Napló, 1994. február ( 50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-07 / 31. szám
8 -NAPLÓ A gazdaság szabályozóeszközei (II.) Környezetpolitika Környezetvédelmi célú gazdasági eszközök az adórendszerben is alkalmazhatók. Ezek az eszközök talán a legismertebb és leggyakrabban igényelt preferenciák közé tartoznak. Hatékonyságuk, a konkrét kedvezmények ösztönző hatása azonban csak akkor jelentkezik, ha az adótörvények állandósága megteremtődik. A gazdasági szervezetek jövedelmének adójában több környezetvédelmi célú adókedvezmény van. Ilyen, az adóalapot csökkentő gyorsított amortizáció lehetősége -33 százalék szemben az általános 14,5 százalékkal - azoknak a környezetvédelmet szolgáló gépeknek, berendezéseknek és felszereléseknek az esetében, amelyek a különösen fontos tevékenységek listáján szerepelnek. Adóvisszatartás és más kedvezmények A szennyvízelvezetési, -tisztítási, a város- és községgazdálkodási szolgáltatás, továbbá a veszélyes hulladék kezelése után az adóalapokat kedvezmény illeti meg adóvisszatartás formájában, az ezen tevékenységekre jutó adó 40 százalékának mértékéig. A vízgazdálkodási és környezetvédelmi tevékenységekre felvett hitelek kamatainak 33 százaléka, ill. 11 százalékának mértékéig (a kamatok számviteli elszámolásától függően) az adóalanyok adóvisszatartás formájában igénybe vehető kedvezményt élvezhetnek. 1992 óta a külföldi részvételű gazdasági társaságot, ha árbevételének legalább a fele különlegesen fontos tevékenységből származik, melyek között a környezet védelmét szolgáló termékek előállítása is szerepel, adókedvezmény illeti meg. (Itt korlátozó tényező, hogy a kedvezményt 1993. december 31-e után csak azok a társaságok vehetik igénybe, amelyek már 1993-ban is jogosultak voltak a kedvezményre!) A személyi jövedelemadó kevés környezetvédelmi kedvezményt tartalmaz. Az adott közműfejlesztési támogatás adómentes jövedelemnek számít. Az APEH 1992 óta meghatározza azokat az alapítványokat, amelyek támogatása mind a személyi, mind a társasági jövedelemadó esetén az adóalapból levonható. Csökkentő tétel a közérdekű kötelezettségvállalásra átadott pénzösszeg is. A környezetvédelmet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló állami pénzalapokhoz történő hozzájárulás ilyen közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. A személygépkocsikra vonatkozó fogyasztási adó megállapításánál a katalizátorral felszerelt személygépkocsik esetében 1600 köbcentiméterig és az elektromos személygépkocsiknál 0 százalékos kulcsot kell alkalmazni. Az üzemanyagok fogyasztási adójában az ólommentes benzin után 27,30 forint/ liter, míg az ólmozott után 32,10 forint/liter adó fizetendő. A katalizátoros gépkocsik vámja 13 százalék, a többi gépkocsi 18 százalékos vámtételével szemben. A környezetvédelemmel kapcsolatba hozható bizonyos termékek és szolgáltatások esetén az áfa mértéke 10 százalék az általános 25 százalékkal szemben. Kedvezmény még, hogy a környezetvédelmi igazgatás - a közigazgatás részeként - tárgyi adómentességet élvez. Alapítvány részére és közérdekű kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány az APEH előzetes hozzájárulásával nem minősül termékértékesítésnek. Az energia több fajtájára vonatkozó kedvezményezett kezelésnek (pl. háztartási villamos energia) is van környezeti hatása. Külön jogszabályban meghatározott környezetkímélő technológiák alkalmazása esetében a földadó meghatározásánál az adóalanyok valóságosan 1994-től 50 százalékos adókedvezményben részesülhetnek. A műbizonylat szerint: katalizátorral ellátott gépjárművekre az esedékes gépjárműadó felét kell fizetni. Betéti díjak, bírságok Az elmondottak szerint a magyar adórendszer számos környezetvédelmi célú kedvezményt alkalmaz. Ezek hatása azonban tekintettel arra, hogy többségük 1992-ben került bevezetésre, ma még nehezen értékelhető. Kedvezőtlen hatást válthat ki, ha több éven