Világ, 1923. június (14. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-19 / 136. szám

Kedd KÖZGA­Z­D­A : A személyszállítás 160% kal a teherszállítás 50%-kal lesz drágább (A Világ tudósítójától.) A Közgazdasági Társaságban most lefolyt vasúti ankét egész világosan megjelölte a MÁV szanálásának útját: a szervezet reformja fejében és tag­jaiban, az államvasutak tehermentesítése minden olyan feladat alól, amely nem vas­úti feladat, a MÁV politikátlanítása, végül a forgótőke biztosítása. A tudós professzo­rok bölcs tanácsának ezúttal is az lett fo­ganatja, ami más orvosok javalatainak kö­vetésénél is gyakran elő szokott fordulni. Az idült betegségben szenvedő eltolja ma­gától a keserű orvosságokat, elhalasztja a szükséges operációt és az eddig is káros ha­tásúnak bizonyuló háziszereket használja tovább is. Hiába ismerte be maga az Állam­vasutak elnöke, hogy a tarifaemelés nem mutatkozott eszköznek a vasút pénzügyi helyreállítására, hiába cáfolták le a legille­tékesebb szakemberek a MÁV álláspontját, hogy a vasúti szállítás költségeinek most nincs árképző hatása , váratlan rajtaütés­ként itt a tarifaemelés. Erre vonatkozó tegnapelőtti híradásunk, kiegészítéseként beavatott helyről szerzett információnk alapján közölhetjük, hogy ez alkalommal minden teheráruosztály egyen­letesen 50%-kal drágul meg és ez alkalom­mal először marad el a különbözően i­­eg­­választott emelési kulcsok alkalma­zása, aszerint, hogy magasabb vagy alacsonyabb osztályról van szó. A személyszállítás­­100%-os emelésével szemben nem drágul meg a podgyász- és az expresszárusszállítás, ez utóbbi azért, mivel túlforszírozott díjté­telek esetén a szállításnak ezt a nemét ve­szíti el legkönnyebben a vasút. Ezzel az operációval a vasúti díjtételek emelkedésé­nek mérve 1914 óta a szállított árucikkek átlagában pontosan ezerszerest, a szénnél pe­dig hétszázötvenszeres. Elsőnek adtunk már arról hírt, hogy e héten megindult a MÁV igazgatóságánál egy szerves tarifareform tervezetének megvita­tása. Az érdekeltségből már megkapta a vas­ipar, mint amely elsőnek fog a MÁV-val tár­gyalni, a rávonatkozó részlet nyers terve­zetét. A tervezetből kibontakoznak a reform­­tarifa körvonalai is. Eszerint a vagonrako­­mányú áruk értékük szerint 15 csoportba vannak beosztva. Az 1. osztályba tartozná­nak azok az áruk, amelyeknek értéke 650.000—1.000.000 K métermázsánként, itt a fuvardíj az érték 1.4—2.2%-a, a 2. osz­tályba besorozott áruk (300.000—050.000) tarifális terhe 1.7—3.7%, a 3. osztálynál (240.000- 300.000) 3—3.75%, a 4. osztály­nál (180.000—240.000) 3—4.1 %, az 5-nél (130.000—180.000) 3.2—4.5%, a 6-nál (90.000 —130.000) 3.6—5.1%, a 7-nél (60.000— 90.000) 4.1—6.1%, a 8-nál (40.000—60.000) 4.8—7.2%, a 9-nél (25.000—40.000) 5.6 —9%, a 10-nél (15.000—25.000) 7—11.7%, a 11-nél (8000—15.000) 9—17%, a 12-nél ,4—8000) 13—26%, a 13-nál 20—40%, a 14-nél (1000—2000), a 15-nél (1000-en alul) 45—90%. Természetszerűleg ez egészen nyers tervezet és a véglegesnek nem pre­­judikál. Az érdekeltséggel ily módon megtárgyalt új tarifarendszer a MÁV számítása szerint szeptemberre lépne életbe, hogy a nagy őszi forgalom ennek alapján legyen lebonyolít­ható. A fölemelt vasúti tarifák — értesülésünk szerint — június 25-én lépnek életbe. föl: KÉVE, Magyar