Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-08-23 / 67. szám
67. PESTEN» 1843. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kivül, Hirldje közöl minden hirdetményt, egy negyed-szeret sorától három krajczárért pengő pénzben. Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket.VILÁGSZERDA, augustus 23. __ Előfizethetni helyben — Emich Gusztáv úr könyvkereskedésében (Úri és kígyó utcrák szögletén) félévre postán, különben 5 ezüst forinttal az országban minden — azon kivül csak a rs- Uiff-postahivatalnál Bécsben. Minden közlést a Világ szerkesztő-hivatalának 0711.1 alatt kéretik beküldetni. Tartalom. Telekkönyvek I.Fővárosi hírek ’s események. — Országgyűlési tudósítások. (augl4. XXVII. orsz. ülése a Kft.’s RRneka vegyes házasságok tárgyában. Aug. Jókai XXXIXI. kerületi ülés; aug. ITkeiXLdik kerületi ülés. Csatolványul: Izenete a KKr. ’s RRnek a mgos Főrendekhez a vallásbeli sulyoknak ’s nehézségeknek a múlt országgyűlésen fentartott pontjai tárgyában.) — Megyeközlés: Vas megye közgyűléséről. Szerbia (Belgrádi levél: Vucsics és Petronievics a nemzeti gyűlés előtt készeknek nyilatkoznak a Szerbiából távozásra.) — Spanyolország (Caballero a junták iránt határzatot bocsát.— A cataloniai tartomány középponti junta alakításán dolgozik. Saragossa nyilatkozata a nemzet elveire nézve. Espartero arczképe. — Kormányi uj határzatok. A barcelonai junta az uj kormánynak aláveti magát. A ,Constitucional‘ nyilatkozata a Lopez-miniszterium iránt. A junták a Lopez-kabinet irányában.) — Nagybritannia. (O’Connell felolvassa Ledru-Rollin levelét ’s erre saját válaszát.— Indítvány a beviteli vámnak továbbra is leendő mérséklése iránt.— Don Carlosnak Francziaországban letartása szóba hozatik. A fegyverelszedési bili elfogadtatik.) Francziaország (A mansi tanács és biró letétetik.) Egyesületi és intézeti közlések. Pesti műegyesület (Az idén megvásárlott miiidarabok iránt. Vízbefuladók megmentésére alakulandó intézet.) Hírlapi kalászok. Hivatalos és magán hirdetések. Pest, augustus 23. 1843. Telek-könyvek. I. Annyi a szó hitelről, adóról, országos pénztárról és több eleméről, mellyek mindnyájan a telekkönyveket elkerülhetlenül föltételezik, sőt már eddig hányszor vetett ki az országgyűlés terheket a nemesi birtokra is, anélkül, hogy csak egyetlen egy megyében a birtok rendszeresen felmérve és öszveírva találtatnék. De ezenfelül maga a státus érdeke teszi szükségessé annak tudomását, ki mit és mennyit bír, mennyi az országban a haszonvehető föld , sőt milly nagy legyen az ország és egyes törvényhatóságok kiterjedése. És ime még ezekről mit sem tudunk, noha olvassuk statistikákban, kalendáriumokban: Bihar vármegye 200 négyszegmérföld, Zala 100, Torna 10, de bizvást állíthatom, ha rendszeresen fölméretnének, vagy nagyobb vagy kisebb számok lennének ezen felmérések eredményei. Tagadhatlan, hogy a közvetlen (direct) adó nemei közt legrégibb és legigazságosb a telek-vagy föld-adó (Grundsteuer), már akár vállalná a házi adót a nemesség is magára (adja isten, történjék minél előbb),akár pedig keletkeznék egy különös országos adó az ország legnyomasztóbb szükségei fedezésére: igazságos adókivetési kulcsot kidolgozni lehetetlen, míg a catastrom, míg a terekkönyvek el nem készülnek; sőt ha hitelbankot akarunk állítani, ha a hitel megerősítésére tökéletlen betáblázási törvényeinken akarunk segíteni, teendőink legelsőbbike : a telekkönyvek