Világ, 1921. május (12. évfolyam, 94-115. szám)
1921-05-08 / 99. szám
, 1921. május 8. Giesswein utóda — Apponyi Albert A Szent István Akadémia osztályai ma délután együttes ülést tartottak, amelynek egyedüli tárgya az elnöki és másodelnöki tisztségek betöltése volt. Az ülés 46 szóval 2 szó ellen gróf Apponyi Albertet választotta meg az Akadémia elnökévé, a másodelnöki tisztet pedig Székely István osztályelnökkel töltötte be. A Szent István Akadémia elnöki széke azáltal üresedett meg, hogy a 160 tag közül huszonhatan Giesswein Sándor politikai működése ellen foglaltak állást. Noha a többi 134 tag nem csatlakozott a mozgalomhoz, Giesswein lemoódott az általa alapított Szent István Akadémia elnökségéről. A Szent István Társaság Túri Bélát tartotta Giesswein hivatott utódának, a Szent István Akadémia gróf Apponyi Albertet , . . ..-t. A főváros részt kér a forgalmi adóból (A Világ tudósítójától.) A városházán ernyedetlen buzgalommal fabrikálják az új adókat és egyéb jövedelmi forrásokat, de most már még ott sem túlságosan bíznak benne, hogy azt a sok új adót, amelyet a közgyűlés bölcsesége az utolsó hónapokban produkált, a pérízügi orginigzter szó nélkül jóvá fogja hagyni. Mála az sikerül, amit most akarunk, — mondta a főváros vezetőségének egyik illusztris tagja, — ha sikerül nyélbeütnünk azt a jövedelmi forrást, melynek megteremtésén most dolgozunk, akkor könnyű szívvel lemondunk a legtöbb új adóról, sőt arról is, hogy a 15%.-os pótadót 60%-ra emeljük. Az az új jövedelmi forrás pedig, melyről a Városházán ábrándoznak: a forgalmi adó. A forgalmi adótól sokat vár Hegedűs Lóránt is, felületes számítással harmadfélmilliárdot A múlt szombat délutánján a bizottság az állatkereskedelem forgalmi adójáról való tervezetet tárgyalta le, ma délután pedig az őrlemények forgalmi adójára nézve tették meg észrevételeiket afőváros képviselői. Az állatforgalomnál megállapították, hogy átlag hat kézen megy keresztül az állat, míg a gazdától a fogyasztóig jut, amiből az következik, hogy a húsz átlago1 százalékkal drágítaná meg a forgalmi adó. A városházi urakat a forgalmi adóból most egyelőre az érdekli legjobban, hogy a főváros mennyit fog kapni az állami forgalmi adóból? Részesedési igényét a főváros törvényhatósági bizottsága erre a kiadósnak ígérkező új adóbevételre már akkor bejelentene a kormánynak, még mielőtt Hegedűs Lóránt teljesen elkészült volna új adójavaslatával. A főváros törvényhatósági bizottsága a Budapest területéről befolyt forgalmi adóbevétel 25%-át kérte a pénzügyminisztertől. A pénzügyminiszter ugyan még nem nyilatkozott arról, hogy mi az álláspontja a főváros kérésével szemben, de Biann Arnold helyettes államtitkár, adófelügyelő, a városi adóviták során azt proponálta, hogy a főváros az új állami adókból való részesedésért rekompenzáció fejében ajánlja föl a pénzügyminiszternek, hogy hajlandó az állami luxusadó és forgalmi adó beszedését, ellenőrzését és kezelését elvállalni. Úgy tudjuk, hogy a városházán meg is fogadják ezt a tanácsot. Kritika Jobbról és balról A nemzetgyűlés ma gyenge érdeklődés mellett folytatta a költségvetés vitáját. A költségvetést, a kormányt és a rendszert az ellenzék részéről Andaházi- Kasnya Béla, a kormánypárt részéről pedig Gaál Gaszton illette éles kritikával. Andaházi-Kasnya Béla azt mondja, hogy ha történetesen más