Napló, 2020. január (Veszprém, 76. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-27 / 22. szám

2020. JANUÁR 27. HÉTFŐ KULTÚRA Alkotásaikkal tisztelegnek Hencze Tamás emléke előtt PÁPA A nonfiguratív utat választó néhai Hencze Tamás neoavantgárd festőművész előtt tiszte­legnek magyar és európai művésztársai a Pedagógus Művelődési Házban nyílt kiállítással. Tisztelet Hencze Tamás Kos­­suth-díjas festőművésznek címmel nyílt kiállítás Ézsiás István szobrászművész rende­zésében saját, Hencze Tamás, valamint több pápai, magyar és európai kortársa, barátja alkotásaiból a magyar kultúra napján a Pedagógus Művelő­dési Házban. Mátyus Aliz író, a Pápai Művelődéstörténeti Társaság alelnöke köszöntötte a megjelenteket. Áldozó Ta­más polgármester beszédében felidézte, a helyszínen több kiállítást is rendeztek a kö­zelmúltban. Mint mondta, a modern képzőművészeti stílus nem az ő világa, de elismeri kontextusban való létjogosult­ságát, érvényességét. Hencze Tamás édesanyját századik születésnapján köszönthette. 1938-ban született Szekszárdon, Pápán érettségizett A március 3-ig megtekint­hető tárlatot Kilián László író, újságíró, a veszprémi Művé­szetek Háza igazgatóhelyette­se nyitotta meg. Mint mondta, a gazdag tárlatanyagban több mint tíz külföldi művész alko­tásai láthatók. - A magyar mindig úgy volt Európában, hogy minden­ki csak afféle vándordiáknak hitte. Micsoda eltévelyedés! Azt hitték, vendég, epigon a magyar. Ilyennek akarták lát­ni azt, aki pedig garabonciás. Úgy volt és van a kontinensen a magyar, hogy teljesítményeit visszhangnak vélték. Azt, ami hullámverés helyett bizony átlényegítés lett. Korról korra felszínre tört: társulni tudunk, gazdagítani tudjuk e földrészt - emelte ki a kiállítás alcíme - Magyar modern vizuális kultúra európai kontextusban­­ kapcsán. A megnyitón közreműkö­dött Marosz Anna furulyán. Utána Ézsiás István kalauzolta körbe az érdeklődőket, és me­sélt egykori barátjáról, Hencze Tamásról. Megtudtuk: Hencze Ta­más 1938-ban született Szek­szárdon. Pápán érettségizett, rajztanára és első mestere A. Tóth Sándor volt. Pályakezdő­ként dekoratőri, majd reklám­grafikusi munkakörben dol­gozott. 1961-ben párizsi tanul­mányúton járt. 1966-ban is­merte meg Korniss Dezsőt, mesterét. 1969-ben elnyerte a Pannónia Biennálé díját. Részt vett a szöuli művészeti olimpi­án. 1989-ben érdemes művész lett, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, illetve a Széche­nyi Művészeti Akadémia tagjai sorába fogadta. Számos cso­portos és önálló kiállításon sze­repelt, 2018-ban halt meg. LM Ézsiás István szobrászművész, kurátor kalauzolta körbe a Pedagógus Művelődési Házban megrendezett kiállításon az érdeklődőket. A gaz­dag tárlatanyagban Hencze Tamás művei mellett magyar és külföldi művészek alkotásai láthatók Fotó: Laskovics Mária Könyv a vidéki fiskálisról Veszprém aranykorának volt elindítója Rupert Rezső VESZPRÉM Bemutatták a Veszprémi Szemle könyvek sorozat 12. kötetét, amely­ben Rupert Rezső egykori veszprémi politikus, jogász, újságíró publikációs tevé­kenysége van a középpont­ban. Porga Gyula polgármester a kötet bemutatóján arról be­szélt, hogy egy olyan könyv kerül a veszprémiek kezébe, amelyről nagyon sokat álmo­doztak a város helytörténe­tével foglalkozók. Veszprém aranykora, leggazdagabb idő­szaka volt a XIX-XX. század fordulója, ami számukra is példa. A kiadvány az Első Vi­lágháborús Centenáriumi Em­lékbizottság és a Veszprémi Szemle Várostörténeti Köz­hasznú Alapítvány jóvoltából kerülhetett napvilágra, benne egy már-már elfeledett Rupert Rezső-életművel. A kiadvány összeállító­ja, Földesi Ferenc a kötet lét­rejöttének körülményeiről el­mondta, a könyv - úgymond - adott volt, hiszen a Veszp­rémi Szemle egy korábbi szá­mában, A veszprémi túszság történetében is feltűnt Rupert Rezső, abban olvasható Erdős Bélához írt levele. Ez adta Föl­desi Ferencnek az ihletet, hogy elkezdje keresni Rupert írásait és azt, amit róla írtak. A kötet négy fejezetre ta­golódik: az elsőben Rupert