Világ, 1923. június (14. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-19 / 136. szám

6 1923 jfimns 19. A Szellem Szász Zoltán. .. Szellem címen füzetekbe fog­­­­lalja írásait és a füzeteknek első sorozata most­­jelent meg a könyvpiacon. íróknál, akik hajla­­­­mosat a sokoldalú publicisztikához, nem szo­­­­katlan véleményük közlésének ez a formája :­­ nálunk Bródy Sándor Fehér Konya-e ezek közül a vállalkozások közül a legjelentősebb, a­­ francia Maurice Barrés, a német Mai Haváén,­­ az osztrák Kari Krauss is ugyanezt a formáját­­ választották annak, hogy írói szabadságukat tel­jes mértékben megőrizhessék. Szász Zoltán sok-­­ oldalú író és ebben a füzetében minden oldalá­ról bemutatkozik : politikai tanulmány, amely amellett biológia és társadalom­filozófia is, kül­politikai tanulmány, heves és harcias vitairat,­­ novella, néhány színházi tanulmány és emellett csevegés a nőkről és a szerelemről —■ mintegy­­ visszatérésül fiatalságához és régi híréhez —,­­ váltakoznak érdekes forgatagként a füzetben,­­ Szász Zoltán programot is ad és programját, s ha úgy tetszik életfilozófiáját ebben a mondat­ban foglalja össze : Amit magadnak nem kí­vánsz, ne cselekedd mással. „Írásaim —­­ mondja — egy, az emberiség sorsán tépelődő magánosság üzenetei a vergődő világnak. A ma­gyar öntudata megszűkült, szegényebb, bágyad­tabb lett, s benne a téboly és a vadság lángjai cikáznak. Szeretnék ennek a beteg léleknek gyógyulásához hozzájárulni. Azt tartom, hogy az események alakulását ép úgy befolyásolja a szellem, mint az anyag. S mivel senki még ki­­nem számította, hogy mily mértékben hat az egyik és más mértékben a másik, nem tartom­­ semminél sem hátrábbvalónak a szellem szét­­áradásából származó javulást. Ez tesz bátorrá, ébreszti föl bennem azt a hitet, hogy írásaim nem lesznek fölöslegesek.-" A füzet zöme a nagy­­ tanulmány : a fajvédelmi ámítás. Szász Zoltán , ebben a fajvédelmi gondolat politikai kialakulá­sával foglalkozik, a különböző jelszavakat bí­ I­­álja és mindenesetre éles kritikával állapítja­­meg, hogy a fajvédelem máris milyen abszur­­d dómokra vezetett.­­ — A zsidók kiközösítése a magyar fajból — írja — szükségszerűen felidézte azt a kérdést­­ is, hogy váljon az így zsidótlanított magyar­­­ság száz százalékos turániságúvá nemesedett­­ ki. Ha más nem, a fajvédő és keresztény nem­­­­zeti vezérek, a Wolffak, Zsilinszkyek, Eck­­­hardtok. Halierek nevüktől is kiabáló szláv­­ származása, a kurzusnak ez a kacagtató mel­­­­léktünete felébreszthetné ezt az aggályt, s­­ valóban fejlődött is ki a fajvédők keretén be­lül egy irányzat, amely a legigazibb magyaro­kat a zsidók után a svábok és szlovákok ellen­­ is meg akarja védeni. Ez a bomlási folyamat­­ végül arra vezetett, hogy az egymással vesze­kedő fajvédők egymásnak zsidó feleségét, olasz anyját, sváb sógorát is felhánytorgatják. Valóban, itt nem segít más, mint az egész , magyar ember alapos antropológiai átvizsgá­lása s koponyamérések, vérvizsgálatok stb. alapján történő osztályozása különböző tiszta­ságú és rangú magyarokra. Mert ha fajvéde­lem kell, akkor legyen valóban­­ az. Ennek az elméletnek hirdetői állandóan a fajilág vér-­­ben rejlő, minden társadalmi és nevelési té­­nyezőt lebíró horderejéről szónokolnak és a természettudományok, sőt matematikai igaz­ságok bizonyosságának kijáró hódolatot köve­telik véleményeik