mondja el azokat, amiket tegnap Apponyi Albert ajkáról hallottunk, a túloldalról mindjárt a destrukció jelzővel bélyegezték volna meg a szónokot. A konstruktív urak becsületet szereztek a destrukciónak és nem is tudják, hogy ezzel az örökös megbélyegzéssel milyen nagy befolyással vannak a kurzus valutájára. (Hegedűs Lóránt: A valuta kurzusára is.) . A bolbiintetés és a numerus elausus Hogy mást ne említsek, itt van a botbüntetésrőlés a numerus claususról szóló törvény. Mind a kettő szembetűnő igazságtalanságokat tartalmaz, de szerencsére nem akad bíróság, amely a botbüntetést alkalmazta volna. A botbüntetésnél is kardinálisabb hiba a numerus clausus, amely a huszadik század szégyene. Itt azonban nem látom azt a liberalizmust, amelyet a botbüntetésnél alkalmaznak. Lehetetlen igazságtalanságok történtek a numerus clausussal kapcsolatban. (Haller István: Nem a zsidó tehetségek szorítják le a keresztényeket, hanem a pénz!) — Szégyelleném magyarságomat, ha igaz volna az, amit a numerus claususrólszóló törvény alkotói állítanak, hogy öt százalék zsidó elnyomhat kilencvenöt százalék magyart. (Meskó Zoltán: A magyarság az elnyomott faj! Prohászka Ottokár, Haller István és Huber János nagy zaj közben kiáltanak valamit a szónok felé. Csizmadia Sándor Andaházi-Kasnya felé: Ne törődj velük csak tovább!) Tiltakozom a kereszténység nevében az ellen . .. (Felkiáltások: Ki bízta meg, hogy a kereszténység nevében beszéljen?) Aki önöket megbízta, a nép! (Csizmadia Sándor Haller felé: Maga is ott volt, ahol megválasztották. Hiába járt ott!) Semmi kifogásom nincs az ellen, ha a tehetségesek a tehetségtelent leszorítják. A tudomány kontingentálására vonatkozik ez a törvény, holott józan ember nem tehet különbséget zsidó és nem zsidó tudomány között. A tudományt nem lehet maximálni, nem lehet kontingentálni. A tudás csak egyféle és az mindenképpen csak nemzetközi lehet. Nincs nemzeti tudás, mert az olyan tudás, amelyet csak itthon ismernek el, de a külföldön semmibe sem veszik, az szerintem nem tudás és éppen csakis nemzetközi általános tudással viheti előre az igazi hazafi a nemzet becsületét. Amikor Fangler kommunistát keres Amit destruktivnek mondanak, az tulajdonképpen a legkontstruktivebb munka. Mert ha konstrukció az, amit az urak tesznek, akkor azt le kell bontani. A nemzetgyűlés élősködik . . . (Nagy zaj. Haller István: Rendre! Most jött be és már ilyeneket mond. Csízi, macha Sándor: Annyi joga van beszélni, mint önnek. Haller István: A nemzetgyűlést sértegetni senkinek sincs joga. Bottlik József, alelnök fölszólítja Andaházi- Kasnya Bélát, hogy magyarázza meg szavait.) A nemzetgyűlés élősködik azokból a jelszavakból, amelyeket nem váltott be. (Nagy zaj.) Az, hogy a földbirtokreformot egyáltalán tárgyalni lehetett, az a mi destruktív munkánknak az eredménye volt. (Fangler Béla: Mindszenti népgyilési beszéd.) Gróf Apponyi Albert nagyon helyesen mutatott rá, hogy az internálási rendelet a leglehetetlenebb és a legigazságtalanabb valami. Lehetetlen az,hogy valakit nem ítél el a bíróság és titkos besúgás alapján mégis internálják. Az internálás a kommunista eszmék, nevelőintézete. A magyar munkásság nagy ellensége a kommunizmusnak, ellensége minden diktatúrának, a fehér diktatúrának épp úgy, mint a vörösnek. (Felkiáltások: Hát van fehér diktatúra? Vázsonyi Vilmos: Hát