Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-07-20 / 58. szám
rülmény, hogy főkormányzói székünk már múlt évi novemberben megürülvén, tisztul hasunk tartásának ideje pedig azon évi novemberben elmúlván, bár azóta már három ízben voltunk is közgyűlésen egybeseregelve, ezen indítvány épen akkor létetik s pártoltatik, midőn főkormányzónk már közbenjátt kegyelmes kineveztetéséről egyikünk sem kételkedik, sőt igen számosanak. kijelölt férfiúban már előre is azon°szabaditó orvost üdvözlik, ki a „Világ“ I. évi 28dik számábani szavaimmal élve, árva megyénkben magasb tekintetével, minden pártérdek feletti hatásával, méltányos bánásmódjával, a megyei test rothadt részének ügyes elválasztásával, köztanácskozásaink tekintélyes vezetésével a nyers erő megzabolázásával, az értelmesség elemeinek felélesztésével, dolgaink folyamában hiányzó komolyságot, a lerombolt tekintélyeket, a vélemények türelmét , és ennélfogva az egymás iránti bizodalmát és méltánylást helyreállítandja ! 4) A községi számadások milly karban lételéről beadott jelentések folytában a hátramaradásban lévők megvizsgálására záros határidőül f. évi november lső napja tűzetett ki. 5) Bizonyos világos örökösödési ügyben, az 1838 évi 26 törvényczikk értelmében intézkedett uradalmi küldöttség eljárása ellen tett panasz következtében előterjesztett ügyészi vélemény, melly az uradalom perbe vételét, és az ügynek úrbéri elintéztetését javaslá, mint az idézett törvény végszakaszának rendeletétől eltérő, pártolást nem találván — a magát sértettnek tartott fél, a törvény útjára utasíttatott. 6) Megyénkben a válóperek, egyedül az előlegesen meghallgatott közügyész, mint házasságvédő véleménye nyomán hozott gyűlési határozat után tétetvén folyamatba — ezen szokásnak eltöröltetése javasoltatok; mi azonban, bár volt, ki a válni kivánó illy törvényben nem alapult tartoztatásában súlyos sérelmet látott — D. L. mint különben is ref. egyházkerületi főgondnok — a fenálló gyakorlat üdvös oldalait alaposan kimutató előadása következtében elmellőztetett ’s az eddigi szokás ezentúl is fentartatni végeztetett. Folyvásttartó közgyűlésünk későbbi eredményiről folytatandom tudósításomat. — 100. Országos középponti gyümölcskert.*) Aláírtak továbbá : Heinrich N. János ur ivén , Özv. Wenkheim József bárónő, Wenckheim Béla b., Klopfinger János v. polgár, Orczy László b., Orczy Magdolna b., Lupsánczky Elek, Széchenyi Crescentia gr.nő, Jeszenczky Ign. kam., Palásthy Viktor kam., Uzovits Ján., kamr., Dubraviczky Simon alispán, Aichmayer József, Kammermayer Antal v. polg., Laczkovics József cs.k kap., Jankovich Róza,Helmejczy Mihály tb., Szécheny István gr., Szabó János tb., Csapody Pál biró , Fascho József k. tan., Mühr Antal polg., Spitzer Jakab keresk , Andrássy György gr., Bujanovics Eduárd tb., Károlyi György gr., Kappel Fridrik v. polg., Grosser János províncziális, Gorové Károly tb., Hegyessy Péter tb., Hajnik Pál tb., Festetics Dénes kam., Győry László gr., Ürményi József alnádor, Budics Dániel főispán, Hengelmüller Mihály, Kobitsek József ker., id. Nádosy István, ifj.Nádosy István, Nádosy Kálmán, Nádosy György, Nádosy Gyula, Batthyány Antonia gr.nő, Károlyi Carolina gr.nő, Szapáry József gr.nő, Szapáry Ferencz gr.nő, Zichy Miklós (palotai) gr nő , Heinrich N. János tb., Csekonics János tb., Almásy György gr., Batthyány Kazimir gr. Összesen 51. — Heuffel úr ivén: M. Károlyi Lajos surány-megyeri urodalma, m. Károlyi Lajos vásárhelyi urodalma, Schmid Pál főpénztárnok és főszámvevő, Heuffel János főfelügyelő, Torkos Pál hg Koburg