Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)
D - Dizdar Mak - Djacenko Boris - Djebar Assia - Djian Philippe - Djilas Milovan
DJILA zás Csehországból’, versek, 1981). Az 1990- es évek óta újra otthon publikál. Verseskötetei még: Zalmy (’Zsoltárok’, 1986, 1989, 1991); Noc, nebudes se báti (’Éjszaka, nem fogsz félni’, 1991); Moje oc musely vidét (’Szememnek látnia kellett’, 1991). Ida Ledajaksová Dizdar, Mák (Sarajevo, 1971. júl. 14.); Stari bosanski tekstovi (’Régi boszniai szövegek’) c. 1969-ben antológiát állított össze. O Verseskötetei még: Poezija (’Költészet’, 1968); Pjesme (’Versek’, 1972). O Magyarul még: 11 vers (Szűcs I., Híd, 1973, 1.); 3 vers (uő, Nagyv, 1976, 6.); 1 vers (Papp M., Napjaink, 1989, 6.); Djacenko, Boris. (fKelet-Berlin, NDK, 1975. ápr. 17.) . Főbb művei még: Nacht über Paris (’Éjszaka Párizs felett’, reg., 1965); Anruf in der Nacht (’Éjszakai telefonhívás’, elb.-ek, 1973); Angriff der Sonnenblumen (’A napraforgók támadása’, reg., 1974). Djebar, Assia: Algériából Franciao.-ba költözött, az 1970-es években visszatért Algériába, most ismét Franciao.-ban él. Főbb regényei még: Femmes d’Alger dans leur appartement (’Algíri nők lakásukban’, 1980); L’amour la fantasie (’Szerelem — fantázia’, 1985); Ombre sultane (’Szultán-árny’, 1987); Loin de Médine (’Távol Medinától’, 1991). Filmforgatókönyvei: La Nouba des femmes du Mont Chenoua (’A Chenoua-hegy asszonyainak dala’, 1977-1978); La Zerda et les chants de l’oubli (’Zerda és a feledés dalai’, 1982). Djian [dzsian], Philippe (Párizs, 1949): francia író. Az 1980-as évek fiatalságának divatos szerzője. Gondolkodás- és írásmódjára nagy hatással volt a beatnemzedék amerikai irodalma és az amerikai fekete regény. Ponyva stílusú, lazán megfogalmazott, jó ritmusú mondatok jellemzik műveit, melyekkel új stílust teremtett, s erősen hatott a kortárs francia filmművészetre. Történetei a narrátor-író mindennapjairól, szenvedélyes nőkről, hatalmas sörözésekről, nagy érzelmi viharokról szólnak. 1985-ben jelent meg egyetlen magyarra is lefordított műve, a 37°2 le matin (reg.: Barta R. 37,2° reggel, 1991), mely a belőle készült filmmel (Betty Blue, 1986) együtt egy csapásra ismertté tették. A történet egy neurotikus természetű lány és egy önmagának írogató, 30-as éveiben járó férfi szenvedélyes, erotikával átitatott nagy szerelme tragikus befejezéssel. Művei még: 50 contre (’50 ellen’, alak, 1981); Bleu comme l’Enfer (’Kék, akár a Pokol’, reg., 1982); Zone érogène (’Erogén zóna’, reg., 1984); Maudit Manège (’Átkozott körhinta’, reg., 1986); Échine (Hátgerinc’, reg., 1988); Crocodilles (’Krokodilok’, alak, 1989); Lent dehors (’Kívül lassú’, reg., 1991); Sotos (un., reg., 1993); Assasins (’Gyilkosok’, reg., 1994). László Tímea Djilas [gyilasz], Milovan; Dilas; Gyilasz (magyaros átírás); (Podbisce, Crna Gora, 1911. jún. 12.-Belgrád, 1995. ápr. 20.), szerb politikus, író, publicista. Tanulmányait a belgrádi egyetemen folytatta. A háború előtt aktívan részt vett az illegális politikai munkában, 1932-től tagja volt a Kommunista Pártnak, ugyanebben az évben börtönbe is került, ahonnan 1935-ben szabadult. A 2. világháború idején Tito mellett a népfelszabadító háború egyik vezetője (1941-1945) volt. A JKP KB és PB tagja 1938-1954 között. 1945-től 1954-ig több fontos közéleti tisztséget töltött be: tárca nélküli miniszter, a parlament elnöke, Jugoszlávia alelnöke volt. Savremene teme (’Mai témák’, 1954) c. cikke miatt kizárták a pártból; később külföldre küldött politikai cikkei miatt elítélték, kilenc év leforgása alatt négyszer járta meg Goli otok lágereit. 1969-ben bevonták útlevelét, 1982-ben a lakásán tartott előadásai miatt letartóztatták, majd szabadon engedték, 1989-ben rehabilitálták. Számos irodalmi, szociológiai, politikai cikke jelent meg otthon és külföldön, főleg polemizáló szándékkal. A revizionistának bélyegzett Novi misao c. filozófiai, irodalmi folyóirat alapító tagja volt (1953). Sremskimitrovaci fogsága alatt (1958-1965) három regényt is írt, melyek először csak nyugaton jelenhettek meg: Crna Gora (ua. [1958], Belgrád, 1989; Montenegro c., New York, 1962); Izglubljene bitke (’Elveszett csaták’, [1962-1963], Belgrád, 1994; Under the Colors c., New York, 1971; Verlorene Schlacht c. Bécs, 1971); Svetovi i mostovi (’Világok és hidak’, [1964—1965]; Welten und Brücken c. München, 1987). Önéletrajzát a Land Without Justice (’Igazság nélküli ország’, 1958) és az ennek folytatásaként megírt Memoir of a Revolutionary (’Egy forradalmár emlékiratai’, 1973) c. köteteiben tette közzé. Főbb szépirodalmi művei még: The Leper (’A leprás’, elb.-ek, angolul, 1965; Gubavac i druge price c. szerbül, 1989); The Stone and the Violets (’Kő és ibolyák’, elb.-ek, angolul, 1971— 1972; németül: Bécs, 1973; Hamburg, 1976); Sluga bozji i druge price (’Az isten szolgája és más történetek’, elb.-ek, Belgrád, 1994). Főbb politikai írásai: Clanci 1941-46 (’Esszék, 1941-46’, 1947); On the Aggressive Pressure of the Soviet Bloc Against Yugoslavia (’A szovjet blokk Jugoszláviára neheze