Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-10-14 / 82. szám
Ján. г. tag velős és érdekes értekezést olvasott illy czim alatt: „Az élet társadalmi szépítése, felderítve az egyezménytan világánál.“ Ezt b. Eötvös József gyönyörű emlékbeszéde váltá fel a Keletindiában elhunyt körösi Csomna Sándor 1. tag fölött, mellyet sokszori éljenekkel szakasztott meg az elérzékenyült vendég gyülekezet. — E beszéd végeztével több rendű jelentést olvasott fel a titoknak. A jutalomosztásokat illetőleg: az 1842-i nagy jutalmat (200 d. aranyt) Zsoldos Ignácz ,Szolgabirói hivatal* czimü munkája nyerte el. Dicséretre lőnek méltatva Berzsenyi Dániel öszves munkái, kiadja Döbrentei G.; b. Eötvös J. ,Karthauziba ,Fogházjavítás; b. Eötvös J. és Lukács Móricztul; Fényes Elek :Magyarország statistikája I. kötet; és Vállas Antal ,Felsőbb egyenletek czimü munkájának I. füzete.—A f. 1843ra kitűzött történettudományi pályádat (100 d.ar.) Lányi Károly n.szomb. lyceumbéli prof.; a mathematikait Fest Vilmos; a drámai pályadíjt Obernyik Károly ,Four és porczimü szám. játéka nyerte el. Másodrendűnek ’s nyomtatott ivétől 4 aranynyal tiszteltetendőnek „Gero“ nevű ’s „Memento móri'jeligés, ennek szerzője Szigligeti Eduárd; dicséretet arattak: „Zrínyi“ szomj. 5 felv. ,Csák végnapjai' drama 5 felvon. és ,Zsidó fia' drama 5 felvon. ( 5) Gorove testvérek alapitványából a f. évi május 1 jén lefolyt négy évre együtt járó 200 fr. az ezen évkörben megjelent erkölcsjavító munkának lévén szánva, dr. Peregriny Elek „Bánya az ifjúság képezésére" czimű munkája koszorúztatott meg.— Következtek a kitűzött uj jutalomkérdések. A nyelvtudományi ez: Készíttessék magyar ékes szókötés (syntaxis ornata), azaz: adassanak elő bizonyos rendszerben a magyar nyelv eredeti, tiszta, sajátságos és választékos (elegáns) kifejezései, mellyek kiváltképen a régi nyelvmaradványok, példabeszédek, közmondások, szójárások és jeles írók nyomain feltalálhatók; jelöltessenek ki a beszéd részeinek ritkább vonzatai, és a mondatok ékes kötésének, viszonyának, rendének szabályai, különös tekintettel a kihagyásokra (omissiones), körmondatokra (periodi) és a költői nyelv sajátságaira, valamint végre a nyelvünk tisztaságával, eredetiségével, sajátságival ellenkező hibás, idegenszerű és aljas szavakra és szólásmódra. Jutalma 100 db arany. A philosophiai pedig ez: Fejeztessenek ki a szabadság és társadalmi rend elméletei, állíttassanak fel elvek, mik szerint azokat öszhangzatba hozhatni, és adassanak elő e vágyról a nevezetesb bölcselők nézetei. Jut. 100 db. arany. Mindenik osztálybeli pályairások beküldésének változhatlan határnapja, mellyen túl semmi felelet el nem fogadható. martius 23. 1845.— A gyűlést rövid szives kis beszéddel zárta be a nagy elnök. Tisztb. tagokká választattak: b. Józsika Miklós, Kubinyi Ágoston, és Lenovics József Csanádi püspök; levelező tagokká: Bacsányi János, gr. Dessewffy Emil,, Gorove István, b. Kemény Zsigmond, Kuthy Lajos, Török József, Reguly Antal és Vachott Sándor. Titoknoki jelentés a m. t. társaság 1848- beli munkálkodásiról. Az akadémia most rekeszti be éltének 13dik évét. Valamint az előtt úgy most is egyforma gonddal forgolódott mind nyelvünk vizsgálata, mind a tudományok mivelése körül. Az elsőt illetve a nagyszótár dolgozása folyt, különösen a nyelvtudományi osztályban Czuczor és Fábián ; a philosophiaiban Horváth Cyrill, a történetirásiban Horváth Mihály, a törvénytudományiban Szlemenics és a természettudományiban Gebhárdt és Tarczy áldozták munkásságok egy részét ez ügynek- E mellett egy m. és n. Kézi-Szótár is elökésziltetik, mellyhez Péczely és Edvi Illés Pál szolgáltak adalékaikkal , a hírlapok által felszólított külső nyelvbarátok közöl pedig Fabó András, Kulifay Zsig., Nagyidai Ferencz, Paraszkay Lőrincz és Pathkó János érdemtették közléseik által köszönetünket. A nyelvhasonlító munkálatokhoz egy névtelen hazafi