Világ, 1842. január-december (1-105. szám)

1842-07-20 / 58. szám

rülmény, hogy főkormányzói székünk már múlt évi novemberben megürülvén, tisztul hasunk tartásának ideje pedig azon évi novemberben elmúlván, bár az­óta már három ízben voltunk is közgyűlésen egybese­­regelve, ezen indítvány épen akkor létetik s pártol­­tatik, midőn főkormányzónk már közbenjátt kegyel­mes kineveztetésérő­l egyikünk sem kételkedik, sőt igen számosan­a­k. kijelölt férfiúban már előre is azon°szabaditó orvost ü­dvözlik, ki a „Világ“ I. évi 28dik számábani szavaimmal élve, árva megyénk­ben magasb tekintetével, minden párt­érdek feletti hatásával, méltányos bánásmódjával, a megyei test rothadt részének ügyes elválasztásával, köztanács­kozásaink tekintélyes vezetésével a nyers erő meg­­zabolázásával, az értelmesség elemeinek felélesztésé­vel, dolgaink folyamában hiányzó komolyságot, a lerombolt tekintélyeket, a vélemények türelmét , és ennélfogva az egymás iránti bizodalmát és méltány­lást helyreállítandja ! 4) A községi számadások milly karban lételéről beadott jelentések folytában a hát­ramaradásban lévők megvizsgálására záros határi­dőül f. évi november lső napja tűzetett ki. 5) Bizo­nyos világos örökösödési ügyben, az 1838 évi 26 törvényczikk értelmében intézkedett uradalmi küldött­ség eljárása ellen tett panasz következtében előter­jesztett ügyészi vélemény, melly az uradalom perbe vételét, és az ügynek úrbéri elintéztetését javaslá, mint az idézett törvény végszakaszának rend­eletétől eltérő, pártolást nem találván — a magát sértettnek tartott fél, a törvény útjára utasíttatott. 6) Megyénkben a válóperek, egyedül az előlegesen meghallgatott közü­gyész, mint házasság­védő véleménye nyomán hozott gyűlési határozat után tétetvén folyamatba — ezen szokásnak eltöröltetése javasoltatok; mi azonban, bár volt, ki a válni kivánó illy törvényben nem alapult tar­­toztatásában súlyos sérelmet látott — D. L. mint kü­lönben is ref. egyházkerületi főgondnok — a fenálló gyakorlat üdvös oldalait alaposan kimutató előadása következtében elmellőztetett ’s az eddigi szokás ezen­túl is fentartatni végeztetett. Folyvásttartó közgyűlé­sünk későbbi eredményiről folytatandom tudósításo­mat. — 100. Or­­szágos középponti gyümölcs­kert.*) Aláírtak továbbá : Heinrich N. János ur ivén , Özv. Wenkheim József bárónő, Wenckheim Béla b., Klopfinger János v. polgár, Orczy László b., Orczy Magdolna b., Lupsánczky Elek, Széchenyi Crescentia gr.nő, Jeszenczky Ign. kam., Palásthy Viktor kam., Uzo­­vits Ján., kamr., Dubraviczky Simon alispán, Aichmayer József, Kammermayer Antal v. polg., Laczkovics József cs.k kap., Jankovich Róza,Helmejczy Mihály tb., Szé­­cheny István gr., Szabó János tb., Csapody Pál­­ biró , Fascho József k. tan., Mühr Antal polg., Spitzer Jakab keresk , Andrássy György gr., Bujanovics Eduárd tb., Károlyi György gr., Kappel Fridrik v. polg., Grosser János províncziális, Gorové Károly tb., Hegyessy Péter tb., Hajnik Pál tb., Festetics Dénes kam., Győry László gr., Ürményi József alnádor, Budics Dániel főispán, Hengelmüller Mihály, Kobitsek József ker., id. Nádosy István, ifj.Nádosy István, Nádosy Kálmán, Nádosy György, N­ádosy Gyula, Batthyány Antonia gr.nő, Károlyi Caro­lina gr.nő, Szapáry József gr.nő, Szapáry Ferencz gr.nő, Zichy Miklós (palotai) gr nő , Heinrich N. János tb., Csekonics János tb., Almásy György gr., Batthyány Ka­zimir gr. Összesen 51. — Heuff­el úr ivén: M. Károlyi Lajos surány-megyeri urodalma, m. Károlyi Lajos vá­sárhelyi urodalma, Schmid Pál főpénztárnok és főszám­vevő, Heuffel János főfelügyelő, Torkos Pál hg Koburg honthi