át csupán kevés számú kedvezmény marad érvényben. A betéti díjas rendszer kisebb-nagyobb fennakadással már csak a hazai gyártású palackokra működik. Az öblös üvegek körében a konzervesüvegek betéti díját 1992 végén a konzervgyárak megszüntették. Érvényes jogszabályok előírják ugyan, hogy a szállító köteles a göngyöleget visszaszállítani, illetve a vevő a göngyöleget visszaszolgáltatni, de ez nem szól a betétdíjakról. Másfelől a kereskedőik sok esetben a termék árába építették be a betétdíjas üveg csomagolóeszköz árát. A betétdíjak jelenleg szabadárasak. A környezetvédelmi jogszabályok betartásához kapcsolódó díjak közül a bírságok a legismertebbek. A közcsatornába bevezetett károsító szennyvíz után fizetendő csatornabírság, a befogadót fertőző vagy káros hatású szennyvíz kibocsátásához kapcsolódó szennyvízbírság, a helyhez kötött és mozgó szennyező forrásokat a meghatározott kibocsátási határértéken túl sújtó légszennyezési bírság a zaj- és rezgésbírság, a termelőre kiszabható veszélyeshulladék-bírság egy-egy, a gyakorlatban is működő fajtáját jelenti a nevezett gazdasági szabályozóeszköznek. A fentiek mellett bírság kötődhet még az ózonréteget károsító vegyületek felhasználásához, továbbá az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozatalához, ha a behozatalhoz szükséges engedély megszerzését elmulasztjuk, vagy a tevékenység nem felel meg az engedélyben foglaltaknak. Ösztönzők kerestetnek A bírságok rendkívül alacsony szintje a jogszabályok betartására jelenleg nem ösztönöz, hiszen az alacsony szint mellett 50-60 százalékos szennyezőanyag-kibocsátására kellene intézkedéseket tenni. Egyértelmű, hogy bírságot fizetni kedvezőbb, mint beruházásokat eszközölni. Már a bevezetésük idején is egyértelműen bevételképző funkciót láttak el, azonban forrásteremtésre alacsony szintjük miatt - ma csak nagyon korlátozottan alkalmasak. A környezetpolitika gazdasági szabályozóeszközeinek köre a jövőben minden bizonnyal bővülni fog. Számításba vehetők itt elsősorban a külföldön bevált formák, alkalmazásuk során azonban érzékenyen kell figyelni azokra a speciális hazai körülményekre, amelyek elsősorban a piacgazdaság kialakításából és a privatizáció folyamatának mindenkori helyzetéből adódnak. A környezeti és a gazdasági érdekek sokszínű és igen érzékeny egyensúlya megteremtésének társadalmi szükségessége ma már egyértelműen azt bizonyítja, hogy a környezetügy nem csupán egyetlen, alárendelt fejezete, hanem önálló, saját értékekkel rendelkező társműve a Gazdaság című többkötetes nagyregénynek. (Az összeállítás a Pénzügyminisztériumban 1994. január 21-én tartott szakmai konzultáció és annak anyagai alapján készült.) dr. Papp Sándor az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke Fotó: Andrányi András Zenkali az Indiai-óceán egy mesebeli szigete. A legbájosabb, legütődöttebb, legbosszantóbb, legostobább és legpompásabb hely a világon. Majdnem 100 mérföld hosszú, és nagyjából két évszaka van, a forró meg a nagyon forró. Mivel kívül esik a ciklonok és a hurrikánok övezetén, meglehetősen békés vidék. Talán ennek is köszönheti nevét, amelyet Kellemes-szigetnek is fordítanak, ha éppen a kezük ügyébe kerül egy zenkalimagyar szótár. Gerald Durrel történetének színhelye a sziget fantáziabirodalma. A könyv derűs hangulatú, igazán szórakoztató olvasmány. De mégsem csak ennyi. Sürgető felkiáltás, hogy vegyük végre észre: földünk állatvilágát állandóan és könyörtelenül pusztítja az a valami, amit haladásnak nevezünk! A gyarmatosító civilizáció Zenkali szigetét sem hagyja érintetlenül. Haditengerészeti támaszpontot és repülőteret akarnak építeni. Ennek érdekében ki kellene pusztítani a sziget növény- és következésképpen állatvilágának javát. Hiszen ha elpusztítjuk az erdőt, elpusztítjuk azokat a lényeket is, amelyek az erdőben, az erdő körül, az erdőből éltek. Ha pedig a lényeket pusztítjuk el, elpusztítjuk az