Viharsarok, 1950. október-december (7. évfolyam, 229-303. szám)
1950-12-09 / 286. szám
2 teleivel elrettenti szocializmus felé haladó hazánk ellenségeit. Alapvető jelentőségű volt az ülnökbíráskodás bevezetése a büntetőbíráskodás egész területén. Új reformok A jövőben háromfajta bíróságunk lesz: az országos illetékességgel bíró legfelső bíróság, a megyei bíróság és a járásbíróságok. Befejezésül hangoztatta, hogy Igazságszolgáltatásunk rendkívül A pénzügyi programi n A tárca költségvetését Gerenpsér György előadó ismertette. A tárca költségvetéséhez Friss István elvtárs szólt hozzá. Ezután az országgyűlés tagjai nagy lelkesedéssel elfogadták az 1951. évre szóló költségvetési javaslatot és megkezdték a benyújtott két törvényjavaslat tárgyalását. Az illésze időközben jelentős feladatok megoldása előtt áll s ezért behatóan tanulmányozzuk és figyelemmel kísérjük a Szovjetunió jogalkotását. Az országgyűlés az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta, majd rátértek a pénzügyminisztérium 1951. évi költségvetésének tárgyalására. Így önköltségcsökkentés megérkezett Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP főtitkára, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban megjelentek Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a baráti álamok diplomáciai testületének képviselői Alkotmányunk módosítása Elsőnek a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A törvényjavaslat előadója Hidas István elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára volt. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az Alkotmány egyes pontjainak módosítását tartalmazza — mondotta Hidas elvtárs. — A törvényjavaslat tartalmazza a nehézipari minisztérium kettéválasztását, kohó- és gépipari, valamint bánya Energiaügyi minisztériumra. Tartalmazza az élelmezési minisztérium felállítását. A népjóléti minisztérium helyébe Egészségügyi minisztérium szervezését. Továbbá az igazságügyi szervezet átalakítását, a tanácsrendszerrel való szervezeti kapcsolat megteremtése érdekében a felsőbíróság és a főállamügyészség megszűnését. Az 1951. évi beruházót — Erről beszél a jövő évi beruházások összege — a csaknem 12 milliárd forint. Ez összegszerűleg 60 százalékkal, ide valójában — figyelembe véve az időközben történt termelési árak csökkentését — 80 százalékkal magasabb az ideinél. A feladatok megkövetelik a gazdasági vezetés egészétől a munka megjavítását, de k különíösen nagy feladatot ró a kohól és gépgyártásra, a bányászat és energiaellátásra. A megnövekedett követelményekkel a szervezet mai formája — a nehézipari mnisztérium — csak nehezen birkózhat meg. Olyan szervezetre van tehát szükség, amely még közelebbről tud foglalkozni a nehézipar döntő ágaival. Szükséges, hogy megosszuk a nehézipari minisztériumot és létrehozzuk a kohó- és gépipari, valamint a bánya- és energiaügyi minisztériumot és ezzel népgazdaságunk legdöntőbb területein az irányítás munkáját alaposabbá, korszerűbbé, átfogóbbá tesszük. — Ismeretes, hogy az életszínvonal állandó emelkedésével együtt jelentkeznek közellátásunk területén a növekedés nehézségei, elsősorban a hatalmasan megnövekedett kereslet következtében. Eddig az élelmezés problémájával a könnyűipari, földművelésügyi és belkereskedelmi minisztérium foglalkozott. A közellátás területén mutatkozó nehézségeket jobban le tudjuk küzdeni, a fokozódó igényeket jobban ki tudjuk elégíteni, ha a közellátás kérdéseivel egy állami szerv, az élelmezési minisztérium foglalkozik. Ezért vált szükségessé az élelmezési minisztérium felállítása. A népjóléti minisztériumot közvetlenül a felszabadulás után hozták létre. A döntő változást azonban az jelentette, hogy a dolgozóknak járó szociális juttatások ellátását mindenekelőtt a szakszervezetek vették át. Ez lehetővé és szükségessé teszi, hogy a minisztérium jobban összpontosítsa erőfeszítéseit, a dolgozók megfelelő egészségügyi