számára. Nos, hadd legyen hát vége minden társadalomtudományi, politi­kai vagy pláne moralizáló okoskodásnak, ha emberek értékéről és rangjáról van szó és he­lyezkedjünk a faj fogalmához egyedül méltó empirikus, induktív álláspontra. Ez azonban nem lehet más, mint a következő: vegye egy bizottság vizsgálat alá antropológiai szempont­ból Magyarország egész lakosságát. Vegyen sorra ez a tudós antropológus­ had mindenkit és állapítsa meg a szem és haj színét, kopo­nyaindexét, testmagasságát, vérösszetételét s általában mindazt, ami egy egyén faji hozzá­tartozása szempontjából jelentőséggel bír, s állítson ki minden állampolgár számára egy, ezeket az adatokat tartalmazó antropológiai törzslapot. Ezen az óriási, bizonyára, ameny­­nyire csak lehetséges, exakt adattömegben hadd épüljön fel tudományos indukció ered­ményeként az egész magyarországi emberállo­­mány antropológiai felosztása. Ezzel a szélsőséges, de érdekes ötlettel igyek­szik Szász Zoltán bizonyítani, hogy a jóhiszemű ember számára a fajvédelem nem egyéb, mint zagyva fantazmagóriák és a hasonleső népámi­­tások keveréke. Szász Zoltán tanulmányában azt vitatja, hogy a meddő pártoskodás csak ak­kor nemesedhetik, ha az egész ország érdekeit, a közérdeket szolgáló békés elvi harcában való­ban minden érdek és minden irányzat szóhoz juthat. Szerinte a szavak és tettek közt ma egy hatalmas űr tátong. Egy erkölcsi szakadék ez — mondja — és ha ez a szakadék be nem zárul, az ország anyagi és szellemi romlás, egyre ször­nyűbb pokol­ köreibe fog sülyedni. Másik tanulmányában, amelynek A dunai konföderáció felé a elme, Kossuth Lajos híres gondolatával foglalkozik. A kossuthi tradíció szerinte, mint valamennyi titkos szerelem gyü­mölcse, különösebb gondozás nélkül, folyton megszakadva, de mint az igazi szerelmek gyü­mölcse, hatalmas egészséges életük­arattal érik. Azt vitatja, hogy a gazdasági érdekközösség, az évszázados együttélés továb­bhatása, olyan kap­csolatokat fog teremteni, amelyek idővel meg­közelítik a közjogi egységnek valamely la­zább formáját. A tájvédelmi tanulmánytól és a dunai konfö­derációtól való emelkedéstől nagy itt vezet el a nőig és a szerelemig, de Szász Zoltán, aki va­lamikor köteteket írt a szerelemről, most a há­ború utáni családi tragédiák problémáit fejte­geti. Szempontja itt is érdekes : „Az, amit ma mint furcsaságot emlegetnek polgári körökben — írja — a férj és feleség gyakori különlakását vagy a férj betelepedését a szűk szülei házba, proletároknál egészen megszokott jelenség volt A polgári osztály lakásínsége megint csak a pro­­letársorsra való süllyedés — hisz a proletároknál, krónikus a lakásínség. Csakhogy a proletárság zilált és csekély nemi életének egy előnye van legalább : a gyermekbőség. Ez az elproletáriaso­­dott polgárság, ezek a mai háború utáni házas­ságok, amelyek tulajdonképpen törvényesített viszonyok, ellenben nagyon gyéren termik az utódot. Ez megmaradt polgárinak bennük". A John Gábriel Borkman előadásáról, Beöthy László jubileumáról és Darvas Liliről ír végül egy-egy tanulmányt Szász Zoltán. Darvas Lili­ről ír egy mondatot, amely plasztikus jellemzés: ,,Meleg elevenvirág, — írja róla —, amely a nőiesség érzéki hatását valami átszellemült lé­­giességgel párosítja". Förderuhák Sportcikkek '"■‘KÍSS?