Világ, 1919. január (10. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-12 / 11. szám
4 fÖ. január 12. VILÁG A miniszterelnök tíz nyilakozata alapján tisztán áll előttünk a helyzet. Ez a kormány a politikai események következtében nem tud megküzdeni a külső és belső nehézségekkel. Hogy a kormány mai összetételében óriási munkát végzett, az kétségtelen, mert Íriszen a forradalomnak politikai eredményeit stabilizálta és elmondhatjuk, hogy a politikai forradalmat bevégezte. A képhatározat harmadik cikke szó szerint a következőképpen hangzik: „Mindaddig, amíg az alkotmányozó gyűlés másként nem határoz, az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatti népkormány gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács bizottságának támogatásával." Ez a 3. cikk módot nyújt arra, hogy megoldjuk a nehézséget, hogy az ország ne maradjon kormányzat nélkül. Ezért ez a 3. cikk az, amelyet a Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának ma megfelelően értelmeznie kell. A néphatározat kimondotta, hogy addig, amíg a nemzetgyűlés másként nem határoz, a főhatalmat Károlyi Mihály gyakorolja. Az a kérdés, hogy ezt a főhatalmat úgy értelmezzük, hogy a miniszterelnökségi vagy pedig az államfői hatalmat gyakorolja. Azt gondolom, nem lehet ezt másként értelmezni, mint úgy, hogy miután a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló kormányról van szó, ez az elnökség nem annyit jelent, hogy ő csupán a minisztériumnak elnöke, hanem egyúttal azt is, hogy ő a közkormányzat élén áll és ekként az állami föborlalom az ő kezébe van letéve, tehát minisztériumokat kinevezhet és elbocsáthat. Ezután Hock János előterjesztette a határozati javaslat tervezetét, majd így folytatta: Károlyi Mihály személyét ki kell emelnünk a pártküzdelmek fluktuációjából. Legyen a magyar forradalmi alkotmányban ily pont amely körül tömörülhet az új szervezkedés az új csoportosulás. Az ő személye garancia arra hogy pár szempontok sohasem vezetik az ország érdekének Elfogásában, tudni fogja, melyik az a kormány, amely megoldhatja a feladati, a külpolitikai térin és megvalósítja a belpolitikai rendet. A többi szónok Nagy György, min' az Országödésasági Tanác.-; megl'i 'olt..'. kijelenti, hogy nincs az országban vil. ménv-kii:'ah -'galibim a l -kvildben, hogy nem lehet más áll.í", mint Károlyi. Dervileg Iivres igazságügytrtinszter kijelentete, hogy köztér.- -ági al’x'›imény tervezet kidolgozás alat v.-" .›› igazságügy minisztériumban. l r. Rónay Zoltán. Jászi Oszkár. Székely Ferenc, A agy V.-ncc. He› 'lányi Dezső. Hock nos, Feriback Károly szólaltak ezután fel a Hock János uhui előle..'es/tet na...-j/.'U j.v vs ai megsz ovegezé-i.-z. -..nok ni.ülvunyára a határozali javastul min- övig-jv.'s Src biz-.ti ,ot kükek ki V huta . atl javaslat A Ilim!!''.; - ....g /” h, ;^n ak elvegzesa után Hock Jn.os eln.ök a. ülést ismét megnyitotta és el it - ' ’!? n köve'halárosai javaslatot. A Nemze T 'tus végrehajtó-bizottsága megállapja, hogy a néphatározat 8. fi ..e , e‘ »zik, hogy amíg az alkotmányoz ó ív .•.T.’s másként nem Ivaláro. a., ál.n fí alannal a Károlyi Mihály elnökit'le aluli úli.'i i.épkomány gyakorolja, vais ag uin s ag Nemzeti tanácsa e cikk' Károlyi Mihályt ideiglenesen államfői In't kittre! ■ ni azta fel. Felhívja .étinél ingva Károlyi Mihályt, hogy addig is, amig Magyarország nagy Nem..