Napló, 2009. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-05 / 208. szám

2009. SZEPTEMBER 5., SZOMBATKRÓNIKA A halál árnyékából Pápa (m­) - ra elmúlt ki­lencven évben történel­münk számos sorsfordu­lót ért meg. Kiss László, a pápai zsidó hitközség ve­zetője átélte, megszen­vedte ezeket a sorsfor­dulókat. Hétfőn ünnepli kilencvenedik születés­napját. - Annyi mindenen men­tem keresztül, hogy azt így, pár szóval nem is lehet elmon­dani - kezdi visszaemlékezé­seit Laci bácsi. - A szüleimet, két testvéremet elpusztították. Nem is tudom, hányszor vol­tam magam is a halál árnyéká­ban. Hogy miként maradtam életben, azt sem tudom. Pápán születtem 1919-ben. Apám rövidáru-kereskedő, anyám háztartásbeli volt. Hatan vol­tunk testvérek, három fiú, há­rom lány. Asztalosinasnak álltam. Szilágyi János volt a mesterem. 1938-tól 1945-ig munkaszolgálatos voltam. Hol itt, hol ott, szinte minden­hol megfordultam az ország­ban. Szörnyű körülmények között, Kópházán szabadul­tam fel, harmincnyolc kiló voltam és flekktífuszban fe­küdtem. Olyan gyenge vol­tam, hogy az orosz katonától a kenyeret sem tudtam elfogad­ni - emlékszik a megrázó idő­szakra. Feleségemmel még 1944-ben ismerkedtem meg véletlenül, a bátyjával együtt voltam munkaszolgálatos. Ő a soproni gettóban volt, én öt nap szabadságot kaptam, és összeházasodtunk. A miénk volt az utolsó zsidó esküvő Sopronban. Az anyakönyvve­zető, aki összeadott bennün­ket azt mondta: - Önök bátor emberek. Megérdemlik, hogy boldogok legyenek. Öt napig voltunk házasok, a felesége­met az auschwitzi lágerbe vit­ték, nekem vissza kellett men-Nyolcvanadik születésnapján vehette át a Pro Comitatu kitüntetést nem. Feleségem minden ro­konát elvesztette, senkije sem maradt rajtam kívül. Amikor a Vöröskereszt útján megtalál­tuk egymást, és 1945-ben ha­zajöttünk Pápára, két szalma­zsákunk volt. Mindketten ne­kiálltunk dolgozni, hogy vala­mire vigyük. 1946-ban meg­született a fiunk. Nagyon so­kat dolgoztunk, látástól vaku­­lásig, hogy megéljünk és vala­mit teremtsünk magunknak. Először a Perutz-gyárban he­lyezkedtem el asztalosként, majd 1956 után önálló lettem. Azóta csak dolgoztunk, amíg az egészségünk engedte. Fi­unk Budapesten él, a szálloda­­szakmában helyezkedett el, több nyelven beszél - mondja büszkén Laci bácsi, aki nem­csak szűkebb, de tágabb lakó­helyéért is hosszú időn át te­vékenykedett. Életének nagy részét annak szentelte, hogy a keresztény és a zsidó vallást közelítse egymáshoz. Kiss László hatvanöt éve él boldog házasságban feleségével Csak úgy, a maguk örö­mére kezdtek el játszani az LGT Emlékzenekar tag­jai. Másfél évtized eltelté­vel már egy musical fő­szereplői, számos társa­sági esemény zenészei. Vasárnapi lapunkból kide­rül: megalakulásukhoz a „na­gyok” engedélye kellett. A Napló szépe, Kajtár Anita vá­laszol a Staféta során hozzá intézett kérdésre, s arról is ol­vashatnak, kire kíváncsi ő. Másfél évtizede kezdtek ze­nélni, a maguk örömére Okos, agyas képek KIÁLLÍTÁS Dr. Zongor Gábor „rejtvényei" a városházán Veszprém (kgy) - Zongor Gábor festőművész alko­tásaiból Veszprémi labi­rintus címmel nyílt kiállí­tás csütörtökön délután a városháza aulájában. Debreczenyi János polgár­­mester köszöntőjében ki­emelte, hogy az 1980-as évek közepétől ismeri Zongor Gá­bor alkotásait, sőt, egy időben kollégák is voltak. Ahogy a mostani kiállítás is igazolja, a művészről nem feledkezik meg a város, megbecsülik al­kotói tevékenységét, veszp­rémi bemutatkozásainak sora példa erre. A tárlatot Mészá­ros Zoltán, a Veszprémi Tu­risztikai Egyesület elnöke nyitotta meg. - Simán felvehetne egy zongorabillentyűt ábrázoló nyakkendőt. Szerintem még egy bohócsapkát is hordhat­na, ha nem lenne triviálisan nevetséges. Hogy néha pipá­zik, az is tuti. Lefogadom, hogy foglalkoztatta a gondo­lat, hogy át kéne tervezni a bű­vös kockát. Sőt, a maga nemé­ben át is tervezte. Hogyha egyszer öreg lesz - ez ugyan a képeit nézve néha kérdéses -, szinte látom, ahogy ül a diófa alatt és sakkozik az unokákkal - hallhattuk Mészáros Zoltán tömör bevezető jellemzését Zongor Gáborról. A művész képei üzenetek az életünkről, örömeinkről, bánatainkról, kacatainkról. Olyan történetek, feladvá­nyok, amelyek megfejtésre várnak. A kiállítás szeptember 28- ig tekinthető meg. Képeit kitalálta és átgondolta, ezért részleteik is fontosak Dr. Zongor Gábor jogász, 1990-től nyolc éven át a megyei közgyűlés elnö­ke volt. Kilenc éve a Tele­pülési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. A festés régi szenvedélye, különös hangulatú képei már az ország több váro­sában, településén, leg­utóbb Rácalmáson gon­dolkodtatták el, moso­­lyogtatták meg a nézőket. NAPLÓ • 5 Hirdetés A hét sztorija: iskolakezdés a tanárok szemével Borteleki Gábor őrzi Cseh Tamás legendás gitárját Lesz-e Debrecen és válogatott focimeccs élőben a tv-ben! Érző­dik-e a szlovák-magyar viszály a gazdaságban? Berlin húsz évvel a fal lebontása után Péter Szabó Szilvia újra egyedül

Next