Világ Ifjúsága, 1959 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1959-12-01 / 12. szám

A FISZK nemzetközi kapcsolatai igen élén­kek és sokoldalúak, bár a FISZK semmiféle nemzetközi ifjúsági szervezetnek nem tagja. Ennek ellenére állandóan együttműködik a különböző országok ifjúsági szervezeteivel. Példá­ul a FISZK és a KOMSZOMOL vezető­­szerveinek közös megegyezése alapján évente megrendezik a finn és a szovjet ifjúság barát­sági hónapját. Mindkét ország számára gyü­mölcsözőek azok a kapcsolatok is, amelyek a finn ifjúság és a Kínai Népköztársaság if­júsága között egyre erősödnek. Ez év augusz­tusában példá­ul 8 tagú kínai ifjúsági küldött­ség tett látogatást Finnország különböző vá­rosaiban. Melyek Finnország legfontosabb ifjúsági szervezetei? Elsősorban azokat az ifjúsági szervezeteiket kell figyelembe venni, amelyek az egyes politikai pártok égisze alatt működ­nek. A legfontosabb ezek közül a Falusi Ifjúság Szövetsége, amelynek működése és politikai céljai azonosak az Agrár Pártéval. E szervezet taglétszáma — saját jelentésük szerint — körülbelül 80 ezer. A falusi ifjúság körében értekezleteket, ünnepségeket, kirán­dulásokat, sportversenyeket stb. rendez. Nagysági sorrendben a második és vitatha­tatlanul a legtevékenyebb ifjúsági szervezet a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség, amelynek taglétszáma körülbelül 30 ezer. A FDISZ aktívan részt vesz a Finn Népi Demo­kratikus Unió kampányaiban és szorosan együttműködik azzal. Tevékenysége főleg a kulturális munkáiban, kirándulások szerve­zésében, értekezletek és ünnepi rendezvények tartásaiban nyilvánul meg. Egyaránt vannak tagjai városban és falun, s ezek tevékenyen részt vesznek a választási kampányokban. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a Finn Demokratikus Ifjúsági Szövetség központi ve­­zetőségén­ek tágjai közöl négyen tagjai a Finn Népi Demokratikus Unió parlamenti csoportjának, és az ifjúsági szövetség elnöke egyben a finn parlament legfiatalabb képvi­selőnője. A Finn Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség tagja a DIVSZ-nek és aktívan részt vesz a nemzetközi ifjúsági szervezet tevé­kenységében. A Koalíciós Ifjúsági Szövetség taglétszámá­ról nem lehet pontos adatokat­­kapni, de minden valószínűség szerint a harmadik he­lyen áll az ifjúság politikai szervezetei kö­zött. A Koalíciós Párt égisze alatt működik és a párt poliikai céljait valósítja meg. Fő­leg a városokban és az ipari, centrumokban a diákok, valamint a fiatal kereskedelmi és hivatali alkalmazottak körében tevékenyke­dik. A Finn Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség az utóbbi években nagy nehézségekkel küz­dött httek elsősorban abból adódtak, hogy miután a Finn Szociáldemokrata Párt ketté­vált, a szakadás a szociáldemokrata ifjúság körében is megtörtént. A párt ifjúsági szö­vetsége az utóbbi években az úgynevezett szociáldemokrata ellenzék irányítása alatt te­vékenykedett. De a Szociáldemokrata Párt 1959 májusi kongresszusán a pártvezetőség erős támadást intézett az ifjúsági szövetség ellen, azért, hogy azt ismét a párt irányí­tása alá rendelje. Ez a próbálkozás azonban nem sikerült és a régi, a szociáldemokrata ellenzékhez tartozó vezetőség megtartotta he­lyét az ifjúsági szövetségben. A kongresszus után a Szociáldemokrata Párt vezetősége érte­kezletet hívott egybe, amelyen új ifjúsági szervezetet alapítottak. Ezen új szervezet ál­tal szolgáltatott adatok szerint a korábbi szervezet alapszervezeteinek­ zöme átlépett az új szociáldemokrata ifjúsági szövetségbe, amely tagja a Szocialista Ifjúság Nemzetközi Szövetségének. A két legkisebb politikai ifjúsági szerve­zet: a Svéd Néppárté és a Finn Néppárttá. Az előbbi a svédnyelvű terület ifjúsága körében tevékenykedik. (Finnország lakosságának kb. 9 százaléka svéd anyanyelvű.) A Finn Nép­párt ifjúsági szervezete főleg az ipari cent­rumokban toborozza tagjait. A fenti politikai szervezeteken kívül ifjú­sági sportegy­esületek is dolgoznak Finnor­szágban. Közöttük a munkásifjúság egyesü­lete a legnagyobb, tagjainak száma 200 ezer körül van. A legaktívabb gyermekszervezetek: a Finn Cserkészfiúk és Cserkészlányok Szövetsége, a Finn Demokratikus Úttörő Szövetség, az egy­házak kebelében különböző címek alatt mű­ködő gyermekegyesületek. Az egyetemistáknak és főiskolásoknak kü­lön szervezeteik vannak Finnországban, akik ezek keretében oldják meg az őket érdeklő speciális kérdéseket, s ezekben folytatnak kulturális- és sporttevékenységet. város súlypontjának szánt Szenátus tér a szomszédos házakkal, a városépítés egyik legszebb és legstílusosabb példája ma is. Bármerre nézünk innen a térről, mindjárt szembetűnik, hogy a gyönyörű fekvésű város utcái nyílegyenesek és, hogy a finnek nagyon levegősen, szépen építkeznek. Re,. .eg a park, a játszótér, .