Napló, 1998. október (Veszprém, 54. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-10 / 238. szám

1998. október 10., SZOMBAT A vasúti közlekedésé a jövő? (Folytatás az 1. oldalról.) - A személyszállítás igényei megkívánták, hogy a veszprémi állomáson is növeljük az utasok kiszolgálásának színvonalát. Ezen másfél évvel ezelőtti el­képzelésünket a város vezetése és Lotz Károly akkori közleke­dési és távközlési miniszter is támogatta — hangsúlyozta Pál József, a MÁV Rt. vezérigazga­tó-helyettese az átadáson. Kiemelte, hogy a kivitelezők és a forgalomszervezők rendkí­vül precíz és összehangolt mun­kájára volt szükség, hiszen a pe­ron és az aluljáró egy időben tör­ténő építése mellett a személy- és áruszállítási igényeket is ki kellett elégíteni. Ugyanakkor az építés során figyelembe vették, hogy rövidesen sor kerül a Szé­­kesfehérvár-Szombathely vo­nal villamosítására.­­ A jövőben egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a kor elvárásainak megfelelő, gyors, gazdaságos és környezet­barát vasúti közlekedés és szál­lítás. Az ezredfordulóra terve­zett villamos vonal elkészülté­vel pedig Veszprémnek is jelen­tősen javul a közlekedési infrastruktúrája - mondta kö­szöntőjében Dióssy László, Veszprém polgármestere, aki hangsúlyozta, a város nehéz anyagi helyzetében is szüksé­gesnek tartották e beruházást. - tóth - A következő esztendőben mintegy 25 milliárd forintnyi Phare-segélyt kap Magyarország, amelynek jelentős részét az infrastruktúra fejlesztésére kell fordítani. Kétezertől kezdődő­en pedig egy új, az úgynevezett EU-előcsatlakozási alap kere­tében minimálisan évi 30 milliárd forint jut hazánknak, amely­nek legalább felét közlekedésre kell fordítani - mondta a Nap­ló kérdésére, Lotz Károly, a Magyar és az Európa Parlament vegyes bizottságának közlekedési biztosa. Lotz Károly szerint az Európai Unió most a korszerű határ­­átkelőhelyek kialakításának a támogatását helyezi előtérbe. Az eddigi belső projektfinanszírozás helyett napjainkban a csatlakozást elősegítő terveket preferálják. Magyarul, őket az érdekli, hogy átjárható legyen az ország. KRÓNIKA Nem végleges még a döntés (Folytatás az 1. oldalról.) A gazdasági bizottság tegnap megvitatta és elfogadta a déli be­vásárlóközpont, az újmajori volt katonai bázis és a Pajta-kert ér­tékesítésére tett javaslatokat. A döntés azonban nem hozza kész helyzetbe az október 18-án meg­választandó új közgyűlést, hi­szen a korábbi gyakorlathoz ha­sonlóan a tárgyalások folytatá­sára, a szerződések pontosításá­ra vonatkozik. Az említett ügyek mintegy 90 hektár értékesítését jelentik, s a területek közműve­sítésének egymilliárd forintos kötelezettségét is tartalmazzák, ami nem a várost terheli. A Vasas-pálya új tulajdonosa már több mint egy éve kérte a vá­rost, hogy a létesítményt cserél­jék el a mellette lévő területre. A tárgyalások eredményeként a vá­ros sportalapítványa 100 millió forinthoz is jutna. A tegnapi bi­zottsági ülés résztvevői egyetér­tettek a cserével, ami nem jelent végleges döntést, hiszen az új te­rületre érvényes rendezési terv módosítására csak a lakossággal folytatott egyeztetés után az új közgyűlés adja áldását. H. É. Várpalotaiak ünnepnapjai (Folytatás az 1. oldalról.) Leszkovszki Tibor polgár­­mester köszöntőjében a Bán Aladár Általános Iskola diákúj­ságának a Várpalotai napokra megjelent különszámából idéz­te a szerkesztő Czirákiné Kiss Edit írását: „Létezem veletek és általatok. Egy település nem­csak terek és utcák halmaza, ha­nem élettér is, ahol mindennap­jaink zajlanak.” Várpalota képviselő-testüle­­te díszpolgári címet adományo­zott Tolonics Istvánnak, a Vá­rosszépítő és -védő Egyesület alelnökének és Sági József nyu­galmazott bányamesternek, a helyi választási bizottság elnö­kének. A Várpalota városért ér­demérmet vehette át Vödrös Bá­­lintné, a vöröskereszt várpalotai területi titkára, Várpalota Város Nívódíja kitüntetéssel ismerték el Fürjes Lászlóné, a polgár­­mesteri hivatal pénzügyi irodája megbízott vezetőjének munkás­ságát. A megnyitóünnepségen Her­bert Eile és Klaus Berthold, a wolfsbergi tanács tagjai (mind­ketten Várpalota díszpolgárai) bejelentették, hogy Wolfsberg tanácsa az elmúlt napokban tar­tott ülésén hivatalosan is test­vérvárosi