Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-09-23 / 76. szám

pélyes cselekvényen. A magyar birodalomból is rendkí­vül sokan sereglének össze ez alkalomra. Miután a be­rat először eredetiben török , azután pedig fordításban szerb nyelven fölolvasva jön, következett a török és szerb katonaságtól álgyüdörgések közt adott hadi gyakorlat, és záradékul az egyházban hálaima tartatott , mellynél az érdemteljes Péter érsek pontificált, ’s egy hosszú, ez ün­nepélyes cselekvényhez ’s az ország körülményeihez al­kalmazott jeles beszédet mondott. Mire a hűnéli szeren­­cse-kivánatok következtek. Ez este ’s a következett más kettőn az egész város ki volt világítva. Ugyan e nap tette le a kormányzóság eddigi hivatalát a hg kezeibe. A fejdelem, miután a metropolita kezeibe az alkotmány­­levélrel esküt újból letette, legott egy hirdetvényt bocsá­tott ki , miáltal kijelenté a népnek: mikép­p a státus­kormányt ismét kezébe vette,’s országlásra lépett. Egy­szersmind valamennyi politikai vétkesnek közbocsánatot adott, ’s mindazoknak, kik még külföldön léteznek, a közbocsánat mellett, megengedi hazájokba föltétlenül vis­szatérhetni, kivévőn egyedül csak azon személyeket, kik császári parancscsal kirekesztvék , az Obrenovicsoknak nevezetesen, ’s a volt ministereknek jövőre is az orszá­gon kül kell maradniok. Ez okból Stojanovics István státustanácsos Knezsevics titkárral Zimonyba küldetett, a menekvökkel hivatalosan tudatandó, mikép visszatéré­­seknek mi sem áll utában. A nemzeti gyűlés előterjesz­tést nyújtott be a fejedelemnek és tanácsnak, miszerint járuljanak közbe Vucsics és Petronievics mielőbbi vissza­tértük iránt. Fölvilágosítás és törvények valának a mos­tani nemzeti gyűlés jelszavai, miket a hűnek szivére kötött. A hg tegnap, sept. Izén délután, Lieven báró és Vascsenko főconsul jelenlétében, a nemzeti gyűlést fel­oszlatta , és a követeket elbocsátá. Spanyolország. A fővárosban teljes csend ural­kodik ; éjjel is katona­örök száguldnak még az utczá­­kon, a milicianok restellenek kimenni. Csak a választási előkészületek okoznak némi élénkséget. A „törvényes haladást“ választók alaprajzot bocsátanak, melly az 183­7-i alkotványt, II. Isabella alkotmányszerü trónját, a nemzeti függetlenséget és az igazi szabadelmüek egyesítését olly szövetnekül jelöli, melly előttük világítson. A miniszterek közti szakadást nem titkolhatni többé, ’s közhír, mikép itt nemsokára változások történendnek. Némellyek szerint Serrano és Lopez lépend ki, kik a christinokkal szoros szövetségben állnak, mások szerint Ayllon és Caballero, kik még mindig a progressista zászlót követik. A minisztériumi kérdést a küzdés Barcelonábani kimenete fogná megoldani. Serrano legnagyobb szigort akar használni Barcelona ellenében ,s e czélból már czél­­szerű parancsot is bocsátott a cataloniai parancsnokok­­hoz. Ayllon ellenben és Caballero már ráállanának egy középponti junta egybehívására, csak hogy ez által a jelen rendet törvényesíttessék. Az uralkodó bizonytalanság mi­atti kellemetlen érzés napról napra terjed a társaságok köreiben. Múlt hó 30 és 31 -én Madrid nyilvános tévéi csa­patokkal voltak megrakva, és a várőrség nagyobb része fegyverben állott. A főkapitánynál valamennyi várőrségi tiszt és parancsnok összegyűlt, kik egyhangúlag oda nyi­latkoztak, miszerint készek a kormányt gyámolítani. A hír, mintha a cadizi polita­főnököt börtönéből a nép kiszaba­dította volna, valótlannak bizonyul. Barcelona utczái nevezetes látványnyal kínál­koznak, ds még árgyúzás közepett is a legnagyobb mun­kássággal dolgoznak az ostromzárakon és lőrések újbóli kitöltésén. Még egy tapodatnyi földet sem vesztenek, a megtámadót mindig visszaverték. A kikötőnek ostromzár alávéte, ’s azon parancsolat, hogy 24 óra alatt a hajók hagynák el a kikötőt’s bele többé egy se vitorlázzon, ször­­nyükép fölizgatá a kedélyeket. Hogy ezen rendszabály árgyáztatási szándékkal volna kapcsolatban , senki sem gondolja, mert mint bizonyos híreszteltetik , mikép E­­chaluce, Prim azon parancsolatjára, hogy a városra ál­­gyúztasson, azt felelte, mikép: ,,ő sohasem lövetend a szabadság védőire.