Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-07 / 31. szám

8 -NAPLÓ A gazdaság szabályozóeszközei (II.) Környezetpolitika Környezetvédelmi célú gazdasági eszközök az adórendszerben is alkal­mazhatók. Ezek az eszkö­zök talán a legismertebb és leggyakrabban igényelt preferenciák közé tartoz­nak. Hatékonyságuk, a konkrét kedvezmények ösztönző hatása azonban csak akkor jelentkezik, ha az adótörvények állandó­sága megteremtődik. A gazdasági szervezetek jö­vedelmének adójában több környezetvédelmi célú adókedvezmény van. Ilyen, az adóalapot csökken­tő gyorsított amortizáció lehető­sége -33 százalék szemben az általános 14,5 százalékkal - azoknak a környezetvédelmet szolgáló gépeknek, berendezé­seknek és felszereléseknek az esetében, amelyek a különösen fontos tevékenységek listáján szerepelnek. Adóvisszatartás és más kedvezmények A szennyvízelvezetési, -tisz­títási, a város- és községgazdál­kodási szolgáltatás, továbbá a veszélyes hulladék kezelése után az adóalapokat kedvez­mény illeti meg adóvisszatartás formájában, az ezen tevékeny­ségekre jutó adó 40 százaléká­nak mértékéig. A vízgazdálkodási és környe­zetvédelmi tevékenységekre felvett hitelek kamatainak 33 százaléka, ill. 11 százalékának mértékéig (a kamatok számvite­li elszámolásától függően) az adóalanyok adóvisszatartás for­májában igénybe vehető ked­vezményt élvezhetnek. 1992 óta a külföldi részvételű gazdasági társaságot, ha árbevé­telének legalább a fele különle­gesen fontos tevékenységből származik, melyek között a kör­nyezet védelmét szolgáló ter­mékek előállítása is szerepel, adókedvezmény illeti meg. (Itt korlátozó tényező, hogy a ked­vezményt 1993. december 31-e után csak azok a társaságok ve­hetik igénybe, amelyek már 1993-ban is jogosultak voltak a kedvezményre!) A személyi jövedelemadó ke­vés környezetvédelmi kedvez­ményt tartalmaz. Az adott köz­műfejlesztési támogatás adó­mentes jövedelemnek számít. Az APEH 1992 óta meghatároz­za azokat az alapítványokat, amelyek támogatása mind a sze­mélyi, mind a társasági jövede­lemadó esetén az adóalapból le­vonható. Csökkentő tétel a köz­érdekű kötelezettségvállalásra átadott pénzösszeg is. A környe­zetvédelmet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló állami pénzalapokhoz történő hozzájá­rulás ilyen közérdekű kötele­zettségvállalásnak minősül. A személygépkocsikra vo­natkozó fogyasztási adó megál­lapításánál a katalizátorral fel­szerelt személygépkocsik eseté­ben 1600 köbcentiméterig és az elektromos személygépkocsik­nál 0 százalékos kulcsot kell al­kalmazni. Az üzemanyagok fo­gyasztási adójában az ólom­mentes benzin után 27,30 forint/ liter, míg az ólmozott után 32,10 forint/liter adó fizetendő. A ka­talizátoros gépkocsik vámja 13 százalék, a többi gépkocsi 18 százalékos vámtételével szem­ben. A környezetvédelemmel kapcsolatba hozható bizonyos termékek és szolgáltatások ese­tén az áfa mértéke 10 százalék az általános 25 százalékkal szem­ben. Kedvezmény még, hogy a környezetvédelmi igazgatás - a közigazgatás részeként - tárgyi adómentességet élvez. Alapít­vány részére és közérdekű köte­lezettségvállalás teljesítése ér­dekében juttatott természetbeni adomány az APEH előzetes hozzájárulásával nem minősül termékértékesítésnek. Az ener­gia több fajtájára vonatkozó kedvezményezett kezelésnek (pl. háztartási villamos energia) is van környezeti hatása. Külön jogszabályban megha­tározott környezetkímélő tech­nológiák alkalmazása esetében a földadó meghatározásánál az adóalanyok valóságosan 1994-től 50 százalékos adókedvez­­ményben részesülhetnek. A műbizonylat szerint: katali­zátorral ellátott gépjárművekre az esedékes gépjárműadó felét kell fizetni. Betéti díjak, bírságok Az elmondottak szerint a ma­gyar adórendszer számos kör­nyezetvédelmi célú kedvez­ményt alkalmaz. Ezek hatása azonban tekintettel arra, hogy többségük 1992-ben került be­vezetésre, ma még nehezen érté­kelhető. Kedvezőtlen hatást válthat ki, ha több éven át csu­pán kevés számú