rangra emelte a két te­lepülés kapcsolatát. Az osztrák város elöljárósága a kapcsola­tok elmélyítéséért kitüntetést adományozott Csővári János­nak, Várpalota 1986-90 között hivatalban lévő tanácselnöké­nek, Törzsök Károly alpolgár­mesternek és dr. Huszár Pál egyetemi adjunktusnak. Wolfs­­berg aranyjelvényét vehette át Leszkovszki Tibor. A Várpalotai napokat a „pro­­tokollpercek” után hagyomá­nyosan ovisok, általános iskolá­sok, gimnazisták, sportolók be­mutatója köszöntötte, majd - szintén az előző években meg­szokott módon - a Thuri-várnál látványos tűzijáték adta hírül az egyhetes ünnep kezdetét. (új) Jöhet már a tél és a hideg idő Jelentős beruházások, fejlesztések a távhőszolgáltatóknál Tapolcán már fűtik a kórhá­zat és a héten kezdték el a város­­központban lévő egyik négy­­emeletes, tizennégy lakásos épület fűtését. Ajkán a hétezer távfűtött lakás jelentős részében pedig a múlt hét végén már me­legek voltak a radiátorok. A me­gyeszékhelyen óráról órára vál­tozik a helyzet, hiszen hőköz­pontonként megrendelhető a fű­tés. Az október 15-én kezdődő fűtési szezonra jelentős beruhá­zásokat, felújításokat végeztek el a megyénkben működő táv­­hőszolgáltató társaságok. Jelenleg is folyik Veszprém­ben az Ördögárok utcai kazán­ház próbaüzeme, amelyet a né­met szénsegély felhasználásá­val 25 millió forintért újítottak fel. Emellett e kazánház körze­tében a mérési lehetőségek bő­vítésére tíz hőközpontot is kiala­kítottak. A több mint 7 ezer 800 lakás fűtéséért felelős Hőforg Kft. további 12 millió forintért 72 új, hitelesített mérőt szerelt fel hőközpontjaiban - mondta el a Napló kérdésére Polhammer Kálmán műszaki vezető. Több mint 2 ezer 300 lakás­nak ad meleget a tapolcai Város­gazdálkodási Kft. Mint Hege­dűs József igazgató elmondta, 13 millió forintos saját beruhá­zásként teljes mértékben kiépí­tették az épületenkénti mérés feltételeit. Emellett a meglévő három fűtőmű közül ötmillió fo­rintért energiatakarékossá tették a használati meleg víz termelé­sét a Kazinczy téri fűtőműben. Az új berendezést egy hónapja üzemelték be. Immár három esztendeje kezdték el a távhőszolgáltatási rendszer jelentős felújítását Aj­kán - tudtuk meg Steigerwald Nándortól, a Primer Távhőszol­­gáltató Kft. igazgatójától. Idén az előszigetelt távvezetéki sza­kaszok felújítását, karbantartá­sát végezték el és további fo­gyasztói hőközpontok üzembe állítása történt meg mintegy 25 millió forintért. A nagy hőköz­ponti területek megosztásával - az igazgató elmondása szerint - az egyedi mérés megvalósítása mellett a fogyasztók jobb ki­szolgálására is törekedtek, hi­szen így sokkal pontosabb a sza­bályozás. - tévé - A konvektoros lakásokban nem kell a távhőszolgáltatókra várni a fűtéssel, aminek nem csak az emberek örülnek Fotó: Áfrány NAPLÓ 3 Tízéves a Művészetek völgye (Folytatás az 1. oldalról.) A mai magyar művészetek tá­mogatásában és terjesztésében kifejtett munkásságuk elismeré­seként a Köztársasági Elnöki Ezüstérem kitüntetésben nyol­can részesültek: Fazekas Mik­lós, Taliándörögd polgármeste­re, Galkó Balázs színművész, a Művészetek völgye főmunka­társa, Hoffner Tibor, Taliándö­rögd alpolgármestere, Horváth Jenő, Kapolcs polgármestere, Marton Istvánné, Vigántpetend polgármestere, Márvány Gyulá­­né és Parragi Anikó, a Művé­szetek völgye munkatársai, va­lamint Zentai János, Monostor­­apáti polgármestere. Rövid köszöntőjében Göncz Árpád kifejtette: az idén tízéves kulturális rendezvény a turiz­mus legnemesebb fajtáját teste­síti meg, a modern művészetek és az egyébként a világtól szinte elzárt települések között teremt olyan meghitt kapcsolatot, amely vonzó példa lehet más ha­sonló kezdeményezések számá­ra is. Márta István köszönetét fe­jezte ki az elnöki elismerésért, és hangsúlyozta: úgy véli, a ki­tüntetés nemcsak az eddigiekért szól, hanem a folytatáshoz is biztatást ad. Zentai János, a kitüntetett polgármesterek egyike lapunk­nak a Parlamentben elmondta: a tíznapos rendezvénysorozat lá­togatóinak száma évről évre nő, az öt településen az idén mintegy hetvenezer vendéget fogadtak a Művészetek völgyé­ben. Jövőre szeretnék, ha a lá­togatók száma elérné a száz­ezret. Erre már most készül­nek, bővítik a szálláshelyek számát, újabb nézőtereket