Világ, 1920. július (11. évfolyam, 155-180. szám)
1920-07-03 / 157. szám
i Szerkesztőség és kiadóhivatal VI* Andrássy-út 47. szára. Előfizetési árak Magyarországban: Ege'97 évre 280 kwana, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. AVILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 1 korona, XI. évfolyam Budapest, 1920 SZOMBAT julius 3. 157-ik szám Harmattsztán nagy negyedikén felfüggesztik a bojkottot? A Neue Frme Presse mai estilapja jelenti a magyarországi bojkottról: Brüsszelben holnap ülést tart a nemzetközi szakszervezeti szövetség elnöksége, amelyen Fimmen szövetségi titkár, aki Bécsből érkezik, jelentést tesz a Bécsben folytatott megbeszélésekről. Híre jár, hogy ezen az ülésen oly határozatot hoznak, hogy a Magyarországi elleni bojkottot bizonyos időre felfüggesztik. A „Wiener Stinmmni“ a bojkott felfüggesztéséről A Wiener frommen a következőket jelenti: A bojkott rendezők legkényelmetlenebb helyzetbe jutottak. Azt szím nérték, hogy a magyar követtel folytatott megbecszélések legalább egy fikarcnyi engedményt hoznak, amely lehetőséget nyújtana arra, hogy a kilátástalan bojkottkalandot néhány, a nyilvánosságot a takaródóról megtévesztő szólás-mondással lerázzák magukról. Ez a remény nem teljesedett. Hogy milyen kényelmetlen helyzetbe jutottak a bojkottrendezők, kitűnik a következő jelentésből: Fimmen Bécsben, Amsterdamba való elutazása előtt konstatálta, hogy Grata dr.-ral folytatott megbeszélései nem hoztak konkrét eredményeket a magyar kormány részéről. Ez a bojkott megszüntetését rendkívül megnehezítette. Az osztrák szakszervezeti körök kijelentették, hogy a bojkottot hajlandók tovább folytatni és az internacionálé iránti kötelezettségüket nem fogják megszegni. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a bojkott még az osztrák munkáskörökben is népszerűtlen és hogy a szociáldemokrata pártot Ausztria belső fejlődésének kritikus időszakában közvetlenül a választási mozgalom miőtt kedvezőtlenül befolyásolja. A magyar szociáldemokraták vezetői részéről is utalás történt arra, hogy a bojkottól praktikus eredményt Magyarországon csak akkor lehetne várni, ha hónapokon keresztül folytatnák. Erre azonban nincs kilátás. Hozzájárul még ehhez, hogy a nyugati államok munkásságának hangulata nem nagyon kedvező a bojkott végrehajtásával szemben és felén Angliában a munkásság túlnyomó része bojkottellenesnek látszik, így a bojkott fiaskóval végződhetik, ami nagy kárt okozna az 1919. nyarán alakított szakszervezeti szövetségnek, amelynek legelső nagyobb akciója éppen a Magyarország elleni bojkott. Ennélfogva az osztrák és a magyar szakszervezeti vezetők meglehetős egyöntetűen azt a nézetüket nyilvánították, hogy legjobb volna a bojkottot megszüntetni olyan formák között, amelyeket a szakszervezetek erkölcsi sikereként lehetne feltüntetni. Ama formák tekintetében, amelyek mellett ez megtörténhetnék, felmerült az a gondolat, hogy az amsterdami szakszervezeti szövetség a bojkottot július 3-án, vagy 4-én nem, szünteti meg, hanem csak felfüggeszti. Módot erre az a körülmény adhatna, hogy a magyar kormány az utóbbi időben bizonyos intézkedéseket tett, amelyeknek eredményét be kell várni. A bojkott felfüggesztése esetében oly helyzet állna be, amely a szakszervezeti szövetségnek lehetővé teszi a helyzet olyan beállítását, hogy Magyarország a sokat emlegetett „fehér terrorral“ a bojkott felfüggesztésének hatása alatt valamint attól való félelmében, hogy a bojkottot újra megkezdik, egyszers mindenkorra végzett. Fimmen ezzel az eszmével szemben véglegesen nem foglalt állást, hanem kilátásba helyezte, hogy a Bécsben hallott véleményeket a szakszervezeti szövetség elnökségével közli. Nincs azonban kizárva, hogy az elnökség határozata a Bécsben felmerült eszmét felkarolja és a bojkottot megfelelő indokolással