“ Telegraphi tudósítás szerint sept. 8. majd ép igy állot­tak a dolgok Barcelonában. Az este Monjuichtól Atara­­zanásra kezdett tüzelés a Barceloneta és fellegvár ellen irányzott álgyútelepeket semmivé tette. A főkapitány el­­rekesztette a csatornákat, mellyek a város szök­kutaiba­­vizet vezetnek, a városban azonban sok mély kút van. A sevillai mozgalom komoly fordulatot kezd venni. Montes kapitány gyűlölve van,és az Aragon gyalogezredbeli csapatoknak mit sem hisz, habár ennek tisztei engedel­mességüket a madridi kormány iránt írásban nyilvánítók. Cadiz, Granada, Cordova és Murcia utczáin Esparterot éltetik. _ A Principe-ezred eltávolíttatik a fővárosból, mindazon kegymutatás mellett sem hisznek neki, mellyet szemle alkalmával Narvaez maga adott tudtára. Barce­lonai levelek szerint Echaluce letételeit monjuichi parancs­nokságából, mivel Atarazauas erősségére és a városra nem akart ledüztetni. — Sept. 12-én olly hír érkezett, mi­szerint Missouri éjszakamerikai hadi gőzös-fregat aug. 20. a Gibraltári öbölben a víztükrig elégett. A lőporkamra jégbe röpült, de mégis senki sem veszett el, sőt 50 ezer piaszter pénz, és sok becses jószág megmentetett. Mint mondják, a tűz a széntartókamrában ütött ki. Bayonneból sept.­bén érkezett telegráf szerint Narvaez tábornagy szemle alkalmával nyilván kijelenté a sergeknek , mikép a Principe-ezredből várfogságra ítélt katonáknak meg van kegyelmezve. Több ezen ezredbeli tiszt, altiszt és közvitézek, kik a zendület ellen álltak, előléptettek, és rendjeleket kaptak. A sergeken nagy lelkesülés volt észrevehető. Újabb tudósítások szerint Barcelonában újra kezde­tett a tüzelés ; a fölkelőkhez a városbeli, és a vidékről is számos polgárkatonaság csatlakozott. Monjuich fellegvá­rából nemcsak Atarazanas várára, hanem a város egyéb részeire is álgyúznak, főleg oda, hol a középponti junta védelmezői gyülöngnek össze. A város hatósága atyafisá­­gos kéréssel fordult a főkapitányhoz, hogy a vérengzést szüntesse meg, mellynek ártatlan gyermekek ’s asszo­nyok is esnek áldozatul. IV.Bi’itanuia: Sept. 7 én délutáni egy órakor je­lenték az ő felsége elibe ment St. Vincent és Caledonia sorhajók álgyai , hogy Victoria királynő ismét Angolor­­­­szág partjaihoz közelget. E hajók messze ben voltak a tengeren, úgy hogy álgyaik döreje csaknem egyidőben hirdeté a hazatérést Franczia- és Angolországnak. Melly jeladásra a vidékből nagyszámú — kandiákkal rakott — gőzösök indultak Brighton felé, a nép csoportokban tó­dult a kikötő-gáthoz és a katonaság a pavillonba vivő uton állott föl. Midőn „Victoria és Albert“ disziramló a kikötőhöz közeledik, legalább is tízezer ember üdvözlé azt lelkesült istenhoztával. Ennyi hajót nehezen lehetett valaha együtt látni Brightonban, a két vagy három fran­czia gőzös is kísérte vagy inkább követte a királynét, minthogy egy félórával később érkeztek meg. Ez alka­lommal 14 gőzös feküdt a kikötőben, négy mérföldnyire a tengeren pedig három sorhajó és két pompás fregatt. Az udvar csak kevés napig mulatott Brightonban. Albert­ig 200 font sterlinget