Világ, 1844. január-május (1-42. szám)
1844-04-27 / 34. szám
34. PESTEN, 1844. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti lap minden héten kétszer Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósitásokon kivül, dűlője közöl minden hirdetményt egy negyedszelet sorától öt krajczai ért egy pénzben. Igen rendes levelezők keretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket. ■ : SZOMBAT, április 27. Előfizethetni helyben a „Világ“ szerkesztő hivatalában (Uri-utcza 450 sz. a. Horvát-házbаn t emel.) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azonkívül csak a cs. k. fő-postahivatalnál Bécsben. Barátdíjon. Közgazdálkodási elméletek XI. (síülkereskedési remények I ) — Fővárosi hírek és események. Kinevezések. Országgyűlési tudósítások. Előleges közlések: az április 23, 24 és 23k én tartott 184 — 185 —1Sod. kerületi ülésekről. — Késztetés leírása az april 17és jókai CXXXVIII és CXXXIXd. országos főrendi üléseknek (a t. KIt. és RK- nek a börtönrendszer tárgyában kelt második üzenete fölött.) Megyei és más vidéki közlések: Temes megye uj követet választ. — Nógrádmegye közgyűlésén a háziadó elvállalva. — Gyöngyös városban tisztválasztási kicsapongások. Spanyolország (Újabb gyilkolások a mórok részéről. Királyi magán titkár. Gyalogság rendszerítése. Sajtó-rendelvény. Felaniai szerencsétlenség ’sat) Nagybritannia (Wolwerhamptoni és leedsi gyűlések. Statusjövedelmi fölösleg. Peel elleni mozgalom. Uj haderő küldetik Izlandba. Angol vélemény a spanyol-franczia rendosztogatás iránt. Phronologia és magnetismus divatozása (sat.) — Francziaország. (Tailis-ügy. Inpefit—Thomas tudósításai. Az ördög Párisban.) Belgium. Orosz és Lengyelország (Paskevics helytartó marad. Határszéli zsidók ügye.) Egyesületi és intézeti közlések: Pesti szegény gyermek-kórház. Évnegyedes tudósítás a kir. magy. természettudományi társulat jelen állásáról. Értekezés. Igénytelen javaslat a polgári őr had szabályozása tárgyában. (Vége.) Hírlapi kalászok. Tárexn. Ki a legjobb tanító? Egyveleg. Hivatalos és magánhírdetések. Gőzhajók járása. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavízállás. Pest, april 27. 1844. Közgazdálkodási díjtételek, XI. Hülkereskedési remények. (1) De lássuk már most, mit várhatunk kereskedésre épített reményeinktől? Hibás vélemény, mintha csupán kereskedés hozna pénzt és gazdagságot a nemzetek közé. Miképen? Feleslegünket eladjuk, pénzt kapunk érette? De hát annyi feleslegünk van , annyit adhatunk el, amennyit akarunk? a mennyi elégséges lesz meggazdagulásunkra? Hát ha nincs is feleslegünk, hanem mi aszükségünkre valóból adunk el valamit, hogy azzal más szükségeinket pótoljuk ? hát ha nem feleslegünket adogatjuk el, hanem már tőkénkhez nyúltunk, és azt kezdjük fogyasztani ? hát ha népességünk gyérsége, a népesség felette csekély szaporodása és a naponkint növekedő szegénység mind ide látszanak mutatni, segít-e rajtunk, ha vélt feleslegünk helyett tőkénket eladogatjuk, elkereskedjük ? Ha van is feleslegünk, hol veszszük azt, a kereskedésből? vagy kell lenni más valaminek, ami azon felesleget számunkra megszerzi? Ha van, nem a kereskedés gazdagít, mert a kereskedést addig űzhetjük előbbre, míg mindenünket elhordja, hanem azon erő, melly felesleget teremt,s ezen erőt kell nevelnünk, gyarapítanunk, hogy gazdagulhassunk. A kereskedés iránti elfogultságoknak forrása, egy hamis tétel, melly habár első tekintettel is a legszembeötlőbb képtelenségnek látszhatnék, mégis