Napló, 2020. január (Veszprém, 76. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-27 / 22. szám
2020. JANUÁR 27. HÉTFŐ KULTÚRA Alkotásaikkal tisztelegnek Hencze Tamás emléke előtt PÁPA A nonfiguratív utat választó néhai Hencze Tamás neoavantgárd festőművész előtt tisztelegnek magyar és európai művésztársai a Pedagógus Művelődési Házban nyílt kiállítással. Tisztelet Hencze Tamás Kossuth-díjas festőművésznek címmel nyílt kiállítás Ézsiás István szobrászművész rendezésében saját, Hencze Tamás, valamint több pápai, magyar és európai kortársa, barátja alkotásaiból a magyar kultúra napján a Pedagógus Művelődési Házban. Mátyus Aliz író, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság alelnöke köszöntötte a megjelenteket. Áldozó Tamás polgármester beszédében felidézte, a helyszínen több kiállítást is rendeztek a közelmúltban. Mint mondta, a modern képzőművészeti stílus nem az ő világa, de elismeri kontextusban való létjogosultságát, érvényességét. Hencze Tamás édesanyját századik születésnapján köszönthette. 1938-ban született Szekszárdon, Pápán érettségizett A március 3-ig megtekinthető tárlatot Kilián László író, újságíró, a veszprémi Művészetek Háza igazgatóhelyettese nyitotta meg. Mint mondta, a gazdag tárlatanyagban több mint tíz külföldi művész alkotásai láthatók. - A magyar mindig úgy volt Európában, hogy mindenki csak afféle vándordiáknak hitte. Micsoda eltévelyedés! Azt hitték, vendég, epigon a magyar. Ilyennek akarták látni azt, aki pedig garabonciás. Úgy volt és van a kontinensen a magyar, hogy teljesítményeit visszhangnak vélték. Azt, ami hullámverés helyett bizony átlényegítés lett. Korról korra felszínre tört: társulni tudunk, gazdagítani tudjuk e földrészt - emelte ki a kiállítás alcíme - Magyar modern vizuális kultúra európai kontextusban kapcsán. A megnyitón közreműködött Marosz Anna furulyán. Utána Ézsiás István kalauzolta körbe az érdeklődőket, és mesélt egykori barátjáról, Hencze Tamásról. Megtudtuk: Hencze Tamás 1938-ban született Szekszárdon. Pápán érettségizett, rajztanára és első mestere A. Tóth Sándor volt. Pályakezdőként dekoratőri, majd reklámgrafikusi munkakörben dolgozott. 1961-ben párizsi tanulmányúton járt. 1966-ban ismerte meg Korniss Dezsőt, mesterét. 1969-ben elnyerte a Pannónia Biennálé díját. Részt vett a szöuli művészeti olimpián. 1989-ben érdemes művész lett, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, illetve a Széchenyi Művészeti Akadémia tagjai sorába fogadta. Számos csoportos és önálló kiállításon szerepelt, 2018-ban halt meg. LM Ézsiás István szobrászművész, kurátor kalauzolta körbe a Pedagógus Művelődési Házban megrendezett kiállításon az érdeklődőket. A gazdag tárlatanyagban Hencze Tamás művei mellett magyar és külföldi művészek alkotásai láthatók Fotó: Laskovics Mária Könyv a vidéki fiskálisról Veszprém aranykorának volt elindítója Rupert Rezső VESZPRÉM Bemutatták a Veszprémi Szemle könyvek sorozat 12. kötetét, amelyben Rupert Rezső egykori veszprémi politikus, jogász, újságíró publikációs tevékenysége van a középpontban. Porga Gyula polgármester a kötet bemutatóján arról beszélt, hogy egy olyan könyv kerül a veszprémiek kezébe, amelyről nagyon sokat álmodoztak a város helytörténetével foglalkozók. Veszprém aranykora, leggazdagabb időszaka volt a XIX-XX. század fordulója, ami számukra is példa. A kiadvány az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány jóvoltából kerülhetett napvilágra, benne egy már-már elfeledett Rupert Rezső-életművel. A kiadvány összeállítója, Földesi Ferenc a kötet létrejöttének körülményeiről elmondta, a könyv - úgymond - adott volt, hiszen a Veszprémi Szemle egy korábbi számában, A veszprémi túszság történetében is feltűnt Rupert Rezső, abban olvasható Erdős Bélához írt levele. Ez adta Földesi Ferencnek az ihletet, hogy elkezdje keresni Rupert írásait és azt, amit róla írtak. A kötet négy fejezetre tagolódik: az elsőben Rupert írásai