Napló, 2003. október (Veszprém, 59. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-30 / 253. szám

2003. október 30., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Különös varázslat a hangszeren Érdi Tamás ajándék hangversenye Gergőért és társaiért - Vásáry Tamást vallja mesterének Veszprém (TE) - Mostaná­ban csodák születnek a Pe­tőfi Színházban. Egy ilyen varázslatnak lehetett tanúja a közönség nemrég, amikor Érdi Tamás felemelő zongo­rakoncertjét hallgathatta. A nagy hírű és nagyszívű fia­talember ajándék hangverse­nyét - ahogy a védnök Kuti Csa­ba, a megyei közgyűlés elnöke nevezte a rendkívüli eseményt köszöntő beszédében illetve annak bevételét a Veszprém me­gyei Csecsemők és Fogyatéko­sok Otthonában élő sorstársai javára ajánlotta fel. Koncert Gergőért (az otthon egyik sérült lakójáért) és társaiért, hirdették a plakátok megyeszerte, s az emberek nagy számban moz­dultak meg, átérezve a rendez­vény rendkívüli fontosságát. Urbanics Júlia, az említett ott­hon igazgatója meghatottan kö­szönte meg a jótékony jelenlétet maga és az intézmény lakói ne­vében a művésznek, édesanyjá­nak, E. Szabó Mártának (akit Balatonalmádiból a Cimbora­­táborok szervezőjeként isme­rünk) és zenetanárának, Becht Erikának, akik szintén támoga­tó szándékkal álltak a koncert szervezése mellett. Somody Zsuzsa, a Veszprém Tv munkatársa volt az est házi­gazdája, karján érkezett a szín­padra a művész, szerényen, szótlanul, a nem látók bizonyta­lanságával, s aztán leült a hang­szer mellé és megkezdődött egy különös varázslat. A Mozart-, Schubert-, Bartók-, Liszt-, Cho­­pin-muzsika szárnyán nemcsak a virtuóz művészt ismerhette meg a hallgatóság, hanem a ví­vódó embert is, aki érzelmeit, örömeit és fel-feltörő bánatát a zene nagyjainak alkotásain át­szűrve mondja el a világnak. A „világtalan muzsikus”, a „vak zongoraművész” - olvastam korábban egy-egy tudósításban róla... Pedig ez egyik sem állít­ható valójában Érdi Tamásról, hiszen jobban lát, többet lát so­kunknál, akik biológiai értelem­ben látják egymást és a világot, mert ő mögöttes értelemben is érzékeli azt, s hátrányaiból kö­vetkezően sokszorta érettebben fogja fel önmagát és a számára szemmel láthatatlan világot is. A huszonnégy éves fiatalem­ber koraszülöttként jött a világ­ra, s egy hibás inkubátoros keze­lés következtében vesztette el látását. Ötéves korában kezdett zongorázni, mint arról életrajzá­ban olvashatunk, s zenei érdek­lődésére hamar odafigyeltek szülei és későbbi tanárai is. Ők a mai napig egy úgynevezett strukturális módszerrel tanítják Tamást zongorázni, melynek során szinte újrakomponáltatják vele a darabokat. Az ifjú meste­rének Vásáry Tamást vallja, aki­vel hol négykezest, hol kétzon­­gorás versenyműveket játszik, s akihez mély baráti kapcsolat is fűzi. Az ifjú muzsikus reper­toárjában ma már mintegy har­minc zongoradarab, tizenkét versenymű szerepel. Nyolcéve­sen lépett fel először a Pesti Vi­gadóban, Moszkvában a Louis Braille Nemzetközi Zongora­­verseny második, majd első he­lyezettje is volt. Zeneakadémiai tanulmányait 1994-ben kezdte itthon, majd Kanadában folytat­ta és 2002-ben szerezte meg mű­vészdiplomáját Torontóban. Koncertjeit Budapesttől Ko­lozsváron, Bejrúton, Kuvaiton, New Yorkon, Izlandon át Vene­zueláig, Németországig számta­lan pontján a világnak megren­dülten, csodálattal, elismeréssel