Mezőgazdasági és Iparfej­lesztési r­észvénytársaság. Az igazgatóság tagjai között idáig helyet foglalnak gróf Zichy János, gróf Hoyos Miksa, Mayer János volt közélel­mezési miniszter, Ipolyi-Keller Gyula nyugalma­zott államtitkár, Purgly Emil, Beliczey Géza, az OMGE elnöke, és dr. Mutschenbacher Emil. A részvénytársaság az elnök személyével is jelezni kívánja majd, hogy nem csupán üzletpolitikát akar csinálni, hanem elsősorban gazdasági hi­vatást készül betölteni, kiépítve egy oyan nagy organizációt, mely az egész vonalon és minden irányban gyakorlatilag és pozitív alapon viszi előbbre a mezőgazdasági többtermelés kérdését, részben a decentralizált termelés és a koncen­trált szervezet előnyeinek egyesítésével. A ki­tűzött célok nagyvonalúságán felül szükségessé tette az alaptőkének egymilliárd koronában történt megszabását az is, hogy a kisebb-na­­gyobb mezőgazdasági iparvállalatoknak egész sora lépett már idáig kapcsolatba a KÉVE-vel. Az új alakulást érdekessé teszi az is, hogy a nagybankoktól függetlenül tudott ilyen jelenté­keny tőkét mozgósítani és így biztosította mű­köd­és­ének teljes önállóságát. A Jelzálog Hitelbank közgyűlése. A Magyar Jelzálog Hitelbank 1922. üzleti éve az előző év­ről áthozott 1,358.815 korona 69 fillérrel együtt, 70,059.564 korona 7 fillér tiszta nyereséggel zá­rul. Az igazgatóság a folyó évi június 30-ára egybehívott rendes közgyűlésen javasolni fogja, hogy tekintettel az intézet külföldi tartozásaira, ezen nyereségből 68,000.000 korona, miként az előző évben, az „Árfolyam vesztes­égi tartalék­­alap‘‘-ba helyeztessék és 2,059.564 korona 7 fillér az új üzletévre vitessék át Milliárdos alakulás a mezőgazdasági piacon. A mezőgazdasági többtermelés kérdésében idáig nem esett szó arról, hogy a mezőgazdasági tár­sadalom maga vegye kezébe a probléma meg­oldásának financiális részét, noha ma a mező­gazdaság a tőkében legerősebb társadalmi osz­tály. Most azonban mégis történt egy határozott és jelentékeny lépés ilyen irányban, mert első­sorban a mezőgazdasági érdekeltségekből ala­kult egy egymilliárd korona alaptőkéjű rész­­ványtársaság, amelynek első programpontja a mezőgazdasági többtermelés financiális szükség­leteinek kielégítése. Ez a részvénytársaság a mezőgazdaság saját tőkéit akarja a mezőgazda­ság szolgálatába állítani, hogy így kiszabadítsa a mezőgazdaságot a függőségi viszonyból. A mezőgazdasági hitelek folyósításán és a ter­ménykereskedelmen felül az új részvénytársa­ság a mezőgazdasági ipar kisüzemeinek és kö­zépüzemeinek egységes szervezetbe állítását tekinti feladatának, és már megalakulása előtt biztosította az ilyen kisüzemek széles csoport­jainak csatlakozását. A decentralizáció gazda­sági jelentőségének és gazdasági szükségességé­nek teljes méltánylásával akarja az új részvény­­társaság programját megvalósítani, és szerveze­tének kereteivel kívánja biztosítani a nagy­üzemi termelés előnyeit a kisüzemek számára is. Hiszen az bizonyos, hogy az egységes és nagyvonalú organizáció által a kisüzemek ki­egyensúlyozhatják a nagyüzemi termelés számos jó oldalát. A mezőgazdasági ipar kisüzemeinek ez a koncentrációja szükséges már csak azért is, mert a közeljövőben nagy megrázkódtatások­kal, súlyos krízisekkel kell számolni a magyar gazdasági életben, és