honthi praefectusa, Pokomándy Gábor felügyelő, Czagányi Mihály kasznár, Sréter Antal kasznár, Tamásovics Károly ispán, Sztankovics József ispán, S Jehló Károly ispán. Összesen 11. — Otocska ur ivén: Hajnik János felügyelő, Otocska Ignácz tiszttartó, Pick Áron n.keresk., Összesen 3. — Kápolnai/ Ignácz ur ivén: Kápolnay Róza, Kápolnay Ignácz birtokos, Georgievics Pál ügyv. Összesen 6. Sebők ur ivén , Rudics József főispán, Rudics János bölcseik, tanuló, ifj. Rudics József bölcseik, tan, Latinovics Benjámin tb.,Czintula János tb., Sebők József tb. Összesen 6. — Szathmár városa ivén , sz. k. Szathmár-Némethi városa 2. — Szathmári gazd. Egyesület ívén : Oohváry Pál tb., Kállay Dániel tb., Újhelyi Aloiz professor, Obermayer András kanonok, gazd. Egyesület . Összesen 7.— Laczkovics kapitány ur ivén: Szűcs Álmos keresk., Jeszenszky Lajos, Majthényi László b. disp. e . , Sartory J. György keresk., Jeszenszky Miklos cs. k. százados. Összesen 5. A szarvasi vákegyesület íven : Tökessy Sam. gyógyszerész, Balla Károly mérnök Conrad Karly jegyző , Jeszenszky Pál haszonbérlő, Szarvasi fiók-egyesület 3. Összesen 7 — Kecskemét ~~...... ‘~r ' *' • - - -János Borsos o/.auu .......A.Jouigcu. összesen 6. — Hérics Pál ur ivén : Gerics Pál archon, Lehrmann professor Maréty Alajos gazd. gyakornok, Ágoston Ágoston ügyvéd" Összesen 4.— Hosenmann Pál ivén: Pilaszenovics Lajos tb., Broér Adolf orv. dr. Összesen 2. — Pongrácz Antal irén: Dévay Imre tb., Weindl Ferenc k. kincstári kasznai. Összesen 2. — Nagyvárad városa ivén : Nagy ( Lásd Világ 567. számát. 476 Várad városa, Kovács Fridrik orvos, Farkas István emerit. gazdatiszt, Gálbory Sándor nyug. főhadnagy, Kovács Józsefgyógyszerész. Összesen 5 — Sz. k. Nagy-Szombath városa* ivén: Sz. k. Nagy-Szombath városa 2.— Farkas Ferencz ur ivén: Farkas Ferenc, nagy-prépost, Folkusfalvi Lacsay Miklós tb., id. Apponyi György gr., Kis-Jókai Udvarnoky Lajos tb., ifj. Zichy Ferencz gróf, Ocsovszky János plébános. Összesen 6. —• Tanárky ur ívén: Tanárky Gyula jószágbérlő. — Német Péter ur ivén: Sailer György czimz. püspök és n.prép., Dresmitzer József, udv. tan. és prép . Kovács József kanonok, Tóth József kan.,Varda Károly kan. , Bezerédy Kálmán tb., Szűcs József tb., Szűcs Teréz szül. Miile kisasszony, Szűcs Erna kisassz. Összesen 9. — Luchkovichtábor ur ivén: Luchkovich Gábor ügyv., Haulik Imre számtartó, Baróczy Ferencz magtárn., Csernák József plébános, Paulik István városbirája, Jankó Károly gazdatiszt. Összesen 6. — Kajdacsy Ferencz ur ivén: Tolnay János, Szontagh Sámuel tb., Aranyhalmi Ádám, hg Koburg urod. director. Összesen 3. — Hell Ödön ur ivén : Hell Ödön gazdatiszt, Hrobonyi János gazdatiszt. Öszszesen 2. — Kardos János ur ivén : Bogár Sándor tb., Tomcsányi András tb., Koller Ferencz tb., Pollermann Ferencz gyógyszerész, Rudics Máté főszk., Horváth József ügyvéd , Kardos János ügyvéd, Latinovics Bénitk. Összesen 8. (Vége köv.) is magyar partvidék. A pest-fiumei vasút, ha nem csalódunk, egyike honunkban azon eszméknek , mellyeket valóban teljes joggal nevezhetünk népszerűknek; igen lekötelezett tehát Matcovich G. úr, midőn ezen nagyszerű eszme megtestesítéséhez mint egyes, de lángkeblü, ’s vállalkozati szellemre nézve igen is kitűnő polgára e hazának, részéről járulandó, olly adatok gyűjtésével foglalkodik, mellyek az eszme-testesités munkájától szükségesképen feltételeztetnek. Illy adat gyanánt szolgálnak azok, mellyek amaz amerikai levélben foglaltatnak, mellyet előbbi (56) számunkban érintettünk, ’s mellyet itt a t. Matcovich G. úr szívességéből