hallgatják zeneértők és zene­kedvelő rajongók. Ahol Tamás A huszonnégy éves fiatalember koraszülöttként jött világra, s egy hibás inkubátoros kezelés következtében vesztette el látását, játéka felcsendül, megvilágoso­dik létünk értelme, s a fény a koncertteremből megvilágítja az utat a látható életbe is. S tuda­tosítja bennünk: véletlenek pe­dig nincsenek, Isten adományai­val képes tökéletesen betölteni hiányainkat, beteljesíteni éle­tünket. Érdi Tamás koncertjeit számtalan pontján a világnak megrendülten, csodálattal, elismeréssel hallgatják zeneértők és zenekedvelő rajongók Fotó: Gáspár Gábor Könyvből nem tanulható Vendéghallgatók az egyetem gazdaságtudományi karán ■ Bakos Ottilia, Stankovics Lilla Veszprém - Az Erasmus program keretében francia, finn és német hallgatók ta­nulnak az egyetem gazda­ságtudományi karán. A diákok augusztusban ér­keztek a megyeszékhelyre, majd részt vettek egy magyar nyelvi kurzuson. Szeptember­ben kezdték meg magyarországi tanulmányaikat. Az oktatás an­gol nyelvű, lényege a szimuláci­ós gyakorlatokban rejlik. A megismerésben, tanulásban és problémamegoldásban nagy szerepe van a valóság leképezé­sének. A legtöbb képzés alapve­tő problémája, hogy a szükséges tudás nem szerezhető meg csu­pán könyvekből, elengedhetet­len a gyakorlati tapasztalat. Kü­lönösen igaz ez a felső vezetők­re, hiszen a vezetői döntések gazdaságilag meglehetősen kockázatosak. Az Erasmus programban részt vevő tanulók a vezetői döntéshozatalt a gyakorlatban sajátítják el: a diákok négy csa­patot alkotnak, mindegyik cso­port egy képzeletbeli termelő vállalat felső vezetése. Dönteni­ük kell a termelésről, műszaki fejlesztésről, szállításról és a marketingről. A vállalatok mű­ködése folyamatos, a tanulók konzultálhatnak az oktatóval, ehhez használhatnak levelet, fa­xot, elektronikus levelet, vala­mint személyesen is találkoz­hatnak vele. Ehhez a tanulási formához elengedhetetlen a fegyelem, az összpontosítás és a folyamatos munka, akárcsak a valódi üzleti életben. A diákok dr. Kovács Zoltán, a gazdaságtudományi kar dékán­jának vezetésével ismerkednek az üzleti élettel. A számonkérés módja is eltér a megszokottól. Az értékelés szempontjai a kö­vetkezők: a vállalat működése (tevékenységi területei, ered­ményei, vezetői döntések, beru­házási stratégiák és a nyeresé­gesség), írásos vállalatvezetői jelentés, szemeszterzáró pre­zentáció, illetve a félév során megírt zárthelyi dolgozat. Az egyes csapat tagjai: Jana Götte német hallgató, Vähänen Lotta Finnországból és Házkötő Péter veszprémi egyetemista. A második cég felső vezetői: Jan Hens, Mäkiranta Eveliina és Ul­rich Illés. A hármas vállalat fel­ső vezetősége: Pollák Dalma, Fekete András, Laki Tamás mű­szaki menedzser szakos hallga­tók és a Finnországból érkezett Tervo Hannele. A negyedik cég csúcsvezetői: Gaberon Ma­non, Guillaume Comby francia, Ami Harju finn és Szabó Dáni­el szintén mű­szaki mene­dzser szakos hallgató. - Jól érezzük magunkat, ha­bár néha sem­mit nem ér­tünk. Az embe­rek kedvesek, barátságosak, segítenek, ha valamit nem ér­tünk vagy nem találunk. A vá­ros is gyönye- A külföldi vendéghallgatók december végéig látogatják a Veszprémi Egyetem­re! - mondta kurzusait Fotó: Gáspár Gábor Tervo Hannele. NAPLÓ 7 RÖVIDEN Jókai Annáról a Magyar Naplóban Budapest­­ A Magyar Nap­ló Nyitott műhelyének