van? Fel vagyok háborodva! Drozdy Győző: Igenis van! Fangler Béla: Hol van fehér diktatúra? Drozdy Győző: Zalaegerszegen! Fangler Béla: Amíg te szabadon jársz, addig nincs fehér diktatúra. Drozdy Győző: Én nem lőttem be senkinek az ablakán, frangler Béka Akkor is kommunistát kerestem.) A szónok az amnesztia-rendeletről beszél.Csizmadia Sándor: Várják, mint a főnyereményt, de pechjük van, nem nyernek. Drozdy Győző: Nem hajtják végre, fütyülnek a rendeletre. Bottlik József alelnök: Drozdy Győző képviselő úr azt a kifejezést használta, hogy fütyülnek a rendeletre. Kérem magyarázza ki szavait. Drozdy Győző: A kormány fütyül a rendeletre, nem hajtja végre. Bottlik József alelnök: Rendreutasítom. (Meskó Zoltán: Milyen hangosak, amióta tizenkilencen vannak.) A vidéken meg vannak győződve az emberek, hogy az egész amnesztia-rende- letet a Britannia- és a Klub-kávéház hőseinek érdekében hozták. Kéri az igazságügyminisztert, nyugtassa meg a közvéleményt e tekintetben. „A szabadság dalos madarai" A különítmények meghaltak, de a valóságban azért szűntek meg, mert követelte végre már a közvé,lemény, hogy megszüntessék azt az anomáliát, hogy a katonai szervek beavatkozzanak a civilek ügyeibe. Ámde mi történt? A különítményeket beosztották a csendőrséghez és előállott az a helyzet, hogy alkalmat adnak nekik arra, hogy amit mint katonai hatóság nem végezhettek, most mint csendőrség zavartalanul végezhetik. Itt utalnom kell azokra az esetekre, amelyek választásom alkalmával lejátszódtak, amikor katonai detektívek őrködtek minden szavam és minden lépésem fölött. (Bródi Ernő: Mi az a katonai detektív? Van olyan is? Vázsonyi Vilmos: A szabadság dalos madarai, a kis pacsirták.) Ezzel szemben a kurzus emberei ugyanakkor a zsidókérdés örve alatt zavartalanul hintették el a konkolyt a nép között. Szüntesse meg végre a honvédelmi miniszter ezeket az anomáliákat. A miniszterelnök úr a sajtószabadságot úgy ahogy engedélyezi ,vagyis nincs kifogása az ellen, hogy ami átment a cenzúra rostáján, az meg is jelenhessék. Ámde nem számít arra, hogy vannak nálánál hatalmasabb szervek is, amelyek a vidéken működnek és még a cenzúra által appróbált hírlapi közlemények terjesztését is meggátolják. Megtörtént például, hogy az egyik lapot a szolgabíró tiltotta ki az egyik községből. Hónapok óta folyik ez a rendszeres manőver és az én községemben az egyik sarkon nyugodtan árulják ugyanazt a lapot, amiért a másik sarkon megbüntetik az árusítót. Különösen kirívó például a kunszentmiklósi főszolgabíró esete. Ez a főszolgabíró a maga területén betiltotta egyes lapok terjesztését és árusítását. (Drozdy Győző: Föl van már függesztve ez a szolgabíró?) A főszolgabíró írásban adta, hogy ezek a lapok a forradalom előkészítésében olyan kimagasló részt vettek, hogy a jelenlegi államrendben csak a kormányzat eddigi erőtlen viszonyai okozták ... (Zaj és taps az ellenzéken.. Felkiáltások: * A főszolgabíró mond kritikát a kormány fölötti Hallatlan. Vázsonyi Vilmos: Éljen a szolgabíró úr! Sándor Pál tapsol.) . . . hogy a nevezett lapokat eddig még nem szüntették meg. Megírja azt is a főszolgabíró, hogy rá akarja szoktatni a község lakosait, hogy a keresztény sajtó lapjait olvassák, ami különben kötelessége ma minden hatalmi tényezőnek. (Felkiáltások: Szép kis üzleti fogás !) Egy Pallavicini nevű zsidó 86000 holdja