Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)
D - Drozd Volodimir - Drozdowski Bohdan - Drozdowski Georg - Druce Jon Pantyelejevics
DRUCE tanulmányt és esszét készített, pl.: La coupe est pleine (’Megtelt a kupa’, pamflet, 1975, Malherbe-díj); Un plume et un micro (’Egy toll és egy mikrofon’, 1982); Ordres et décorations de la France (’Francia rendjelek és kitüntetések’, 1982); Et maintenant si nous parlions de l’Afrique de Sud (’És most beszéljünk Dél-Afrikáról’, 1983); Lettre ouverte à ceux qui en ont plus qu’assez du socialisme (’Nyílt levél azoknak, akiknek több mint elegük van a szocializmusból’, 1985); Le Fils unique (’Egyetlenegy fiú’, 1988); Le Rendez-vous d’Elchingen (’Elchingeni randevú’, 1990). O Naplói: Les Feux du crépuscule (’Az alkony tüzei’, 1977); Les clartés du jour (’A nap világosságai’, 1978); Les Lueurs de l’aube (’A hajnal fényei’, 1981); Une fois la nuit venue (’Amikor már leszállt az éj’, 1984). Kissné Budai Rita Drozd, Volodimir . Főbb művei még: Irij (1974, Bojtár Anna, Délsziget, kisreg., 1977); Inna Sziverszka, szuggya (’Inna Sziverszka bírónő’, reg., 1985); Szpektaki (’Színházi előadás’, reg., 1985); Novoszillja (’Lakásavató’, kisreg., 1987); Lisztya zemli - Knyiha del i dnyiv i minuvsih (’A föld lombozata - Elmúlt sorsok és napok könyve’, önéletrajz, Vitcsizna, 1989, 4., 5., 1991, 9.). O Gyűjt, kiad.: Vibranyi tvori 1-2 (’Válogatott művek, 1-2’, 1989). O Magyarul még: 1 elb. (Misley R, Égtájak, anto., 1975); 2 elb. (Szuszman Gy., Misley R, Napraforgók, anto., 1983); 1 elb. (Misley R, Nagyv, 1984, 4.). 6 írod.: Isztorija ukrajinszkoj literaturi II. (1988). Udvari István Drozdowski, Bohdan: A Poezja c. folyóirat főszerkesztője volt (1972-1986). Stare srebra (’Régi ezüstök’, 1973) c. regényében azt vizsgálja, miként vett részt Lengyelon a második világháborúban. Publicisztikája kiélezett, gyakran ír pamfletet: Gryludzkie. Szkice o literaturze. Polsce i wojnie 1957- 1965 (’Emberi játszmák. Tárcák az irodalomról, Lengyelországról és a háborúról, 1957—1965’, 1971); Zycie samo w sobie. Szkice i felietony 1971-1972 (’Az élet önmagában. Tárcák, 1971-1972’, 1973); List otwarty do ... (’Nyílt levél ...-nek’, 1985). O Művei még: Albion od srodka. Dziennik tych wysp (’Albion belülről. E szigetek naplója’, 1971); O poezji. Szkice (’A költészetről. Tanulmányok’, 1977); Z Szekspirem (’Shakespeare-rel’, drámák, 1977); Zapad cygar (’Cigarettaszag’, rádiójátékok, 1978); Dzwig (’Felvonó’, kisreg., 1980); Wiersze (Versek’, 1980); Kobiety i ludzie (’Nők és emberek’, elb.-ek, 1987). Gyűjt. kiad.: Poezje wybrane (Válogatott versek’, 1974); Wybór. Poezje 1950-1972 (Válogatás. Versek, 1950-1972’, 1974); Druga polowa wieku (’A század második fele’, versek, drámák, próza, 1975); Oper. Wybór poezji z lat 1950-1975 (’Ellenállás. Válogatott versek, 1950—1975’, 1978). Pálfalvi Lajos Drozdowski [droszdovszki], Georg (Csernovic, ma: Csernyivei, Ukrajna, 1899. nov. 23.-Klagenfurt, 1987. okt. 20.), bukoviani születésű osztrák költő, író, fordító. Francia-lengyel leszármazású családban született, apja katonatiszt volt. Maga banktisztviselő lett, Csernovic életében azonban a műkedvelő bohémként vett részt. A városi színház román kisajátítása után német kamaraszínpadot szervezett, melynek rendezője, színésze és háziszerzője is volt. 1940- ben német Wehrmacht-szolgálatra hívták be. A háború után Ausztriában telepedett le, újságíró, kulturális rovatvezető volt Klagenfurtban. Csernovics éveiben, verseivel és kisdrámáival vált ismertté. Kulturált, posztimpresszionista hangütése a háborúélmény és az áttelepülés hatása nyomán mélyült el. Rezignált, fájdalmas múltba tekintése mélyről jövő vallomás hangján szól Der Steinmetzgarten (’A kőfaragó kertje’, 1957) vagy Land im Getriebe der Landuhr (’Fennakadt szem a homokórában’, 1965) verseiben. Bukovina-nosztalgiája egyúttal a letűnt Monarchia emlékezetének is hódol. Szülőföldjét lírikus karakterű prózájában is megidézi: Floh im Ohr - Dorn im Herzen (’Bolha a fülben - tüske a szívben’, 1965), Militärmusik (’Katonazene’, 1967), Spitzfindigkeiten (’Kópéságok’, 1975) c. és más köteteinek anekdotikus rajzai és elbeszélései az idő távolából felderengő különös emlékek szürrealitásba hajló, szelíd humorú rajzai. O Egyéb fő művei: Gedichte ’Versek’, 1934); Spuk und Spiel (’Felfordulás és játék’, egyfelv.-ok, 1948); Damals in Czernowicz (’Egykoron Csernovicban’, emlékiratok, 1984). O Magyarul: 2 vers (Franyó Z., Bécsi látomás, 1976). Komáromi Sándor Druce, Jan Pantyelejevics . Főbb művei még oroszul: Bremja nasej dobroti (’Jóságunk terhe’, reg., 1970); Ptyici nasej molodosztyi (’Ifjúságunk madarai’, színmű, 1972); Belaja cerkov (’Fehér templom’, reg., 1982). O Magyarul még: 1 cikk (Dalos Gy., Szovjet Irodalom, 1977, 11.); A szép siratóasszony (kisreg.-ek és elb.-ek, Bárány Gy., 1978); 1 esszé (Kovács Léna, Szovjet Irodalom, 1984, 12.); 1 elb. (Lénárt Éva, uo., 1989, 12.). 6 írod.: Botka F.: I. Druce: Bremja nasej dobroti (Nagyv, 1970, 6.); Bakács Bernadett: Jan Druce: A szép siratóasszony (Szovjet Iro