Világ, 1917. április (8. évfolyam, 88-112. szám)

1917-04-01 / 88. szám

2 1917. április £ VILÁG hazai álomdá­n működő bekipropagandával, a saját embereik utján s a saját nyelvükön s a saját elhatározásukból. Hivatalos harctéri jelentéseit . .jO ■ <$*!►’ * i _£ Höfer jelentése Keleti harctér. Dél-Bukovinában rohamcs­apa­­taink alaposan szétrombolva az, elienséges védelmi műveket, az orosz árkokból két tisztet és 200 főnyi legény®. Ret **s vagy géppuskát hoztak ma­ SukkaL Kelet-Galíciában és Volhvniában előtéri harcok voltak, repülőink pedig igen élénk és sikeres tevékenységet fejtettek ki. Délnyugati harctér. Roham járőreink és fel­ derítő osztagaink sikeres vállalkozása következté­ ben a legutóbbi két éjszaka a tengermelléki arc* 1 vonal egyes hét­vein élénkebb volt a harci tevé­kenység. Csapataink 23 foglyot és­ egy géppuskát szán­tottak be. Az olaszoknak Jamianótól nyo­maira és Bigliától délre megkisérelt támadásai tü­zünkben meghiúsultak. Arcot újból lőtték és az evangélikus templomot erősen megrongálták. Délkeleti harcért. Különösebb esemény nem volt,, 'Höfer altábornauv A német vezér Kér jelentése hyugali harctér. Loos mindkét oldalán angol osztagok éjjeli előretörései közelharcban meg­hiúsultak. A Peronne-Fins-i országút két oldalán angol zászlóaljak élénk tüzérségi közreműködés mellett támadtak. Metz­on Coutinenél visszaver­tük az ellenséget. Tovább délre elérte Heudicourt­­ és St. Emiliet. Soissonstól északkeletre a franciák tüzekésünkben súlyos veszteséget szenvedtek. A Chantpagneban a Riponttól délre fekvő magasla­tokért makacs harc folyt. A támadó vonal szár­­n­yain visszavertük a franciákat, a középen né­hány órára benyomultak árkainkba, de azután ott álló támadásban és szívós kitartásban bevált had­osztályaink csapatai kiűzték őket. Keleti harctér: Lipót bajor herceg v­ezért­á­bor­­nagy harcvonala. Néhány szakaszon, különösen a Sstczara, a Szochod és a Zlota-Lipa mentén növe­kedett az orosz tüzérség harci tevékenysége. Az állatfajukba nyomuló vadé­szószta­poka­t visszaver­tük. Widsytől délre és Novo Grodektől északkeletre sikeres vállalkozásaink voltak. Több erődházat felrobbantottunk. 75 foglyot és 5 aknavetőt szál­lítottunk be. József főherceg vezérezredes harc­­vonala: A Beszterce völgyében Kirlibabától keletre és Mesticaneslitől délre az oroszok árkaiba irá­nyuló előretörésünk alkalmával több mint 200 foglyot ejtettünk és több gépfegyvert zsákmányol, tűnik, amit szemünk s gondolkodásunk még nem szokott meg, bár már beletanulhatott volna a nagy francia forradalomban, melyben demo­kratizálódás s imperiali­zálód­ás elég jól meg­fért egymással elég hosszú ideig. Nem mon­dom, hogy így lesz, nem mondom, hogy ettől kell tartanunk — aminthogy tartanunk és fél­nünk végső soron semmitől sem kell, — de számolnunk kell azzal, hogy, úgy látszik, ez a mostani háború és imperializmus a bőke­zűségnek igen nagy fényűzését engedheti meg magának úgy társadalmi, mint nemzeti törek­vésekkel szemben, anélkül, hogy a maga ér­dekét féltenie kelljen, anélkül, hogy neki is a számadása igen jót ne fussa. Hogy demokrá­cia, népun­alom s szocializmus dolgában lehet akár pazarló is, azt éppen a fentebb emlí­tett angol, francia, olasz, amerikai szcklák mutatják, mutatja a munkásságnak s e réven a szocializmus óriási többségeinek nyílt , min­den felelősséget álló részvétele a háborúban úgy ententes, mint központi félen De, azt ta­lán nem tudjuk eléggé, hogy minden önnön veszedelme nélkül mily felvilágosodott lehet egy háborús rezsim nemzeti, vagy , ahogy mi itthon mondjuk, nemzetiségi tekintetben is. A cári rezsimnek s általában a nyílt vagy leple­zett