járult a török és tatár nyelvekkel rokon magyar szók öszszeállitásával. A bányászati műszótár készületeihez felette becses küldeményt vettünk felszólításunkra gr. Nádasdy Ferencz erdélyi kincstári alelnök utján , melly az erdélyi bányákban divatozó műnyelvet foglalja magában. Végre a táj szó-gyüjteményhez Horváth J.rt. járult ’s külsők közül Andrássy Antal székely tájkifejezések gyűjtésével. — Elfoglalta a társaságot kis gyűléseiben a szókötés főbb szabályait előterjesztő osztályi munkálat is, melly átvizsgáltatván, sajtó alá ment és kevés nap múlva megjelenik. A készülőben levő ékes szókötéshez Czuczor és Nagy J. adák be jutványaikat.Végre ugyan azon osztály egy nyelvtan kidolgozására bízatott meg, melly végből a szükséges előkészületek meg is tétettek- A nyelvrégiségek keresése- ’s másoltatásának, a pénztár szűk állapotja miatt, egyéb ügyekkel együtt függőben kellen maradni; de nem hagyhatni bár átmenőleg is említés nélkül egy az akadémiával becses kéz által a Vatican levéltárából másolva közlött magyar levelet, melly nyelvünk történetére nézve annyiban érdekes, hogy annak a XVI. században Temesvárit is divatoztás bizonyítja. A tudományos munkálatokat illetőleg, a társaság kebelében Henszlmann a hellén dráma jellemeiről és ugyanaz Shakspeare Hr. Bichardjáról értekezett; Jerney másodszor is az abrudbábyai főkönyvekről; György a népnevelésről és korunk műveltségi állapotjairól; Bugát az iskolai fegyelemről; Lukács a socialismus és commimismus rendszereiről; Horváth Cyrill az isteneszme eredetéről; Hetényi a társadalmi éici szépségéről az egyezménytan világánál felderítve; Kállay az öngyilkosságról; ugyanaz a finn-lapp népfajok statistikáját ’s ethnographiáját terjesztette elő ’s mind - mind Jerney a szláv népek tót nevéről értekeztek. Tasner egy a brill museumban levő, Magyarország állapotját a XVII. század végén tárgyazó , egykorú angol kéziratot közlött fordításban; Jászay és Lucenbacher folyvást régi oklevelek kikutatásában fáradoztak ,s ollyakat a társaság folyóiratában is adtak , az utóbbi a szerb zsupánok, királyok és czárok pénzeit. Kiss Ferencz hazánkban találtatott némelly hun régiségeket ismertetett; Györy a statusero elemeit fejtegette ’s más ízben különösen a pénz- és kereskedésről szólott; Zsoldos a fogházakról, Sztrokay a hitbizományokról, ugyanez a magyar állodalmi szabadság fejléséröl értekezett; Bertha az árpádi királyok végzeményei magyarításában fáradott. Balogh, b. Eötvös, Lukács és Schedel emlék- é s gyászbeszédekkel tisztelték meg az elhunyt társakat. Történnek lépések Magyarország geológiai emlékei öszszegyüjtésére is , mik hazánk földtani történetei ’s viszonyai nagyobb felvilágosítására szolgálandanak.— Végre Nagy Károly astronomiai naplót készített 1843ra Nyomtatásoknak a köz részvétlenség és pénztár szűke okozta felakadása természetesen hatott a kéziratok beküldetésére is, úgy hogy ez évben a múlttól függőben maradtakhoz csak négy járulna, mik közül kettő mellőztetett ’s kettő fogadtatott el, u. m. Károly félig Stratégiája II. ’s Chelius Sebészsége IVd. kötetének fordítása. A Tudománytárban kiadatás végett 14 dolgozat folyt be: philosophiai ’s rokon 3, történeti ’s rokon 6, törvény- ’s országtan 4, múlom 1, mellyek közül tiz nyert elfogadtatást. Utolsó közülésünk óta elkészültek, vagy e napokban készülnek el az akadémia költségein: 1) Tudománytár, 12. füzet. 2) M. helyesírás és szóragasztás főbb szabályai, hatodik kiadás. 3) M- szókötés főbb szabályai. 4) Törvénytudományi műszótár. 5) Német-magyar zsebszótár, második nyomtatás. 6) Eredeti játékszín, Xld. kötet. 