sokaktól feltétlen igazságnak szokott elfogadtatni, ’s igy róla kételkedni vagy gondolkodni keveseknek juthat eszébe. E tétel igen ismeretes: a nagyobb fogyasztás nagyobb termesztést hoz elő. Mi sem volna kényelmesebb eszköz a nagyobb termesztés elősegítésére, és így a nemzeti átalános ipar felélesztésére, mint ez. Legjobban tennék a nemzetek, ha minden egyébbel felhagyván a fogyasztáshoz , élvezeti vágyaik betöltéséhez, gyönyörök és mulatságok után látnának;ha nagyobb fogyasztás nagyobb termesztést hoz elő, azért is e jótevő elv mellett lehetetlen leszen valaha szorongó körülmények közé jöniök. Boldogtalan népek, kik magukat munkával, takarékossággal, nélkülözésekkel sanyargatják! Egyébiránt ezen elvet nem elég csupán a kimutatható képtelenségre visszavinni, mert van egy csábító oldala,s a kevésbbé körülnézek ebbe, ezen oldalról szokott tükröztetni. Az egész okoskodást cselszövény, mint minden egyéb fentebbiekben is láthattuk, egyoldalú tapasztalati adatok öszveállításán alapult — annak okáért ugyanazon egyoldalú tapasztalati adatokkal szükség felvilágosítanunk. Vegyük fel a szorgalom egyes ágait, egyes személyekben az okoskodás mindjárt csábító alakot ölt magára. —■ Egy sütő, kovács, lakatos, asztalos, szabó például, vagy akármi kézműves , többet készít ha több fogyasztója van,s ahoz képest többet nyer, jobban gyarapszik. Igen, de ne felejtsük el, hogy mindezen fogyasztóknak öszvete egy bizonyos szám, mellyből azért jut több az egyikre, mivel a másikra aránylagosan kevesebb esik; a készítők öszvete is bizonyos szám, melly nem készíthet többet, mint a fogyasztók szükségei megkívánják. Ezen megállapodott viszonyt, melly a nemzeti munkásság megháborítatlan természetes kifejlődésével szükségképen előáll, a fogyasztás ingerlésével megváltoztatni akarni, nem egyéb, kártékony beavatkozásnál. Vonjuk el az egyiknek fogyasztóit, hogy a másiknak több legyen. Akkor igez nem sokára kénytelen lesz belátni, hogy megszaporodott fogyasztóinak szükségeit úgy , mint van, ki nem elégítheti. Mindig hiányzani fog neki majd több munkatárs, majd a szükséges nyersanyag és eszközök. Ezeknél fogva érzeni fogja a szükséges tőkének is hiányát, kölcsön vesz, előlegez, gondoskodik magáról , hogy tud, de jövedelmének egy részét.A kamatok, más részét a szükséges eszközök öszveszerzése és kézműji munkásságának tágítása elviszik; minél többfelé le van kötelezve, annál hihetőbb, hogy egy történetes változás — a kölcsön vett tőkének felmondása, vagy fogyasztóinak elégületlensége—tönkre teszi. Amannak kézműsége többszámú fogyasztók kielégítéséhez volt intézve; miután azok megfogyatkoztak, jövedelmei csökkennek, eszközei és mindennemű készületei használatlanul hevernek rajta, kénytelennek látja magát azokon tovább adni és pénzzé tenni; egyik pénzt keres, hogy eszközeit szaporíthassa; másik is pénzt keres, hogy felesleges eszközeitől szabadulhasson, mindkettő szegénységről, pénzhiányról panaszkodik. Ha egyiket vagy másikat vagy mindkettőt hitelezők gyámolították,s vagy egyik vagy másik , vagy mindkettő elbukik, a baj még tovább terjed, a pénzhiány hitelcsökkenést okoz. Ennyit a kereskedés , midőn egyik kereskedési vonal hirtelenül élénkebbé tétetik a másik felett, annálfogva a fogyasztás egyik irányból a másikra húzódik, megtehet; de, minthogy egyik részt a károsodástól nem óvja, a másiknak szükséges eszközöket kezébe nem ad, többet ennél nem. Tekintsük átalánosabban. A kereskedést bizonyos terményeknek vagy