behozatala. Hogy milly alakban szerkeztessenek ezen olly kívánatos és szükséges telekkönyvek? kötelességünknek tartjuk eziránti igénytelen nézetünket előterjeszteni, okokkal támogatott ellenészrevételeket szívesen elfogadandók; Így fejlődik ki majd e tárgy iránt a közvélemény,és a törvényhozói szilárd akarat alkotandó részben is üdvös és felszámíthatlan hasznú törvényt. Minden telekkönyv alapja : tökéletes fölmérés, szinto oly tökéletes öszveírás és legszigorúbb becslés; ezek nélkül hitelszerző telekkönyvet gondolni sem lehet. A törvényhozásnak tehát arról kellene gondoskodni, hogy minden egyes birtok tökéletesen felméressék, öszveirassék ’s szigorún megbecsültessék , és így egy törvényhatóság minden egyes birtokainak öszveirásából ’s becslésiből készülne a telekkönyv. Mind az öszveirás és becslés, mind pedig később a telekkönyv kezelése legnagyobb tisztalelküséget és legtisztább kezeket kíván; a törvényben tehát az iránt is kell provisionak lenni, hogy az, ki az öszveírásban, vagy becslésben, vagy a telekkönyv vezetése és kezelésében legkevésbé is az igazság és való ellen vét, és a meghatározott szabályoktól csak egy hajszálnyit is eltávozik, az ezen tettéből eredhető kár kétszeres (egyszer a megkárosult félnek, másodszor a törvényhatóság házi pénztárába) megtérítésén felül , őt egész tízévi fegyházi fogsággal büntettessék, éspedig a fenyítőtörvényszék nyilvános eljárása mellett, még az illy becsületéről megfelejtkezett tisztviselőnek neve a hazai hírlapok utján is közszégyennek tétessék ki. Ha a hozott törvények eddig is igazi méltóságukban és élőerőben tartottak volna, (mert nálunk jó törvények csakugyan nem hiányoznak, de foganatjuk ritkán van) úgy nem történhetek annyi visszaélés és nem annyiszor a közpénztárak szép móddali megrablása. Már a rovatokra nézve, mellyekkel a telekkönyvnek bírnia kellene, következőket javaslunk : Minden egyes határ, minden egyes birtok szerint vétessék föl, a birtok mineműsége , u. m.: belsőtelek, kert, szántóföldek, rétek, legelő , erdő, szőlő, kisebb királyi haszonvételek, úrbéri birtok , mindegyiknek nemcsak kiterjedése, hanem természetes minemüsége, becsvára is kiteendő.— Meg kell itt jegyezni, hogy az úrbéri birtok — mennyiben az a földesurnak jogát teszi , csak átalánosan irassék be, mennyiben pedig az magoknak a földművelőknek birtokát illeti, egy külön rovat szinte kimeritőleg láttassa. Továbbá egy külön rovat minden illy úrbéri jogokra nézve foglalná magában a földesur és a jobbágy közt történt vagy történendő megváltási szerződéseket. Egy másik rovat magának a birtokolásnak minemüségét v. m. adomány, örök-bevallás, vagy zálogjoggal biratik-e e v. ama jószág? minden birtok-változás— akár egészben akár részben történjék az, akár adásvevésbül, elzálogolásból, haszonbérbe-vételbül, akár pedig örökösödés útján, osztályból, inscriptioból vagy ajándékból származzék, a telekkönyvbe, megszabandó határidő alatt, bejegyeztessék, sőt minden illy birtokváltozás iránti szerződésnek és ezt követő resignalionak a telekkönyv-hivatal előtt kell megtörténni, különben érvénytelen. És pedig ha adásvevés vagy zálogolás történik, a fizetések a telekkönyv hivatalában eszközlendők, hogy ezen hivatal a betáblázott hitelezők számára a pénzt visszatarthassa és azoknak kézhez szolgáltathassa, sőt az ingatlan vagyonra intézett végrehajtások is csupán a telekkönyvben eszközlendők, és a végrehajtást