osztatott ki az eu-i szegények közt. A várban Lajos Fülöp egy Victoria-kép­­tárt készül állítani 30 festvénynyel , mellyek a Victoria ott mulatójára emlékeztetendő jeleneteket ábrázolandják. A gabnatörvények elleni szövetség egyik legmun­kásabb tagja a humoráról ismeretes Sidney Smith nem rég, mintegy 20 nap alatt, igen számos hallgatóság előtt tartott felolvasásokat a gabnatörvényü­gy ellen tizenhárom különböző helység és városban. Legújabb időkben a római-katholikus zárdák száma Angliában feltűnőleg szaporodott, részint újak alapítása, részint a régiek helyreállítása által; most ismét egy apá­­czazárda létesül Leicestershireben, mellynek alapkövét most tették le. Olaszország. Mind a mellett is, hogy Bologná­ból érkezett tudósítások az ottani nyugtalanságokat be­­végezetteknek mondják, nem igen hisznek a békének, és a nélkülözhető katonaságot az éjszaki tartományokba szállítják. A kormány nevezetes jutalmat tön azon 8 egyén elfogására, kik az összeesküvés főnökei voltak, de még elég korán elillantak. Mint mondják, az egész buj­­togatás külföldrül ered, hol eszközül a csempárusokat használják. Az ifjú Italia folyvást működik. Miután a tervek Bolognát illetőleg meghiúsíttatták, a bolognai és ravennai összeeskültek Imolában akartak összejöni, ’s innen Ra­venna városát közerővel megrohanni, valamint a történe­tesen ott levő három bibornokot elfogni és ideiglenig moz­galmi középpontot alakítni. Tervek azonban a rendőrség éberségén törést szenvedett. Mégis valami 1 50nen elin­dultak Imolába, itt azonban mit sem lehettek, mert a vá­ros bezáraték é s a várőrség fegyverben állott ; azért a hegyek közé vonultak vissza, hova pápai katonák kül­detvén utánok, közölök 3­5öt elfogtak. — Bolognában most csend van ugyan, de észrevehetni, mikép titkos for­rongás létez, minek kitörése nem lehetlen. Egyébiránt a kormány igen éber, ’s a várőrségi csapatok mindig ütközetkészen vannak. H­émetország. A nassaui ág Erzsébet nagybűnöt Mihály orosz nagyhg második leányát magának házas­társul jegyezte, mi a rigi hivatalnokoknak sept.­kén jön hivatalosan ludlul adva. Törökorsz.ág. Egy „Az isteni gondviselés Görög­ország fölött mindig őrködött, Athene 1843.“ czimü gö­­rög röpirat nagy zajt üt jelenleg Konstantinápolyban A könyvecske három főpont körül forog: 1) hogy a király görög származású és vallású és ollyan legyen, kitől utódokat várhatni. 2) hogy az idegenek Görögországból távolítassanak el, mint kik eddig csak az ország rom­lásán dolgoztak. 3) hogy szabadelmü alkotmány legyen. A könyvnek czélja nem más, mint Görögország ifju monarchájának tekintélyét a görög nemzet előtt csökken­teni. E czélra dolgoznak a konstantinápolyi hírlapok is, minek bizonyságául a sok közül csak azon czikket említjük, mellyben azon hir­deztetik oda , hogy a király uj palotáját, miután azt a görög érsekkel megáldana, titkon kath. káplánjával újból megáldaná, attul félvén , hogy az elsőnek áldása üdvellenséget okozna. És ezt mind elhi­szik Görögországban, mert a hazugság sehol sem arat több szerencsét, mint épen itt. ügyesületi és intézeti közlések*­­­­­sfal­u­dy-T­á­r s­a s ág. I. Miután Tóth Lörincz úr, hat évig viselvén a titoknoki hivatalt, azt a társa­ság kezeibe letette ; ez neki eddigi lelkes és buzgó köz­­remunkálkodásáért köszönetet szavazott, ’s a választást aug. Ijére tűzvén ki, a legközelebbi három társasági évre titkos voksolás utján egy értelemmel Erdélyi János munkás tagját választotta,kihez ennélfogva utasittat­­nak mindazok, kiknek az intézethez közléseik vannak. — II. Emlékezetbe hozatnak a Társaság 1844re kitett következő