ez parancsolóan előírja az ilyen szilárd, széles alapokra fektetett nagy­­vállalat alakulását, amely a krízisekkel szemben leginkább megvédett mezőgazdaságra támasz­kodik. Az új részvénytársaság ezt a nevet viste VILÁG Tömeges realizálás Tömeges realizálás lanyhította el az érték­papírpiac mai tendenciáját. Az arbitrázs­­papírok, a fa-, malom- és bankpapírok ugyan mindvégig szilárdak maradtak, a ne­­hézpapírok kurzusait azonban letörte az a sok áru, amit az eladók piacra dobtak. Hogy az értéktőzsde irányzata nem lesz egyenle­tes, hogy a mai forgalom nem fogja erősí­teni a magánforgalom kurzusait , az előre­látható volt. A kurzusok elgyengülésének legfőbb oka az, hogy nem áll­t elég pénz a spekuláció rendelkezésére. A kosztpénz ka­matja napról-napra emelkedik , ma már nyolc,nyolc és fél százalékon kínáltak ki pénzt a szerdai kasszára és kétségtelen hogy szerdán innen a pénz ára nem is lesz olcsóbb. A prolongációs díjak szintén nyolc—tíz százalékra rúgnak, úgy hogy ilyen viszonyok mellett érthető az a tartóz­kodás, amellyel a spekuláció a piaccal szem­ben viselkedik. Mindenesetre lanyhító mo­mentum az is, hogy ma rendezési nap volt, holnap pedig a tőzsdetanács jóvoltából nem lesz hivatalos forgalom. A gyenge tenden­cia az utótőzsdén is folytatódott, és tekin­tettel arra, hogy csütörtökig elcsendesül a tőzsdeterem üzleti formája : nem valószínű, hogy csütörtökig a spekuláció nagyobb an­­gazsmanokat vállalna. Amint már említettük , a bankértékek piacán a legtöbb részvény megnövelte árfo­lyamát. Ezek között is vezetett a Kereske­delmi Bank, melynek kurzusa 50.000 koro­nával­­ ugrott. Rendkívül szilárd volt az Osztrák Hitel is, amely 10.000 koronával javította legutóbbi záróárfolyamát. Ilansse HIVATALOS ÁRFOLYAMOK (LEGALACSORÍTABB, LEG­MAGASABB ÉS BÁRÓ KOS­Á­CS­O­K) Utótőzsde Az utótőzsde előfordult árfolyamai a követ­kezők : Magyar Hitel 81.000 (7000), Osztrák Hitel 62.000 (5000), Államvasút 163.000 (12.000), Salgó 169.000 (10.000), Közüli 16.000 (900), Nova 52.500 (4000), Borsod-Miskolci 30.000, Concordia 114.000, Budapesti Gőzmalom 92.000, Gizella 17.000, Hungária 39.000, Viktória 63.000, Athenaeum 47.000, Rigler 33—34.000, Glóbus 9800 (800), Áll. Kőszén 580.000 (30.000), Uriká­­nyi 280.000 (10.000), Ganz-T­an­bius 3.600.000 (150.000), Ganz-Villamos 405.000 (25.000), Fegy­ver 305.000 (30.000), Brassói 120.000 (8500). A bankok és tőzsdeirodák forgalmában a délután folyamán csak az arbitrage-papírokban volt nagyobb üzlet és szilárdság. Egyébként a hozzánk érkezett jelentések szerint a követ­Danica 30.000 (2000), Izzó 110.000 (10.009), Spódium 56.500 (2500), Műtrágya 88.000 (7000), Lámpa 63.000 (3500), Szalámi 9200 (800), Gumi 48.500 (2000), Főbusz 162.000 (1000), Trust 33.000 ( 2800), Telefon 53.000 (3000), Intercxim 17.500 (1000), Püspöki 12.000 (1000), Részvény­­sör 78.000 (6000), Papír 10.500 (800), Temesi sör 34.000, Georgia 98.000 (3000), Mezőhegyesi 89.000 (4000), Nasiei 370.000 (40.000), Szlavónia 30.000 (2000), Rézbányai 15.000 (1000), Duna­­haraszti 10.000 (1000), Kőrösbányai 5500 (250), Adria 160.000 (8000), Atlantica 31.750 (1750), kező kurzusok mellett kötöttek üzletet: Osztrák Hitel 63—65.000, Salgó 168.000, Államvasút 161—163.000, Általános Kőszén 575.000, Ingat­lanbank 51.000, Hazai Fa 47.000, Nova 51.000. Este 7 órakor Hivatalosan nem jegyzett értékpapírok Zsolnai Műtrágya 40.000, Foresta 12.400— 13.500, Lloyd Bank 4000—4200, Magyar-Ame­rikai 7000—7200, Bauxit 31.000, Baeder 21.000 —22.000, Böhm h.4000—4200, Lukácsfürdő 5000. Államadóssági kötvények : 4% kor. jár. — 89 8ft — 60/6 hadikölcsön 38 40 — 5ty*®/o hadikötés. 