eszközlő fél előtt betáblázott hitelezők követeléseik azon hivatal által biztosítandók, ha jelen nem volnának is az illető hitelezők, és az illy végrehajtás következtében szülemlett birtokváltozások szinte a telekkönyvben feljegyzendők. Végre a telekkönyv utolsó és úgyszólván lényeges rovata a betáblázási rovat; a betáblázás ingatlan javakra nézve elsőbbséget szerez minden végrehajtás fölött, és ha valamelly ingatlan jószágon végrehajtás történnék, azt, mint fentebb mondok, a telekkönyvi hivatalban kellene véghezvinni és a bejövő pénzekből előlegesen azon hitelezők követelései kielégitendők, kik a végrehajtást eszközlött hitelező előtt betáblázva vannak. Ha illy módon leendnek a telekkönyvek szerkesztve, akkor a hitelt (magában értetvén, hogy a k.k. előadások nyomán a végrehajtási törvény módosítandó , és az ősiség — ezen , hitelünkön rágó féreg — eltörlesztendő a birtokostól meg nem tagadhatni; hazánkat becstelenitő azon tettei némellyeknek, a kik ugyanazon jószágot külön egyéneknek eladták, elzálogosították, haszonbérbe adták, vagy épen birtokukban nem is lévő jószágot adtak el, vagy arra adósságokat csináltak és szemtelenül be is tábláztatták — megszűnni fognak , akkor mindenki meggyőződhetik egy tekintetre : mit és miképen biz az, ki neki jószágot él, vagy zálogban vagy haszonbérben akar adni , ki akar ingatlan javakra kölcsönt fölvenni, és mi legyen betáblázva illy javakra; ki fognak záratni minden e részben eddig divatozott csalások, és egy részrül a hitelező biztosítást, más részrül a birtokos hitelt nyerenének. A telekkönyvek behozatalával a törvényhozás azon rendeletet törvénybe iktathatná, a. m. „minden kötelezvény, melly szerint három hónapon túlterjedő időre pénz kölcsönöztetett, elkerülhetetlenül betáblázandó, különben ingatlan javakra az illy be nem táblázott kötelezvény alapján hozott ítélet végrehajtása semmi esetben ki ne terjesztethessék.“ Erről a közelebbi számban, nap az ős Buda térein ’s utczáin véghezment sz. István első királyunkat dicsőitő ünnepélynek és szent fárdalatnak tanúi valtnk. Ami a két testvérváros e napom külső tekintetét illeti, megvalljuk, roszul esett látnunk , hogy ezen egyetlen egy nemzeti szent ünnepünk mármár olly kevés erővel bir , a tán belsőleg mélyen érzett jelentőségnek külsőképeni nyilvánítására; külső jelek eszméket és ér- zelneket költenek ; bármennyire szegényes is a minulennapias hatásvadászat, de illyesekben—nemzeti ügyekben — hatást keresni szabad, sőt kellene, é s eszközleni csak üdvös lehet. Minél nagyszerűbb az ünnepély, annál magasabb felfogást eszközöl az ünneplést személy és tárgy iránt. — Isifont de Harke megnyitó már műtárgyai nevezetes kiállítását a váczi-utczai Jüttnerféle házban, mellyet a közönség figyelmébe annál is inkább ajánlunk, mivel több rendbeli kiállítást szándékozik mutatványozni, érdekességekben olly gazdag gyűjteményéből. — Egyik laptársunk megnyugtatására mondhatjuk , hogy nemcsak Budán, hanem Pesten is járnak gyűjteni a városi hatóság részéről a kárvallott miskolcziak számára. Mert még ezelőtt mintegy 10 nappal kopogtatott be e sorok írójához egy polgárilag öltözött egyén, városi hajdú kíséretében, e felszólítással nyújtván oda adakozás-bejegyzési ívét: , Nem tetszik valami kegyes adománynyal járulni a miskolcziak fölsegélésére ? — így tehát e dicséretes dologban a pesti tanács sem maradt el a budaitól. — A vakok pesti intézetebeli