Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)
D - Djuga Michal - Djurić Milorad - Djurić Vojislav - Djurović Dušan - Dluska Maria - Dmiterko Ljubomir Dmitrovics - Dnyeprov Anatolij Petrovics - Dobles Fabián - Dobrazyński Jan
DOBRA tett, majd 20 évesen kivándorolt, svéd, olasz, francia földön próbált szerencsét. Párizsban néhány szemeszteren át nyelvet tanult, közben könyveken keresztül kapcsolatba került a régi alkímiával. Hazatérve a gondolat alkímiáját kezdte kutatni a költészetben. Verseiben az „elszökött tenger szava”, a hullámok moraja után hallgatózik. O Főbb verseskötetei: Krugovi okovanog setaca (’A megbilincselt sétáló körei’, 1976); Miletski tesnac (’Milétai szoros’, 1986). O Magyarul: 2 vers (Gönci L., 7 Nap, 1976, 42.); 1 vers (uő, uo., 1981. márc. 27.); 5 vers (Kerekes L., Új Symposion, 1983, 1.); 3 vers (Urbán F. G., uo., 1984, 3-4.); 2 vers (uő, Üzenet, 1984, 5-6.); 1 vers (Lantos L., Tiszatáj, 1988, 4.). O írod.: Lantos L.: Az alkimista csillag szentélyében (Tiszatáj, 1988, 4.). Bugajev Sándor Djuga, Michal; Buga; Buga (Kulpin, 1951. jan. 19.—), vajdasági szlovák író, költő, irodalomkritikus. A pozsonyi bölcsészkaron végzett. Jugoszláviai folyóiratok közölték verseit, cikkeit, főleg a szlovák nyelvű Novy zivot. Már első verseskötetében megpróbált túllépni nemzedékének regionális korlátain. Reflektív jellegű költészete második kötetében teljesen kibontakozott, költői céljait sikerült megvalósítania. O Főbb művei: Spiace motyle (’Alvó pillangók’, versek, 1976); Krok (’Lépés’, versek, 1979); Prometeus (un., versek, 1979). O Magyarul: 6 vers (Roncsák A., Híd, 1977, 9.); 1-1 vers (Koncsol L., ISz, 1980, 3.; uő, Híd, 1983, 6.); 3 vers (Koncsák A., Magyar Szó, 1986. ápr. 20.); 1 vers (Szabó Palócz A., Új Symposion, 1992, 5.). Bugajev Sándor Djuric [gyurity], Milorad (Belgrád, 1937. nov. 29.—): szerb költő, író. A belgrádi bölcsészkaron végzett, a Vidik c. folyóirat, majd a Srpska Knjizevna Zadruga kiadó szerkesztője, 1968-ban a Jugoszláv Kiadók Szövetségének vezetőségi tagja volt. Apjától, Vojislav Bjuric irodalomtudóstól örökölte a világirodalom iránti érdeklődését, világirodalmi művek kiadásához írt számos előszót. Csendes, visszafogott lírai hangú elégikus költő, aki lassan, de állandó tökéletesedésre való törekvéssel fejleszti költői eszközeit. Nyelvezete gazdag, nagyon is bízik a nyelv kifejezőerejében. Főbb verseskötetei: Sunce i preci (’A nap és az ősök’, 1973); Pre i posle (’Előtte és után’, 1976); Pretvaranje (’Átalakulás’, 1982); Usamljenost (’Magánosság’, 1984); Kamet (’Hóförgeteg’, 1985); Kosovo na oba sveta (’Koszovó mindkét világra’, 1989); Rugalice (’Gúnyolódások’, 1992); Zivi pesak (’Élő homok’, válogatott versek, 1993). Otrod.: Dj. Janic: Stace mi raj (Knjizevnost, 1994, 4-5-6.). Bugajev Sándor Djuric, Vojislav: Költészettel is foglalkozott: Sutonska drhtanja (’Alkonyati remegések’, versek, 1932). A Szerb Tudományos Akadémia főtitkára, majd alelnöke. Művei még: Govor poezije (’A költői nyelv’, 2. köt., 1969, 3. köt., 1981); Lirika u svetskoj knjizevnosti vrste i antologija pesama (’A líra a világirodalomban — versfajták és antológiák’, 1982); Krusevac u narodnoj poeziji (’Krusevác a népköltészetben’, 1989). Djurovic, Dusán: A szarajevói Bosnyák Nemzeti Könyvtárban dolgozik. Művei még: Miris oskorusa (’A berkenye illata’, reg., 1972); Vecernje price (’Esti történetek’, elb.ek, 1989); Zov livada (’A rét hívása’, esszék, 1989); Dluska, Maria (J Rzuska, 1992. ápr. 3.). Tudományos munkásságáért megkapta a New York-i A. Jurzykowski alapítvány díját (1972), majd a Chicagói Egyetem díszdoktorává avatták (1973). O Művei még: Studia i rozprawy (’Tanulmányok és értekezések’, 1-3. köt., 1970, 1972); Wiersze (Versek’, 1992); Dmiterko, Ljubomir Dmitrovics (fKijev, 1985. okt. 2.) O Gyűjt. kiad.: Tvori 1-4. (’Művek 1—4’, 1981-1982). O Magyarul: 1 vers (Sumonyi Z., Ukrán költők, anto., 1971); 1 vers (Balia L, Csillagírás. Kortárs ukrán írók versei, 1994). O írod.: M. I. Dubina: Tvorcsiszty Ljubomira Dmiterka (1977). Dnyeprov, Anatolij Petrovics O Főbb művei még: Proroki (’Próféták’, elb.-ek és kisregnek, 1971). O Irod.: Valentyina Ivasova: A biológia százada és az irodalom (Szovjet Irodalom, 1978, 6.). Dobles, Fábián (San Antonio de Belén, Atenas, 1918. jan.—) Dobraczynski, Jan (fVarsó, 1994. márc. 5.). Az 1970-es évek elejétől a kormányhű konformista katolikus értelmiség vezéralakja, regényei a katolikus doktrínákat illusztrálják. Vonzódott az erkölcsi dilemmák sztereotip feloldásához, a hagyományos módon felépített fordulatos cselekményhez, a hagiográfiai irodalomhoz. Hatalmas olvasótábora volt, melynek lelkesedését a katolikus irodalomkritika sem osztotta. Tagja volt a népfront elnökségének (1970—1983), a partizánszövetség vezetőségének (1980-tól), képviselő volt a szejmben (1985-1989). Ő vezette a Jaruzelski-diktatúra társadalmi tá