hű fordításban közölhetni szerencsések vagyunk. „Richmond, 1841ki sept. 3d. Uram! sietek önnek némelly kérdéseire első alkalommal felelni a richmondi és fridrichsburgi vasutat illetőleg. — Először is azt kérdezi ön, mi a vasútnak valóságos hossza, Richmond és Fridrichsburg között? Ez épen hatvanegy mérföld. — Kor, mennyibe került a föld , mellyen keresztül megy? Ez tesz 32,000 font sterlinget, vagy még valamivel többet, egyegy mérföldre mintegy 500 fonttal. — 3or : Mennyi idő kellett bevégzésére, ’s mennyibe került a kézi munkálat. — Az építés teljes bevégzésére két év kellett. A kézi munkákra nézve megjegyzendő, hogy a feltöltés és kőműves munka, vagyis a pálya ágy készítése a híd épitésén kívül vétetik tekintetbe. ’S e pont összes költsége 320,000 600 ft. sterling. — 4er: Mennyi gerendafa kellett egyegy mérföldre? Erre nézve megjegyzendő, hogy metszett sínek és fatalpak kivántattak. Előbbiekből, mellyekkel öt lábnyira a középvonaltól rakatott ki a pálya, kivántatott ezer hatvanöt egyegy mérföldre ; minden sínvonalra utóbbiakból tízezer ötszáz hatvan vonalláb. A sínek átmérői alakjokhoz képest változók, mivel a vállalkozók szabadságában állt vagy gömbölyű talpfákat adni egy oldalon simára faragott erdei fákból, mellyek legalább is 10 ujnyi átmérőjüek, vagy négyszögű talpfákat nyolez ujnyi szélűeket, mindkét esetben nyolcz lábnyi hosszunkat; ezen utóbbiak megkivántató számának összes kögtartalma tesz 3755 lábot egy mérföldre, a gömbölyded sínfáké alkalmasint egy ötödrészszel több. A fatalpazatok ötújnyi szélesek, és kilenczajnyi mélyek. Az ezekben foglalt gerendák száma tesz egy mérföldre 3300 köglábot. A talpvonal-és sínalapra nézve felemlített gerendák száma tisztán így áll minden mérföldre a fő sínvonalra nézve, általában azon esetekben, hol kitérések szükségesek, e szám kisebb vagy nagyobb, aránylag a kitérés hosszúságával. — 5ör: Hány tonna **) vassín kívántatik minden mérföldre? ’s mi a sínek ára? miilyen legyen szélük, vastagságuk, hosszúságuk? A Richmond és Fridrichsburg közti vasút csak két újnyi szélesek és fél ujnyi vastagok. Tanácslanám, hogy még is nagyobb arányú síneket használjanak, s pedig nem csekélyebbeket, mint 2% ujnyi széleseket, ’s öt nyolczadrész ujnyi vastagokat 18 lábnyi hosszúsággal; illy sínek közönségesen kaphatók a walesi vashámorokban 9 ft sterlingen, ’s a vitelbér Amerikába mintegy 55 font sterl. tonnájától; talán most, mivel a vas nem annyira kerestetik Angliában, 50 font sterl. lehetne szállítni minden költség beleszámításával. Gor. Mennyibe kerülnek a mozgonykocsik és a pályára szükséges kocsik ? — A richmond-fridrichsburgi vasúti társaság egész kiadása mozgonyok-, kocsik-, és teherkocsikra jön körülbelül 254.000 font stb; de ide be van tudva a költség is, mellyet a kőszénbányákba vezető mintegy 4 mérföldnyi mellékpálya, és a körülbelül 50 mföldnyi hosszúságú Lujza-vasút (mellyen a fridrichsburgi vasúti társaság teszi szállításait) megkívánt. Ennek tehát fele összege, az az 107,000 font szert, úgy gondolnám, elég lenne a mozgonyok, kocsik s teherkocsik költségére, mik a tulajdonképi richmond-fridrichsburgi vasútra szükségesek. Ezer: Mennyi fát emésztenek a mozgonykocsik a Richmond, Fridrichsburg, Lujza és a mellék kőszénbányai vasúton? ez évenként mintegy ötezer ölet tesz, vagyis 14 élet naponkint, 115 mérföldnyi vasútra számítva, tehát ennek mintegy fele, azaz, hét öl naponkint vétethetik a tulajdonképi Richmond-fridrichsburgi vasút kellőségének. Egyegy ölfa ára, mellyet különbféle fatárak nyújtanak, egy dollár (két forint