38 34 — Aranyjáradék... — — — Bankok; Magr. Hitel ... 7­000 77500 73000 Osztr. Hitel ... 53000 40000 49000 Angol-Magyar b. 12000 11475 11475 Leszámítoló ... 9000 000 9550 Agrarbank... — 14000 15000 15000 Megy.­Ol. Bank 5800 5600 5600 Jelzálogbank... 6200 7000 6800 Hazai bank ... 23000 25000 23500 Anglobank . — — — Iuarbank 12500 14000 14000 Hennes „ ... 5300 6000 6000 Ingatlan ........... 46000 4410­ 44000 Forgalmi bank 5600 6500 6300 Földhitel____ 49500 46000 46000 Ker. Hitelbank 12000 20000 19500 Merkúr.............. 4000 4150 4130 Nemzeti t.­én­z. 6200 6000 — Keresk. bank. 120000 195000 188000 Bes. agrár.... 8000 7500 7800 Kozp. Jete. b.... 2950 2300­ 2200 M-Cseh Iparb. 3050 3100 3000 Városi bank ... 9000 3430 3100 Szlavón Jete. ... . 8250 9700 0600 Magyar-Ném. b., 6600 6000 6700 Takarékpénztárak: Belvárosi ____ 4501 6000 4100 Lipótvárosi_ 2950 2600 2750 Egyes. Fővárosi 20000 26750 16000 Kőbányai tkp. — — Általános___.. 13000 — 18000 Moktár........ 19500 17500 17500 Hazai ........... 230000 230000 280000 Bányák és téglagyárak: Beocsíni ... 190000 193000 190000 Borsodi Szén... 60000 54000 53000 Szentlörinei ... 30000 27000 27000 Cement­..­.— 57000 50000 LOOGC Északi szén _ — --- — Szászvári ..._ 91000 95000 95000 Kohó _____— 160000 136000 156000 István tégla — 16500 19000 17000 Köb. tégla____ 37000 — 37000 Drascho — — 56000 64000 63000 Magnezit — — 3KOOO 350000 360000 Asphalt______ 19000 18500 18500 Ált. Kőszén „ 550000 566000 551000 Kerámia ____ 37000 3SOOO 38000 Nagybátonyi — 56500 49000 50000 Újlaki­­____35000 82750 33000 Urikányi —­­_ 280000 170000 270000 Salgótarjáni _ 164000 158000 159000 Közlekedési vállalatok: Adria — _____ 135000 16000 155000 Atlantika____ 30000 28730 29250 Búr____— — 10050 9500 9500 Levante ____ 130000 151000 141000 Miskolczm­­—— 11500 10300 9500 Tröszt — — ... 29000 38000 19000 Közúti —___— 14250 13650 13900 v­árosi ______ 14000 15000 14500 Déli vasút... — 40000 36000 87250 Nova — ... — 49500 47250 49000 Államvasút — 147070 151000 148000 Helyiérdekű — — — Dunagőzhajózás — — — MFTR............. 76000 88000 85000 Biztositók. — Malmok, I. M. bizt__— 1000000 1EOOOOO 1200000 Fonciére ... _ 59000 57000 57000 M.­francia____ 40000 — 36000 Jég —............... 20000 23030 24000 Pannónia bizt. 183000 220000 220000 Nemz. belest — -— — — Borsod­m.......... 1­000 29003 29000 Crocerdia... — 12030 11200 11400 Békéscsabai _ 16500 ISOKO 19000 Budapesti... _ 85000 98000 92000 Gizella...____ 15250 17600 16300 Hungária____­ 40000 39000 39000 Királymalom — 18500 — 18500 Viktória ... — 70000 60000 63000 Törü­kszentm. 9000 10000 9000 Transdanub. — 18000 21030 13000 Uj Gizella — — — Vasművek és gépgyárak: Koburg— .. ... 13000I 21000 21500 Csály------------ 14750 1­3400 13700 Gazd. Gépgyár 40010 41000 41000 Fegyvergyár — 270000 29.5010 28000­ Frankl A. H. HL 20000 22500 22000 Ganz-Danubius 3650000 3500000 3500000 Ganz-vill. — ... 