írásai olvashatók, a másik ré­szébe nemzetgyűlési felszóla­lásai, interpellációi kerültek, így újabban azok az írások kaptak helyet, melyeket róla írtak, míg a negyedik a név­mutató lett. Navracsics Tibor mutatta be A Vidéki fiskális, Rupert Rezső című, közel 800 olda­las könyvet. A kormánybiztos szerint ezt nem neki, hanem a tizennégy esztendeje elhunyt Horváth Balázsnak kellene, kellett volna megtennie. Az az Óvári Ferenccel és Rupert Rezsővel kezdődött korszak Veszprém történetében Hor­váth Balázs halálával befeje­ződött - mondta. Nemcsak kiváló lokálpat­rióták és kiváló hazafik vol­tak, de kimagaslottak abban is, hogy nemcsak a politikai vitákban mozogtak otthono­san, de ha kellett, a szépiroda­lomban is. Lenyűgöző műfaji gazdagsággal bontották ki az életművüket, ami azt a képet sugározza, hogy létezhet még közéleti ember a szó­tag értel­mében - mondta Navracsics Tibor. Amikor nem próbáljuk beskatulyázni az embert ideo­lógiailag, hanem elfogadjuk azt, hogy a személyiség sok­színű. A kormánybiztos szerint Rupert abban az időszakban élt, „amikor Magyarországgal gyakorlatilag minden megtör­tént”. 40 éves volt, amikor Tri­anon szétszakította Magyaror­szágot, és 1961-ben úgy hunyt el, hogy nem lehetett tudni, hogy egyszer véget ér-e a dik­tatúra. JLI Látogasson el weboldalunkra!­­ Mama Veszprém megyei V­LC hírportál Nagy érdeklődés kísérte a Veszprémi Szemle könyvek sorozat tizen­kettedik kötetének bemutatóját Fotó: Balogh Ákos NAPLÓ | 1 RÖVIDEN ABBA-dalok magyarul PÁPA A rábaszentand­­rási Vadvirág Énekkar ABBA-slágereket ad elő magyarul január 31-én, pénteken 17 órakor a Jó­kai Mór Városi Könyvtár­ban. LIVI Csavar Színház: Dorottya MAGYARPOLÁNY A szín­házszerető közönség a Ma­­gyarpolányi Pajtaszín­házban a Dorottya című színdarabot a Csavar Szín­ház (Csallóközi Vándor­színház) előadásában janu­ár 31-én, pénteken 18 órától tekintheti meg. A történet szerint: Csokonai Vitéz Mihály művében a fősze­replő maga Dorottya, aki olyan idős, csúnyácska és fogatlan, hogy a hamut már mamának, a szöszt pedig pösznek ejti. Gúny tárgyá­vá válik amiatt, hogy idáig még egyetlenegyszer sem kelt el a férfiak társaságá­ban. BRM Idén is megrendezik SÜMEG A XII. Dunántúli Tánc­versenyt április 4-5- én rendezik a Ramassetter tornacsarnokban modern, kortárs tánc, show-tánc, hiphop, rock and roll, ma­­zsorett, klasszikus balett, társastánc és táncszínház kategóriában. Az első na­pon a junior és felnőtt cso­portok, másnap a mini- és gyermekcsoportok mutat­koznak be. TBZS Bereményi BUDAPEST A nézők egy másik történetet látnak ugyanarról az emberről - így jellemezte Bereményi Géza az egykori sikerfilm, az Eldorádó új színpadi vál­tozatát, amelyet február 8-án mutatnak be a főváro­si József Attila Színházban. „Ez nem a forgatókönyv szín­padi változata, hanem egészen más. Sűrűbbek a helyzetek és sűrűbbek a jellemek is, mivel élőben, a nyilvánosság előtt mutatkoznak meg” - mond­ta Bereményi Géza. Az 1988- ban bemutatott Eldorádó című filmnek, amelynek Bereményi Géza nemcsak írója, hanem rendezője is volt, 2011-től már létezett egy színpadi változa­ta Az arany ára címmel. Mint a szerző kifejtette, úgy érezte, van a műben egy jobb változat. Hozzátette: a mostani arányo­sabb, színházibb és jobb sze­repeket kínál. „A főszerep­lő most is Monori, de unokája betegsége, illetve megmentése csak egy kis mozzanat a dra­maturgiában. A fontos most a háború utáni időszakban a ke­reskedelem helyzete, illetve a kereskedő sorsvonala” - je­gyezte meg. A filmben nem, a darabban már nevén nevezik a Teleki teret. Bereményi Géza kitért arra, hogy a Teleki tér a helyszín, a közeg, amelyben a kereskedő drámai sorsa meg­mutatkozik. „Mi történik vele, milyen következtetéseket von le, amikor a kereskedelem gya­korlatilag megszűnik, és csak annak látszata létezik” - fo­galmazott. A darab rendezője Funtek Frigyes. MTI Hamarosan színpadon láthatjuk Géza Eldorádóját NAPI REJTVÉNY Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: 857, 597 veol.hu

Next