7) M- t t. névkönyv astronomiai naplóval ’s kalendáriommal 1843ra. — A színügyet illetőleg, miután az akadémia azt tiz év óta folytonos pártolássá ápolta 's nemcsak jutalomkérdés által helyesb eligazodást eszközlött e tárgyban, nemcsak évenkiüli 100 arany jutalommal folyvást buzdítja az elméket színmüvek írására, hanem eredeti ’s külföldi játékszín czimü gyűjteményében is számos jó művel gazdagította az irodalmat ’s a magyar repertóriumot egy külön választmány gondjai alatt több mint másfélszáz fordított művel is nevelte, miáltal mind a darabok választására, mind egy jobb színi nyelv előhozására elhatározóig hatolt; az utóbbi, nagy áldozatokkal járó munkálkodást annál is inkább megszüntethette, mivel az ügy oda fejlett ki, hol magában is megállhat . A nagy jutalom, valamint az osztálybeli és rendkívüli jutalmak mibenléte külön jelentésekben lesz a közönség elibe terjesztve. — A tudományos utazások rovata alatt ezúttal örömmel mondhatom el a nyelv- és történettudomány barátinak, hogy Reguly Antal lev. társunk, az akadémia segedelmével épen most hagyja el Sz. Pétervárát, hogy az Ural körül, a vogulok közt helyszínén kezdje meg rég óhajtott vizsgálódásait, mellyekből az akadémia nyelvünk természetes rokonságai kérdésére annyi fontos eredményt vár. — Külföldi viszonyainkat illetőleg, ez évben ismét a bajor, cseh, skót, porosz és portugál kis- akadémiák és t. társaságok ’s az éjszakamerikai Egyesült-országok nemzeti intézete küldék meg legújabb munkáikat. — ’S ezekből áll az, mit ez évi munkálataink ’s viszonyaink tárgyában előadhattam, mellyek ha magokban véve rendkívüliekül nem tűnnek is fel, mindazáltal a társaság elibe tűzött czélhoz ismét néhány lépéssel közelebb vivőnek.— — Még egykét elhunytunk sírjára kell néhány levélkéit hintenem a hű emlékezetnek. Tiszteleti tagjainkból három szót illatott ki közülünk: a jámbor és munkás Kolozsvári Sándor, az egyház férfiainak egyik gyöngye ’s harmadik közülök, ki alaptőkénket nevelte ’s nemcsak pénzzel nevelte, hanem munkálkodásával szellemi tőkénket is; a másik báró Lakos János generális, hadtudományi alosztályunk erős támasza ’s e mellett a szépirodalomban is tapsot érdemelt iró. Végre gróf Dessewffy József. Kell , hogy az elfelejthetetlenről egyebet mondjak, mint nevét? nem idéztem fel e puszta név kimondásával egy férfiú képét, ki, főkép elhanyatlott kora előtt, társas szeretetre-méltóságával elbájolta, lelkesedésével ihlette, bensőségével melegítette mind azokat, kik hozzá közelítettek ; mindenek felett pedig valamennyi emberi ’s polgári erények összeségével tisztelet ’s bizodalom köztárgya volt. Kell-e e név kimondásánál több, hogy fájdalmasan felviduljunk előidézvén őt emlékünkben, midőn ugyanezen szószékben hajdani társaink ’s társai a lelkes Berzeviczy ’s az utolsó Illésházy felett korának saját terjedelmességgel ugyan, de helyenkint derítő szeszélylyel festette az élet kis gyöngéit és szenvedéseit, festett kort és embereket, mellyeknek önmaga utolsó szemtanúi közé tartozott. Igen is, minden a mit róla tudunk egy szép lélek emlékezetét hríja vissza, mellyre, bizonyos vagyok, hogy általános rokonszenv igenlése közt mondom ki a vég búcsúszókat : Áldott legyen! 674 országlását foglaló magában. A szerzőnek neve ’s ugyan e történetírásának első kötete eléggé tanúsítják a munka 'jelességét, ’s minden dicsérést fölösleggé tesznek. — Peregriny Elek pedig „János Gazda" czim alatt korszerű könyvecskét adott ki, mellynek czélja a falusi népet a nevelés és oktatás hasznai és szükségeiről meggyőzni. — Megjelent szinte a „Magyar Életképek" Ilik kötetének Illdik füzete; tartalma: Az utolsó Korondy, Szabó Richardtól; Természet szava, (ballada) Jámbor Páltól; A váltó (beszély) Nem Ferencztől; Az utósó alamizsna, (romancz) Petőfitől. — Emlitetlenül nem hagyhatjuk Grünn szegedi nyomdájából kikerült ama fali Naptárt 1844re, melly takaros szerkezete és külső csínja által bármi nyomda-intézetnek is becsületére válnék. E naptár egyike azon tüneményeknek, mik mindinkább jogosítnak minket azon hitre , hogy hazánk iparában Ízlés és dísz, czélszerüség ’s jutányossággal párosultan jobban ’s jobban terjedezni kezd. — Rég nem szóltunk színházunkról , ’s mi szívesen szólnánk, ha volna miről. De azon kívül, hogy Schodelné mint Borgia Lucrecia ’s Romeo már néhányszor jelesül működött, alig van valami feltűnő. Láttuk múlt szombaton Borgia operában Matteo Orsini szerepét Eder Luiza által adatni ’s megvalljuk örömmel nélkülöztük elődjét, кЦ röl egy saloni lap-szerkesztő azt mondá, hogy hangja szép és kellemes ’s a t. Láttuk Bartóknét is a „Pohár viz“ben a királyné szerepét játszani, ’s láttuk, miképp még királynét aligha látott valaha. Hallottunk bizonyos Rubin nevű gordonkajátszót is, ’s elképzeltük, minő lehet azon conservatorium, hol ő oktató. — Nem mellőzhetjük végre egy szives figyelgyelmeztetést intézni a „Tageblatt" szerkesztőségéhez, sajátnemű újdonság vagy hírtárczai taktikája tekintetében. Hozhatnánk ugyan fel igen számos adatot, hogy lapjainkból minden kútfő-idézés nélkül vézettek át hírek a„Tagoblakt“ba, de mi erről ez alkalommal hallgatunk, részint mert vannak köztudomású , vagy legalább terjedtebb tudomású dolgok, miket tehát egy is más is közölhet hírül, részint, mert nem igen irigyeljük a Tageblattól a dicsőséget , midőn híreinket sajátul árulgatja ; de már azt egyenesen kívánjuk, hogy híreket, miket előbb, mint mi közlöttük, ő nem is közölhetett, vagy mikhez sajátélményünket ragasztottuk, hiven, nem csorbítva vagy csonkítva adjon elő. Ezt ő szerkesztősége a nem szokta igen lelkiismeretesen venni. ’S erre csakugyan egy két példával kell szolgálnunk. A sept. 30-ai számban a zágrábi talált pénzről közlött hírt idézés nélkül közlötte lapunk után a „Tageblatt," mintha neki is beküldetett volna a tudósítás; ám miután magunk tudattuk olvasóinkkal , hogy ama találmány nevezetessége tévedésen alapszik, akkor a „Tageblatt“ oct. 8. száma jónak találta ez ügyben a ,Világ' levezeje iránt sajnálatát igen naiv módon kifejezni. Ugyan a sept. 30dikai számban utánunk mondja, hogy a város tornya felavatása hihetőleg ismét ünnepélylyel járand , de már azt, miért mi ezt tulajdonkép mondtuk , hogy lenni kellő felavatási magyar szónoklatról elmondhassuk véleményünket, szépen elhallgatja. Pedig higye el, e nélkül a bevezetést nem mondtuk volna el. Ugyanazon számban a tolvajok ablak-betöréséről irt jegyzetünket szorul szóra utánunk irta, idézés nélkül. Az odtob.ékei számban a ,Megyei rendszer" czimű munkát saját szavaink lefordításával közli, szinte a magyar nevelési társulatról irt észrevételünket ugyanott. Uram, uram, szerkesztő uram, ha ön olly igen óvakodik , hogy német lapszerkesztői társaival valahogy collisióba ne jöjön, — mire nekünk van adatunk, — úgy kérjük, kerülje ki a magyar lapokkali lehető collisiot is , — különben tán eszünkbe juthatna kissé bővebbecskén fejtegetni, mint képviselik a magyar hazai érdekeket a magyarhoni német lapok, miről ama várostornyi csonkitolt adat is tesz némi bizonyitványt az előtt, ki gondolkozni akar. — Megjelent a szorgalmas Stancsics Mihály magyar nyelvtanának második, bővített ’s javított kiadása. E könyvecske kezdők számára igen ajánlatos, ’s főleg czélszerű mind városi mind falusi iskolákban azért is, hogy toldalékul iromány-példányok, minők: szerződés , nyugtatvány, bizonyítvány, végrendelet ’stb. is közültétnek. Figyelmet érdemel, hogy noha többet tartalmaz az első kiadásnál, amannál mégis 8 pgő krajczárral olcsóbb , azaz: 12 pgő kr. — Nemzeti színházunkban hétfőn October 16 kán, N a be nye n a javára, bérfetszinóssal először fog adatni „Ármány és szerelem" Szomorújáték 5 felvonásban. Irta SCHILLER, fordította Szenvey. Fővárosi hírek ’s események. Pest, octob. 14. Napjaink elkomorultak ismét. Illy időben mi nyújthatna a léleknek illő ’s méltó okot felvidulásra, ha nem szellemi érv, szellemi mulatság ? Ezek főbb tényezői pedig irodalom és művészet. Irodalmunk ismét több érdekes könyvvel gazdagult. Megjelent Norvát Mihály Magyarok történetének Ildik kötete a vegyes házakból származott királyok