Napló, 2006. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-02 / 206. szám

2006. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT Több az előny, mint a hátrány Borsosgyőr hivatalosan már csaknem negyed százada Pápa része, lakói mégis falunak érzik Pápa-Borsosgyőr (németh) - A Pápától alig több mint egy kilométerre lévő település már 1974-től szerves része a városnak. Élvezi annak előnyeit, s ha vannak egyáltalán, a hátrányait is. Borsosgyőr utcáin sétálva, látva a takaros házakat, a szép portákat, óhatatlanul is meg­fogalmazódik az emberben a gondolat, hogy a szépre, a jóra érzékeny, tehetős emberek lakják a települést. Ebbéli vé­lekedésemnek ad igazat Máté István önkormányzati képvi­selő is, aki két településrészt - Borsosgyőr mellett Kéttor­nyúlakot - képvisel azonos mércével a város önkormány­zatában. - Mi mindig borsosgyőriek voltunk és leszünk is. Igaz, ha otthonunktól távol megkérde­zik, hogy honnan jöttünk, pá­paiaknak valljuk magunkat. Ez a kettősség mindnyájunk­ban benne van. Ennek ellené­re is a falusi létforma áll köze­lebb hozzánk. S hogy mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban mint az a tény, hogy évente itt is falunapot rendeznek. Még­hozzá fergetegeseket. S ha már a rendezvények kerültek szóba, alighanem ez az ezer lelket őrző település méltán lehet büszke, hisz számos ci­vil szerveződésnek, kezdemé­nyezésnek ad otthont. Példa­ként a nők klubját is fel lehet hozni, de az egyik leglátvá­nyosabb önszerveződő egye­sület már a nevével is kilóg a sorból. A Szeméttelep Baráti Kör Egyesület korábban is működött, hivatalosan azon­ban csak 2002-től. Elnöke Horváth Attiláné. - Eleinte az volt a célunk, hogy megszüntessünk egy il­legális szemétlerakót a kör­nyékünkön. Aztán szép lassan összejött a társaság. Ma már közös kirándulások, táboro­zások, rendezvények, az úgy­nevezett Szeméttelep-napok rendszeressé váltak. S hogy miért mindez? Hor­váth Attiláné szerint ennek a legfőbb oka, hogy szeretik a településüket, a tiszta környe­zetet, és erre kívánják nevelni a felnövekvő generációt is. Persze az élet minőségét számos más tényező is meg­határozza. Borsosgyőrött pél­dául a közlekedésre nem lehet kifogás, innen számolják a he­lyi járatos tarifát. Aztán egye­düli városrész - vagy falu -, amelyet kerékpárút köt össze Pápával.­­ A városhoz tartozásnak számos előnye van. Igaz, nem mindennap adnak nekünk fo­rintokat, de ha adnak, akkor nagy pénz jut Borsosgyőrnek is - állítja Máté István. Akit e sorok szerzője számos alka­lommal látott, hallott a telepü­lés mellett kardoskodni az ön­­kormányzatban. Egyébiránt a röpke kis beszélgetésünket a polgármesteri hivatalban tet­tük. És nem a pápaiban, ha­nem a borsosgyőriben, a mű­velődési ház mellett, néhány méterre az orvosi rendelőtől. Mert a településrésznek ezek is kijárnak. Igaz, az orvosi rendelőre ugyancsak ráférne a felújítás, lehet érte lobbizni a „nagy testvérnél”. De hát mindent egyszerre nem lehet, és egyébként is teljes az infra­struktúrájuk, hisz itt már négy éve kiépült a szennyvízcsator­na is. Ezzel szemben Pápa egyes részein még most is dol­goznak csatornaberuházáson. Az utak állapota is elfogadha­tó és a szemétszállítást is meg­oldották. Aztán ami nagy szó, itt nagyítóval kell keresni munkanélkülit. S hogy miért? Talán mert a lakosság nagy ré­sze betelepülő, itt építkezett. S hát manapság nem épp a munkanélküliek szánják rá magukat az otthonteremtésre. Még Borsosgyőrött sem. Borsosgyőr utcáin