praefectusa, Pokomándy Gábor felügyelő, Czagá­­nyi Mihály kasznár, Sréter Antal kasznár, Tamásovics Károly ispán, Sztankovics József ispán, S­ Jehló Károly i­spán. Összesen 11. — Otocska ur ivén: Hajnik János felügyelő, Otocska Ignácz tiszttartó, Pick Áron n.keresk., Összesen 3. — Kápolnai/ Ignácz ur ivén: Kápolnay Ró­­za, Kápolnay Ignácz birtokos, Georgievics Pál ü­gyv. Összesen 6. Sebők ur ivén , Rudics József főispán, Ru­dics János bölcseik, tanuló, ifj. Rudics József bölcseik, tan, Latinovics Benjámin tb.,Czintula János tb., Sebők József tb. Összesen 6. — Szathmár városa ivén , sz. k. Szathmár-Némethi városa 2. — Szathmári gazd. Egyesület ívén : O­ohváry Pál tb., Kállay Dániel tb.,­ Újhelyi Aloiz professor, Obermayer András kanonok, gazd. Egyesület . Összesen 7.— Laczkovics kapitány ur ivén: Szűcs Álmos keresk., Jeszenszky Lajos, Majthényi László b. disp. e . , Sartory J. György keresk., Jeszenszky Mik­­los cs. k. százados. Összesen 5.­­ A szarvasi vákegye­­sület íven : Tök­essy Sam. gyógyszerész, Balla Károly mérnök Conrad Karly jegyző , Jeszenszky Pál ha­szonbérlő, Szarvasi fiók-egyesü­let 3. Összesen 7 — Kecskemét ~~...... ‘~r ' *' • - - -János Borsos o/.auu .......A.J­ouigcu. összesen 6. — Hérics Pál ur ivén : Gerics Pál archon, Lehrm­ann professor Ma­­réty Alajos gazd. gyakornok, Ágoston Ágoston ügyvéd" Összesen 4­.— Hosenmann Pál ivén: Pilaszenovics­ Lajos tb., Broér Adolf orv. dr. Összesen 2. — Pongrácz An­tal irén: Dévay Imre tb., Weindl Ferenc k. kincstári kasznai. Összesen 2. — Nagyvárad városa ivén : Nagy­ (­ Lásd Világ 567. számát. 476 Várad városa, Kovács Fridrik orvos, Farkas István emerit. gazdatiszt, Gálbory Sándor nyug. főhadnagy, Kovács József­­gyógyszerész. Összesen 5 — Sz. k. Nagy-Szom­­bath városa* ivén: Sz. k. Nagy-Szombath városa 2.— Far­­kas Ferencz ur ivén: Farkas Ferenc­, nagy-prépost, Folkusfalvi Lacsay Miklós tb., id. Apponyi György gr., Kis-Jókai Udvarnoky Lajos tb., ifj. Zichy Ferencz gróf, Ocsovszky János plébános. Összesen 6. —• Tanárky ur ívén: Tanárky Gyula jószágbérlő. — Német Péter ur ivén: Sailer György czimz. püspök és n.prép., Dresmitzer József, udv. tan. és prép . Kovács József kanonok, Tóth József kan.,Varda Károly kan. , Bezerédy Kálmán tb., Szűcs József tb., Szűcs Teréz szül. Miile kisasszony, Szűcs Erna kisassz. Összesen 9. — Luchkovich­­tábor ur ivén: Luchkovich Gábor ügyv., Haulik Imre számtartó, Baróczy Ferencz magtárn., Csernák József plébános, Paulik István városbirája, Jankó Károly gazdatiszt. Összesen 6. — Kajdacsy Ferencz ur ivén: Tolnay Já­nos, Szontagh Sámuel tb., Aranyhalmi Ádám­, hg Ko­burg urod. director. Összesen 3. — Hell Ödön ur ivén : Hell Ödön gazdatiszt, Hrobonyi János gazdatiszt. Ösz­­szesen 2. — Kardos János ur ivén : Bogár Sándor tb., Tomcsányi András tb., Koller Ferencz tb., Pollermann Ferencz gyógyszerész, Rudics Máté főszk., Horváth Jó­zsef ügyvéd , Kardos János ügyvéd, Latinovics Bénitk. Összesen 8. (Vége köv.) is magyar partvid­ék. A pest-fiumei vas­út, ha nem csalódunk, egyike honunkban azon eszmék­nek , mellyeket valóban teljes joggal nevezhetünk népszerűknek; igen lekötelezett tehát Matcovich G. úr, midőn ezen nagyszerű eszme megtestesítésé­­hez mint egyes, de lángkeblü, ’s vállalkozati szel­lemre nézve igen is kitűnő polgára e hazának, részé­ről járulandó, olly adatok gyűjtésével foglalkodik, mellyek az eszme-testesités munkájától szükségeské­pen feltételeztetnek. Illy adat gyanánt szolgálnak azok, mellyek amaz amerikai levélben foglaltatnak, mellyet előbbi (56) számunkban érintettünk, ’s mel­­lyet itt a t. Matcovich G. úr szívességéből