Lehetetlen, hogy a kormány egyszerűen elkommunizálhasson üzleteket, mert nemcsak a mozit veszik el, hanem elveszik a trafikot is. (Drozdy Győző: Moszkvai stílus! Bródi Ernő: A lakást is elveszik. Szíjj Bálint: A búzát is! Felkiáltások a kisgazdapárton : Már hét éve veszik el a búzánkat! Csizmadia Sándor: Mert eldugjátok a búzáit! Forgács Miklós: A mozisok nem jajgattak, mikor a búzát elvitték. Csontos Imre: Milliókat szereznek a trafikos urak! Derültség.) A vidéken mindenkire, aki valami jogos kéréssel fordul a hatósághoz, rámondják, hogy kommunista. A közigazgatás arra neveli a szegény embert, hogy kommunista legyen. (Drozdy Győző: Mikor a kormány is az!) A forradalmat az csinálta, hogy a paraszt nem juthatott földhöz. (Fábián István: Elvették a zsidók.) A nagy Uradalmak £$ a ggtek.USMk.Sk A&éRí&ast&ekW Mindazokat a berendezéseket, amelyek az ország" mai helyzetének nem felelnek meg, az állam szállítsa le .Kezdeni kell a minisztériumoknál és közhivataloknál. El kell törölni mindazt, ami fölösleges kiadást jelent. Ne történhessék olyan eset, hogy amikor egy fél valamilyen ügyben elmegy a miniszterhez és a miniszter ráírja az aktára: „Teljesítendő és a fél lemegy az aktával a tisztviselőhöz, ez így szól: „A miniszter azt írta rá, hogy teljesítendő, fiát akkor nem teljesítem.“ (Úgy van, így történik! — a függetlenségi kisgazdapárton.) Fegyelmet csak olyan tisztviselői kartól lehet várni, amelyet jól díjaznak, éppen ezért a fölösleges tisztviselőket el kell bocsátani hogy a megmaradandó tisztviselőket függetlenekké lehessen tenni. A Balaton-szövetség akciót indított a tisztviselők nyaraltatása érdekében. A szövetség lefoglalta díjtalanul a balatoni fürdők lakásainak tíz százalékát, ezenkívül minden szoba után 5—10 korona adót vetett ki és kötelezte a vendéglősöket, hogy 30—40 koronáért ebédet és vacsorát adjanak a tisztviselőknek. Ez az akció törvénytelen. Ez nem más, mint a legvörösebb kommunizmus. A kivételes hatalom erre nem hatalmazta föl a kormányt. Az államnak nincs joga megdrágítani e termelést Kéri a minisztert hogy az adókivetés körül észlelt atrocitásokat szüntesse meg. Az adókivető közegek, a behajtott adók után százalékot kapnak, ez méltatlan az államhoz. (Ereki Károly: Oda kell adni az adót az izraelitáknak, mint a régi időben!) Meg kell szüntetni a bürokratizmust, amely, mint a példák százai igazolják, milliárdokra menő károkat okozott az országnak. GOK külön bírósága A jogrendhez tartozik a munkáskérdés megoldása is. Teljes mértékben helyesel minden olyan akciót, amely a munkásság anyagi jólétének emelését célozza. A munkások politikai szervezkedéséről szól ezután. Szakszervezetekbe tömörülnek. Ez névleg gazdasági alakulás, valóban azonban politikai ,szervezkedés. Kényszerítik a munkásokat a belépésre és munkanélküliekké teszik azokat, akik nem lépnek be. A legnagyobb terrort fejtik ki. Az államnak kötelessége minden ilyen kényszer ellen megvédeni mindenkit. Teljesen lehetetlen állapotnak tartja azt, hogy a lakosságot a maga bírájától elvonják. Kell, hogy mindenki a maga bírája előtt legyen felelős. Ezen a téren csodálatos visszás állapotok vannak, így például a GOK-nak külön bírósága van.Kasnya Béla: Hozzátartozik az üzlethez! Vass József : Nyilatkozzék, micsoda üzlethez? Tessék megmondani! A padot veri kezével. Bethlen István gróf: Kasnya felé kiabál: Magyarázza meg szavait! Micsoda üzlet? Az elnök a csengőt rázza és a zaj lecsillapultával kijelenti, hogy csakis akkor hívhatja föl magyarázatra a közbeszólót, ha a szónok már befejezte beszédét.) Gaál Gaszton ezután arról beszél, hogy már két év óta, amióta Magyarország legnagyobb államférfiét nyolc akasztófára való fickó meggyilkolta, gróf Tisza István meggyilkolásának ügyében azon veszekednek az ügyvédek, miként szívassanak vissza vallomásokat, hogyan vegyenek be vallomásokat s az eljáró bíróság tulajdonképpen ma sincs tisztában, hogy áll az ügy. A perrendtartás hibája folytán ilyen állapotok állanak elő. Ezen segíteni kell! (Rassay Károly: Jó az a perrend! Más hiba van ott!) Ezután Kasnya Béla magyarázta meg közbeszólását. Kijelentette, hogy ő képletesen értette az üzlet kifejezést. Vass József szükségesnek tartja, hogy ezeket a lappangó gyanúsításokat, amelyeket jogosan destrukciónak nevezhet, (Taps az Andrássy-párton.) kellő értékükre szállítsa le. A hétfői napirend megállapítása után Kálmán István interpellált a gödöllői koronauradalomban előfordult visszásságok miatt. Nagyatádi Szabó István földmivelési miniszter válasza után az ülés véget ért. VILÁG Vasárnap egy 80.000 holdas birtok van, egy Pallavicini gróf nevű zsidóéi (Derültség. Erek Károly: Kár a zsidókat védeni) (Csizmadia Sándor: Ez is zsidó?) Ez olyan uzsora, amit a kormánynak nem szabad tűrnie. Sürgeti a földbirtokreform megoldását. Tiltakozik a választójogról szólva az ellen, hogy a nőktől az új választójogi törvényben elvegyék a választójogot. Gaál Gaszton beszéde Szünet után Gaál Gaszton beszélt, örömmel fogadja hét év után az első költségvetési javaslatot. A békeszerződés konzekvenciáit le kell vonnunk, reméli ezen a téren ez a kormány nem esik, bele a megelőző kormány hibájába. A békeszeződ,és egyszerűen az erőszak útján létrejött béke, helyet megtartunk mindaddig, míg meg kell tartatunk. A királykérdésre külpolitikai vonatkozásban kell foglalkozni. Ezt a kérdést ki kell kapcsolni szerinte is. Ő a szabad királyválasztás elvi álláspontján áll, de ezt az álláspontot, amelyet képvisel, törvényes úton akarja megvalósítani. Öt békeszerződés maga is eldönti ezt a kéreést azzal, hogy a Habsburgokat megfosztja trónjuktól. (Szterényi: Hol van ez? Nagy zaj. Szilágyi: Tessék megmutatni ezt a békeszerződésben.) Megengedem, hogy a túloldal jobban tudja talán magyarázni a békeszerződést, mint az ötös tanács. (Andrássy Gyula gróf: De az se mondja ezt. Pallavicini György: Hol van ez a békeszerződésben?) Én igy értelmezem. Meg kell győznünk a külföldet, hogy itt kultúra és jogrend vanhogy nálunk végződik a Nyugat és rajtunk túl a Balkán kezdődik. Ez a legjobb területintegritási propaganda. A legelső kötelesség a jogrend helyreállítása. A jövend olyan csodálatos valami, amit mindenki másképpen magyaráz. Az én felfogásomban jogrend az, amikor mindenki csak a kötelességét teljesíti és senki másnak jogkörébe nem avatkozik, jogrend az, amikor önként választott hivatásának mindenki szabadon élhet, jogrend az, amikor senki magát a törvény fölé nem helyezheti, amikor teljes élet- és vagyonbiztosság áll fenn és amikor az államnak megvan az ereje, hogy a törvény korlátai közé szorítja mindazokat, akik ez elvek ellen vétenek. (Zajos taps az ellenzék soraiban.) • A kritika a tiszviselőkről