410000 390000 380000 Kistarcsai... — 21750 19500 20000 G Győri Ty-Wolff 23000 24250 94000 Hoffherr — — 49000 54000 54000 Kaszab—........ 52250 25000 22750 K film—........24000 21000 22000 Láng — — ... 55000 57000 56000 Lipták­........... 6600 6950 6825 M. ál­. gépgyár 20000 21750 21000 Magyar acél ._ 57000 67000 54000 Belga fém— ... 44000 48000 47500 Méter ..._____ 28060­­24300 12000 Ólom — ... — 9400 8800 8800 Chandoir ... — 55000 SIOOJ 53000 Vegyipar _ ._ 15000 1400­ 14250 Vagorgyár ... 34250 35500 36500 Hoessemann ... 25000 26000 25000 Schlick____... 39500 *8000 38500 Schuller ........... 36000 24000 25000 Teudl.-Ditt. ._ 28000 36500 27250 Wörner_______ 9200 8400­­8850 Rév hajó_— 5500 5100 5200 Fábián — ... K­XflO 9100 9100 Rima ________ 42000 89000 39250 Uj Győri fv — — — — Faipari vállalatok: Faterul elő____ 2900 3300 3000 Magyar cser — * 6500 7500 7250 Dunaharaszti... 9600 9000 9100 Egyesült fa ... 605­ 5350 5105 Fournier ......... S506 9200 3000 Guttmanfl— ._ 60500 72000 72000 Hazai fa — _ 42000 45500 46600 Honi fa ... — 2850 3KE. 3050 Körösbányai _. 3700 5400 54­50 Kmnnberger — 7650 8300 8200 Ingnom — _, 15500 15700 15S00 Magy.-amer. — 5000 8200 4100 Magyar erdő... 2500 1­900 2850 M. Lloyd____ - - 5500 Malomsekv — 4900 4650 4700 Nemzeti fa ... 65000 72005 76000 Lickus.......1 — 1900 2800 2300 Ofa (Zürich) ... 90000 86000 87000 Országos fa ... — — — Rézbányái ... 14000 12500 14000 Szlavónia____ 30500 26500­ 26000 Nasiei____— 315006 337000 338000 Viktória Knfer 5500 5100 5150 Zabolni________ 3­000 34000 33500 Zentai____— 45000 — 42000 Mereurfa ... ... 2900 3300 3000 Uj Lidin­g ... — — — Nyomdák: Albeneaum — 47050 44000 440001 Franklin — ... — — 95000I Glóbus... — _ 9300 8700 8900 Kunessy — ... 5500 7200 7000­­ Pallas____... 34500 28000 25250 Pesti könyvk­e. — — — Hérai_______ 16000 13000 14000 Prigler......... — 29000 32000 30000 Stephaneum _ 22000 19500 20000 Különféle vállalatok: Általános gáz... 80000 *3000 83000 Bárdi ................... 4550 5000 4600 Baróti ................... 5500 5250 5300 Báni ............. 25000 24000 24000 Brassói .. ... 100000 115000 108000 Chinoin ... — 14000 13750 13250 Cinner szalámi 6700 6000 6000 Danién— ... — 29006 20500 26500 piana —............. 3450 4000 3950 Égisz ................... 5950 6209 6100 Egyes, izzó _. 115000 109000 110000 Győri textil ... 3900 5S0O 6900 Gyapjumosó_ 29000 23000 24000 Papír _ ._ _ 18730 9500 9600 Részv. Bort. — 76000 09000 72500 Szövil-kötő — 17500 16000 1*750 Spódium......... 52500 55000 54000 Temesv. szesz 2SOO(­ 25000 35000 Felfen.............. 180000 — 180000 Fiumei rizs — — — — Flóra ...........— 37.500 39250 39000 Fővárosi sör ... IfiOCIO 14500 14500 Goeberger ... 2700­ 25250 25250 Gsehvrindt _ S1000 75000 79000 Mi­t­ragya ... _ 78000 82000 8­000 Hungária szálló — — — Horvát cukor— 195000 320090 215000 Juta—.................. 44000 40000 40000 Kábel _____ — — — Karton.........— 46000 44500 45000 Kegrevich ... ... 3500 3550 3*50 Kel. és Murányi 18000 20000 19500 Kiralyanki— ... 3500 *250 3250 Királysert........... 20000 18000 18000 Klein és Fia ... 16000 9003 9000 Klotild.........— 27500 30000 28500 Polgári sert. — 105­00 102000 120000 Kraus­-szesz... 27000 31000 3 31000 Ligetszonat._ 10000 8500 900 Magyar cuk. — 610000 595000 596000 Lámpa_...