erdőt is, aminek az élete különböző módon ezektől függ. Zenkali talán legkülönösebb madara a papagáj volt. Az őslakók hiedelme szerint Tiomala, a madáristen lakozott ebben az állatban. Tisztelték, szerették és vigyáztak rá. A gyarmatosítók azonban hamar felfedezték, hogy a madár húsa fölöttébb ízletes, így hamarosan - a kétségbeesett tiltakozások ellenére - fel is falták őket az utolsó példányig. Nem maradt belőlük más, csak néhány kitömött példány a világ különöző múzeumaiban. Vagy talán mégis? Izgalmas kalandok, egy kibontakozó szép szerelem története, jók és rosszak lebilincselő küzdelme után megtudjuk majd, hogy vajon felhangzik-e még a hahagájok jellegzetes panaszosbús nevetése. (Hiszen mindig az nevet a legjobban, aki utoljára nevet.) Gerald Durrell Hahagáj című kötete az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Báli Mónika Könyvtár Durrel hahagája PRO NATURA 1994. február 7., hétfő Paks és a radioaktív hulladékok Lakosságunkat erősen aggasztja a nagy energiájú radioaktív hulladékok sorsa hazánkban. Az érdeklődés középpontjában a kiéegett kazetták-fűtőanyagok állnak. Tudvalevő, hogy az ország villamos energiájának 40%-át biztosító erőmű komoly problémákkal küzd, ami a még sugárzó bomlástermékek tárolását illeti. 1992-ben az Országos Atomenergia Bizottság, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az érintett minisztériumok közös célprogramot indítottak a teljes körű hulladékkezelés és tárolás biztonságos megvalósítása érdekében. Ennek egy részét képezi a kiégett fűtőanyag (kazetták) elhelyezési és esetleges hasznosítási-feldolgozási problémái. Arról van szó ugyanis, hogy az atomreaktorban urán-dioxid tablettákat használnak, melyeket csövekbe (kazettákba) tesznek. Egy ilyen tabletta képes arra, hogy megtermelje egy átlagos háztartás egyéves villamosenergia-szükségletét. 120 kg fűtőanyag, mely egy köteget alkot, három évig termeli a hőenergiát, melyet aztán villamos energiává alakítanak. Az elhasználódás után (kiégés), a kazettákat víz alatt tárolják, mert bennük még kisebb mértékű hőfejlődéssel járó reakciók játszódnak le. Öt év tárolási idő után vasúton szállítják Oroszországba újrafeldolgozás céljából. Egyelőre létezik egy szerződés hazánk, illetve Ukrajna és Oroszország között, ami a szállítási engedélyeket illeti, de ki tudja mi lesz a jövőben? A jelenlegi pihentető-tároló medencék elég hamar megtelnek, ami arra ösztönöz, hogy új átmeneti tárolókat építtessünk. Az erre kihirdetett nemzetközi pályázatot egy tapasztalatokban gazdag angol cég nyerte el: a GEC-Alsthom. E vállalkozó a tervek szerint száraz tárolókat építene, vasbeton szerkezettel és a hűtést nem vízzel, hanem léghuzattal érné el. Dr. Ábrahám Sándor Kaleidoszkóp Megjelent a legújabb TermészetBÚVÁR. A rangos magazin írást közöl a remélt határok nélküli zöld Európáról, az óceánok nyolckarú óriásáról, ajánlásokat közöl a világörökségbe, bemutatja a zord gleccserek nemzeti parkját s — mások mellett a budai várban megrendezett dinoszauruszok kiállítását. Nagy őrgébics a Bakonyban. A jelenlegi télben - eddig - viszonylag kevés téli madárvendég bukkant fel hegyvidékünkön, illetve megyénk településein. Ezért is érdemel feljegyzést az a nagy őrgébics példány, amelyet Úrkút és Szentgál között figyeltek meg a minap az erdőszélen. Izgalmas információkat közöl a Sport Horgász! A februári számban olvashatnak a Duna védelméről, a léki csukázásról, a házilag elkészíthető etetőkosarakról, a sügérről, s még jó néhány más horgászcsodáról. Szarvaskár a Somlón Január 27-én (csütörtökön ) este egy 60-70 példányból álló szarvasrudli vonult át a somlószőlősi hegyoldalon, melynek egy része a tájvédelmi körzethez tartozik. A főleg bikákból álló csapatból néhány belegabalyodott a szőlők kordonhuzalaiba, ami tragédiával végződött. Andrányi András felvételén Kiss János polgármester mutatja be a telepítésekben okozott károk egyik színhelyét.