autokrata-,és nacionalista­ rezsimeknek­ az volt és sok helyütt ma is az a rövidlátása, hogy azt hiszik, csakis nemzeti elnyomással, nyelvegységgel s mi egy s mással lehet együt­­tartani: egy nemzeti, állami, gazdasági s katonai közösségben egy sokfaju orszá­got és birodalmat. A háború megmu­tatta, hogy ez tévedés. Megmutatta kivált az angol példán, hogy éppen megfordítva igaz. Megmutatta, hogy például az írek csak gonosz kizsá­kmányoltságuk s átült adottságuk miatt m­egbizhatatlanok, de még így is távol állnak attól, hogy igazán el akarjanak szakadni Angliától s ma már világos, hogy amely perc­ben a protestáns és a nagybirtokosi angol félté­kenység belenyugodnék abba, hogy­ Izland megkapja a tisztességes önkormányzatot. Iz­land eppiáig megbízható és aktív résztvevője volna a birodalmi politikának, akárcsak Ka­nada vagy Ausztrália, akárcsak a búnak, kiket nemrég még erőszakkal kellett meghódítania Angliának, de ma már erőszakkal sem lehet el­hódítani Angliától. — S hogy általában a gyar­­matok s a nemzetiségek pontosan abban az arányban voltak megbízhatóak Anglia szá­mára, amily mértékben szabadok s a maguk urai az angol birodalmon belül. S megmutatta a háború azt is, hogy a sou­verain Francia­­ország, a souverain Olaszország, egy kicsit a souverain Oroszország is — nem­ szólva a sou­­verair. Portugáliáról — semmivel sem ke­­vésbbé szerves része az angol gazdasági és ka­tonai­­szerkezetnek, mint a gyarmati Kanada v­agy az Angliával egyesült Skócia. Megmutatta a háború, hogy a szabad Magyarországnak esze ágában sincs elszakadni Ausztriától, hogy ..­.de minek a sok példa: vegyétek jól szem­ügyre a nagyvilág tábornyi egységeit s meglát­játok, hogy: nem önkormányzat, nyelvi és köz­­igazgatási engedmények, de souverain állami önállóságok s függetlenségek sem bontják meg, mk egyes álfalaon és országai közöl­ is gszfi­áli is fontos: a gazdasági, a katonai, a külpoliti­kai egységet. Ukránig önálló országrész akar lenni? Finnország saját nyelvű s független republika? S Tunkesztán, Georgia, Mongólia, Armén­ia? Semmi ok nincs ne hagyni. Semmi ok nincs fel nem tenni, hogy e független és szabad republikák, éppen mert azok , mert sem­ egymástól, sem az egésztől nem kell fél­niük, szorosan össze ne állnának, hogy­ közös szervezetben a mindnyájuk erejével biztosítsák életüket s boldogulásukat, melyre magaikban gyengék volnának. Bulgária sohasem rúgta volna el magától a felszabadító Oroszországot, ha az továbbra is megmaradt volna szabadsága biztosítójának. S a propos Bulgária s a bolgár példa, mondom: egyelőre ne várjunk békecsocsákat az orosz forradalomtól, de viszont, ismétlem, lássuk meg egész emberiségi becsében, még ha egészen­­igaz volna is, ami csak bizonyos fokig az,­­hogy Anglia csinálta s önző okból csinálta. Mindenki önző okból csinál mindent, s mikor Palmerston megsegítette volt Kossuthékal s Bis­marck barátkozott volt Klapkáékkal: egyik sem a forradalom s a szabadság iránt való szere­lemből tette. A vége mégis szabadság lett s a magyar szabadság lett, s a bolgár példa örök Tanulságképpen mutatja meg, hogy az önzéstől el lehet fogasdni a jót s ezzel a jóval lehet leszá­molni rosszaságával, Bulgária minden bizony­nyal Oroszországnak köszönhette szabadságát — s e szabadságának köszönhette azt az erejét hogy lerázza magáról Oroszországot. " .