éli Tanácsa '.agy nemzetgyűlése másként nem határőr,' ne mint miniszterelnök, hanem mint a köztársaság ideiglenes elnöke, oldja meg a mai és netán még felmerülő politikai válságot, mindazon tényezők bevonásával, akinek részvételét szükségesnek tartj. Kijelenti továbbá a Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága, hogy a Károlyi Mihály, mint ideiglenes köztársasági elnök által kinevezett kormány népörvényeket csakis Károlyi Mihály hozzájárulása mellett hozhat. Kijelenti azt is, hogy semmi akadálya sincs, hogy a külpolitika irányítását és vezetését Károlyi Mihály, mint ideiglenes államfő, továbbra is végezze. Károlyi Mihály minden minisztertanácsban részt vehet és ott elnökölhet. Ezt a határozat javaslatot a Nemzeti Tanács egyhangúan elfogadta. Hock János üdvözölte ezután Károlyit, mint ideiglenes államfő"s átadta a szót az új államfőnek, aki a többi között a következőket mondotta: Károlyi programaim ! Amidőn ilyen nehéz órában reám bízatott a legnehezebb feladat, kijelentem, hogy vállalom ezt, mert úgy érzem, hogy kötelességem el nem hárítani magamtól a nehézségeket, amelyek tudom, be fognak következni. Engem a múlt kötelez. Vannak kötelességek, amelyeket csak úgy tudok leróni. Hogy miért nehéz ma a feladatnak megfelelni, mindenki tudja és érzi. Államfői teendőket végezni akkor is nehéz, amikor az államfő egymaga tartozik megválasztani a kabinetet, amelyre rábízza az ország ügyeit anélkül, hogy parlamentre, többségre vagy valamely alkotmányos szervre támaszkodnék, akkor a legnagyobb nehézségekkel kell megküzdeni. Nekem meg kell éreznem, hogy mi a közhangulat, mégpedig anélkül, hogy egy kialakult többségre támaszkodhatnék. Ez a megérzés is nagyon nehéz a mai helyzetben, hiszen tudjuk, hogy két nagy világnézet, a polgári és a szocialista világnézet küzd egymással. A polgárság körében vannak sokan, akik belátják, hogy új világrendet kellélesíteni. Nem zárkóznak el mereven az új világrend elől, nem akarják megakadályozni ennek kialakulását. Csupán azt nem akarják, hogy hirtelen megrázkódtatásokkal, mindentelborító forradalom árán alakuljon ki ez az új világrend. Az új polgári rendre, melynek ki kell alakulnia, úgy érzem, szüksége van a munkásságnak, a szociáldemokrata elvek hirdetőinek is, mert kell egy összekötőkapocs a múlt és a jövő között. Tudom, hogy a szociáldemokrata pártban is vannak sokan, akik nem akarják egyedül vállalni a felelősséget azért, hogy most egyszerre száz percentben valósítsák meg saját programonjukat, mert kockázatosnak látják ezt pártjuk szempontjából is. A két extrém találkozásában látom garanciáját annak, hogy a demokratikus, szociális intézmények létesítése biztosítva lesz, garanciáját látom ebben annak is, hogy az ellenforradalom vagy túlzó forradalmi irányzatok nem fognak felülkerekedni. Sajnos, itt az összeütközés munkájának összetörésében keletkezett a válság. De én azt hiszem, meg lehet és meg is kell találni a módját annak, hogy a polgári és a szocialista rend között a megértés meglegyen, hogy a szocialisták és a polgárok találkozzanak abból a kabinetben, mert csak az lesz garanciája annak, hogy október 31-ének vívmányait biztosíthatjuk. Kijelentem, hogy akkor, midőn az új kabinet megalapításával foglalkozni fogok, ezek a szempontok fognak vezérelni. Én az ellentéteket szeretném összeegyeztetni. Nem adom fel a reményt, hogy a szociáldemokraták határozatának ellenére, annak ellenére, hogy a Károlyi-párt és a radikálispárt is máskiépp határozott, a dolgokat romlé alá leivel verni. Ez bizonyos munkába és időibe kerül. "Addig kérem a lemondott minisztereket, maradjanak helyükön és intézzék tovább az adminisztratív ügyeket. Amikor az ország ezer sebből vérzik, minden magyar embernek, akár államfői teendőket végez, akár a legesektélvebb munkát, egyformán azon kell dolgoznia, hogy megmentsük a hazát. A haza megmentésén keresztül mentheti meg és érheti el minden párt a maga ideáljait Egy ország, amely öt megyéből áll, nem ország, ott nem lehet pártokra szakadni, ott nem lehet kormányozni, ott az állami élet fem nem tartható. A legfontosabb tehát, hogy legyen országunk, ahol elveinket megvalósíthatják. Én pártok kerettében többé nem maradhatok. Természetesen le fogok mondani a pártvezérségről, mert pártok felett kel állanom és az ügyeket intéznem. Legnagyobb tragikuma ma az országnak, hogy amikor a fegyvert letettük, ugyanakkor ellenségeink a velünk kötött szerződést nem tartják be, sem a demarkacionális vonal, sem