ellátásának hatalmas feladatára, mindenekelőtt a betegségek lehető megelőzésének egézségügyi politikáját alkalmazva. _Ezek teszik szükségessé, hogy a népjóléti minisztérium helyébe az egészségügyi minisztériumot szervezzék meg. Októberben dolgozó népünk A javaslat értelmében tehát módosításra kerül az Alkotmány 24, 36. és 39. paragrafusa. Népgazdaságunk fejlődésének tempója olyan méretű, amelyet a Szovjetúnió és a népi demokrácia országain kívül a történelem nem ismer és nem ismerhet. Az ötéves terv harmadik negyedében ipari termelésünk 36,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. Mi a fejlődésnek ezt az ütemét nemcsak tartani, hanem fokozni akarjuk. Tulajdonképpen még csak most gyürkőzünk neki az igazi nagy feladatoknak. Most indultak meg teljes erővel az olyan hatalmas építkezések, mint a Dunai Vasmű, a budapesti földalatti gyorsvasút, az inotai erőmű és az ország minden városát, minden faluját és minden egyes emberét érintő, a szocializmus alapjait lerakó építkezéseinkn ek összege 12 milliárd egyöntetűen, lelkesedéssel megválasztotta — alkotmányunkban előírt elvek alapján — a közigazgatás helyi szerveit, a tanácsokat. A tanácsválasztásokkal jelentős lépéssel mentünk előre a szocializmus építésének útján. A tanácsokkal való szoros együttműködés érdekében szükség van arra, hogy az igazgatási szervek illetékességi területét azonossá tegyük a megfelelő tanácsok területével. Ebből a célból van szükség a felsőbb bíróságok és főállamügyészségek megszüntetésére, hogy a tanácsokkal való együttműködés szervezeti előfeltételeit megteremtsük. Örömmel üdvözöljük, hogy eljött már az az idő, amikor alkotmányunk egyes pontjait gyors és egészséges fejlődésünk következtében meg kell változtatni. Örömmel tesszük meg a javaslatot, mint bizonyítékát Pártunk helyes politikájának, gyors haladásunknak, a szocializmus építésénél. A Magyar Dolgozók Pártja Rákosi elvtárs bölcs vezetésével a dolgozó magyar nép ezzel ismét előbbre megy azon az úton, mely részünkre békét, a jólétet, hazánk szabadságát jelenti. — Kérem az országgyűlést az alkotmánymódosító törvényjavaslat elfogadására. Hidas elvtárs beszédét hosszantartó, lelkes taps fogadta, majd az országgyűlés tagjai egyhangúlag elfogadták a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután megkezdték a béke védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslat előadója Szabó Pál író volt. A Béke Hívei II. Világkongresszusa a magyar nép küldöttsége által is megszavazott kiáltványban felhívással fordult a népekhez — mondotta. Ez a felhívás a legszebb küzdelemre szólít fel, amelyet a jövőjében bizakodó emberiség vív a háború fenyegető veszélye s az imperialista háborús gyújtogatók ellen. Ezután arról szólt, hogy békevédelmi törvényünk újabb fegyver lesz a békeharcban. A mi békevédelmi törvényünk, népünk lángoló békeakarata hirdeti a hős koreai nép igazságát is, mely az imperialista agresszor által meggyalázott földjén utolsó csepp véréig harcol szabadságáért és függetlenségéért. A mi békevédelmi törvényünk s népünk lángoló békeakarata jelenti a vietnámi, malajai és a többi gyarmati ország felszabadulásáért harcoló népeinek igazságát is. Az egyszerű emberek sehol a világon, Amerikában sem akarják a háborút — mondotta a továbbiakban. Új törvényünk azok eltér, fordul, akik a népek leigázásty3s a háború tüzét gyújtogatják, sötét propagandájukkal. Tito a ma Hitlere és Mussolinija A háborús uszítás a kenyere a jugoszláv nép rabtartójának és gyilkosainak, Titonak is — folytatta. A via Nuove című olasz lap tudósítója írja, hogy amikor az angol-amerikai ügynökökkel zsúfolt Orient-expressel Jugoszláviába érünk, „Az embernek rögtön az az érzése, hogy aláaknázott mezőre tette a lábát." Az ország nemcsak aláaknázott mezőhöz, nemcsak katonai raktárhoz hasonlít, hanem a háborús uszítás boszorkánykonyhája is. Ugyanezekkel a fegyverekkel, amellyel Tito nyomja