jutalmai, úgymint I. (Szépműtani) : Elő­­rebocsátván, mik legyenek az úgynevezett újfranczia (ko­moly­ dráma jellemző tulajdonai; mutattassék ki, milly viszonyban áll az a drámai világirodalom egyéb kitünöbb irányaihoz, mik annak egyfelől követésre, másfelül ke­rülésre intő oldalai, ’s melly irány az, mellyet mind a belső becset, mind a színi hatást tekintve, szinköltőink­­nek követni kell. Jutalma 15 ar. 2. (költői): Kívántatik egy, valamelly emberi szenvedélyt előállító, ’s az életre nézve fontos igazságokkal átszőtt tanköltemény, mellyben a tárgy nemcsak a külső (kötött), hanem a belső (köl­tői) alak szépségeivel is, képzelemhez és kedélyhez szó­­lólag, adatik elő. Jutalma szinte 15 arany. Mindkét rendbeli pályamunkák beküldésének határnapja f. évi nov. 2 Odika, melly ideig azokat tisztán ’s idegen kézzel írva, la­pozva, ’s iratok nevét rejtő, gondosan bepecsételt le­vélre hivatkozó jeligével ellátva, Erdélyi János litoknok ur (Pesten Fel-Dunasor, 39. sz.) veszi által. — III. Megszűnvén azon körülmények, mik a nemzeti könyvtár első folyamában megjelenő­­,Kisfaludy Károly minden munkáia nyolczadik (vagyis ingyen) füzete megjelenését akadályoztatták, annak képestül f. évi novemberi pesti vásárra megjelenése iránt a társaság levelezői ’s az elő­fizetők ezennel bizonyossá tétetnek. — IV. A Nemzeti Könyvtár második folyamának első füzete, mellyben Kár­mán I. írásai foglaltatnak ’s „Fanni Hagyományai“ meg­kezdetnek, Kármán és Fanni arczképeivel diszesítve, Pes­ten Hartleben könyvárusnál megjelent, ’s 40 kren (a fo­lyam utolsó füzete előfizetése mellett) a két haza minden hiteles könyvárusai, valamint a társaság kéréséhez képest a Kisfaludy K. munkái előfizetésgyű­jtói ál­tal is, kapható. A második füzet, mellyben Fanni Ha­gyományai foglaltatnak, és Csokonai Vitéz Mi­hály Minden Munkái kezdetnek meg, sajtó alatt van’s oct. 15 én kiadatik. I­V. Sajtó alatt van a Kisfaludy-Társaság Évlapjai negyedik kötete is, melly novemberi vásárra jelenendik meg Eggenberger J. és fia academiai könyvárusoknál , ’s kapható lészen szinte minden hazai könyvesboltban. — Végre VI. kö­tetnek a társaság alapitó ’s pártoló tagjai, hogy az 1843 még hátralévő kamat- és segédpénztartozásaikat minél e­­lőbb méltóztatnának Pestre a társaság pénztárnokához Nagy Ignácz úrhoz (a Jelenkor hivatalába) beküldeni. Költ Pozsonyban sept. 12. 1842. I­. Schedel Ferencz igazgató. A Pesti mű egyesület részéről. Az 1843 évre kiadott műlap nyomatai immár az egyesület kezeihez jutván, a t. ez. egyesületi tagok ezennel tisztelettel fel­­szólíttatnak, hogy azoknak egyesületi pénztárnok Klausz A. L. artak­ (a városi színház épületbeni tükörraktárában) átvételéről, a lefizetett részvénydíjakról szóló eredeti nyug­­tatvány visszaadása mellett rendelkezni méltóztassanak. Egyszersmind az eddigi t. ez. részvényesek, és ezen e­­gyesületbe lépni kívánó minden műkedvelők tisztelettel megkéretnek, hogy az ez idei műlap átvétele alkalmá­val, pénztárnoknál az iránt nyilatkozni szíveskednének, várjon egy vagy három évre akarnak-e az egyesületbe lépni, hogy így azok, kik az alapszabályok értelmében 3 évre aláírnak, azon szembetűnő nyerereségben részesül­jenek , miszerint részvényük a megvásárlott képek kiját­szására 2 számmal játszik, és az egyesület rendes tag­jaivá lesznek , noha részvénydíjaikat nem egyszerre az aláírt 3 évre hanem minden évre egyenként 5. pontjára), ’s mindenkor csak a műlap kiszolgáltatása alkalmával kötelesek letenni. Ugyanis a méltányosság kivánata az , hogy azon tagok , kiknek adományára az egyesület 3 153* --------------------­ 029

Next