olvashatók, a másik részébe nemzetgyűlési felszólalásai, interpellációi kerültek, így újabban azok az írások kaptak helyet, melyeket róla írtak, míg a negyedik a névmutató lett. Navracsics Tibor mutatta be A Vidéki fiskális, Rupert Rezső című, közel 800 oldalas könyvet. A kormánybiztos szerint ezt nem neki, hanem a tizennégy esztendeje elhunyt Horváth Balázsnak kellene, kellett volna megtennie. Az az Óvári Ferenccel és Rupert Rezsővel kezdődött korszak Veszprém történetében Horváth Balázs halálával befejeződött - mondta. Nemcsak kiváló lokálpatrióták és kiváló hazafik voltak, de kimagaslottak abban is, hogy nemcsak a politikai vitákban mozogtak otthonosan, de ha kellett, a szépirodalomban is. Lenyűgöző műfaji gazdagsággal bontották ki az életművüket, ami azt a képet sugározza, hogy létezhet még közéleti ember a szótag értelmében - mondta Navracsics Tibor. Amikor nem próbáljuk beskatulyázni az embert ideológiailag, hanem elfogadjuk azt, hogy a személyiség sokszínű. A kormánybiztos szerint Rupert abban az időszakban élt, „amikor Magyarországgal gyakorlatilag minden megtörtént”. 40 éves volt, amikor Trianon szétszakította Magyarországot, és 1961-ben úgy hunyt el, hogy nem lehetett tudni, hogy egyszer véget ér-e a diktatúra. JLI Látogasson el weboldalunkra! Mama Veszprém megyei VLC hírportál Nagy érdeklődés kísérte a Veszprémi Szemle könyvek sorozat tizenkettedik kötetének bemutatóját Fotó: Balogh Ákos NAPLÓ | 1 RÖVIDEN ABBA-dalok magyarul PÁPA A rábaszentandrási Vadvirág Énekkar ABBA-slágereket ad elő magyarul január 31-én, pénteken 17 órakor a Jókai Mór Városi Könyvtárban. LIVI Csavar Színház: Dorottya MAGYARPOLÁNY A színházszerető közönség a Magyarpolányi Pajtaszínházban a Dorottya című színdarabot a Csavar Színház (Csallóközi Vándorszínház) előadásában január 31-én, pénteken 18 órától tekintheti meg. A történet szerint: Csokonai Vitéz Mihály művében a főszereplő maga Dorottya, aki olyan idős, csúnyácska és fogatlan, hogy a hamut már mamának, a szöszt pedig pösznek ejti. Gúny tárgyává válik amiatt, hogy idáig még egyetlenegyszer sem kelt el a férfiak társaságában. BRM Idén is megrendezik SÜMEG A XII. Dunántúli Táncversenyt április 4-5- én rendezik a Ramassetter tornacsarnokban modern, kortárs tánc, show-tánc, hiphop, rock and roll, mazsorett, klasszikus balett, társastánc és táncszínház kategóriában. Az első napon a junior és felnőtt csoportok, másnap a mini- és gyermekcsoportok mutatkoznak be. TBZS Bereményi BUDAPEST A nézők egy másik történetet látnak ugyanarról az emberről - így jellemezte Bereményi Géza az egykori sikerfilm, az Eldorádó új színpadi változatát, amelyet február 8-án mutatnak be a fővárosi József Attila Színházban. „Ez nem a forgatókönyv színpadi változata, hanem egészen más. Sűrűbbek a helyzetek és sűrűbbek a jellemek is, mivel élőben, a nyilvánosság előtt mutatkoznak meg” - mondta Bereményi Géza. Az 1988- ban bemutatott Eldorádó című filmnek, amelynek Bereményi Géza nemcsak írója, hanem rendezője is volt, 2011-től már létezett egy színpadi változata Az arany ára címmel. Mint a szerző kifejtette, úgy érezte, van a műben egy jobb változat. Hozzátette: a mostani arányosabb, színházibb és jobb szerepeket kínál. „A főszereplő most is Monori, de unokája betegsége, illetve megmentése csak egy kis mozzanat a dramaturgiában. A fontos most a háború utáni időszakban a kereskedelem helyzete, illetve a kereskedő sorsvonala” - jegyezte meg. A filmben nem, a darabban már nevén nevezik a Teleki teret. Bereményi Géza kitért arra, hogy a Teleki tér a helyszín, a közeg, amelyben a kereskedő drámai sorsa megmutatkozik. „Mi történik vele, milyen következtetéseket von le, amikor a kereskedelem gyakorlatilag megszűnik, és csak annak látszata létezik” - fogalmazott. A darab rendezője Funtek Frigyes. MTI Hamarosan színpadon láthatjuk Géza Eldorádóját NAPI REJTVÉNY Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: 857, 597 veol.hu