** A szezon legolcsóbb gyógyhelye VIHNYE GYORYFÜRDŐ természetes meleg vasasfürdő és hegyi klimatikus gyógyhely. Női bajokban, vérszegénységben és idegbin­talmikban szen­vedők részére legjobb eredményt biztos­ítja Napi penzió 30 és 35 cseh k. Egyágyas szoba 4—7, kétágyas szoba 8—13 ps. k. Előjegyzéseket és felvilágosítást Rózsánál, V. Arany­ János uova SO.és a Senet jegyirodánál, Vigadó tér. VILÁG _____ HÍREK — Zita királyné lequeitói palotájába költö­zött. A spanyol arisztokrácia tudvalévően meg­vásárolta Zita királyné számára Torregrose gróf lequeitói palotáját, ahová a királynő — amint azt az El Sol jelenti — június 6-án már be is költözött családjával egyik­. — Belicska Sándor Széchenyiről. A Széchenyi István Társaság ma este a margitszigeti Sziget­­klubban vacsorát rendezett, melyen Beliska Sándor honvédelmi miniszter lelkes és tartal­mas beszédben méltatta Széchenyinek az egye­sülési eszme szolgálatában álló nagyszerű alko­tásait. Ma — mondotta — mesebeli fátyol ta­karja el az emberek szemét Senki sem tud s talán nem is mer tisztán látni. Ma nincs értéke annak a babérkoszorúnak, amely — Széchenyi szerint — azoknak jár ki, akik tar­tózkodás nélkül a nemzet szemére lobbantják az igaz szót. De azért nem szabad, hogy Szé­chenyi kassandrai kétségbeesése fogjon el ben­nünket Az egyesülés eszméje, amelyet Szé­chenyi annyi tűzzel propagált, még csodás eredményeket érlelhet meg. — Sípos Antal meghalt. Az összes volt. Lucs­kos, hideg eső esett. A körút és Rákóczi út sarkán türelmetlenül csöngetett a 6-os veze­tője. Az utolsó pillanatban, amikor a kocsi már megindult, magyar ruhás aggastyán ka­paszkodott föl a lépcsőn. A kalauz fölrántotta szerencsére és leültette a padra. Az öregúr na­gyot fújt, levette sipkáját. Hosszú, fehér haja olyan volt, mint a karácsonyfa gyér, megko­pott pamutdisze, gödrös szemét vér futotta et kezén labirintusba fűlött össze a sok ér. —­ Messze van-e még az Üllői út, fiam? — kérdezte tőlem. — Vagy négy állomásnyira — mondom. — Furcsa ritmusban csönget odakint az ember — mondja —, azt hittem, kétnegyedes tempóban fitegeti a csengőt, de nem­ vár­junk csak!..« —J ,­ bácsi —, mert ott is bátran annak szólít­hattam rá: biztosan muzsikus, ugy­e? — De az ám. Sipos Antal vagyok. Lisztnél tanultam, a Síp uccában volt a zeneiskolám. Jaj, édes fiam, ha visszagondolok rál... — Mit keresett errefelé, Sipos bácsi? — A Poliklinikán jártam, a vesémmel van baj. Pedig kutyabajom se volt eddig. Nagy baj ez a kezemre, fiam, mert a nyárra, ha Isten éltet, koncertezni akarok még... Szegény Sipos bácsi, akit hamarosan le­tettünk az Üllői útnál, nem adhatott koncertet. Közel a kilencvenes prófétai korhoz, tegnap révfülöpi szőlőjében elszendertik­ és most az angyali muzsika ritmusát elemezi az örök zon­gorista fiatalos szenvedélyével. Sokan megin­dulással fogadják ennek a kedves és valaha országos hírű, tiszta lelkű embernek halál­hírét, akivel az öreg Ábrányi Kornél után a régi, értékes magyar muzsikusok egyik tehet­séges alakja száll el az örök pihenés meze­jére. — Vitézzé avatás a Margitszigeten. A Magyar Atlétikai Club margitszigeti sporttelepén vasár­nap délelőtt Horthy Miklós kormányzó, mint a vitézek főkapitánya, ezertizennyolc legény­ségi, kétszázhúsz tiszti vitézt és tíz hősi halottat avatott fel. Az ünnepies keretekben lezajlott vitéz-avatáson megjelent a kormányzó családja, Albrecht királyi herceg és családja, valamint számos egyházi, politikai és világi