nem szünteti meg, hanem felfüggeszti. Honvédelmi bizottság és diktatúra Lengyelországban Varsóból jelentte: Grabski miniszterelnök az országgyűlésen tartott expozéjában kijelentette, hogy most ani jó idő hosszú politikai beszédekre, mert magának az államnak létéről, vagy nem létéről van szó. Az államfő és a minisztérium nevében államvédelmi tanács szervezését javasolja. E tanács tagjai lennének az államfő, a miniszterelnök, az Országgyl BOTt marra!,strelügyminiszter, hadügynltiszter, pénzügyminiszter, VadaGét ...... önezési miniszter, továbbá a hadseregnek öt képviselője és az országgyűlésnek tíz tagja. A tanács hatáskörébe tartoznék a döntés joga a háború vezetésével és befejezésével összefüggő minden kérdésben. A miniszterelnök javaslatát valamennyi párt támogatja. Éjszaka jelentik. Valószínű, hogy még a mai napon megjelenik Pilsudskinak a lengyel néphez intézett kiáltványa. Számolni kell az országgyűlés küszöbönálló feloszlatásával, anélkül, hogy új választásokat írnána is ki. A legfőbb állami hatalom egy több tagból álló diktátori hatóságra megy át, amelynek erősen katonait, jellege lesz. A kiszemelt katonai tagok között van Lesnievski, jelenlegi miniszter. Ezenkívül Hauer tábornokot és Bosvadovsky tábornokot emlegetik. Valószínű, hogy a tervezett új állami kormányzat megszervezése minden belső zavar nélkül végrehajtásra kerül, sőt a radikális szocialisták részéről sem fogják zavarni. Brailsford, volt angol kérantfílió, a fegyverszünet megkötése óta ismételt legyőzött országokat, az újonnan kelejtéttett államokat és Oroszországot: tanulmányai, tyasneyekben a tapasztalatairól beszámol, mind rendközi filalaposak, lelkiismeretesek, gazdagon dokumentáltak. És furcsa, de úgy van, hogy ezeknek a tanulmányoknak egy része valósággal ismeretlen területeket tár fel az olvasó előtt: kivált Kelet-Európában annyira elszigetelődtek egymástól még a szomszédos országok is, hogy hiteles hírek alig lépik át a határokat. Brailsford legutóbb a Contemporary Review-ben mondja el lengyelországi élményeit. pinsk . . . hetvenezer lakosa van ennek a kis városnak, amely több vasútvonal és csatornahálózat csomópontja volt a háború előtt, és több nagyobb indusztriális üzem székhelye. Most egyetlen gyár sem dolgozik. Az utcák néptelenek, az üzletek utcahosszat zárva vannak. Nincsenek áruk, nincsenek vevők. Brailsford felkereste a fogyasztási szövetkezetek árusítóhelyeit is. Az öt közül négy zárva volt: az ötödikben csak egy árut lehetett kapni, — sőt. Kenyeret nem árulnak sem a kávéházakban, sem a vendéglőkben: minden pékműhely zárva van. Burgonyán és karórépán él a lakosság nagy része. Fűtőanyag nem volt, a kórházakban sem. Brailsford meglátogatta a szegényházat, ahol kísértetek gyanánt hatottak rá a csontvázzá aszott öreg asszonyok, akiknek csak egy szó volt örökre az ajkukon: fázunk, fázunk. A várostól néhány mérföld,nyire van egy erdő, de onnan nem lehet fát hozni, mert a lovak nagy része elhullott és a megmaradt lovak is annyit koplaltak, hogy nem tudnak megtenni egy ilyen nagy utat. Egyébként is a városban alig van még néhány olyan ember, aki elég erős volna arra, hogy kezébe fogja a fejszét. Ezer lakosra a háború előtt harmincegy, a múlt évben pedig hét születés esett, másfelől pedig tizenöt, illetőleg huszonkilenc haláleset. A múlt év óta azonban ezek az arányszámok jelentékenyen rosszabbodtak. Igaz, hogy Brailsford pinski tartózkodásának második napján az amerikai segélybizottság adománya gyanánt néhány vagyon lisztérkezett Pinskbe. Az orosz-lengyel városoknak a textilfeldolgozás volt a legfőbb indusztriális tevékenységük. Most azonban a textilgyárak túlnyomóan nagy része a nyersanyag és a szén hiánya miatt nem dolgozik, Orosz-Lengyelországban tehát a lengyel köztársaságnak felében 317.000 ipari munkást pihent1, Lodzban egymagában 253.900 volt a munkanélkülieknek és családtagjaiknak száma. Azonban nem csupán az ipari munkásosztályt sodorta nyomorba a háború. 