hű fordításban közölhetni szerencsések vagyunk. „Richmond, 1841ki sept. 3d. Uram! sietek önnek némelly kérdéseire első alkalommal felelni a rich­­mondi és fridrichsburgi vasutat illetőleg. — Először is azt kérdezi ön, mi a vasútnak valóságos hossza, Richmond és Fridrichsburg között? Ez épen hatvan­egy mérföld. — Kor, mennyibe került a föld , mellyen keresztül megy? Ez tesz 32,000 font sterlinget,­­ vagy még valamivel többet, egyegy mérföldre mintegy 500 fonttal. — 3or : Mennyi idő kellett bevégzésére, ’s mennyibe került a kézi munkálat. — Az építés teljes bevégzésére két év kellett. A kézi munkákra nézve megjegyzendő, hogy a feltöltés és kőműves munka, vagyis a pálya­ ágy készítése a híd épitésén kívül vétetik tekintetbe. ’S e pont összes költsége 320,000 6­00 ft. sterling. — 4er: Mennyi gerendafa kellett egyegy mérföldre? Erre nézve megjegyzendő, hogy metszett sínek és fatalpak kivántattak. Előbbiekből, mellyekkel öt lábnyira a középvonaltól rakatott ki a pálya, kivántatott ezer hatvanöt egyegy mérföldre ; minden sínvonalra utóbbiakból tíz­ezer ötszáz hatvan vonalláb. A sínek átmérői alakj­okhoz képest válto­zók, mivel a vállalkozók szabadságában állt vagy gömbölyű talpfákat adni egy oldalon simára faragott erdei fákból, mellyek legalább is 10 ujnyi átmérő­­jüek, vagy négyszögű­ talpfákat nyolez ujnyi szélű­eket, mindkét esetben nyolcz lábnyi hosszunkat; ezen utóbbiak megkivántató számának összes kögtartalma tesz 3755 lábot egy mérföldre, a gömbölyded sínfáké alkalmasint egy ötödrészszel több.­­ A fa­talpazatok ötújnyi szélesek, és kilencz­ajnyi mélyek. Az ezekben foglalt gerendák száma tesz egy mér­földre 3300 köglábot. A talpvonal-és sín­alapra nézve felemlített gerendák száma tisztán így áll minden mérföldre a fő sínvonalra nézve, általában azon ese­tekben, hol kitérések szükségesek, e szám kisebb vagy nagyobb, aránylag a kitérés hosszúságával. — 5ör: Hány tonna **) vassín kívántatik minden mér­földre? ’s mi a sínek ára? miilyen legyen szélük, vastagságuk, hosszúságuk? A Richmond és Fridrichs­burg közti vasút csak két újnyi szélesek és fél uj­nyi vastagok. Tanácslanám, hogy még is nagyobb arányú síneket használjanak, s pedig nem csekélyeb­beket, mint 2% ujnyi széleseket, ’s öt nyolczadrész ujnyi vastagokat 18 lábnyi hosszúsággal; illy sínek közönségesen kaphatók a walesi vashámorokban 9 ft sterlingen, ’s a vitelbér Amerikába mintegy 55 font sterl. tonnájától; talán most, mivel a vas nem annyira kerestetik Angliában, 50 font sterl. lehetne szállítni minden költség beleszámításával. Gor. Men­nyibe kerülnek a mozgonykocsik és a pályára szük­séges kocsik ? — A richmond-fridrichsburgi vasúti társaság egész kiadása mozgonyok-, kocsik-, és teher­kocsikra jön körülbelül 254.000 font stb; de ide be van tudva a költség is, mellyet a kőszénbányákba vezető mintegy 4 mérföldnyi mellékpálya, és a körül­belül 50 mföldnyi hosszúságú Lujza-vasút (mellyen a fridrichsburgi vasúti társaság teszi szállításait) meg­kívánt. Ennek tehát fele összege, az az 107,000 font szert, úgy gondolnám, elég lenne a mozgonyok, ko­csik s teherkocsik költségére, mik a tulajdonképi rich­mond-fridrichsburgi vasútra szükségesek. E­zer: Men­nyi fát emésztenek a mozgonykocsik a Richmond, Fridrichsburg, Lujza és a mellék kőszénbányai vas­úton? ez évenként mintegy ötezer ölet tesz, vagy­is 14 élet naponkint, 115 mérföldnyi vasútra számítva, tehát ennek mintegy fele, azaz, hét öl naponkint vé­tethetik a tulajdonképi Richmond-fridrichsburgi vas­út kellőségének. Egyegy ölfa ára, mellyet különbféle fatárak nyújtanak, egy dollár (két forint p. p.) ’s 75 