__ 59000 54000 50000 Auerféd­jr ............ 40000 48000 41500 Kender .............. 28000 27000 27000 Őstermelő......... 75000 03000 69000 Haltenyésztő .. 5500 5500 5450 Magy. pamut_ . 70030 67000 67000 Ruggyanta _ 45000 48503 46500 Részv.­szalámi 9800 8650 8700 Vasúti forg. ... 54000 65000 61000 Városfeji. ... ... — — — Marosvn. petr. 23000 24000 23500 Mezős, ipar — 185000 19*009 191000 Mezőhegyes­ cukor 78000 84000 84­300 Óceán ... —12000 12603 13000 Olaj —...........— 37500 3*0­0 36000 Pannónia sör... 10400 9700 9SOO Phoebus ............ 16100 15100 15500 Püspöki bérp.... 12003 10250 10500 Royal szálló — 20000 — 20000 Schwartzer _ 15508 — 15000 Szegedi kender S3000 90000 87008 Szikra___­ — 84000 B2.500 53000 Stummer____ 385000 *70000 780000 Telefon — — 5SCOO 4S000 49000 Temesvári sör.­­ 81000 29000 31000 Tokaji____— 19000 — 19000 Török____... 12000 18000 12500 Turul .........— 20000 — 20000 Unió _________ 5000 8900 3900 Várm. Mezúj. 4900 5300 5100 Vasm. vili. ... 15000 17000 16030 Vill. pezsgőgy. 8000 7200 7850 Pálfalvi ............ 23000 21100 21000 Interrexim ... 16000 18000 17000 Délcukor _____ 1250IX) 127003 127000 Szolnoki — — 4900 5300 5100 Halkereskedelmi — — — 1923 június 19. «) volt a biztosítóértékek piacán­­a. Az Első Magyar Általános Biztosító zárókurzusa 1.200.000 koronáig emelkedett, a Pannónia Viszontbiztosító pedig 160.000 koronáról 220.000 koronáig ugrott föl, hogy aztán 190.000 koronánál állapodjék meg. A Pesti Hazai Takarékpénztár kurzusa ma 230.000 koronáról 280.000 koronára kúszott. A mal­mok közül különösen a Trans-Danubiát és a Budapesti Gőzmalmot keresték. A Buda­pesti Gőzmalom 7000 koronával és a Trans- Danubia szintén 7000 koronával javította meg legutóbbi árfolyamát. A fapiacon a Nemzeti Fa 12.000 koronával, a Szlavónia pedig 2500 koronával javult. A bánya- és téglagyári értékek piacán a Salgó 15.500, az Általános Kőszén 12.000, a Kohó 7000, a Szászvári 6000 koronával javult, ellenben veszteséggel zár­tak a Magnesit, amely 25.000, a Beocsíni, amely 20.000, a Borsodi Szén, amely 10.500, a Szentlőrinci, amely 6000, a Nagybátonyi, amely 5006, a Cement, amely 4000 és az Istvántégle, amely szin­tén 4000 koronát vesztett legutóbbi záró­árfolyamából. A különféle értékek piacán í veszteséggel zárultak a Brassói, amely 13.000 koronával, a Georgia 11.000 koroná­val, az Izzó 7000, a Délcukor 10.000, a Pol­gári Sör 8000, a Mű­trágya 6000, a Chinoin­­ 4000, a Stummer 5000, a Karton 3000,­­ a Klein-szappan és a Gumi 3­-­3000. • a Mezőhegyesi Cukor 4500 koronával lanyhult. Ellenben megjavították árfo­­­ lyamukat a Telefon, a Temesi Sör, a Sze­gedi Kender, a Spódium, a Légszesz és a­­ Fővárosi Sör. A közlekedési piacon az Ál­­­­lamvasutak 6000, a Délivasút 4700 koro­nával javult. Az Adria 19.000 korona ár­­folyamszaporulattal zárta a mai napot. Ezzel szemben visszesett a Levante 19.000, a MFTR 7000, a Tröst 3250 és az Atlantira 1000 koronával. Az Utótőzsdén nem volt jobb a tendencia. Prompt papírokban volt élénk űztés és a prolongált papírok árfo­­lyam­a 8—40 százalékkal volt magasabb a mai záróárfolyamoknál. A termés finanszírozása. Június végén in­dul meg a termés betakarítása, és ezzel aktuálissá válik a termés értékesítésének