Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)
D - Dugyincev Vlagyimir Dmitrijevics - du Jardin Rosamond Neal - Dukasz Sztratisz - Du Maurier Daphne - Dumay Raymond - Dumbadze Nodar
DUMBA nyija (’Mágneses mező’, esszék, 1981); Kljucs (’A kulcs’, versek, 1983); Tri kruga (’Három kör’, versek, 1984). O Gyűjt. kiad.: Szobranyije szocsinyenyij (’Összegyűjtött művei’, 1-3. köt., 1976-1977); ua. (1-5. köt., 1987-1988). O Magyarul még: 9 vers (Fodor A., Garai G., Kalász M. stb. Szovjet Irodalom, 1976, 4.); 1-1 vers (Szentmihályi Szabó R, uo., 1977, 9.; Kálnoky L., A végtelenség szomja, anto., 1977); 2 vers (Fodor A., Mezsgyék, anto., 1980); 1-1 cikk (Rigó B., Szovjet Irodalom, 1980, 11.; Hárs Gy., uo., 1983, 2.; Konczek J., 1983, 10.); 11 vers (S. Benedek A., Garai G., Hárs Gy., uo., 1986, 10.); 2 vers (Kerék I., Visszhang, anto., 1987). O írod.: V. A. Lavrov: Mihail Dugyin (1976); D. M. Hrenkov, uo. (1976); D. Moldavszkij: A vers csillagmezeje (Szovjet Irodalom, 1976, 4.); M. Dugyin: „Hogy minden egyes ébredő nap dicséretére vers legyen”. Interjú (uo., 1986, 10.). Dugyincev, Vlagyimir Dmitrijevics: Harminc év várakozás után, 1987-ben adták ki Belije ogyezsdi (Soproni A., Fehérruhások, 1988) c. második regényét, amiért 1988-ban Állami díjat kapott. Gyűjt, kiad.: Rasszkazi (’Elbeszélések’, 1963). O Magyarul még: 2 cikk (Harsányi Éva, Gellért Gy., Szovjet Irodalom, 1977, 3.). O Irod.: E. Fehér R: Hónapról hónapra. A Dugyincev-história (Szovjet Irodalom, 1987, 7.); Interjú (Új Tükör, 1988, 6.); Bakcsi Gy.: Fehérruhások (Nagyv, 1989, 9.); Szentesi Zs.: ua. (Tekintet, 1989, 9.); Margaret Ziolkowski: The Figure of Saint Sebastian in Vladimir Dudintsev’s Belge odezhdy (World Literature Today, 1993, tél). du Jardin, Rosamond Neal (1963. márc.) Dukasz, Sztratisz: Strates Doukas; Sztratísz Dukasz (új átírás). (Moszhoniszia, ma: Alibey szigetek, Töröko., 1895-Athén, 1983), görög író. Kisázsiai szülőföldjét elhagyva 1912-ben települt át a görög államba. Részt vett az 1. világháborúban, majd Görögo. kisázsiai hadjáratában, mely 1922-ben vereséggel és a töröko.i görögség elűzésével („kisázsiai katasztrófa”) végződött. Részben saját háborús élményei, részben pedig egy menekült élménybeszámolója ihlette első, mindmáig legismertebb és a kritika által legjobbnak tartott művét, Isztoria enosz ehmalotu (’Egy hadifogoly története’, 1929) c. novelláját. Ebben egy, a kisázsiai összeomláskor fogságba esett, és szökését követően magát egy évig töröknek kiadva bujkáló töröko.i görög szemszögéből mutatta be a háború következményeit az egyszerű emberek életében. A főhős sajátos helyzete lehetőséget adott a háborús ellenfelek elfogulatlan, szenvedélymentes ábrázolására. A mű stílusa drámaian tömör, nyelvét a görög próza egyik csúcsteljesítményeként tartják számon. A modern görög szobrászat egyik úttörőjének állított emléket O viosz enosz ajiu, Jannulisz Halepasz (’Egy szent élete: Jannulisz Halepasz’, 1967) c. O Az író egyúttal kiváló rajzoló is volt, vázlataiból 1979- ben gyűjteményes kötet jelent meg (Szhedia tu Sztrati Duka, ’Sztratisz Dukasz rajzai’). O Főbb esszékötetei: Isz eafton (’Önmagához’, 1930); Odiporosz (Vándor, 1968); O mikrosz adelfosz (’A kistestvér’, 1972). O írod.: Interjú (Diavazo, 1982, 74.; műveinek részletes bibliográfiájával). Glaser Tamás Du Maurier, Daphne (IPar, Cornwall, 1989. ápr. 19.) O Memoárkötete: The Rebecca Notebook and Other Mémoires (’Jegyzetkönyv a Rebeccához és egyéb emlékiratok’, 1981). Magyarul még: 1-1 elb. (Osztovics L., Huszonegy rémes történet, anto., 1969; Rácz L., Rakéta, 1984, 51-52.); A francia kalóz szeretője (reg., Daczer Éva, 1991). Dumay, Raymond: A Montalba Kiadónál egy - Franciao. összes borfajtáját bemutató - könyvsorozatot szerkesztett 1977 és 1979 között. További művei: Guide des alcools (’Alkoholos italok kalauza’, 1973); La mort du vin (’A bor halála’, 1976). Dumbadze, Nodar (Tbiliszi, 1928. júl. 14.-1984. szept.): grúz író, költő. A tbiliszi egyetem közgazdasági karán szerzett diplomát 1950-ben. 1967-től 1972-ig a Ninangi c. folyóiratot szerkesztette. 1972-től a Grúz írószövetség titkára volt. 1950-től publikált rendszeresen. Első elbeszéléskötete Szopleli bicsi (’Falusi fiú’) c. 1960-ban jelent meg. Ugyanebben az évben látott napvilágot első, nagy sikert hozó regénye is Me,bebia, Iliko da Ilarioni (Makai L, Én, a nagymama, Iliko és Illarion, Nagyv, 1973, 3.; film: T. Abuladze, 1962, grúz) c., amelyért — Mehedav mzesz (1962, Lénárt Éva, Látom a napot, részletek, A tizedik tanú, anto., 1974; film: L. Gogoberidze, 1965, grúz) c. regényével együtt - 1966-ban Állami-díjat kapott. 1973-ban Rusztaveli-díjjal, 1980-ban Lenin-díjral is kitüntették. Fő témái a háború és kora társadalmának kérdései. Műveit humanizmus, optimizmus, humor és líra jellemzi. Több regényéből színpadi és filmváltozat is készült. Főbb regényei még: Mziani game (’Napos éjszaka’, 1967); Nu gesinia, dedal... (1971; Nyíri Éva, Ne félj, mama!..., 1977; film: M. Kokocsasvili, 1972.