készítményeknek nagyobb kelendőségére vagy fogyasztására intézve, élénkebbé tehetni. Ekkor sem történik semmi más, mint az előbbi esetben. A tőke, és munkás erő elvonul a szorgalom egyik ágától a másikba, ezen változásnak végrehajtásához pénz kell, pénz kellene a szorgalom egyik ágának gyarapításához, pénz kellene a többi csüggedének fentartásához is, sem ide sem oda nem jut — ismét pénzhiány áll be,s elszegényülési panaszok hallatszanak. Legátalánosabban pedig a kereskedés maga magában nem egyéb, mint az élvezeti anyagok kis becserélése , hogy ez minél élénkebb folyamatban tartathassák, szükség az élvezeti vágyakat minél nagyobb ingerültségben tartani. E végre a túlüzött kereskedés minden kigondolható eszközöket elővesz. A divatnak szüntelen változtatása folyvást ingerültségben tartja a gazdagok élvezeti vágyait, hogy a miután még ma mohón kapkodtak, azt holnap mint megavultat magoktól elvessék,s ismét újabbak után áhítozzanak , mellyekre alighogy szert tettek, azokat hasonlag félrevetvén, helyöket más divatszerűbbekkel szükség pótolniok. Az áruczikkeknek nem annyira belbecsült adja meg a valódi értéket,mint inkább a külső fény, a külszín, csak hogy ingerlő tetszetőséggel bírjon, mindkettő öszvemunkál a szorgalom alányomására és az átalános közjólét csökkentésére. A divat szünetlen változása miatt maradandó becsű életjavak után senki sem néz, mert azokat a divat úgyis kiszorítaná helyükből, a szorgalmat a kereskedés nem jutalmazhatja méltókép, mert nem a belbecsét keresi, hanem azon készítmények kedvesebbek előtte, mellyek ingerlő külszínnel bírván nagyobb kelendőségre tarthatnak számot, a közbejött ravaszság, csalárdság, meghamisítások nem igen jöhetnek tekintetbe, mert ha egyszer hirtelen el vannak adva, úgyis nem divatszerűk többé, hanem helyettük megint új hasonló silány készítmények előállításáról gondoskodnak. Mindezek következtében nem lehet máskép, hanem hogy a szorgalom mindennemű gyümölcsei a túlüzött kereskedés által piaczi áruczikkekké változván, a műveltségnek, művészeteknek és tudományoknak folytonosan alább kell sülyedni. Melly ellen illy körülmények között minden panasz haszontalan, mert ekkor nem a beavatottak igazgatják és művelik többé a nép értelmét és ízlését, hanem tehetetlenül küzdve a nagy tömeg feltartóztathatlan ereje ellen, végtére magokat kell annak ízléséhez, értes— A VILÁG TÁRCZÁJA. Mi a legjobb tanító? ALLUSI D. Bölcsfi nem régi birtokosa a „Békevölgy“ nevezetű jószágnak, ’s bensőleg meggyőződve arról, mikint ő is csak akkor lehetend teljesen boldog ’s nyugodt, ha jobbágyait boldog ’s megelégült állapotban látandja; legfőbb és szebb kötelességének ismeré az üdvterjesztő népnevelést, ’s az ez által eszttözlendő népboldogulást minden ereje és tehetségéből előmozdítani és megszilárdítani. E szép, ’s emberszeretetteljes szándékát életbe léptetnie, valamint egyik legfőbb kötelességének minél bivebben megfelelnie annál könnyebb volt, minthogy őt mint jogos birtokosát a nem rég nyert tulajdonnak illeté legközelebbről az iskola pártfogolása, mellynek következtében tőle is függenek az iskolára vonatkozó intézkedések és ügyek. — Az országló herczegben, kinek hű jobbágyai a szeretet édes kötelékével fűzve egymáshoz, hónak, ’s fejdelmökhez, a megelégültség ’s boldogság tápláló gyümölcseit nyugalmasan éldelék, ’s kiknek kebleiket nem gyötré újabb alkotmány, vagy kormányidom utáni sóvárgás . Bölcsfi valamint mindenben, úgy a fontos iskolai ügyeket is illetőleg a