­i. Mackensen vezértábornagy hadisoport­jánál és a macedóniai arcvonalon a helyzet változatlan. Ludendorff, első főszál kismester Asquith pétervári küldetése Oroszországról ma gyéren jöttek a hír­adások. A katonaság és a munkásság mind­jobban a háború mellé kezd sorakozni, — így mondják ezt az angol cenzúrán átengedett táviratok — de ami mindennek a legjobb cá­folata- Buchanan angol nagykövetet vissza fogják hívni, mert Londonban egyre inkább kifogásolják tevékenységét. Azaz a forrada­lom már régen kicsúszott Anglia formáié ke­zéből és megy a maga útján, bizonyára­­ a béke felé. Pétervári nagykövetté Asquithot emlegetik, tehát azt az államférfiat, aki béke­­hajlandóság miatt bukott meg hazájában. „ A munkások és a katonák a háborúért Pétervárról jelentik. (P. T. t'O Rodzianto közölte a duma tagjaival, hogy a harcvonal­­ról érkezett hírek szerint ott a helyzet semmi kívánnivalót sem hagy hátra. A front áttörése nem kerülhet szóba. Egyelőre döntő hadműve­let nem várható, tekintettel az olvadó idő­járásra. Péter­várról jelentik. (P. T. D.) A remii munkás- és katonaképviselők bizottsága egy­hangúlag határozatot fogadott el, amely sze­rint a munkások és a katonák a fegyvert nem teszik le addig, amíg össze nem törték a német militarizmust. Pétervárról jelentik (P. T. V.) Jiamot dumaképviselő, akit az ideiglenes kormány Fuszkij tábornokkal együtt­ megbízott, hogy az észt vidékeket bejárják, azt jelenti, hogy­­azok a félreértések, amelyek a forradalom kezdetén a tisztek és a katonák között mutat­koztak, teljesen megszűntek, s a rend min­denütt helyreállt. A katonák kijelentették­, hogy készek életüket feláldozni a haza védel­méért és szabadságáért. Elhatározták, hogy folytatják a háborút a győzelmes befejezésig. Asquith missziója , Ruszkoje Szlovo szerint Izvolszki orosz nagykövetet Párisból visszahívták. Orosz je­lentések szerint Buchanan angol nagykövet visszahívása Péter­várról rövidesen várható, mert Londonban egy idő óta sok a kifogás te­­ verenszki Finnországban Helsingforsból jelentik. Kerenszid igazság­­ü­gyminiszter csütörtökön ideérkezett. A ka­tonai hatóságok képviselői és nagy embertömeg várták. A Runeberg-szobornál piros tulipán­ból font koszorút tett le a miniszter­t és beszé­det mondott, amelyben tiszteletét fejezte ki a nagy férfiú iránt Beszédét Finnország üdvöz­lésével fejezte be„ Vasárnap vékenysége ellen. Mihelyt Szaszanov London­ba érkezik Asquithot fogják pétervári nagy­követté­ kinevezni. Az angol munkáspárt a háború mellett a Secoro jelenti Londonból. 1­z angol munkáspárt megbízottakat küldött ki Péter­­várra, Moszkvába és más nagyvárosokba, hogy, agitáljanak az orosz munkásság köré­ben a­ négyes entente hadicéljai érdekében. A megbízottak William Thorne és James Og­­lady­ képviselők és Stephen Sanders, a lon­doni pártvezetőség képviselője, Hyndmannak, a marxista párt­ vezetőjének is Oroszországba kellett volna utaznia, de Hyndman lemon­­dott a megbízatásról. A lengyel kérdés (P. T. C.) Az ideiglenes kormány bizottságot küldött ki, amely a lengyel ügyeket fogja szabá­lyozni, a bizottságnak az lesz a feladata, hogy megállapítsa, mely helyeken és mily állapotban vannak azok a javak, amelyek Lengyelország nyilvános és kormányzati berendezéseihez tartoz­nak, amíg azokat átadják a lengyel államnak. A bizottság rendezni fogja az állam és a római ka­tolikus egyház között való viszonyokat. Ki fog dolgozni határozni Anyókát ama lengyel eredetű hadifoglyok és mozgósítottak tekintetében, akik ellenséges országok uralma alatt élnek. A bizott­ság elnökévé Lodnisksy Sándort, az első duma tagját nevezték ki. . . Az uralk­odóház birtokai­t Pétervárról jelentik. (P. T. D.)" Az ideig­lenes kormány elhatározta, hogy az uralkodó­ház tagjainak haszonélvezeti birtokairól való döntést az alkotmányozó országgyűlésnek tartja fenn, addig is ezeket a birtokokat nem­zeti tulajdonnak jelenti ki s jövedelmüket le­foglalja az állam pénztárának.

Next