kedvezmény marad érvényben. A betéti díjas rendszer ki­­sebb-nagyobb fennakadással már csak a hazai gyártású palac­kokra működik. Az öblös üvegek körében a konzervesüvegek be­téti díját 1992 végén a konzerv­gyárak megszüntették. Érvényes jogszabályok előírják ugyan, hogy a szállító köteles a göngyö­leget visszaszállítani, illetve a vevő a göngyöleget visszaszol­gáltatni, de ez nem szól a betét­díjakról. Másfelől a kereskedőik sok esetben a termék árába épí­tették be a betétdíjas üveg cso­magolóeszköz árát. A betétdíjak jelenleg szabadárasak. A környezetvédelmi jogsza­bályok betartásához kapcsolódó díjak közül a bírságok a leg­ismertebbek. A közcsatornába bevezetett károsító szennyvíz után fizeten­dő csatornabírság, a befogadót fertőző vagy káros hatású szennyvíz kibocsátásához kap­csolódó szennyvízbírság, a hely­hez kötött és mozgó szennyező forrásokat a meghatározott kibo­csátási határértéken túl sújtó lég­szennyezési bírság a zaj- és rez­gésbírság, a termelőre kiszab­ható veszélyeshulladék-bírság egy-egy, a gyakorlatban is mű­ködő fajtáját jelenti a nevezett gazdasági szabályozóeszköznek. A fentiek mellett bírság kö­tődhet még az ózonréteget káro­sító vegyületek felhasználásá­hoz, továbbá az emberi környe­zetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő be­hozatalához, ha a behozatalhoz szükséges engedély megszerzé­sét elmulasztjuk, vagy a tevé­kenység nem felel meg az enge­délyben foglaltaknak. Ösztönzők kerestetnek A bírságok rendkívül ala­csony szintje a jogszabályok be­tartására jelenleg nem ösztönöz, hiszen az alacsony szint mellett 50-60 százalékos szennyező­anyag-kibocsátására kellene in­tézkedéseket tenni. Egyértelmű, hogy bírságot fizetni kedvezőbb, mint beruházásokat eszközölni. Már a bevezetésük idején is egy­értelműen bevételképző funk­ciót láttak el, azonban forráste­remtésre­­ alacsony szintjük miatt - ma csak nagyon korláto­zottan alkalmasak. A környezetpolitika gazdasá­gi szabályozóeszközeinek köre a jövőben minden bizonnyal bő­vülni fog. Számításba vehetők itt elsősorban a külföldön bevált formák, alkalmazásuk során azonban érzékenyen kell figyelni azokra a speciális hazai körülmé­nyekre, amelyek elsősorban a pi­acgazdaság kialakításából és a privatizáció folyamatának min­denkori helyzetéből adódnak. A környezeti és a gazdasági érdekek sokszínű és igen érzé­keny egyensúlya megteremtésé­nek társadalmi szükségessége ma már egyértelműen azt bizo­nyítja, hogy a környezetügy nem csupán egyetlen, alárendelt fe­jezete, hanem önálló, saját érté­kekkel rendelkező társműve a Gazdaság című többkötetes nagyregénynek. (Az összeállítás a Pénzügy­minisztériumban 1994. január 21-én tartott szakmai konzultá­ció és annak anyagai alapján ké­szült.) dr. Papp Sándor az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke Fotó: Andrányi András Zenkali az Indiai-óceán egy mesebeli szigete. A legbájosabb, legütődöt­­tebb, legbosszantóbb, leg­ostobább és legpompá­sabb hely a világon. Majd­nem 100 mérföld hosszú, és nagyjából két évszaka van, a forró meg a nagyon forró. Mivel kívül esik a cik­lonok és a hurrikánok öve­zetén, meglehetősen bé­kés vidék. Talán ennek is köszönheti nevét, amelyet Kellemes-szigetnek is for­dítanak, ha éppen a kezük ügyébe kerül egy zenkali­­magyar szótár. Gerald Durrel történetének színhelye a sziget fantáziabiro­dalma. A könyv derűs hangula­tú, igazán szórakoztató olvas­mány. De mégsem csak ennyi. Sürgető felkiáltás, hogy vegyük végre észre: földünk állatvilágát állandóan és könyörtelenül pusztítja az a valami, amit hala­dásnak nevezünk! A gyarmatosító civilizáció Zenkali szigetét sem hagyja érintetlenül. Haditengerészeti támaszpontot és repülőteret akarnak építeni. Ennek érdeké­ben ki kellene pusztítani a sziget növény- és következésképpen állatvilágának javát. Hiszen ha elpusztítjuk az erdőt, elpusztít­juk azokat a lényeket is, ame­lyek az erdőben, az erdő körül, az erdőből éltek. Ha pedig a lé­nyeket pusztítjuk el, elpusztít­juk az