el a jugoszláv népet, ezelőtt tíz évvel Hitler és Mussolini nyomták el. A mi békevédelmi törvényünk támogat minden népet a szabadságszeretetében és növekvő ellenállásában az elnyomókkal szemben. Kötelességünk segíteni, elűzni a háború rémét a világ felől. A háborús uszítókkal szemben kifejtett ellenállásunkban követjük a nagy Szovjetunió példáját és tanításait. Hazánkban is új tömegek lépnek a békemozgalom soraiba az eddigiek mellé- Békéért küzdő népünk abban a hatalmas, az emberiség többségét magában foglaló táborban halad, amely egy közös nyelven, a béke nyelvén beszél, azon a nyelven, amelyre a nagy Sztálin tanítja meg az egész világbékére sóvárgó dolgozóit. Szabó Pál beszédét hosszantartó, lelkes taps fogadta. A képviselők szűnni nem akaró fergeteges tapsviharral juttatták kifejezésre a ma- NYERSBORGYŰJTŐ ÉS KERESKEDELMI VÁLLALAT VAlDNYÚLEflET FELVÁSÁROL SZÁRAZON ÉS NYERSEN KIRENDELTSÉG: SZEGED, KÖZVÉGYHÍD SZOMBAT, 1950 DECEMBER 9. gyar dolgozók vágyát és szilárd elhatározását: megőrizni és megvédeni békénket, országépítő munkánk, előfeltételét és kemény ököllel lesuitan* azokra, akik az imperialisták sö vét tervei szolgálatában békénket bárm*v módon veszélyeztetik. Az országgyblés tagjai ezután egyhangú lelkesedéssel elfogadták a béke védelméről s*?1 törvényjavaslatot, majd Drahos I>310S elnök az országgyűlés ülésszakját berekesztette a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének támngjavaslata a béke védelméről A Magyar Népköztársaság Országgyűlése annak tudatában, hogy a háború az emberiség mérhetetlen szenvedésének forrása,, felismerve, hogy a megnövekedett háborús veszély elhárítása a világnézeti meggyőződésre való tekintet nélkül az egész emberiség közös érdeke, és hogy a béke biztosításához szükséges a fiak békeszerető népeinek közös összefogása, megfontolta a Béke Hívei II. Világkongresszusának felhívását és magáévá tette ezt a megállapítást, hogy a háborús propaganda súlyosan veszélyezteti a nemzetek békés együttműködését. Ezért a Magyar Népköztársaság országgyűlése elhatározta, hogy a béke védelmében a törvény szigorával sújt le a háborús propaganda terjesztőire és mindazokra, akik a népek békéjét veszélyeztetik. .1. §. . . A népek békéje ellen irányuló bűntettet követ el, aki szobán, írásban, sajtó, rádió, film útján vagy bármilyen más módon háborúra uszít, egyéb háborús propagandát fejt ki, vagy a háborús propagandát előmozdítja. 2. §. Az 1. §.-ban meghatározott bűntett elkövetőjét 15 évig terjedhető börtönnel és vagyonelkobzással kell büntetni. Megérkezett Budapestre a román kormányküldöttség A Magyar és Román Népköztársaság lobogóival a magyarromán barátsági hetet üdvözlő feliratokkal díszített ferihegyi repülőtéren pénteken déliben megérkezett a Román Népköztársaság kormányküldöttsége, amely részt vesz a magyar-román barátsági hét ünnepi eseményein. A kormányküldöttség vezetője Eduard Mezdncescu miniszter, a Román Népköztársaság minisztertanácsa mellett működő művészeti bizottság elnöke, tagjai, Mihail Rosianu, a román minisztertanács mellett működő kulturális alapítványok és intézmények elnöke, a Román Munkáspárt központi bizottságának póttagja, dr. Artur Kreindler akadémikus, orvosprofesszor, Bányai László, a Román Népköztársaság elnöki tanácsának tagja, egyetemi tanár, a magyar népi szövetség vezetőségi tagja, Mihail Beniuc, a román írószövetség főtitkára. Maria Barbu, a külföldi kulturális kapcsolatokat ápoló román intézet alelnöke, Paraschiva Matei Achim földműves, a Slobozia Mandra községbeli kollektív gazdaság vezetőségi tagja. A román küldötteket a magyar dolgozó nép nevében Jóboru Magda elvtársnő, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, a szeptemberben Bukarestben rendezett románmagyar barátsági héten résztvett magyar kormányküldöttség vezetője üdvözölte. " Népünk hónapok óta nagy érdeklődéssel várja a most meginduló magyar-román barátsági