Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)

D - Drozd Volodimir - Drozdowski Bohdan - Drozdowski Georg - Druce Jon Pantyelejevics

DRUCE tanulmányt és esszét készített, pl.: La coupe est pleine (’Megtelt a kupa’, pamflet, 1975, Malherbe-díj); Un plume et un micro (’Egy toll és egy mikrofon’, 1982); Ordres et déco­rations de la France (’Francia rendjelek és kitüntetések’, 1982); Et maintenant si nous parlions de l’Afrique de Sud (’És most be­széljünk Dél-Afrikáról’, 1983); Lettre ouverte à ceux qui en ont plus qu’assez du socia­lisme (’Nyílt levél azoknak, akiknek több mint elegük van a szocializmusból’, 1985); Le Fils unique (’Egyetlenegy fiú’, 1988); Le Rendez-vous d’Elchingen (’Elchingeni ran­devú’, 1990). O Naplói: Les Feux du crépus­cule (’Az alkony tüzei’, 1977); Les clartés du jour (’A nap világosságai’, 1978); Les Lueurs de l’aube (’A hajnal fényei’, 1981); Une fois la nuit venue (’Amikor már leszállt az éj’, 1984). Kissné Budai Rita Drozd, Volodimir . Főbb művei még: Irij (1974, Bojtár Anna, Délsziget, kisreg., 1977); Inna Sziverszka, szuggya (’Inna Sziverszka bírónő’, reg., 1985); Szpektaki (’Színházi elő­adás’, reg., 1985); Novoszillja (’Lakásavató’, kisreg., 1987); Lisztya zemli - Knyiha del i dnyiv i minuvsih (’A föld lombozata - El­múlt sorsok és napok könyve’, önéletrajz, Vitcsizna, 1989, 4., 5., 1991, 9.). O Gyűjt, kiad.: Vibranyi tvori 1-2 (’Válogatott mű­vek, 1-2’, 1989). O Magyarul még: 1 elb. (Misley R, Égtájak, anto., 1975); 2 elb. (Szuszman Gy., Misley R, Napraforgók, an­to., 1983); 1 elb. (Misley R, Nagyv, 1984, 4.). 6 írod.: Isztorija ukrajinszkoj literaturi II. (1988). Udvari István Drozdowski, Bohdan: A Poezja c. folyó­irat főszerkesztője volt (1972-1986). Stare srebra (’Régi ezüstök’, 1973) c. regényében azt vizsgálja, miként vett részt Lengyelon a második világháborúban. Publicisztikája ki­élezett, gyakran ír pamfletet: Gry­ludzkie. Szkice o literaturze. Polsce i wojnie 1957- 1965 (’Emberi játszmák. Tárcák az iroda­lomról, Lengyelországról és a háborúról, 1957—1965’, 1971); Zycie samo w sobie. Szki­ce i felietony 1971-1972 (’Az élet önmagá­ban. Tárcák, 1971-1972’, 1973); List otwar­­ty do ... (’Nyílt levél ...-nek’, 1985). O Mű­vei még: Albion od srodka. Dziennik tych wysp (’Albion belülről. E szigetek naplója’, 1971); O poezji. Szkice (’A költészetről. Ta­nulmányok’, 1977); Z Szekspirem (’Shakes­­peare-rel’, drámák, 1977); Zapad­ cygar (’Ci­­garettaszag’, rádiójátékok, 1978); Dzwig (’Fel­vonó’, kisreg., 1980); Wiersze (Versek’, 1980); Kobiety i ludzie (’Nők és emberek’, elb.-ek, 1987).­­ Gyűjt. kiad.: Poezje wybrane (Vá­logatott versek’, 1974); Wybór. Poezje 1950-1972 (Válogatás. Versek, 1950-1972’, 1974); Druga polowa wieku (’A század második fe­le’, versek, drámák, próza, 1975); Oper. Wy­­bór poezji z lat 1950-1975 (’Ellenállás. Vá­logatott versek, 1950—1975’, 1978). Pálfalvi Lajos Drozdowski [droszdovszki], Georg (Cser­­novic, ma: Csernyivei, Ukrajna, 1899. nov. 23.-Klagenfurt, 1987. okt. 20.), bukoviani születésű osztrák költő, író, fordító. Fran­cia-lengyel leszármazású családban szüle­tett, apja katonatiszt volt. Maga banktiszt­viselő lett, Csernovic életében azonban a műkedvelő bohémként vett részt. A városi színház román kisajátítása után német ka­maraszínpadot szervezett, melynek rende­zője, színésze és háziszerzője is volt. 1940- ben német Wehrmacht-szolgálatra hívták be. A háború után Ausztriában telepedett le, új­ságíró, kulturális rovatvezető volt Klagen­furtban.­­ Csernovics éveiben, verseivel és kisdrámáival vált ismertté. Kulturált, poszt­impresszionista hangütése a háborúélmény és az áttelepülés hatása nyomán mélyült el. Rezignált, fájdalmas múltba tekintése mélyről jövő vallomás hangján szól Der Steinmetzgarten (’A kőfaragó kertje’, 1957) vagy Land im Getriebe der Landuhr (’Fenn­akadt szem a homokórában’, 1965) verseiben. Bukovina-nosztalgiája egyúttal a letűnt Mo­narchia emlékezetének is hódol. Szülőföld­jét lírikus karakterű prózájában is megidé­zi: Floh im Ohr - Dorn im Herzen (’Bolha a fülben - tüske a szívben’, 1965), Militärmusik (’Katonazene’, 1967), Spitzfindigkeiten (’Kó­­péságok’, 1975) c. és más köteteinek anek­­dotikus rajzai és elbeszélései az idő távolá­ból felderengő különös emlékek szürreali­­tásba hajló, szelíd humorú rajzai. O Egyéb fő művei: Gedichte ’Versek’, 1934); Spuk und Spiel (’Felfordulás és játék’, egyfelv.-ok, 1948); Damals in Czernowicz (’Egykoron Csernovicban’, emlékiratok, 1984). O Ma­gyarul: 2 vers (Franyó Z., Bécsi látomás, 1976). Komáromi Sándor Druce, Jan Pantyelejevics . Főbb mű­vei még oroszul: Bremja nasej dobroti (’Jó­ságunk terhe’, reg., 1970); Ptyici nasej molo­­dosztyi (’Ifjúságunk madarai’, színmű, 1972); Belaja cerkov (’Fehér templom’, reg., 1982). O Magyarul még: 1 cikk (Dalos Gy., Szovjet Irodalom, 1977, 11.); A szép siratóasszony (kisreg.-ek és elb.-ek, Bárány Gy., 1978); 1 esszé (Kovács Léna, Szovjet Irodalom, 1984, 12.); 1 elb. (Lénárt Éva, uo., 1989, 12.). 6 írod.: Botka F.: I. Druce: Bremja nasej dob­roti (Nagyv, 1970, 6.); Bakács Bernadett: Jan Druce: A szép siratóasszony (Szovjet Iro­

Next