1913-ban még 358.000 lengyel mezőgazdasági munkás ment tavaszszal Németországba, ott maradt őszig és őszre néhány száz márkával, néhány zsák gabonával tért haza, ez volt egész évi bevétele. Most azonban a határzárlat miatt ez a 350.000 mezőgazdasági munkás nem mehet Németországba és így a legsúlyosabb nélkülözések között tengeti életét. A munka nélkül maradt ipari munkások segélyben részesülnek: a múlt év végén napi öt márkát kaptak, akkor, amikor egy kétgyermekes család legprimitívebb élelmezési szükséglete tizenöt márka volt egy nap. Azóta többszörösre emelkedett az élelmiszerek ára. Az ilyen munkáscsaládok már mindenüket eladták és most nincsen többé mit eladniok . , , » Grabski László, a lemondott és az új lengyel kormány pénzügyminisztere a Ngutr Freie Presse hasábjain nyilatkozik terveiről. A len^el költségvetés 15.700 millió kiadással és l,&51&~millió bevétellel számol, tehát a kiadások kilene&ceresét teszik a bevételeknek, papiroson: a való sTiffiban még sokkal kedvezőtlenebb az arány. Ezzel szemben elég sovány az a vigasz, hogy a rendes kiadások csak 3800 millió márkára rúgnak, míg 10.900 millió rendkívüli kiadás gyanánt szerepel a budget-ben. Elsősorban a hadsereg hadilétszámra történt felemelésének és a hadsereg felszerelésének költségei szerepelnek a rendkívüli kiadások tételei között. Természetes, hogy az ilyen kiadások többnyire meghaladják az előirányzat kereteit és ezért Lengyelország februárban harmadfél, márciusban négy és áprilisban közel hat milliárddal volt kénytelen a bankjegyforgalmat szaporítani, ami természetesen többszörösükre emelte az árakat. A nagy pénzügyi nehézségek leküzdésére Grabski nem tartja kielégítőeknek a legyengült, felbomlott lengyel gazdasági élet gazdasági erőforrásait és elsősorban egy nagy külföldi kölcsönre gondol, és a külföldi kölcsön megszerzéséig elsősorban a tervbe vett kényszerkölcsön hozadékára számít.Azonban az angol és az amerikai üzleti világ már több ízben nyomatékosan kifejezésre juttatta álláspontját a kelet-európai államok hiteligényeivel szemben. Külföldi hitelre csak az olyan ország számíthat, amely garantálja azt, hogy a külföldi kölcsönök a gazdasági élet helyreállítását fogják előmozdítani. x x x x xxxxxxxxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxx Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J* Gyíri és Nagy Janiua és Tsa.Tencer Gyula, Hegyi Lajos,Jrtein Simon és Tsa, Leopold Gyul,Leopold Cornél, Schwarz József, Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernét bird. irodákban. Bécsben: Haanenstein és Vogler, M. Dukes Nacht, Rudolf Mosse: Berlinben Rudolf Kolbán Berlin N W.ünter den Linden 40/411 Bottlik József — miniszterelnnökjelölt A mai kihallgatások a válság megoldásának ügyét nem vitték előbbre. Ma jelfet meg különben a kormányzó előtt a dejtjelnáta párt megbízásából Bárczy István volt igya crgügyminiszter és a szociáldemokrata párt kísérletében Miakits Ferenc volt államtitkár. ■ Ezenkívül Rassay Károlyt, Emett Sándort, Zákány Gyulát, Balla Aladárt, Patacsy Dénes államtitkárt, gróf Somssich Lászlót, az OMGE elnökét és Bottlik Józsefet, a nemzetgyűlés alelnökét fogadta kihallgatáson a kormányzó. A pártok körében teljes a bizonytalanság a válság megoldásának mikéntjére nézve. Az a terv, hogy a válságot a kormányzó párt megalakításával oldják meg, ma már nem lelkesítette annyira a pártok tagjait, mint tegnap. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában Haller István közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy lehetetlennek tartja, hogy a kormányzó párt Rubinek egyszerű felszólítására máról holnapra létrejöhessen. Ő a maga részéről különben egyáltalán nem látja szükségét annak, hogy ezt a kormányzó pártot most alakítsák meg, amikor sikerült a pártokat szoros együttműködésre bírni. A kisgazdapártban hangsúlyozzák, hogy a kormányzópártot csak a kisgazdapárt keretein belül lehet felépíteni és ha ez sikerül, akkor csakis a kisgazdapárt egyik vezető politikusa kaphatna ennek alapján megbízatást, úgy látszik, hogy a kormányzópárt terve különben sem fog olyan döntő szerepet játszani a válság megoldásában, mint ezt tegnap általában hitték. Ma újból Ruuinek miniszterelnöksége került előtérbe és a Rakovszky-kombináció a kormányzópárt eszméjével együtt vesztett esélyeiből. Minden jel arra mutat, hogy a kormányzó a miniszterelnök személyére nézve még nem döntött; ez az oka a tájékozatlanságnak. Annyit mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a keresztény egyesülés pártja passzív magatartásával szemben a kisgazdapártban változatlanul kitartanak amellett, hogy a kisgazdapártból kell kikerülnie az új kormányelnöknek. A kihallgatások különben végükhöz közelednek és minden valószínűség szerint holnap vagy hot napainte a fejezőtnek. A miniszterelnökjelöltek névsorába ma egy új név került: Bottlik Józsefé. A nemzetgyűlés alelnöke ma érkezett vissza a fővárosba és nyomban kihallgatásra jelent meg a kormányzónál. A kisgazdapártban az este folyamán terjedt el a hír, hogy a kormányzó őt akarja a kormányalakítással megbízni. Itt szívesen fogadnák Bottlik megbízatását és értesüléseink szerint a keresztény egyesülés pártja sem emelne ellene kifogást. A kisgazdapártban hangsúlyozzák, hogy Bottlik, mint a nemzetgyűlés alelnöke kiváló tapintatról, pártatlanságról és erélyes fellépésről tett több izben tanúbizonyságot, éppen ezért megbízatását szerencsés megoldásnak tekintenék. Bottlik különben ma este fenn járt a keresztényi egyesülés pártjában, ahol Haller Istvánnal tárgyalt. Vannak, akik tudni vélik azt is, hogy Bottlik csak abban az esetben vállalkoznék a kormányalakításra, ha előbb sikerülne a szociáldemokratákkal megegyezést létesíteni. Bottlikon kívül különben a pártkörben ma este Hadik János gróf miniszterelnökségéről is beszéltek. Itt említjük meg, hogy Pálfy Dániel, az Iparestületek Országos Szövetségének elnöke kilépett a keresztény egyesülés pártjából és a kisgazdapárthoz csatlakozott. Kilépését Haller István pártelnökhöz intézett hosszabb levélben okolta meg, amelyben a többi között ezeket írja: ,,Hive vagyok és maradok a legintranzigensebb keresztény politikának, de a műveit Nyugat előtt amúgy is eléggé meghurcolt nemzetemet balkáni nívóra lesülyeszteni nem kívánón. Mivel a keresztény egyesülés pártja a botbüntetés mellett foglalt állást, ebből a pártból kilépek". Megegyezéshez közeledik az osztrák válság (A Világ bécsi tudósítójától.) A bécsi politikai körök általában azt hiszik, hogy ma, vagy holnap létrejön a megállapodás az új kormány összetételire nézve. ..A háromhetes krizis után napjából-« Tégt'i napot meghosSZttbbítésemr ■ wrtrtrWST eT magukat a pártok, főleg azért, mert nem találtak más megoldást és mert amúgy is csupán provizóriumról van szó, hiszen öt-hat hét múlva, sőt esetleg korábban megejtik az új választásokat. A szociáldemokrata párt lemondott a belügyi tárcáról, de változatlanul fentartja igényét a hadügyi államtitkárságra, azonfelül magának követeli a népjóléti és a közoktatásügyi tárcát. A polgári pártok hivatalnokot akarnak a belügyminisztérium élére állítani, a szocialisták ebben a tekintetben teljesen szabadi kezet adnak a polgári pártoknak. Éjszaka jelentik: A keresztényszocialisták a párti képviselőiül a következőket jelölik az átmeneti kormányba : Dr. Mayr, az állami kancellária vezetője, Dreisky osztályfőnök belügyi államhivatal, Ilevis képviselő, kereskedelemügyi államhivatal, Ilaneis képviselő, földmivelésügyi államhivatal, Miklós képviselő, alállamtitkár.