növendékek nyilvános próbatétele jövő szombaton (aug. 26-án) délelőtti 9 órától 12 óráig fog Pesten a vmegyeház nagyobb teremében tartatni, mellyre a nikebla emberbarátokat és ezen intézet nagylelkű gyámolitóit eleve figyelmeztetjük. A testgyakorlásbeli próbatét pedig ugyanazon nap délutáni 5 órától magában az intézet házában tartatik. Fővárosi Sirrek ’s események. Ti Pest, aug. 23. Magasabban dobog a honfi kebel, midőn nemzeti ünnep dicsőítésére látja gyűlni a néptömegeket, midőn az élet zsibongása hazai nagy férfiaink emlékének tiszteletéül nyilatkozik. S annál magasztosabb és jótékonyabb a keblünket elöntő ezen érzet, ha az ünnepet vallásos komolyság is jellemzi. Feldobogott a mi keblünk- ben is a hazafius legtisztább érzelem, midőn múlt vasár Országgyülési tilosítások. Pozsony augustus ivén. XXVIII. országos ülés (a KK. és Hűnél.) Olvastatván országbírói itélőmester Zarka János önga által a RR. és RR. izenete és felirási javaslata a vegyes házasságoktul a magyarországi rom. cath. papság által az egyházi szertartások megtagadása tárgyában, *) ’s az a RRdek által „maradjon“ felkiáltással kísértetvén, elnök ő nmga fogta fel az annyiszor vitatott, de minden részleteiben életkérdéseinkhez forrt tárgyat, és mint múltkor is, a vallásbeli súlyok és nehézségek tárgyalásakor úgy most is azt javasolja, hogy e tárgy felterjesztésével, addig, míg iránta kb. válasz nem érkezendik, maga a siker érdekénél fogva, felhagyni méltóztassanak; mert, mint remélni lehet, össgének k. válasza a vallás dolgában sokra nézve kedvező leend ’s a felírás akkor sokban megváltozandik; és ha meg kellend változnia, mert a BR. kívánsága teljesült, akkor a felírás modora is kedvesebb lesz end, ’s a tárgy szilárdságával a modor kedvessége leegybekötve. Mert ha azon viszonyt veszi, mellyben az egyházi rend e tekintetben van, a felírás elmaradását óhajtja, annyival is inkább, mert meg kell vallani, hogy a papság részéről sok olly protestatio van, mik a törvényben és kötelességökben gyökerezik; védik az ügyet, meggyőződésüket; és ezek miatt hozatnak fel ellenök, mik rájok nézve kellemetlenek; pedig a papság százféle kép van hozzánk kötve. Ennélfogva míg a dolog lényegére nézve ő Fsge k. válasza megérkezendik, a siker miatt kívánta ő excllja a felírás felterjesztését elhalasztani. De a RR. „maradjon“ felkiáltása a szerkezet és annak felterjesztése mellett nyilatkozván, önmga folytató beszédét. Mit mond — a felirás ereje? A RR. törvény által kívánják az egyházi szertartások megtagadása mellett kötött vegyes házasságokból született gyermekek törvényességét kimondani. Ki az — kérdés— ki azt modaná, hogy illy gyermekek törvénytelenek? Ha maga a papság mondaná, én mondanám neki, hogy törvényesek. Igen, mert ő maga a házasságnak lényegére a felek kölcsönös megegyezését, a pap és tanúk jelenlétét tartván szükségesnek, bár lehet e szempillantás, mellyben az állitatok; de ő azt tagadja; vélekedése tehát a kir. választ elvárni. — A BR. rövid„maradjon“nal feleltek, ’s hitték, hogy e tárgy, melly most második országgyűlésen foglalkoztatja a törvényhozást, az önfentartás annyiszor vívott harcra és a RR. táblájának olly szilárd nyilatkozata után ma minden keserűbb discussio nélkül fog keresztül esni; azonban többen kívántak szólani, és mi tehetségünk szerint, időnkhöz mérve töredékekben szándékozunk közleni a szónokok érdekes nyilatkozatait, a RRK meg*) Közlendjük. Szerk.