sétálva, látva a ta­karos házakat, a szép portákat, óha­tatlanul is megfo­galmazódik az em­berben a gondolat, hogy a szépre, a jó­ra érzékeny, tehe­tős emberek lakják a települést Fotó: Németh Sándor A mi falunk, Borsosgyőr Pápa-Borsosgyőr (németh) — Falu ez, kérem, még akkor is, ha Pápához tartozik. Ha a férjemet kérdezi, az is csak ezt erősítené - mondta Sza­lai Lajosné, amikor lapunk ajándékcsomagjával kopog­tattunk ajtaján. A családot - mint mondták - életükben először érte szerencse. S ezt lapunknak köszönhetik, hisz nevüket sorsolta ki a bizott­ság. Az ajándékcsomagot Dörnyei Gyula, a terjesztési területi vezető adta át. A Szalai családban egyébként ketten dolgoz­nak, a férj és a nagylány. Szalainé a textilgyár meg­szűnésével elveszítette mun­kahelyét. Azóta sem sikerült másikat találnia. - Nem élünk valami fé­nyesen, de a Naplót akkor sem mondjuk le, még ha be is kell osztani a pénzt. Évti­zedek óta előfizetői va­gyunk, és azok is maradunk. Hozzánk nőtt, mert valóban sokat megtudunk belőle. Még erről a kicsinyke falu­ról is, amit Pápa részeként emlegetnek, de azért a falu­napnak itt is csak a falunap nevet adták - mondja. Majd amikor az ajtóhoz kísér ben­nünket, hozzáteszi, a vasár­napi újságra is előfizetnek. Dörnyei Gyula átadja Szalai Lajosnénak az ajándékkosarat FÓKUSZ Szavazatból mandátumok Településtípustól is függ az önkormányzati választások menete Budapest (mti) - Az ön­­kormányzati választások egyik sajátsága, hogy a különböző típusú tele­püléseken különféle vá­lasztásokra kerül sor. A települési önkormányza­ti választáson választójoggal rendelkeznek a magyar állam­polgárok, az uniós állampol­gárok (de ők nem lehetnek je­löltek a polgármester- és fő­polgármester-választáson), illetve a bevándorlók, letele­pedettek és menekültek (ők egyáltalán nem lehetnek je­löltek, csak szavazhatnak). A szavazás feltétele minden esetben a magyarországi la­kóhely és az, hogy a választó­­polgár ne legyen megfosztva választójogától. Az önkormányzati válasz­tás sajátsága, hogy a különbö­ző típusú településeken kü­lönféle választásokra kerül sor. A 10 ezer lakosnál kisebb településeken választanak polgármestert, a képviselő­­testület tagjait úgynevezett kislistás választáson, továbbá szavaznak a megyei közgyű­lés tagjaira. A 10 ezer lakos­nál nagyobb településeken szavaznak a megyei listára, választanak polgármestert és megválasztják úgynevezett vegyes választási rendszer­A kistelepüléseken kislistás választással választják meg a képviselő-testület tagjait ben a települési képviselő-tes­tület tagjait. A vegyes válasz­tási rendszer egyéni kerületi választásból és egy kompen­zációs listás mandátumkiosz­tásból áll. A megyei jogú városok speciális helyzetben vannak, mert a városi közgyűlés ugyanazokat a jogokat gyako­rolja, mint a megye egyéb te­rületein a megyei közgyűlés, így a megyei jogú városokban nem szavaznak a megyei köz­gyűlésre a választópolgárok. A negyedik típus a fővárosi kerület, ahol választanak pol­gármestert és vegyes válasz­tási rendszerben kép­viselő-testületet, de választanak főpol­gármestert is, sőt a fő­városi közgyűlés tag­jait is. Polgármesterjelölt az, akit a 10 ezer vagy annál kevesebb lako­sú település választópolgárai­nak legalább három százalé­ka, a 100 ezer vagy annál ke­vesebb lakosú település vá­lasztópolgárainak két száza­léka, de legalább 300 válasz­tópolgár, a 100 ezernél több lakosú település esetén a vá­lasztópolgárok egy százaléka, de legalább 2000 választópol­gár jelöltnek ajánlott. Főpol­gármester-jelölt az, akit a fő­város választópolgárainak fél százaléka jelöltnek ajánlott. A szavazólapon a jelöltek neve alfabetikus sorrendben van feltüntetve, mellette a je­lölő szervezet neve vagy az, hogy a jelölt független. A vá­lasztópolgárnak ebből egyet kell választania, és az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta. A kistelepüléseken kislis­tás választással választják meg a testület tagjait. Az lehet jelölt, akit a választópolgárok egy százaléka ajánlott. A sza­vazólapon itt is alfabetikus sorrendben szerepelnek majd a jelöltek nevei, megjelölve a jelölő szervezeteket is. A vá­lasztópolgárnak lehetősége van több jelöltet is kiválaszta­ni a listáról, de legfeljebb any­­nyit választhat, ahány tagú lesz a képviselő-testület. A legtöbb szavazatot elérő jelöl­tek nyerik el a mandátumot. A 10 ezer lakosnál na­gyobb településeken a képvi­selőtestület-választás egyéni és listás választásból áll. A te­lepülés területét választóke­rületekre osztják fel, és min­den választókerületben egy képviselőt választanak meg. Jelölt az lehet, akit az adott ke­rület választópolgárainak egy százaléka ajánl. Minden vá­lasztókerületnek külön szava­zólapja lesz, amelyen az ott induló jelöltek szerepelnek. A választópolgár egy jelöltre szavazhat, és azé lesz a man­dátum, aki a legtöbb szavaza­tot kapta. Ha megvannak az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képvise­lők, a választási bizottság ki­osztja a többi mandá­tumot a kompenzációs listáról. A kompenzá­ciós lista állításának feltétele, hogy adott párt vagy jelölő szer­vezet az egyéni vá­lasztókerületek egy­negyedében állítson jelöltet. Ennek nincs szavazó­lapja, mivel az egyéni válasz­tókerületben nem hasznosuló töredékszavazatok alapján arányosan történik a mandá­tumkiosztás. A fővárosi lista állításának feltétele, hogy a párt, társadal­mi szervezet hat kerületben állítson kompenzációs listát. A fővárosi listára közvetlenül szavaznak a polgárok, a sza­vazólapon a szervezet neve és első öt jelöltjének neve szere­pel. A szavazólapon egy szer­vezetre lehet szavazni, a man­dátumkiosztás a leadott sza­vazatok arányában történik. A fővárosi listáról csak az a szervezet juthat mandátum­hoz, amelyik a Budapesten le­adott szavazatok legalább négy százalékát megszerzi. A megyei listát két külön választókerületben választ­ják: külön választókerület van a 10 ezer alatti lakosságszámú településeknek és külön a 10 ezernél több lakosú települé­sek számára. Ezekben külön lehet jelöltet ajánlani, külön szavazólapok lesznek és kü­lön osztják ki a mandátumo­kat. A listaállítás feltétele, hogy a választókerület lakói­nak 0,3 százaléka ajánlja a pártot, társadalmi szervezetet. A választás napján egy pártra lehet majd szavazni, a mandá­tumkiosztás a leadott szava­zatok arányában történik, a mandátumhoz jutás küszöbe a leadott szavazatok négy szá­zaléka. A kisebbségi önkormány­zati választáson a választójog kisebbségi névjegyzékhez kötött, és csak kisebbségi szervezetek állíthatnak jelöl­teket. A mandátumkiosztás­ban a kislistás választás sza­bályai érvényesülnek, azaz valamennyi jelölt fel van tün­tetve a szavazólapon, de itt már sorsolt sorrendben. A vá­lasztópolgár - mivel öttagú minden testület - legfeljebb öt jelöltre szavazhat, és az az öt jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Hamarosan ismét fel kell állítani a szavazófülkéket, október 1-jén kerül sor az újabb választásra NAPLÓ • 5

Next