no­vemberi vendégével, Jókai Anna Kossuth-díjas íróval Tarján Tamás beszélget. A szerzőről Olasz Sándor írt ta­nulmányt, kritikát olvasha­tunk továbbá Bárdos László Önismeret és beavatás című, Jókai Anna pályaképét meg­rajzoló kötetéről. A folyóirat­ban Dohai Péter, Lászlóffy Aladár, Kerék Imre versei és Rott József kisregényének befejező része szerepelnek. A Világirodalmi Figyelőben a galego kultúra mutatkozik be. Az induló színházi rovat írásai Weöres Sándor A hold­béli csónakos című darabjá­nak Nemzeti Színház-beli be­mutatója köré szerveződnek —­­ az összeállítást a darab színpadra állítóival folytatott beszélgetések és a premiert értékelő kritikák képezik. Fráter Zoltán Weöres Sándor drámaművészetéről készített tanulmányt. Sági Sándor kiállítása Balatonalmádi (kgy) - A Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár emeleti kiállító­­termében november 7-én dél­után öt órakor dr. Acsády György egyetemi tanár nyitja meg a városban élő nyolcvan­hat éves Sági Sándor festő­művész kiállítását. A zenélő Mozi most indul hódító útjára Veszprém (V. R.) - Új zene­kar alakult egy régiből a me­gyeszékhelyen. A társasá­got úgy hívják, hogy Mozi és rövidesen bemutató koncer­tet tartanak a Városi Művelő­dési Központban. Az LGT-emlékzenekar tagjai már több saját számot írtak. Ez adta az ötletet a társaságnak, hogy ezeket a dalokat most be­mutassák a közönségnek. Még­pedig úgy, hogy azok elkülönül­jenek a hosszú ideje sikeres for­máció nevétől. Ezért hívták élet­re négy hónapja a Mozi zene­kart. A tagok: Varga Bori (sza­xofon), Holubecz Imre (dob), Nyakas Krisztián (basszusgitár) és a két dalszerző, Csoknyai György (gitár), Süle Zsolt (ének, billentyűs hangszerek). A Mozi hangzásvilága szí­nes. Az angolszász rockzenétől a dzsesszes, funkys, dallamos számokig szerteágazó a reper­toárjuk. Szövegeik a hétköznapi életről, szerelemről, barátságról szólnak. Céljuk az, hogy az el­készült tizenkét saját számukat egy lemezen kiadják. Ehhez igyekeznek most megteremteni az anyagi hátteret. Elkészült a promóciós korongjuk is, mely­hez Nagy József nyújtott hatha­tós segítséget. A tagok elmond­ták: az LGT-emlékzenekar nem szűnt meg, ha hívják őket, akkor fellépnek bárhol. Az új formá­ció pedig most indul hódító útjá­ra, Zenélő Moziként. A Mozi zenekar saját szerzeményeivel akarja a közönséget szórakoztatni Fotó: Penovác Károly A belső béke keresése a magányban Veszprém (B. O.)­­ Nemré­gen megjelent Somlai Péter veszprémi költő legújabb versesfüzete, melynek címe A kedves kis virág. Verseiben megjelenik a béke keresése, a vágyakozás és a ma­gány. „Ahhoz, hogy szűkebb vi­lágunkban földünkön otthon legyünk, segítséget nyújt ez a legújabb gyűjteményes kiadás is, amelynek többszöri elolvasá­sa után sem könnyű megfejteni a benne rejlő titkot. Pedig a titok nem más, mint az, hogy a versek mögött egy tehetség áll” - írja a füzet előszavában Horváth László, majd hozzáteszi: „A te­hetséget ugyanis arról lehet fel­ismerni, hogy több mindennel lehet párosítani, vagy akár úgy is lehet mondani, hogy több részből tevődik össze, mert ben­ne van az eredetiség, a kedves­ség, a képzelőerő.” Somlai Péter műveiben egy­szerre van jelen a költő bánata, öröme. Nagy szerepet kap ver­seiben a magány okozta fájda­lom kifejezése, a belső béke ke­resése, valamint az ellentétek felsorakoztatása.

Next