Napló, 2008. április (64. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-13 / 15. szám, Vasárnapi Napló
4 A HÉT TÉMÁJA 2008. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP Szlovákia Robbanásszerű gazdasági fejlődésről érkeznek hírek északi szomszédunkból: tíz százalék körüli gazdasági növekedés, az itteninél magasabb átlagbér, jövőre várt euróátvétel. Pillanatnyi fellángolás ez, vagy végleg lemaradunk a szlovákoktól? ZÖLDEBB AZ ÉSZAKI SZOMSZÉD FÜVE? Komáromból egyelőre még nem látszik, hogy a szlovák gazdaság lehagyná a magyart. A kép azonban csalóka lehet. Gyükori Mercédesz „Pár éve még ez volt az egyetlen hely a környéken, ahol képzettség nélkül is tízezer koronát (mostani árfolyamon kb. 80 ezer forintot) lehetett keresni, ma azonban már nagyobb vonzerőt jelent, hogy nem kell fizetni az ebédért, és ingyenbusszal szállítanak" - közli egy nő, aki konyhalányként dolgozik a komáromi ipari parkban. Műszakváltás idején járunk a Nokia 1999-ben alapított, mára Európában legnagyobb gyártóüzeménél. A nő több ezer emberrel együtt sétál a gyárteleptől a parkolóig, ahol a busza mellett még vagy hatvan ugyanolyan fehér jármű várakozik. Néhány percen belül óriási dugó alakul ki a húszezres Komárom-Esztergom megyei városban és nagyjából kétszer népesebb északi szomszédjában. Csak összehasonlításul: az év egyes szakaszaiban húszezer ember is dolgozik a Nokiánál vagy beszállítóinál, többségük naponta átkel a határon. Ez a vonzerő azonban mára legalábbis csökkenni látszik: „mióta rosszabbul váltják a forintot, sokkal kevésbé éri meg átjárni. Ráadásul már szakképzettség nélkül is egyre könnyebb állást találni otthon, és akinek sikerül a falujában elhelyezkedni, nem sok tartja már Magyarországon” - mondja egy másik középkorú nő. Becsapós kép Az ipari parknál kialakuló torlódáshoz képest Észak-Komárom egyelőre kihaltnak tűnik. Munkalehetőség legalábbis itt még nem nagyon akad. Egyedül a hajógyár darui mutatják, hogy valaha erős volt az ipari termelés. Becsapós lehet azonban a kép hiszen az elmúlt hetekben több hír látott napvilágot Szlovákia szárnyalásáról: tavaly, az utolsó negyedévben Európában kivételes, 14,3 százalékos növekedést produkált a gazdaság (de főleg annak motorja, három nyugat szlovákiai autógyár), most először 20 ezer korona (160 ezer forint) fölé nőtt az átlagbér, és a kedvező mutatóknak hála, jövőre akár be is vezethetik az eurót. Szlovákok késésben „Az azért jelent valamit, hogy számtalan busz szállítja a szlovákiai dolgozókat a komáromi ipari parkba” - emeli ki Zatykó János, a déli város polgármestere, akit arra kérünk, vesse össze a két település fejlődését. Hozzáteszi: nem csak a termelőüzemekben dolgoznak, a határ túloldalán is rosszul fizetettnek számító egészségügyi ágazatban vagy az oktatásban is szerencsét próbálnak nálunk szlovák állampolgárok. A politikus azt is hangsúlyozza: a szomszédos országokat gyakran szembeállító szlogenek nem tűnnek igaznak a schengeni határnyitással gyakorlatilag újra összenőtt két városban. Sőt fontos közös fejlesztésként említette a várostól nyugatra - az ipari parknál - tervezett hidat. A reményeik szerint még 2013 előtt megvalósuló építmény már csak azért is fontos lehet, mert a parkot is kiszolgáló logisztikai bázis épülhet ki a szlovák oldalon. „ők egyszerűen később értek abba a gazdasági stádiumba, ahonnan mi elindultunk. Ami a beruházásokat illeti, a magyar oldalon az ipari park mára gyakorlatilag betelt, miközben a túloldalon most készülnek nagyobb üzemek létesítésére" - mondja a polgármester, aki szerint az euró tervezett bevezetése ehhez annyiban adhat lökést, hogy a magyarországinál nagyobb stabilitást adhat Szlovákiának, így Észak-Komáromnak is. Ezzel egyetért Bastrnák Tibor, Észak-Komárom polgármestere is, aki szerint a pénzcsere elsősorban azoknak a vállalkozóknak könnyíti a dolgát, akik eddig veszítettek a pénz átváltásakor. A szlovákiai város első embere azonban finomítja a képet: az euróval rosszul járhatnak azok is, akik Magyarországon dolgoznak, hiszen az egyelőre távolról sem kiszámítható euró-forint árfolyam bizonytalanná teszi, mennyit visznek haza. Az sem segíti a helyzetüket, hogy miközben Szlovákiában egykulcsos adórendszer van, nálunk évről évre nő az elvonás mértéke. Marad a dugó Arra ennek ellenére nem számít, hogy a Dél-Komáromban dolgozók nagy tömegben adnák fel munkahelyüket. „Az adott, hogy a Nokia a kilencvenes évek végén odatelepült, természetes, hogy átjártak, az