ala­kítanak ki. A községek lakói megbarátkoztak a rendszeresen visszajáró művészekkel és ven­dégekkel, sikerült legyőzni a kezdeti ellenérzésüket az „ide­genekkel” szemben. Ma már aki teheti, kiadja a szobáját, örömmel látja vendégül a láto­gatókat. Sőt, büszkék arra, hogy belekerültek a kulturális élet áramkörébe, és maguk is része­sei, élvezői a legmagasabb szín­vonalú művészeti rendezvé­nyeknek. (osváth) Százszorszépek fesztiválja Az Értük-Velük Egyesület szervezésében az idén is megrendez­ték Zánkán a gyermeküdülőben a fogyatékos gyermekek orszá­gos kulturális táborát és fesztiválját. A szerdán kezdődött prog­ramban 43 intézményből 860 gyermek és 180-200 pedagógus vett részt, s szinte valamennyi megyénkbeli eltérő tantervű is­kola és diákotthon is képviseltette magát. A Százszorszép fesztiválon az üdülő sportcsarnokában non­stop műsor jelleggel felléptek az intézmények kultúrcsoportjai előre felkészített produkcióik­kal (színdarabbal, tánccal, hangszeres zenével, énekkarok­kal). Nagy sikert aratott a veszp­rémi Bárczi Gusztáv iskola be­mutatója, A tenger címmel elő­adott táncjáték - számolt be la­punknak a fesztivál főszerve­zője, Sum Ferenc, a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola és Diákotthon igazgatója. A laza szórakozásra is volt al­kalom az úgynevezett Mesterek utcájában, ahol kézműves-fog­lalkozások (gyógyfűzés, ka­vicsfestés, rafiázás, üvegfes­tés...) várták a gyerekeket, s „re­mekeiket” el is vihették haza a tábor végén. Sportfoglalkozá­sokról is gondoskodtak a szer­vezők, egy este pedig bált ren­deztek, amelyen zenekar szol­gáltatta az élőzenét. A búcsúna­pon a Balatoni Hajózási Rt. egyik katamaránját a társaság rendelkezésére bocsátotta, ame­lyen vidám vízi diszkót szervez­tek a diákoknak. A tábor és a feszti­vál megren­dezésében az Értük-Velük Egyesületet többek között a Fo­gyatékos Gyermekek Felzár­kóztatását Segítő Országos Közalapítvány, a­ Soros Alapít­vány és a zánkai gyermeküdülő is támogatta, s ennek köszönhe­tően az iskolák számára a rész­vétel nem került pénzbe. A gyerekek szórakoztatására a tábor tanárai egy nagy sikerű, fergeteges apácashow-val szere­peltek a zánkai fesztivál záró gálaműsorán Fotó: Gáspár Gábor Kevesebb a családiház-építés Kilencvenöt pályamű érkezett szerte az országból az idén első ízben megrendezett Az év Bramac tetője pályázatra, közülük nyolcvankilenc volt az értékelhető. A zsűri három kategóriá­ban hirdetett eredményt - jelentette be tegnap Donkó József, a Bramac Kft. ügyvezető igazgatója a Tihanyban tartott harma­dik tervezői szimpóziumon. — Mindannyiunk számára egyértelmű, hogy szakmánk el­ismertsége, az építészet rangja azon fog múlni, hogy mennyire professzionális módon tudunk eleget tenni annak a kihívásnak, hogy a megbízóink pénzét gon­dosan, szakértelemmel költsük el és erre az építés során mind­végig gondosan ügyeljünk - fo­galmazta meg a kor kihívását Noll Tamás, a Magyar Építész­­kamara alelnöke, a zsűri elnöke. A pályaművekről szólva ki­emelte, sommásan megállapít­ható, ahol az épület kvalitásos, ott a tető is a „helyén van”, ahol alul problémák vannak, ott felül is akadnak gondok. A lakóépület kategóriában - ahol megyénkből Ruttkay Gyula tervező második, Kocsis Elemér tervező pedig harmadik díjat nyert - általában azokat a meg­oldásokat részesítette a zsűri előnyben, ahol a tető viszonylag egyszerű és összhangban áll az épülettel. Ugyanakkor a pálya­művek legtöbbje Noll Tamás szerint a romantika korszakára tehető, mellőzve a kor­szaktu­dását.­­ A Bramac hagyományosan a családi házak, a lakások és az új építkezés piacán erős. A ta­valy megépített 28 ezer lakás­hoz képest az idei első fél évben 6 ezer 600 lakás épült hazánk­ban. Ez a tendencia a mi üzle­tünkre is rányomja a bélyegét, hiszen jelenleg közel negyven­­százalékos a részesedésünk az új házak piacán - mondta a Nap­­ló kérdésére Donkó József. Véleménye szerint azonban az idei évben visszaeső piacon jó eredménynek számít, hogy az első kilenc hónap értékesítése megközelíti a tavalyi hasonló időszakét. Ebben - mint mondta - az is szerepet játszott, hogy az objektumépítések piacán a tava­lyinál nagyobb szeletet sikerült „kiszakítaniuk”. T.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék