Viharsarok, 1950. január-március (7. évfolyam, 1-76. szám)

1950-02-26 / 49. szám

A közigazgatás ügymenetét könnyítik meg a makói városháza dolgozóinak újítási javaslatai VII. ÉVF. 49. SZÁM ARA 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1950. FEBRUÁR 26. A Sztahánov-mozgalom létrejötte Magyarországon bizonyítja a szocialista gazdasági rend fölényét Gerő Ernő, Iván Borgyin és Apró Antal elvtársak beszéde a sztahánovisták első országos tanácskozásán Alig pár hónapja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja szavá­ra, Rákosi Mátyás útmutatása alapján új, soha nem látott mé­retekben bontakozott ki az egyé­ni verseny az üzemek dolgozói között. Eb­ből a versenyből a Magyarországon járt kiváló szovjet munkások útmutatása és a szovjet munkamódszerek al­kalmazása nyomán viharos gyor­sasággal nőtt ki a sztahanovis­ta mozgalom.­ Február 25-én a magyar munkásosztály legjobb­ kilenc óra után néhány perc­cel Genesiczki János, a csepeli VM sztahanovista ifjúmunkása javaslatot tett az elnökség meg­választására. Fergeteges, per­cekig tartó taps közben válasz­tották meg a magyar sztahano­visták első országos tanácskozá­sának díszelnökéül a magyar nép szeretett vezérét, Rákosi Mátyást Az elnökség tagjaiul választották a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjait. Rajtuk kívül az elnök­Tisztelt Elvtársak! — A magyar Sztahanovisták I. Országos Tanácskozása nagy esemény országunk, dolgozó né­pünk, egész munkásosztályunk életében. A tanácskozás nagy je­lentőségét bizonyítja az a tény is, hogy részt vesz a tanácskozá­son Rákosi elvtár­s és Pártunk Politikai Bizottsága, országunk irányításának egész vezérkara, itt van a Sztahánov tanácskozá­son kormányunk. Ezen a tanács­kozáson együtt vannak az or­szág legjobb dolgozói, a szocia­lizmust építő munkásosztály kül­döttei, munkások, mérnökök, tu­dósok, a szovjet sztahánovisták hű követői, dolgozó népünknek a termelésben élenjáró harcosai, a magyar sztahanovisták. Ők mutattak jó példát az or­szág újjáépítésében, a három­— „Nálunk nincsenek a szak­máknak hősei“ — mondotta Rá­kosi elvtárs a nagybudapesti pártválasztmány ülésén. Azóta nagy változás történt. Az egyé­ni verseny tömegessé válása, a „Szakma legjobb dolgozója“ címért folyó verseny kibontako­zása olyan lendületet adott a munkának, amely azelőtt ná­lunk ismeretlen volt. — Öt hónappal ezelőtt jártak nálunk az újítók kongresszusa alkalmával a Szovjetunió hős munkásosztályának élenjáró dol­gozói: Bikov, Savljugin, Ana­nyeva és Filimonov elvtársak, híres szovjet Sztahánovisták. Be­mutatták sztahánovista munka­­módszereiket, bebizonyítva azt, hogy ezeket a módszereket ná­lunk is eredményesen lehet al­­­kalmazni. A szovjet sztahánovisták ma­gyar tanítványai, a szakmák munkáshősei ma már nálunk is jai közül 380-an ültek össze ta­nácskozásra a vasipari szakszer­vezet ünnepien fellobogózott nagytermében. Az első országos sztahanovis­ta kongresszus az elmúlt hóna­pok kimagasló termelési eredmé­nyei jegyében ül össze azzal a feladattal, hogy a tapasztalatok alapján továbbfejlessze hazánk­ban a sztahanovista mozgalmat, a legjobb munkamódszereket közkinccsé tegye és új győzel­mekre vigye az ötéves tervet­­ség tagjai. Ivan Pavlovics Bár­gyai, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alel­­öke, a Ma­gyarországon tartózkodó szovjet delegáció vezetője, valamint a delegáció többi sztahánovista tagja, Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke, Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi minisz­ter, Darvas József építésügyi miniszter, Horváth Ede sztahá­novista esztergályos éhmunkás, Kiss Árpád mérnök, többszörös éves terv idő előtti megvalósítá­sában az egész országnak, most pedig Pártunk útmutatása alap­ján tovább folytatják a harca­­ötéves tervünk eredményes meg­valósításáért, a szocialista Ma­gyarországért. Apró Antal ezután a három­éves terv nagyszerű eredményei­vel foglalkozott, majd így foly­tatta: „ Hároméves tervünk idő előt­ti megvalósításában jelentős sze­repe van a szocialista munka­versenynek, amely különösen az 1949-es év második felében Pár­tunk Központi Vezetősége és Rá­kosi elvtárs útmutatása nyomán mind szélesebb tömegméretek­ben bontakozott ki. Pártunk Központi Vezetősége útmutatá­sának megfelelően az egyéni ver­seny lett a munkaverseny alap­formája. újító, Mihailich Győző, a Műsza­ki Egyetem rektora, Kossuth-dí­­jas professzor, Muszka Imre, ezüst Munkaérdemrenddel ki­­tüntett sztahánovista esztergá­lyos, Pozsonyi Zoltán ezüst Mun­­kaérdemrenddel kitüntetett szta­hánovista, Tóth III. János szta­hánovista mozdonyvezető, Zsofi­­nyec Mihály nehézipari minisz­ter, valamint a különböző szak­­szervezetek vezetői. Az elnökség tagjainak megvá­lasztása után hatalmas taps, percekig tartó éljenzés fogadja az elnökség tagjainak élén a terembe lépő Rákosi Mátyást. A teremben foglalt helyet még a szovjet küldöttség tagjai kö­zül Tyihonov, a Szovjet írószö­vetség főtitkárhelyettese, Za­­muskin, a moszkvai Tretyakov­­képtár igazgatója, a Novikov Sztálin-díjas zeneszerző és a magyar politikai és szellemi élet számos kiválósága. Harustyák József nagy tapssal fogadott megnyitó beszéde után Apró Antal, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. gyar sztahanovisták első orszá­gos tanácskozásán. — Olyan iparágakban is, mint, a nyomdászat, az építőipar, a faipar, a textilipar és más ipar­ágak, ahol a vezetők egy rész­e azt állította, hogy az adott tech­­nikai viszonyok mellett nem le­­het többet termelni, a munká­sok, a magyar sztahánovisták bebizonyították, hogy a Sztahá­­­nov-mozgalom minden iparág­ban megvalósítható és nincs olyan foglalkozási ág, ahol ne lehetne új munkamódszerekkel, az újításokkal, a munka jobb megszervezésével megdönteni az elavult termelési módszereket, vagyis mindenütt lehet többet és jobbat termelni, ha felszámoljuk az újításokkal szembeni közöm­bösséget, a maradi­ságot, a bü­rt­­krádiat. — A szocialista munkaverseny Pártunk útmutatásával nemcsak a termelés frontján hozott ha­talmas eredményeket, hanem a versenyszellem óriási hatással is volt a dolgozókra.­­ „A munkaversenyben — mondja Sztálin elvtárs —, az a legjelentősebb, hogy az emberek­nek a munkához való nézeteiben gyökeres fordulatot idéz elő.“ Másutt azt tanítja Sztálin elv­társ: „A szocialista versenyben a tömegek forradalmi önkritikája jut kifejezésre, mert a dolgozók magasabb teljesítmények elérésé­­re törekednek, elégtelennek tart­ják eddigi munkájukat, eddigi termelési módszereiket.“­­ A magyar sztahánovista­­mozgalom, a szocialista munka­verseny erősítéséért, a dolgozók aktivitásának fejlesztéséért, Pár­tunk Központi Vezetősége január 22-i határozatában megjelölte azokat a feladatokat, amelyek a szocialista munkaverseny, a ma­gyar Sztahánov-mozgalom előtt állnak.­­ Pártunk Központi Vezetősé­ge a sztahánovisták számára is megjelölte a feladatokat, a hatá­rozat világosan leszögezi, hogy ki lehet sztahánovista munkás, mérnök, vagy mester. — Ma ipár sokezer azoknak a munkásoknak a száma, akik Pár­tunk Központi Vezetőségének ha­tározata értelmében büszkén vi­selik a Sztahánov-munkás, mér­nök, vagy mester, vagy műveze­tő megtisztelő címét és számosan kiérdemelték közülük a szakma legjobb dolgozója címet is. Ezek közé tartozik mindenekelőtt Muszka Imre elvtárs, Bikov elv­társ tanítványa, az ország első csúcsesztergályosa, aki munka­padján újításokat végzett s a gyorsvágást eredményesen elsa­játította­ Muszka elvtársia, mint a szakma legjobb dolgozóját, az a kitüntetés ért, hogy Pártunk­ őt küldte ki a Szovjetúnióba, ő adta át a magyar nép ajándé­kait Sztálin elvtárs 70. születés­napja alkalmából. Sztahanovista esztergályosaink legjobbjai közé tartozik Horváth Ede elvtárs is, aki augusztusban még 149 százalékra teljesítette normáját és decemberben már 1698 százalékra. A sztálini mű­szakban 4000 százalékot ért el, azóta számos esetben ennél is többet és januári átlagteljesítmé­nye 944 százalék volt, munkája selejtmentes.­­ Itt van a tanácskozáson Ba­ranyai elvtárs, gyorsvágó, a Győ­ri Vagonból, Ferenczi Ödön ön­tő, élmunkás. Margóczi István, a legjobb olvaszár, Perédi Károlyt mérnök, aki a tüzeléstechnika te­­rén óriási jelentőségű újításokat végzett és még számosan a vasi ipar dolgozói közül. Az építőipari munkások között is terjed a Sztahánov-mozgalom. Ebben az iparban kezdetben el­­lenállás mutatkozott az újítások­kal szemben, de Pozsonyi elvtárs kezdeményezése a gyorsfalazás terén megváltoztatta a helyzetet. — Pozsonyi elvtársinak ma már sok tanítványa van. Ő is a szovjet sztahánovistákitól tanult munkamódszerével 2085 száza­lékot ért el. De itt vannak a ta­nácskozáson tanítványai is.­­ A vasútnál is azt mondot­­ták az állítólagos szakemberek, hogy nem­­ lehet sztahánovista munkamódszereiket bevezetni. Tóth m. János, az ország első mozdonyvezetője, a 2000 tonnás sztahánovista mozgalom kezde­ményezője, bebizonyította, hogy igenis lehet a vasútnál is szta­­h­ánovis­a mozgalmat szervezni.­­ A textilemunkások között is mind jobban terjed a Sztahánov­­mozgalom. A textiliparban Panyi elvtársnő volt a kezdeményező, aki normáját 500 százalékra tel­jesítette. Itt van a tanácskozáson Varga Barnabás, az ország leg­jobb fejtési vására Tatabányáról, aki több mint hat hónap óta állandóan 200 százalék felett termel és a sztálini műszakban 195 mázsa szenet termelt.­­ De itt vannak a többi bá­nyászok is, Ormospusztáról, Do­rognál, a borsodi és a pécsi me­dencéből. A bányászok között a munka termelékenységének fo­kozására nagyszerű kezdeménye­zések voltak. Először az albert­­telepi bányászok értek el nagy­szerű eredményeket. Sajnos, a bányaipari igazgatóság és a bá­nyászszakszervezet hanyagsága, nemitörődötnsége következtében Al­berttelepen visszaesett a ter­melés. Visszaesett azért, mert bányászaink nem kapták meg azt a támogatást, segítségét, melyet a vállalat vezetésének és a szak­szervezetnek kell adni az újítók, észszerűsítők számára. — Az első sztahanovista ta­nácskozáson kiváló mérnökök, technikusok, mesterek, műveze­tők vannak együtt, akik újítá­saikkal, új szerszámok, gépek konstruálásával jelentősen járul­tak hozzá újjáépítésünk sikerei­hez. Itt vannak a tanácskozáson a tud­ományo­s élet képviselői, Mihailich Győző professzor, Gil­­lemot László professzor és szá­mosan még a tudományos élet legjobbjai közül.­­ A szocialista munkaverseny mozgalomba mind nagyobb szám­ban kapcsolódnak be ifjúmunká­saink. A WM első ifjúmunkát küldötte a Sztahánov-tanácsko­­zásra Gengeliczki János, a leg­jobb ifjú lakatos ésmumikás, akit jó munkájáért Pártunk a tagje­löltek sorába felvett. — Kovács János sztahanovista ifjúmunkás-kőműves, síd a kom­­lóbányavidéki építkezésnél dol­gozik, új munkamódszerrel bri­gádjával kimagasló — 2864 szá­zalékos — teljesítményt ért el Kovács Janóét is, jó munkájáért, k ’­ztónk a tagjelöltek sorába fel­vette. Díszelnök: Rákosi elvtárs, a szovjet vendégek és a legkiválóbb sztahánovisták az elnökségben Apró Antal elvtárs: A sztahánovisták mutatnak példát az ötéves terv eredményes megvalósításához A szakmák hősei gyárakban, követve a szovjet sztahanovisták példáját, gépei­ken, szerszámaikon, tömegesen hajtották végre újításaikat, új munkamódszereket vezettek be, jobban, észszerűbben szervezték meg a munkát. Apró Antal ezután az újjító mozgalom újabb sikereit ismer­tette, majd elmondotta, hogy a brigádmozgalom is fellendült, összesen, a szellemi dolgozókból álló brigádokat is beleszámítva, 25.000 munkabrigád van az üze­meinkben. A Párt felhívására sorra alakulnak a 200-as, 300-as brigádok.­­ Különösen nagy jelentőségű a női és ifjúsági brigádok töme­ges megalakulása. Egyedül a vasipari üzemekben több mint 350 női és 320-nál több ifjúsági brigád dolgozik.­­ Rövid négy hónap alatt a sztahanovista mozgalom jelen­tős mértékben kiszélesedett, ki­terjedt az összes iparágakra, fi­zikai és műszaki dolgozóira. 1949 november hónapban a gyár­iparban, az élelmezési, építő és bányaipar nélkül 1091 dolgozó termelt 200 százalékon felül. De­cemberben 150 és 200 százalék között 23.611 munkás és 200 százalékon felül 6088-an teljesí­­­tették normájukat. Soha olyan jóvivői, az első magyar színhá­­j lelkesen nem termeltek az üze­­novisták, mek dolgozói, mint a Ganz vil­. Dolgozóink az üzemekben, larmossági gyár felhívása után, sítményeiket, ismeri az egész ország. Muszka Imre, Horváth Ede esztergályosok, Ferenczi Ödön öntő, Pozsonyi Zoltán, Fá­bik József kőművesek, Varga Barnabás vájár, Panyi Ferenc­­né, Ormai Árpádné textilm­un­­kásnők, Tóth János mozdonyve­zető és sokan mások, a szocialis­ta építőmunka nagyszerű zász Négyszázezer dolgozó a sztálini műszakban . A sztálini munkaverseny, a nagyarányú munkafelajánlás több mint 400.000 dolgozónak a sztálini műszakba való bekap­csolása fényes bizonyítéka a magyar dolgozók hűségének Sztálin elvtárs iránt. A sztálini műszakban a Szovje­unió és a Párt iránti szeretetüket és hű­ségüket fejezték ki a munkások és műszaki értelmiségiek, akik­kel egymásután döntötték meg az elavult normákat, értek el kimagasló eredményeket.­­ Ebben az időben vált tény­leg tömegmozgalommá nálunk is a szocialista munkaverseny, eb­ben az időben született meg a magyar Sztahanov-mozgalom, az a mozgalom, amelynek képvise­lői, legjobbjai ma itt, ebben a meg vannak és nevüket, teljes minden tudásukkal, lelkesedésük a teremben együtt vannak, a ma­

Next