Napló, 2020. április (Veszprém, 76. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-09 / 85. szám
2020. ÁPRILIS 9., CSÜTÖRTÖK A Várszínház színésze Radnóti versét ajánlja VESZPRÉM A közelgő költészet napja alkalmából Budai Márton Zoltán, a Pannon Várszínház színésze Radnóti Miklós Hasonlatok című versét ajánlja olvasásra. Budai Márton Zoltán nagyon szereti Radnóti Miklós versét, emellett azonban személyes kötődése is van hozzá. - Tizennyolc éves voltam, amikor először elszavaltam a Hasonlatok című verset. Azóta sem hagyott magamra, életem során többször is megtalált engem - tette hozzá a művész. Radnóti Miklós Hasonlatok című versét 1941-ben írta. 1940-től kezdve kisebb megszakításokkal munkaszolgálatos volt. 1944-ben a szerbiai Borba hurcolták, majd a menekülő hitleristák kegyetlen erőltetett menetben vitték Németország felé. Hitvesi költészetéből a Tétova óda a legismertebb darab, ám nem példa nélküli. A Hasonlatok című alkotás a már említett ikonikus műnél korábban készült, de már itt is érezhető, hogy a személyes élet intimitása és a történelem tragikuma emeli ódai magaslatra a verset. Ebben a műben is az ellentétpárok kidomborításával és a címben jelzett alakzat következetes használatával a vers belső feszültséget gerjeszt az olvasóban, amelyet a felmagasztalt nőalak és a szerelem hatalmának megkérdőjelezhetetlensége old csupán fel bennünk. A költői én tétovasága itt is megjelenik, hiszen megfogalmazza félelmét, hogy áhított kedvese elhagyja őt egyszer. Lehetett is mitől félnie annak, aki két múzsába volt szerelmes. Ha Budai Márton Zoltán életét végigkísérte ez a vers Fotó: jegy.hu Radnóti Miklós Hasonlatok • Olyan vagy, mint egy suttogó faág, ha rámhajolsz, s rejtelmes ízű vagy, olyan vagy, mint a mák, s akár a folyton gyűrűző idő, oly izgató vagy, s olyan megnyugtató, mint sír felett a kő, olyan vagy mint egy vélem nőtt barát s nem ismerem ma sem egészen még nehéz hajadnak illatát, és kék vagy olykor s félek, el ne hagyj, csavargó, nyurga füst - és néha félek tőled én, ha villámszínű vagy, s mint napsütötte égiháború: sötétarany, ha megharagszol, ép olyan vagy mint az ú, mélyhangú, hosszan zengő és sötét, s ilyenkor én mosolyból fényes hurkokat rajzolgatok köréd. 1941 EXTRA TARTALOM A QR-KÓD MÖGÖTT Aki kíváncsi, mit rejt a QR-kód, annak nincs más dolga, mint letölteni egy QR-leolvasó alkalmazást. Ezt követően nyissa meg az applikációt, helyezze telefonja kameráját a kód fölé. Böngészőjében másodperceken belül megjelenik a cikkhez kapcsolódó videó. Történettudományi könyveket, folyóiratokat tettek fel a netre BUDAPEST Több mint harminc kötetet, valamint folyóiratokat, ismeretterjesztő filmet és nemzetközi projektek anyagait tette elérhetővé online a Történettudományi Intézet. A BTK Történettudományi Intézet a koronavírus-járvány miatti különleges helyzetben az elmaradt konferenciák, előadások helyett azokra a tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, amelyek társadalmi hasznossága a járvány idején különösen fontos. Az intézet munkatársai a járványhelyzet miatt segíteni szeretnék a kutatókat, egyetemistákat, tanárokat, diákokat és mindenkit, aki érdeklődik a történelem iránt - közölte az intézmény vasárnap az MTI-vel. Mint írták, az intézet honlapján teljes egészében elérhetővé tett kötetek száma folyamatosan frissül. A középkortól a jelenkorig találnak változatos témájú műveket a magyar és az egyetemes történet iránt érdeklődők egyaránt. MTI KULTÚRA NAPLÓ 1 1 Kijelölte a költő útját Nem is annyira a reménytelenségről szól a Reménytelenül VESZPRÉM Április 11-én, szombaton ünnepeljük idén is a magyar költészet napját, József Attila születésnapján. A közelgő ünnep alkalmából a Napló és a veol.hu szakembereket és művészeket kért fel, hogy osszák meg gondolataikat az olvasókkal. Varga Richárd történelem- és magyartanár szerint egy versnek annyiféle helyes értelmezése lehet, ahány olvasója van. Sőt, az értelmezés végső soron egy olvasónál is folyamatosan változhat és változik is az életkor, élettapasztalat és időjárás függvényében. József Attila Reménytelenül (Lassan, tűnődve) című versében zsigerekig hatolóan jelenik meg a mindenen kívül állás és a kozmikus magány érzete: a kamaszok számára ez lehet a legerősebb azonosulási pont. Ugyanakkor a mű az emberi lét megértésének fájdalmas eksztázisát is magában hordozza. Ez a réteg egy idő után - talán éppen 30 körül - a kívülállóság, kivetettség képei fölé emelkedik. Bizonyos mértékben át is írja őket: kiderülhet például, hogy a Reménytelenül című vers nem is a reménytelenségről szól - mondta el a Napló kérdésére Varga Richárd. A szakember kiemelte, József Attila verseibe tíz körömmel kapaszkodik az