a közigazgatásnak kezünkben való meghagyása tekintetében. Az egész országot egymásután szállják meg szerbek, csehek, románok. Sok vád illeti a kormányt amiatt, hogy miért nincs hadserege, melylyel kiveneli a megszálló csapatokat. A kormánynak vagy az erőre, vagy a jogra kell támaszkodnia. H Ha az erőre akarunk támaszkodni, mely az uni tenteével szemben nagyon csekély, akkor kirágttuk magunk alól a jogi alapot. Nincs más erőnk, mint a jog. Nincs más politikánk, mint a barátság az entente irányában. Az ententevel szemben lázadásokkal semmit sem érhetünk el, ezek csak hátrányunkra vállhatnak, mert ők mindig nagyobb erővel fognak rendelkezni, mint mi. A puszivitásban, a nyugalomban és a jog erejében kell megtalálnia Magyarországnak a támasztékát. Ez biztosan meg fogja menteni az országot. E szomorú pillanatban arra kérem it nemzeti tanácsot, támogasson engem továbbra is most már államfői teendőim végzésében Kérem minden magyar ember támogatásai higgjék meg, soha szomorúbb lehangoltabb és kétségbeesettebb pillanatom az életben nem volt, mint most, amikor e nagy feladatra vállalkozom. Vasárnap A foolsevizmiis kritikává A svéd baloldali szocialisták vezére az orosz viszonyokról Svájc, január 7. (A Világ tudósítójától.) A Corriere della Stra stockholmi tudósítója jelenti: A svéd szociáldemokrata párt baloldali csoportja legutóbb gyűlést hívott össze, hogy azon meghallgassák dr. Skold szocialista pártvezér beszámolóját. Dr. Skold most tért vissza oroszországi útjáról. Beszámolójában éles kritikát mondott a Leninrezsimről. A svéd párt baloldali árnyalata. — jegyzi meg itt a tudósító, — mindig szimpatizált a bolseviki mozgalmaikkal, annál feltűnőbb dr. Skold beszéde, amelyben a bolsevikjeik ellen foglalt állást. — Az orosz példa után, mondotta dr. Skold, nem lehetek többé bolseviki. Szociális forradalmat nem tudok másképp elképzelni, csak magasfokú termelés, óriási túltermelés s az általános gazdasági élet klfejlődése mellett. Ez a feltétel nincsen meg sem Oroszországban, sem másutt a világon. Valóságban Lenin forradalma nem volt egyéb, mint a parasztok felkelése akik miután elfoglalták és felosztották a töldet, a legkonzervatívabb elemekké váltak, akikre a bosevizmus többé nem számíthat. A bolsevikieknek egyébként az ipari termelésben sem sikerült szociális programonjukat keresztülvinni. Arról azonban, hogy dr. iskold luflikáját hogyan fogadta a gyűlés, nem ir . tudósító. Skold egyébként ..hivatalos" küldetésben "áll O oszo*'ságbal). (S. L. Oroszország és az enfente Egyenetlenség a szövetségesek között Svájc, január 5...1 Vilás tudósítójától. A cickán francia külügymini.. ernek a kamarában tartott Legutóbbi nagy 1. :éle kapcsán a Journal Génévé Oroszország és az ebiente viszonyáról s a szövetségesek esetleges újabb ,■ kei ójáról cikkezik. A cikkíró Piciion gondolatmenetét követi s irá- i éppen annyira tele van habozással, mint a francii ■külügvminiszlp • besz'dinek az oroszországi intervencióra vonatkozó rész. A francia lapok ki.:r a Journal de Génévéta Levegőben honflabandáznak — igy harcolnak egymás ellen. Egyes újságoka sovén, gyűlölködő lápoki nagyarányú beavatkozásról tudnak s már előre megjósolják Oroszország igazolását. Ha az entente kormányai gondolnának is intervenciót — ezek az újságok már jó előre is áldanak a beavatkozás"sikerének. A szocialista lapok „ tétjei semlegességet követelk s előre is tiltakoznak in Oroszország belügyéba való beavatkozás ellen Maga a francia nép is ellenséges szemmel nézné a beavatkozást, mert ebben a bábom meghosszabbulését látná. .1 francia nép elött semmiesetre lehetne rokonsáersé tenni a harc folytatását. Mi már most a leendő? — kérdi a Journal Génévé s ezután elmondja csaknem ugyanazt, amit Pichon mondott a francia kamarában. E szerint az entente ott fog operálni, ahol az „egészséges orosz nép már organizálta magát, ahol a szűkes eszközök kéznél vannak, tehát a határszéleken !