette szarvasbogarat, gyászcincért és orrszarvúbogarat is megfigyeltek az egyetemisták. A gerincesek közé tartozó madarak közül kis légykapó, feketeharkály, kék galamb jelenlétét bizonyították a fiatal kutatók. Tudunk darázsölyvről és hollóról is. - Lehet-e úgy fogalmazni - fordultam ismét a körzetvezető mérnökhöz -, hogy meglehetősen sok adminisztratív teendőjük akad? - Sajnos igen. Úgy érzem, néhány évnek még el kell telnie, hogy a mostani terhek csökkenjenek. Különösen sok feladatot ró ránk a kárpótlások ügye. Meg kell győzni az embereket az átmeneti törvény vonatkozó cikkelyeiről. Nem egy esetben el kell mondanunk: a természetvédelem nem kíván lehetetlent a gazdálkodóktól. A bakonybéli erdők felett megjelent a nap, még több indoka volt tehát annak, hogy a terepen folytassuk a szemlélődést. Az apátsági arborétum szintén a tájvédelmi körzet részét képezi. Sok famatuzsálem vár itt megújításra, el kell tüntetni a hónyomás és a téli viharok okozta károkat is. Üregvédelemre ugyanúgy szükség van, mint a gyepterületek gondozására, elsősorban rendszeres kaszálására. Terepjáróval folytattuk utunkat egészen a Vörös János-séd völgyének bejáratáig. A Gerence partjához közel napraforgóval feltöltött etető várja a madarakat. Szén- és barátcinegék a leggyakoribb vendégek - említette meg Vers József, de akad fenyvescinege is. A pihenőerdő esőbeállói, szeméttartói, asztalai, padjai alapos felújításra szorulnának. - Megoldást feltétlenül kell találni, de pillanatnyilag sem az erdészetnek, sem pedig nekünk nincs rá anyagi fedezetünk - tájékoztatott Primász József. A derűs időben megszólaltak a cinegék, s február 21-én a tavaszt idézték, így búcsúzott tőlünk a Bakony szíve, a zárt erdőrengetegéről híres-nevezetes tájvédelmi körzet. Báli József Fotó: Andrányi András Juharmatuzsálem (középen) az apátsági arborétumban 1994. február 28., hétfő