előkelőség. A kormányt Nagy Emil igazságügyminiszter és nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter képviselték. A kormányzó megérkezése után a tribünnel szemben felállított oltárnál P. Zadravetz István tábori püspök tartott beszédet, majd az egyes felekezetek papjai mondtak imát. A vitézekhez a kormányzó beszédet inté­zett. „A vitézi rend oltárán­­— mondotta — ma új tüzek gyúltak ki. Legyetek lánglelkű apostolai a magyar vitézségnek, az önzetlen hazaszeretetnek és fegyelmezett összetartásnak. Az országépítő, fegyelmezett, szervezett munká­ban elsősorban rátok számítok." A lelkes éljen­zéssel fogadott beszéd után Vitéz Igmándy­ Hegyessy Géza alezredes, vitézi törzskapitány, fölolvasta a fölavatandó vitézek nevét, akik egyenként járattak a kormányzó elé és féltérdre ereszkedve várták, hogy díszkardjával vitézzé avassa őket. Az egész ünnepség alatt váltakozva hangzott fel a Himnusz és a magyar Hiszekegy. — Házasság. Török Jolánka és Schmartz Sándor, Hódász, jegyesek. (Minden külön érte­sítés helyett.) Szadecsnei Szadeczky Ilonka és Nyársik Lajos tartalékos hadnagy, államrendőrségi detektív, június, 18-án házasságot kötöttek. — Sámain Holland regénye: Viharvirrág. (Pierre et Luce.) Most jelent meg. Kultúra, Te­réz körút 5. — A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjinté­zete június 19-én, kedden délután fél négy óra­kor az Otthon Írók és Hírlapírók Körének helyiségében közgyűlést tart, melynek tárgya a múlt évi számadások megvizsgálása és az igazgatóság tagjainak megválasztása* — Juhász Gyula makói ünneplése. A Világ szegedi tudósítója jelenti: Makó város közön­sége megható keretek között ünnepelte meg Juhász Gyula költői pályájának negyedszázados évfordulóját. Szombaton este a színházban kez­­dődött az ünnepség, amelyen a város és csanád­­megye társadalmának minden számottevő kép­viselője megjelent. A város hatóságot Nikelszky Jenő polgármester és Gorcsa Péter főjegyző képviselte, a megyét pedig Tarnay Ivor alispán és Vertán Endre megyei főjegyző. Az ünnepé­lyen több üdvözlés hangzott el, elsősorban Makó város közönsége nevében Espenit János üdvö­zölte Juhász Gyulát, majd Vermes Ernő Szigeti Vilmosnak kedves karcolatét olvasta föl Juhász Gyula fölfedezéséről, azután Pécsy Emília szín­­művésznő, a szegedi színház tagja, Juhász-ver­seket szavalt, N. Miksa Ilona pedig Juhász­dalokat énekelt. Utána Móra Ferenc, köszöntötte föl Juhász Gyulát, az Otthon írók és Hírlapírók köre, a Dugonits Társaság és a szegedi újság­írók nevében. Azután a makói állami gimná­zium egyik tanára, majd Juhász Gyulának egy volt makói tanítványa üdvözölte a tanári kar, illetve a volt tanítványok nevében. Sajtos Gyula a makói újságírók nevében mondott üdvözlőbe­­szédet. Juhász Gyula az üdvözléseiket meghatott beszéddel köszönte meg, és a makói úri dalárda énekszámával ért véget az ünnepség, este a munkásdalárda lampionos szerenádot adott­ Juhász Gyulának, majd bankett volt, amelyen Nikelszky polgármester a város hatósága, Ver­tán Endre főjegyző pedig a megye nevében üd­vözölte Juhász Gyulát. Vasárnap délelőtt a pol­gármester Makay Emil sírjához vezette Juhász Gyulát, és a szegedi vendégeket. A korán el­hunyt költő sírjánál megható emlékünnep folyt le.