erdőt is, aminek az élete különböző módon ezektől függ. Zenkali talán legkülönösebb madara a papagáj volt. Az ősla­kók hiedelme szerint Tiomala, a madáristen lakozott ebben az ál­latban. Tisztelték, szerették és vigyáztak rá. A gyarmatosítók azonban hamar felfedezték, hogy a madár húsa fölöttébb íz­letes, így hamarosan - a kétség­­beesett tiltakozások ellenére - fel is falták őket az utolsó példá­nyig. Nem maradt belőlük más, csak néhány kitömött példány a világ kül­önöző múzeumaiban. Vagy talán mégis? Izgalmas kalandok, egy ki­bontakozó szép szerelem törté­nete, jók és rosszak lebilincselő küzdelme után megtudjuk majd, hogy vajon felhangzik-e még a hahagájok jellegzetes panaszos­bús nevetése. (Hiszen mindig az nevet a legjobban, aki utoljára nevet.) Gerald Durrell Hahagáj című kötete az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Báli Mónika Könyv­tár Durrel hahagáj­a PRO NATURA 1994. február 7., hétfő Paks és a radioaktív hulladékok Lakosságunkat erősen aggasztja a nagy energiájú radioaktív hulladékok sorsa hazánkban. Az ér­deklődés középpontjában a kiéegett kazetták-fűtő­­anyagok állnak. Tudvale­vő, hogy az ország villa­mos energiájának 40%-át biztosító erőmű komoly problémákkal küzd, ami a még sugárzó bomláster­mékek tárolását illeti. 1992-ben az Országos Atom­energia Bizottság, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az érintett minisztériumok közös célprogramot indítottak a teljes körű hulladékkezelés és tárolás biztonságos megvalósí­tása érdekében. Ennek egy ré­szét képezi a kiégett fűtőanyag (kazetták) elhelyezési és esetle­ges hasznosítási-feldolgozási problémái. Arról van szó ugyanis, hogy az atomreaktorban urán-dioxid tablettákat használnak, melye­ket csövekbe (kazettákba) tesz­nek. Egy ilyen tabletta képes ar­ra, hogy megtermelje egy átla­gos háztartás egyéves villamos­energia-szükségletét. 120 kg fű­tőanyag, mely egy köteget al­­­kot, három évig termeli a hő­energiát, melyet aztán villamos energiává alakítanak. Az elhasználódás után (ki­égés), a kazettákat víz alatt tá­rolják, mert bennük még kisebb mértékű hőfejlődéssel járó reakciók játszódnak le. Öt év tá­rolási idő után vasúton szállítják Oroszországba újrafeldolgozás céljából. Egyelőre létezik egy szerződés hazánk, illetve Ukraj­na és Oroszország között, ami a szállítási engedélyeket illeti, de ki tudja mi lesz a jövőben? A jelenlegi pihentető-tároló medencék elég hamar megtel­nek, ami arra ösztönöz, hogy új átmeneti tárolókat építtessünk. Az erre kihirdetett nemzetközi pályázatot egy tapasztalatokban gazdag angol cég nyerte el: a GEC-Alsthom. E vállalkozó a tervek szerint száraz tárolókat építene, vas­beton szerkezettel és a hűtést nem vízzel, hanem léghuzattal érné el. Dr. Ábrahám Sándor Kaleidoszkóp Megjelent a legújabb TermészetBÚVÁR. A rangos magazin írást közöl a remélt ha­tárok nélküli zöld Európáról, az óceánok nyolckarú óriásáról, ajánlásokat közöl a világörök­ségbe, bemutatja a zord glec­­­cserek nemzeti parkját s — má­sok mellett­­ a budai várban megrendezett dinoszauruszok kiállítását. Nagy őrgébics a Ba­konyban. A jelenlegi télben - eddig - viszonylag kevés téli madárvendég bukkant fel hegyvidékünkön, illetve me­gyénk településein. Ezért is érdemel feljegyzést az a nagy őrgébics példány, amelyet Úrkút és Szentgál között fi­gyeltek meg a minap az erdő­szélen. Izgalmas információkat közöl a Sport Horgász! A februári számban olvashatnak a Duna védelméről, a léki csuká­­zásról, a házilag elkészíthető etetőkosarakról, a sügérről, s még jó néhány más horgász­csodáról. Szarvaskár a Somlón Január 27-én (csütörtökön ) este egy 60-70 példányból álló szarvasrudli vonult át a somló­­szőlősi hegyoldalon, melynek egy része a tájvédelmi kör­zethez tartozik. A főleg bikák­ból álló csapatból néhány bele­gabalyodott a szőlők kordon­huzalaiba, ami tragédiával vég­ződött. Andrányi András felvételén Kiss János polgármester mutat­ja be a telepítésekben okozott károk egyik színhelyét.

Next