-t ezek a helyek tele­ vannak tűzdelve szebbnél szebb szobrokkal. Kevés város­ban látni annyi szobrot mint itt. A finnek, akikre büszkék, azoknak szobrot emelnek. Aleksis Kivi, Runeberg, Tope­­lius költők, Leino író, Nurmi, a híres futó, vagy a szép Dianna szobra a város összképének különös történelmi és kul­turális színezetet adnak. S ha már a kultúráról beszélünk nem mehetünk el szótlanul a Nemzeti Színház mellett sem. Érdemes körbejárni az épületet, hiszen egy kedves kis idillikus tavacska mellett fekszik a színház, s az épület modern szárnyában egy hangulatos kis bár hí­vogatja az embert... Helsinki legforgalmasabb utcája a Mannerheimiille. Itt vannak a legmo­dernebb üzletházak, a főposta csinos sár­ga épülete és itt van a Nemzeti Múzeum is. Ez az épület szerencsés szintézise a középkori kastély- és templomépítésnek. Gazdag és változatos anyaga szemlélete­sen bemutatja a finn történelem változa­tos szakaszait az őskortól napjainkig.­­ Továbbmegyünk a főutcán. Jobbkézre Helsinki egyik legszebb parkja terül el, amely egy darabon követi az utca vona­lát. Érdemes végigsétálni a csendes öböl partján, s így eljutunk az Olimpiai Sta­dionig. Ez a finn sport büszkesége. Ma­gas és karcsú tornyáról szép kilátás tá­rul a néző elé, ellátni innen messze, a finn tengeröbölig. FŰTÖTT VILLAMOSOK — NŐI FELSZOLGÁLÓK Talán elfáradtunk már a finn főváros szépségének szemlélésébe — szálljunk most fel a 3-as villamosra, amely északi irányban haladva munkás- és gyárnegyedeken visz keresztül. Már csak azért is ültünk fel a villa­mosra, mert ilyenkor december tá­ján számunkra szokatlan dolgot tapasz­talunk: fűtik a kocsikat. Nem is csoda, hiszen a mínusz 25 fok elég gyakori ven­dég Helsinkiben. Ilyenkor csak azok jár­nak az utcáin, akiknek halaszthatatlan dolguk van. Télen férfiak, nők egyaránt hatalmas prémkucsmát, feltúrt gallérú bundát és vastagtalpú csizmát viselnek, mitsem törődve a divat szeszélyeivel, hi­szen elég az időjárás szeszélyeinek áldoz­ni... Városnézés közben minden külföldi ember „találkozik” Helsinki legszebb ét­termével a „Fisketor”-ral. Hatalmas fe­nyőfák között a tenger partján fekszik, érdekes kerek épület, amelynek falai üvegből készültek. Esténként kék és sár­ga rejtett neoncsövekkel világítják meg a kertjében lévő hóbundás fenyőket, s akik a meleg, hangulatos étteremből ki­tekintenek a csillogó téli világra, talán úgy érzik magukat, mintha gyémántor­­szágban szürcsölgetnék a finnek ked­venc italát, az úgynevezett „finn-tej”-et, amit minden étkezéshez felszolgálnak, kiadós háromdecis poharakban. Itt is, mint Finnországban mindenütt csak női felszolgálók vannak. A pikolók: csinos fiatal lányok, a felszolgálók, tekintélyes családanyák, s a „fizető pincérek”: idő­sebb asszonyok. Nem csoda hát, ha egyik másik vendég a személyzet korától teszi függővé, hogy italt fogyaszt-e, vagy va­lami ételt... AMIT MÉG LÁTNI KELL Búcsúzóul azokhoz szólunk, akiknek alkalmuk lesz ezen a rövid képzeletbeli sétán kívül, a valóságban is eljutni eb­be a szép északi városba. Látogassanak el feltétlenül a Seuresaari szabadtéri múzeumba, amely a várost körülölelő er­dőben terül el egy fris tisztáson. Senki se mulassza el megtekinteni a híres „Arábia” porcelángyárat, amely a finn nép művészetének újabb kincsestára. Érdemes azután a déli kikötőben vízi­buszra vagy kompra ülni és ellátogatni a „Suomenlinna" nevű vár szép és törté­nelmi nevezetességű vidékére. Akik pedig még alaposabban szeret­nék megismerni Helsinkit, sétájukat kezdjék a város múzeumában, ahol tér­képek, útikalauzok és bőséges irodalom mutatja be ezt a valóban remekbesza­bott, szép fővárost. Zs. M. A finn főváros egyik elektromos gépeket gyártó üzeme Helsinki kikötője A város egyik látványossága : a gyermekpalota Hatalmas vízierőmű Helsinki közelében

Next