p. p.) ’s 75 kispénzre megy. —:kor Mennyibe kerül az évenkinti javítás és a munkások bére? — Ez a vasút bevégzése óta mindig változott a szerint, amint a kezelő igazgatás kisebb vagy nagyobb mérőkben volt jó. A szállítások kezdete óta körülbelül hatszáz dollárba került a kezelés egyegy mértföldre, melly összeget én nagyon csekélynek tartok a pálya rendben tartására. A javítási költség folyvást változik a szerint, amint a gépek, kocsik ’sat. többet vagy kevesebbet használtatnak. Ez általában a tulajdonképi richmond-fridrichsburgi vaspályán évenkint mintegy 12,000 font sterlingre rúg. ’sat. — Robinson W. az említett vaspálya mérnöke. *) Azaz: körülbelül 320.000 p. forintot, egy font sterlinget általában 10 p. forinttal számítva, 9 f. 57. kr. helyett, melly egy fontnak értéke a mi pénzfolyamunk szerint. Szerk. **) Egy tonnára közönségesen 20 mázsa számíttatik, de ha emlékezetünk nem csal az angol tengeri hajokon egy tonna 18 mázsára tétetik? Szert Nirlapi kalászok. Pesti Hírlap (161). „Városi belszerkezet“ czimü vezérczikkében külön taglaltatik Szabadka városa körlevelének négy főpontja, ’s ezek: nemzetiség, nyilvánosság, a választási jog kiterjesztése a polgárokra ’s függetlenités a nm. magyar udvari kamarától. A fő sark, melly körül a nemzetiség ügye forog, egység, ’s az osztályok egybeforradása , mire nézve megjegyeztetik, hogy a városok bizonyosak lehetnek arról, miszerint a nemzet mindent pártoland, mi a nemzetiséget előmozdítja. ’S valóban, mi az idegen elemek nemzetesitését tartjuk azon főszempontnak, mellyből a városoknak a hazárak teljes összeforrasztására nézve kiindúlni szükség, mert mindaddig, mig a nemzetiség szent érzelme nem köti őket ezzel öszsze, a polgár nem lesz honn a hazában. A nyilvánosságra nézve mondatik, hogy ez, ha más okból nem is, már csak a közönség bizodalma tekintetéből is szükséges. A harmadik pont taglalásába mintha egy kis gúny is akarna vegyülni, de remélljük, ez kárt legalább nem szülend. A kamrátóli függetlenítésre nézve az 1827ki országos választmány véleménye hozatik fel. — Zsoldos Ignácz lelkes „köszönete és kérelme Kliegl ügyében“ bár minél harsogóbb viszhangra találna a hazában!—Az „Értekező“ben a szabadkai körlevél bevégzése foglaltatik. — Jelenkor és Térrsalkodó. (57). A „Budapesti napló“ rovatban nem megvetendő észrevételek közöltéinek azon óvatosságra nézve , mellyet a zsidók emancipációjában követni tanácsos. A czikk összes értelme oda czéloz, hogy helyesebb volna ezen emancipatiót személyekhez kötni, mielőtt az az egész, még nem érdemesült tömegre kiterjesztetnék. A Társalkodó Ehrenberg (berlini) természetbúvár kérelmét közli, mellyet ez a magyar természetvizsgálókhoz intéz Török József dr. által,de levélben igen érdekes jegyzetek foglaltatnak az ázharcsák (infusorium) iránt. Folytatja a honi erdők mostoha állapotáról szóló czikket; van benne ezenkívül két tudósítás a minapi napfogyatkozásról, — ’s „a hűtlen“ czimű novella befejezése. A Nemzeti Újság (57). folytatja a Bűnvád-eljárási reformról szóló czikkét, mellynek okoskodása nagyon kitünteti a régibb törvény és reá következett gyakorlat közti nem épen legbarátságosb viszonyt. Vajha egyszer az érvénytelenekké lett törvények kiküszöbölése és a gyakorlat szabályozása és törvényekkel pótlása által rendszeresíttetnék ez állapot. A Hasznos Mulatságokban a kereskedői mérleg,rőli eszmék folytattatnak; ’s Carl. a. ügyében az Athenaeum ellen egy rőfnyi okoskodás és illetőleg védelem foglaltatik, ’s benne olly bőven szóratik az „absurdum,“ „rágalom“ és „hazugság“ hogy szinte