akkor még jóval magasabb szlovákiai munkanélküliség is rákényszerítette őket. Nálunk hasonló lehetőség nem várható, már azért sem, mert nincs területünk, ahol hasonló méretű ipari park létesülhetne" - érvel. Kisebb beruházások azért itt is vannak: már biztos, hogy felépül egy olajsajtoló üzem, és tárgyalások folynak egy logisztikai központ létrehozásáról is. Ezek, reményeik szerint, hetven-száz embernek adhatnak munkát. A két ország közötti gazdasági kapcsolatot mégsem tartja egyoldalúnak Bastrnák Tibor: több magyar vállalkozás létesített telephelyet vagy költözött át Észak-Komáromba, igaz, többnyire kisebb cégekről van szó. A dugó így egyelőre nem szűnik majd a két várost összekötő Erzsébet hídon. Más kérdés, hogy ugyanazok az emberek ülnek-e a buszokon. Műszakváltás a komáromi Nokia-gyárban. Amióta rosszabbul váltják a forintot, a szlovákiai magyarok kisebb lelkesedéssel járnak át, de ennyi embert foglalkoztató céget otthon nem találnak. A buszok több ezer embert szállítanak naponta a két Komárom között Szebbnek tűnnek most a szlovákiai mutatók Szlovákia Magyarország Az EU-átlaghoz viszonyított fejlettség’ 67,8 64 1 Az euró lehetséges bevezetése 2009 2014? Éves növekedés 2007-ben, százalékban 10.4 1,3 A reálbér alakulása 2007-ben, százalékban +4.3 -6.8 A fogyasztás alakulása 2007-ben, százalékban____+8,3 2,1 Bruttó átlagbér forintban 161546 206200 A bérre rakódó terhek, százalékban 38,5 54,4 Munkanélküliség, százalékban 7,84 Foglalkoztatás, százalékban 57_______56,8 Éves Infláció 2007-ben, százalékban 3,4 7,9 Külföldi befektetés 2007-ben, millió euróban ___12804049 FOWtfV EUROIRF.SWYC.TtL Nehéz összevetni a két ország gazdaságpolitikáját Jóval nagyobb a különbség Szlovákia fejlett és leszakadó részei között, mint Magyarországon Ha A SZLOVÁK GAZDASÁG fejlődését azzal mérjük, hogy az elmúlt időszakban milyen ütemben növekedett a bruttó hazai össztermék (GDP), mindenképpen igaznak tűnik a szárnyalás - véli Túry Gábor. A tudományos akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének Szlovákiával foglalkozó szakértője ugyanakkor felhívta a figyelmet: a fejlettség, így a jövedelmek között is óriási különbségek mutatkoznak az ország nyugati és keleti fele között Miközben az egy főre jutó GDP tekintetében Pozsony már az uniós átlag másfélszeresét is eléri, a keleti Eperjes vagy Kassa térségének felzárkózása még hosszú ideig a jövő kérdése marad Magyarországon a legszegényebb és a legfejlettebb területek közti különbség kétszeres, Szlovákiában az egyenlőtlenség a keleti és a nyugati megyék közt háromszoros-három és félszeres, arról sem szabad megfeledkezni, hogy Szlovákiához hasonló felívelés, amelyet a befektetések és az ahhoz szükséges kapacitások kiépülése hozott, Magyarországon a kilencvenes évek második felében ment végbe. Nehéz összehasonlítani a két ország gazdaságpolitikáját is: míg nálunk a magasabb állami kiadásokhoz mérten próbálnak minél több bevételre szert tenni - elsősorban adókból és járulékokból -, a főleg fogyasztást terhelő adókból gazdálkodó szlovákoknál nem csak a munkabérre rakódó terhek alacsonyabbak, de a költségvetésből fizetett jóléti szolgáltatások is karcsúbbak - emelte ki Túry Gábor. nem csoda, hogy a reformokat elindító Dzurinda-kormány belebukott az újításokba. Fontos azonban - emelte ki Túry Gábor -, hogy Robert Finn jelenlegi kormányfő a hangzatos szlogenjei ellenére a reform legfontosabb elemeit megtartotta, és elkötelezett a külöldi tőke beáramlása mellett is. Ezeket a beruházókat - köztük a Volkswagen, a KIA-Hyundai és a PSA Peugeot-Cibven hármast - l pedig a kiszámítható adórendszer és pénzügyi politika vonzza, az egykulcsos adó nem az egyedül járható út - véli Túry Gábor. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: miközben az egykulcsos adórendszer szakít a jövedelemarányos teherviseléssel (azaz arányaiban az alacsony jövedelműektől többet vesz el), a munkahelyeket teremtő befektetők számára vonzó az egyszerűsége, szemlén a mindig változó magyar adórendszerrel. Júry Gábor szerint mindezek ellenére nem valószínű, hogy az esztergomi Suzuki-gyárban vagy a komáromi Nokiánál dolgozó szlovákiai munkavállalók nagy számban keresnek otthon munkát, a határ menti agrártérségekben ugyanis az ingázás az egyetlen megélhetési lehetőség. Ám figyelemreméltó, hogy Szlovákiában az évek óta növekvő autógyártás már rövid távon munkaerőhiánynak néz elébe. Egy átlagos hétköznapon csendes az észak-komáromi városháza tere