kérdése. A szakkörökben az a vélemény alakult ki, hogy a mezőgazdasági kampány­­nyal kapcsolatos hitelszükségletek kielégí­tése végett a jegyintézet néhány hét alatt 100 milliárd új bankjegyet lesz kénytelen forgalomba hozni. A becslés aligha túlzott, ha számba vesszük azt, hogy a 100 milliárd a terménypiacon kialakult árak mellett ,7 millió métermázsa búza értékét sem fe­dezi. Tavaly ilyenkor a búza ára még alig haladta meg a 4000 koronát, tehát 3 millió métermázsa búza értéke csak 12 milliárd volt, nem pedig több, mint 100 milliárd. Ennek ellenére a múlt év júliusában és augusztusában a kincstár által igénybevett 700 millió korona előlegen felül több, mint 10 milliárddal szaporodott az államjegy­­forgalom, és ezt a meredek szaporulatot a­­ jegyintézet elsősorban a mezőgazdasági ter­més értékesítésével kapcsolatos hitelszük­ségletek kielégítésére vezette vissza. Szep­tember első hetében 2597 millió volt az ál­­lamjegyszaporulat, és ebből 1890 millió esett a termés értékesítésének finanszírozá­sára, a jegyintézet szerint, szeptember má­sodik hetében pedig 3565 millió új állam­­jegy kibocsátását tette szükségessé elsősor­ban a mezőgazdasági hiteligények kielégí­tése. Mindent összevéve, tavaly a termés értékesítésével kapcsolatosan fölmerült hi­telszükségletek kielégítésére több, mint 15­0 milliárd államjegy került újonnan forga­lomba, és június végétől szeptember köze­péig 33 milliárdról 55 milliárdra emelke­dett az államjegyforgalom, noha a kincstár ekkor még csak igen kis mértékben vette igénybe a jegyintézetet. Tehát akkor is, ha ezekből az alapokból indulunk ki, arra az eredményre jutunk, hogy a mezőgazdasági kampány legalább 100 milliárd új bankjegy kibocsátását teszi szükségessé. A Budapesti Gőzm­­alom közgyűlése. Az Első Budapesti Gőzmalom R. T. mai közgyűlése az 1922. évi osztalékot 250 %-ban állapította meg és a részvény­tő­kének 840 millió koronára­ való fölemelését határozta el. Minden régi rész­vényre 2 új részvény fog adatni 4500 K-1­ 250 K kamat és költség, részvényenként 4750 korona átvételi áron. Az elővételi jogot június 19—28. között a kereskedelmi banknál kell gyakorolni. Langfelder vezérigazgató felejthetetlen érde- f illeit jegyzőkönyvbe iktatták. Langfelder, az igazgatóság alelnöke és mint a végrehajtóbi­zottság elnöke továbbra is a társaság köteléké­ben marad. Helyébe Stux Sándor neveztetett ki vezérigazgatónak és egyúttal az igazgatóság tag­jává megválasztatott. Mai­r Ottó műszaki fő­igazgató­­eddigi hatáskörének változatlan fen­­tartása mellett szintén vezérigazgatóvá nevezte­tett ki. A terménytőzsde. Kis forgalom mellett a ter­ménytőzsde irányzata ma továbbra is szu­fzrd volt­ .A gabonaneműek árfolyama az utolsó tőzsdenaphoz képest 250 koronával drágult. Fő­ként zabot kerestek. A zab szilárd irányzat mel­lett állomáson 200—3000 koronával magasabb áron került forgalomba. Az egész forgalom mindössze 15—20 vagont tesz ki. A lisztpiac szi­lárd. A malomkoncentráció ma ismét 7 koroná­val emelte a liszt árát. Hivatalos árfolyamok: Tiszavidéki 76 kilo­grammos 34.500—34.750, pestvidéki és dunán­túli 34.000—34.250, 78 kilogramos tiszavidéki 34.750—35.000, pestvidéki és dunántúli 34.250— 34.500, roz.s 26.500—27.000, takarmányárpa 24.300—25.500, zab 26.500—27.000.

Next