kispénzre megy. —:­kor Mennyibe kerül az évenkinti javítás és a munkások bére? — Ez a vasút bevégzé­se óta mindig változott a szerint, a­mint a kezelő igaz­gatás kisebb vagy nagyobb mérőkben volt jó. A szál­lítások kezdete óta körülbelül hatszáz dollárba ke­rült a kezelés egyegy mértföldre, melly összeget én nagyon csekélynek tartok a pálya rendben tartására. A javítási költség folyvást változik a szerint, a­mint a gépek, kocsik ’sat. többet vagy kevesebbet hasz­náltatnak. Ez általában a tulajdonképi richmond-frid­richsburgi vaspályán évenkint mintegy 12,000 font sterlingre rúg. ’sat. — Robinson W. az említett vaspálya mérnöke. *) Azaz: körülbelül 320.000 p. forintot, egy font ster­linget általában 10 p. forinttal számítva, 9 f. 57. kr. helyett, melly egy fontnak értéke a mi pénzfolyamunk szerint. Szerk. **) Egy tonnára közönségesen 20 mázsa számíttatik, de ha emlékezetünk nem csal az angol tengeri ha­jokon egy tonna 18 mázsára tétetik? Szer­t­ N­irlapi kalászok. Pesti Hírlap (161). „Városi belszerkezet“ czi­­mü vezérczikkében külön taglaltatik Szabadka városa körlevelének négy főpontja, ’s ezek: nemzetiség, nyilvánosság, a választási jog kiterjesztése a polgá­rokra ’s függetlenités a nm. magyar udvari kamará­tól. A fő sark, melly körül a nemzetiség ügye forog, egység, ’s az osztályok egybeforradása , mire nézve megjegyeztetik, hogy a városok bizonyosak lehetnek arról, miszerint a nemzet mindent pártoland, mi a nemzetiséget előmozdítja. ’S valóban, mi az idegen elemek nemzetesitését tartjuk azon főszempontnak, melly­ből a városoknak a hazárak­ teljes összeforrasz­­tására nézve kiindúlni szükség, mert mindaddig, mig a nemzetiség szent érzelme nem köti őket ezzel ösz­­sze, a polgár nem lesz honn a hazában. A nyilvá­nosságra nézve mondatik, hogy ez, ha más okból nem is, már csak a közönség bizodalma tekintetéből is szükséges. A harmadik pont taglalásába mintha egy kis gúny is akarna vegyülni, de remélljük, ez kárt legalább nem szülend. A kamrátóli függetlení­­tésre nézve az 1827ki országos választmány véle­ménye hozatik fel. — Zsoldos Ignácz lelkes „kö­szönete és kérelme Kliegl ügyében“ bár minél harsogóbb viszhangra találna a hazában!—Az „Ér­­tekező“ben a szabadkai körlevél bevégzése foglalta­tik. — Jelenkor és Térrsalkodó. (57). A „Budapesti napló“ rovatban nem megvetendő észrevételek közöl­téinek azon óvatosságra nézve , mellyet a zsidók e­­mancipációjában követni tanácsos. A czikk összes ér­telme oda czéloz, hogy helyesebb volna ezen eman­­cipatiót személyekhez kötni, mielőtt az az egész, még nem érdemesült tömegre kiterjesztetnék. A Tár­salkodó Ehrenberg (berlini) természetbúvár ké­relmét közli, mellyet ez a magyar természetvizsgá­lókhoz intéz Török József dr. által,de levélben igen érdekes jegyzetek foglaltatnak az ázharcsák (infusorium) iránt. Folytatja a honi erdők mostoha állapot­­áról szóló czikket; van benne ezenkívül két tudósítás a minapi napfogyatkozásról, — ’s „a hűt­len“ czim­ű­ novella befejezése. A Nemzeti Újság (57). folytatja a Bűnvád-el­­járási reformról szóló czikkét, mellynek okoskodása nagyon kitünteti a régibb törvény és reá következett gyakorlat közti nem épen legbarátságosb viszonyt. Vajha egyszer az érvénytelenekké lett törvények ki­küszöbölése és a gyakorlat szabályozása és törvé­nyekkel pótlása által rendszeresíttetnék ez állapot.­­ A Hasznos Mulatságok­ban a kereskedői mérleg,­rőli eszmék folytattatnak; ’s Carl­­. a. ügyében az Athenaeum ellen egy rőfnyi okoskodás és illetőleg védelem foglaltatik, ’s benne olly bőven szóratik az „absurdum,“ „rágalom“ és „hazugság“ hogy szinte

Next