­­ Megválasztották a diák­konferencia tiszti­kar­át. A parádi diákkonferencia második és harmadik napján megválasztották a kongresszus elnökségét és az egyes bizottságokat. A kon­gresszus elnöke lett: Hoffmann Konrád (U. S. A.), a Diákszövetség főtitkára, alelnökei pedig Rouse (Anglia), a szövetségi propaganda főtit­kára és Mikecz Ödön dr. (Magyarországi lettek. Tittarmas dr. a német delegátusok elnöke, nyi­latkozatot olvasott föl, amelyben hangsúlyozta, hogy a németek részvételükkel azt akarják ki­fejezésre juttatni, milyen nagy hálával vannak az európai diáksegítő akció iránt. Az albizott­ságoknak az egyes országok diáksága helyzeté­vel foglalkozó ülése után a plenáris ülés Horthy Miklós kormányzóhoz üdvözlő táviratot intézett. — A betegsegélyezési rendelet módosítása. A kormány rendeletet adott ki, amellyel kiegé­szíti és módosítja a betegségi és balesetbiztosí­tás szabályozós­ról szóló ezideig fennálló rendel­kezéseket. Az új rendelet értelmében nem esnek biztosítási kötelezettség alá azok, akiknek jö­vedelme évenként 1.200.000 koronát, illetve na­ponkint a 4000 koronát meghaladja. Újból sza­bályozza a rendelet a háztartási alkalmazottak biztosítását is. A balesetbiztosítási járulékok ki­rovása tekintetében úgy intézkedik, hogy a biz­tosítottak javadalmazását évi 480.000 korona összegig kell számításba venni. A kormányren­delettel kapcsolatosan a népjóléti miniszter is rendeletet adott ki, amely új napibérosztályokat állapít meg és felemeli a biztosítási járulékokat, valamint a táppénzt is. — Egyházi szokások és síremlékek. A Kúria­ egy perben kimondotta, hogy a polgári bíróság hatáskörébe, nem tartozik annak a kér­désnek az eldöntése, hogy a síremlék fölállítása a vallási hagyományokba és szokásokba ü­tkö­­zik-e. A per tárgya az volt, hogy a felperes az egyik izraelita szent­egylet temetőjében meg­vett sírhelyen a bemutatott fénykép és műleírás szerint, családi márványtáblát akart fölállítani. Az egyesület az építkezést megtagadta, azzal a megokolással, hogy a kért sírdíszítés a zsidó vallás szokásaival és hagyományaival ellenkezik. A felperes bírói úton próbálta akaratát érvé­nyesíteni, és ebben a perben az alperes tette pergátló kifogásra mondotta ki a Kúria a fent kötött határozatot. — Telekkönyvi bekebelezések Csehország­ban. Május 16. .napján lépett életbe Cseh­országban az 1923. évi 90. sz. törvény, mely­nek értelmében 200 korona értéken felül te­lekkönyvi bekebelezések csak közokiratok vagy olyan magánokiratok alapján eszközölhetők­, amelyeken a névaláírások vagy kézjegyek köz­jegyzőileg vagy bíróilag hitelesítve vannak, vagy melyek valamely állami, országos, megyei vagy járási hivatal jóváhagyó nyilatkozatával vannak ellátva. — Iskolai hír. A budapesti VII. ker. Körös Csom­a Sándor főreáliskola (VII., István út 60. sz.) I. osztályába a felvételi vizsgálatok június 25-én és 26-án délután 3—6 óráig tartatnak meg. A felvételi vizsgálatra június 22-én és 23-án délután 3—5 óráig lehet jelentkezni. Az 1923—24. tanévi beírások az I—VII. oszt. ta­nulók részére június 30-án és július 2-án és 3-án délután 3—5 óráig lesznek. Theeote kabiadalakítása ?A Chicago Tribüne brüsszeli jelentése sze­rint a király folytatta tanácskozásait a párt­vezérekkel és a liberális katolikus párt több személyiségével. Úgy tudják, hogy­ Theim­is ■ most már véglegesen elhatározta az új kor­ ■ mány megalakítását. .A király Thetimet bízta meg a kabinet- , alakítással, Tsceunis meggondolási időt kért. Ka*! «— Egy magyar iskolamester