életrajz. Petőfi és Radnóti mellett ő az a költőnk, akinek a szövegeit szinte lehetetlen úgy olvasni, hogy ne jusson eszünkbe az életútja. Radnóti és József Attila esetében ráadásul ezek többnyire tragikus események, amelyek még a pozitív hangvételű verseiket is feltöltik a hiány és szomorúság érzésével. Méghozzá már azelőtt, hogy olvasnánk a verseiket. Persze ezzel sincsen semmi baj, hiszen az empátiánkat remekül fejleszti ez az olvasói magatartás, viszont az is tény, hogy ezzel elzárjuk magunk elől a szövegek egyes rétegeit. Valójában a versek értelmezésének szempontjából egyetlen életrajzra van szükségünk, és ez nem a költő, hanem az olvasó életrajza, a saját életünk - tette hozzá. Varga Richárd felkérésünkre József Attila Reménytelenül című versét elemezte. Az 1933-as Reménytelenül József Attila nagy létértelmező verseinek egyik első darabja. Korábbi műveiben is megjelentek hasonló filozófiai tartalmak. Ebből a szempontból joggal so József Attila egész költészete létértelmezés Tolhatnánk például a Nem én kiáltok vagy A számokról című verset - mindkettőt 1924-ben írta a létértelmező kategóriába. A Reménytelenül hangütése viszont tisztább, higgadtabb. Ez a mű kijelölte az utat a következő nagy gondolati alkotások, az Elégia és az Eszmélet felé. József Attila egész költészete végső soron létértelmezés. Merthogy a költészet és minden művészet eredendően az. Zseniálisan megkomponált vers. Az első versszakban az általános embert látjuk, aki a lét és a megértés határpontján áll - akár Dante az Isteni színjáték elején, hogy aztán az En-en, az individuumon keresztülgyúrva magát a vers zárlatában újra eljusson az általánosig. A végpont univerzalitása azonban már jóval magasabb szinten mozog, mint a kiindulópont. A versben a József Attilára annyira jellemző szintézis, az ellentétek egylényegűségének felfedése több rétegben is megfigyelhető. Egyrészről a költő könnyed, dal formába ültetett el súlyos filozófiai tartalmakat, másrészről pedig a reményvesztettség és magány képeibe kódolta a Rendet, a világ és az ember eggyé fonódását. És hol is történik mindez? Mi ez a „homokos, szomorú, vizes sík”? Ez az emberi tudat. Vagyis a tudatnak egy olyan állapota, amely a kamaszkorhoz hasonlítható. Egy kamasznak le kell szakadnia, el kell válnia mindentől, ami addig megtartotta, hogy megérthesse és felépíthesse saját magát. Az embernek is meg kell ezt tennie, hogy a szemmel látható világ mögé - fölé lásson. És ez nehéz, ez súlyos és fájdalmas. Ez a fájdalom, a felismerés, a feleszmélés fájdalma járja át ezt a verset. Ezért lenyűgözően szép és kínzó, ezért sebeket ejtő és sebeket gyógyító egyszerre a sokat idézett utolsó négy sor, mert mindenestül belefoglaltatott az emberi létezés. A Reménytelenül gondolatai Csokonai Vitéz Mihály költészetéből indulnak el - ugyanis a semmi ágán képet Csokonai használta először a Dr. Földiről egy töredék című versében -, aztán visszhangoznak Weöres Sándor verseiben, de a fájdalmasság érzését ekkorra már felváltja a bizakodás, a remény. Mert a költők és a versek is egymásban folytatódnak - ahogy mi, emberek is, és feleszméléseink is. HV Varga Richárd szerint a Reménytelenül egy zseniálisan megkomponált vers Fotó: archív József Attila Reménytelenül Lassan, tűnődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás látszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok. Vas-színű égboltban... Vas-színű égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó. Óh, zajtalan csillagzatok! Szikrát vet fogam közt a szó - -Bennem a múlt hull, mint a kő az űrön által hangtalan. Elleng a néma, kék idő. Kard éle csillan: a hajam — Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét. Fáj a szívem, a szó kihűl. Dehát kinek is szólanék — 1933. március A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: VEOL.hu Okoseszközt igényelhetnek PÁPA Hátrányos helyzetű, de tehetséges gyerekek igényelhetnek 2020-ban is tanulást segítő számítógépet vagy okoseszközt. A Mátrix Közhasznú Alapítvány felzárkóztatást és esélyegyenlőséget biztosító támogatói programja révén hátrányos helyzetű családok 10-14 év közötti gyerekei kaphatnak komplett (használt, de még jó állapotú) számítógépet, laptopot, tábla-PC-t vagy más okoskészüléket. A támogatásra jelentkezhet az osztályfőnök által minden olyan 10-14 év közötti gyermek, akinek két vagy több kiskorú testvére van, a legutóbbi félévben a tanulmányi átlaga a négyest elérte, és otthon nincs megfelelő gépe. A jótékonysághoz felajánlók, támogatók is csatlakozhatnak. Az alapítvány weboldalán részletes tájékoztatás olvasható az adományozó programról. BET NAPI REJTVÉNY Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: 367, 457. veol.hu