hetet — mondotta —, a szeptemberi bukaresti román-magyar barátsági hét folytatását. Érdeklődése annak az őszinte barátságnak megnyilvánulása, amely népünkben egyre mélyebb és őszintébb a román nép élete iránt. Megnyilvánulása annak az őszinte örömnek, amelyet népünk egyre inkább érez a román nép minden újabb politikai, gazdasági és kulturális sikerén. — Mi, akik részt vettünk a bukaresti barátsági héten, tudjuk, hogy annak ünnepeségei és hétköznapjai mennyire megerősítették népeink barátságát. Meg vagyunk róla győződve, hogy ez a mostani barátsági hét tovább erősíti népeink barátságát. Mindent, amit a román küldöttség tagjai megmutatnak dolgozóinknak a virágzásnak indult román szocialista kultúrából, a román nép szocialista építéséből, erős békemozgalmából, újabb forrásává válik népeink megbonthatatlan szövetségének, amely a szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán született meg s amelynek szilárd alapja ma is népeinknek a szovjet nép iránti forró szeretete. Jóboru Magda elvtársnő szavait a Szovjetunió, Sztálin, Rákosi, Gheorghiu Dej és a román-magyar barátság éltetésével fejezte be. A román küldöttség nevében Eduard Mezincescu miniszter, a román művészeti bizottság elnöke válaszolt az üdvözlésre. A Magyarországon sorra kerülő Magyar-Román Barátsági Hét ünnepi eseményei még jobban hozzájárulnak majd a népeink közötti barátság megszilárdításához, hiszen népeink a nagy Szovjetunió önzetlen segítségével váll-válla mellett építik a szocializmust — mondotta. A Béke Hívei varsói Világkongresszusának az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett felhívása hangoztatja, hogy a népeknek egyre jobban meg kell ismerniük egymást és egyesíteniük kell baráti erőiket, hogy egyre erősebbekké váljanak az emberiség kincséért, a békéért vívott közös harcban. A román-magyar barátság megerősödése csapást mér az amerikai és angol háborúra uszító imperialisták és lakájaik támadó terveire, ugyanakkor jelentékenyen előmozdítja a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának győzelmes harcát, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió és a nagy Sztálin áll. Éljen a dolgozó magyar nép és a román dolgozó nép barátsága— mondotta befejezésül magyar nyelven. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a román küldöttek a fogadásukra megjelentek meleg ünneplése közben hagyták el a repülőteret. Cseregrád megye második a kukoricabeadásban Az ország tizenkilenc megyéje közül Csongrád megye a kukoricabeadásban a második helyen áll a legutóbbi kiértékelés szerint. Az első helyen Komárom megye halad 75 százalékos teljesítéssel, Csongrád megye teljesítménye 64,2, a harmadik Győr- Sopron megye 59.5 százalékkal és a negyedik Bács-Kiskun és Vas megyék 54.5 százalékkal. Jelentős kedvezményeket biztosít a minisztertanács a földjüket felajánló ipari munkásoknak A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott.A népművelési miniszter előterjesztésére a minisztertanács elhatározta, hogy Bem Józsefnek, a 48-as szabadságharc hős tábornokának halála évfordulója alkalmából december hó 10-én, vasárnap a budapesti Bem-szobornál koszorúzási ünnepséget rendez. A minisztertanács az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a város- és községrendezésről fogadott el törvényerejű rendelet tervezetet. A földművelésügyi miniszter előterejsztésére a minisztertanács rendeletet fogadott el az ipari munkások, bányászok és közlekedési alkalmazottak ingatlanainak az állam részére történő felajánlásáról. A rendelet az ingatlanfelajánlás esetén a felajánlók részére jelentős kedvezményeket biztosít. A minisztertanács jóváhagyta az 1951. évre szóló magyar-finn árucsereforgalmi egyezményt. Gyűjtsön vigaszdíj-sorozatot! Vigaszdíjban ezideig legmagasabb összeget a december havi sorozatokra fizették 1948 december hóban 5.400"— forint 1949 december hóban 2.150"— forint jutott egy sorosaira