legtisztább előképet, ’s követésre méltó példányt tisztelheté; ’s mikint az egész tartomány népe a legbensőbb béke ’s megelégültségben élt szeretett fejselmének kegyes atyai kormánya alatt , ugy a kisded és csendes Békevölgy lakói is megnyughatának uraságuk kegyteljes igazgatásában, ’s a legtisztább fiúi szeretet, tisztelet ’s engedelmességgel hódolának neki. Békevölgy eddigi tanítója a hossza’s rögös oktatói pályán, megböcsülhetlen érdemeket,’s határtalan tiszteletet ’s bizalmat aratott; de a súlyos munka, a lankadhatlan buzgalom megfosztá őt végkép testi erejétől, ’s képtelenné tévé őt a tanítói hivatal további lélekismeretes folytatására azonkul, hogy az előhaladott kor szinte mély rődöket vont szelíd arczán, ’s fejét hófehérré változtatá.— Nyugalom, tisztességes béke után sóvárga ő tehát az élet alkonyán, mellyen öröm, ’s tövis egyiránt viríta neki, ’s óhajtása teljesült; mert a kegyes földesúr Békevölgy hű tanítóját fizetésének nemcsak teljes meghagyásával, hanem még némi gyarapításával vígasztala meg, ’s így megjutalmazá ő méltókép az érdemes, és biztosítá az agg tanítót kétes jövendője iránt. Azonban megürülvén ekép a tanítói hivatal, Bölcsfi mindenkép szorgoskodék egy méltó oskolai utódról, mert tudnunk kell azt, mikint az említett birtokos olly helyzetbe állítá mind az iskolát, mind pedig annak tanítóját, hogy foglalatosságnak hű teljesítése mellett, semmiben szükséget nem szenvedve, sőt mindenekkel ellátva, tisztességesen elélhetett. A hír hamar elterjedt a vidéken a békevölgyi iskola tanítószékének megörültéről, és azonnal többen személyesen mutaták be magukat a birtokosnál a megürült tanitószék elnyerhetéséért; mások a legjelesb képességű ’s legjobb erkölcsi bizonyítványokkal ellátott kérelemleveleket intézének az iskola pártfogójához; de a gyöngéd lélekismeretü Bölcsfit ezen bizonyítványok 's kérelemlevelek egyike sem nyugtaid ’s elégíté ki teljesen; ő személyesen járta el a legdicsértebb tanítókat, hogy lássa szemeivel ’s hallhassa füleivel, mennyire felelnek meg mindazon várakozásoknak, mellyekre őt a kérelemlevelek mellé kapcsolt bizonyítványok följogosíták. Először is M. Jenőt lepé meg látogatásával, ki személyes ajánlása alkalmával tetemes benyomást tön Bölcsfira. Fél óra múlhatott az iskolai leczkéknek kezdetétől, midőn Bölcsfi az iskolaház küszöbén belépett,’s ki hinné? a tanítót még bizodalmas beszélgetések közt enyelgőleg találá egy barátjával saját szobájában. A zavarultság ’s váratlan meglepés Jenőn szembeöllőleg föltűnt; mert hevenyében nem tudá, mit szóljon, mit műveljen? azonban Bölcsfi szítné magát, mintha mindezeket észre nem venné, ’s miután néhány perczet eltölte nála, jól tudva mennyit ütött az óra, még azon reggel folytató kitűzött czélja, ’s vizsgálatának útját. Néhány óranegyed alatt U. Vilmos tanítónál termett; ezt iskolájával együtt közelebbről megismerendő annál is inkább, mivel róla, mint egyik legnagyobb hőséről az újabb rendszerek ’s tanítói módoknak igen sokat hallott; de Bölcsfi részint az iskolábani hosszabb tartózkodása, részint viszonyos beszélgetések után csak annyi tapasztalást meríthető, mikint az ifjú tanító csupán a mód, ’s rendszer miatt tanít; mert csak végtelen hoszszú, a gyermekek előtt folyton értetlen,’s föl nem fogható definiliókkal, mellyekhez mélyebb megfontolás, érettebb értelem, tartósabb tűnődés ’s küzdelem a lelki erőknek legnagyobb megfeszítése mellett vezethető, bibelődék örökké, ’s ezekkel kinzá a kisdedeket a legegy-