emlékezete. . .Azoknak az ünnepségeknek a keretében, ama­­­­lyek most folynak le a székesfővárosi peda­­­­gógiai szeminárium tízéves jubileuma alkalma­­k Hos, lélekemelő módon emlékeztek meg ma a­­ Mária Terézia téri gyakorlóiskola egyik rend­­kívüli tehetségű, fiatalon elhunyt iskolameste­­réről, Beyer Józsefről. Beyer József a háború­ áldozata. A harctéren szerzett betegsége és se* besülése vitte el ezt a nagyszívű, ragyogó te* hetségű pedagógust, akinek emlékét most a m­intaiskola márvány táblával örökítette meg. A táblát ma leplezték le és az ünnepségen meg­jelent az első honvéd gyalogezred, amelynek­ Beyer főhadnagya volt, tiszti küldöttsége étt zenekara, valamint a Beyer-család tagjai. Az emlékbeszédet a mintaiskola kiváló igazgatója, Rákos István tartotta, aki nemes szónoki lendü­­­lettel méttatta ennek a feledhetetlen magyar-, iskolamesternek tudását és jellemét Igenis —*• mondotta — nekünk olyan •emberek kellenek­­mint Beyer József volt, mert ennek az elnyo­­morodott országnak nem puha gerincű férfiakra­ van szüksége, akik egyik napról a másikra a meg~ változtatják a nézeteiket. A közönség hálás megs­értéssel fogadta Rákos István szónoki magaslat­­on álló megemlékezését, majd Kapy őrnagy,­ katona-bajtársai nevében búcsúzott et­­legel? Józseftől.­­•K­­i — Apponyi » Népszövetségi Ligák bécsi nagygyűlésén. A Népszövetségi Ligák június, 24-én kezdődő háromnapos bécsi nagygyűlésért­­a magyar delegáció Apponyi Albert grót veze­tésével jelenik meg. (j ) A Ludovika Akadémia fzbrizsAM reuma, ötven éve van annak, hogy hosszú nem­­zeti küzdelmek után az 1872/73. tanévben a Ludovika Akadémia falai között a magyar­ lisztképzés kezdetét vette. A jubiláns évfordu­*­lón, június 24-én, a Ludovika Akadémia disz*. termében ünnepély lesz. Az ünnepi beszédet) báró Hajni Samu vezérezredes mondja, mint a.a Ludovika Akadémiának rangban legirősebbj ■vott hallgatója. Dombováry Reng Kálmán r.z­é­­dés, akadémiaparancsnok pedig a LudovSfort Akadémia történetét ismerteti. Azután követ.: -keznek az üdvözlő beszédek. Az akadémia r&m-' fájának megáldása után Auguszta királyi tmr* regasszony, zászlóanya megkoszorúzza a­z aks***' démia zászlaját. Délután zajlik le az intézet­­kertjében az ünneplés másik része irigy­-íza-* b&sú sportünnepély keretében. A Ludovika­ Akadémia jelenlegi akadémikusai festői csn* portokban bemutatják a Ludovika Akadémiai . történetét. A délutáni ünnepélyre meghívók mellett még belépőjegyet is kell váltani.­ A be-/ tépőjegyek árai: páholy négy személyre­tó.OOO' korona, ülőhely 1000 korona, állóhely 600 fco*­ róna. Tiszteknek 26%-os kedvezmény jár. Be- tépőjegyeket csakis elővételben tehet kapni né- Ludovika Akadémia látogató szobájában. — A Tinza-bűnpár a Tábla előtt Mint isme­­retes, a Tisz­a-pör törvényszéki tárgyalásán, Szilassy Pál ügyészségi alelnök a Friedrich Ist­ván és Lengyel László ellen emelt vádat elej­­tette, a per többi vádlottai közül a bíróság Kéri Pált halálraítélte, Gartner Marcellt 14 évi fegy­­házzal sújtotta. Fényes Lászlót és Vitgó-Wil­­­­heim Jenőt pedig a vád alól fölmentette. A bu-­­­dapesti Ítélőtáblán Degré Miklós kúriai bíró ta­­­­nácsa ma délelőtt főttizkor kezdte meg a Tisza­-1 gyilkosság bűnpörének fellebbezési főtárgyalé­­­sát. Gartner Marcell és Fényes László személyi­­ adatainak felvétele után Gál Jenő dr., Gartrrer­t védője emelkedett szólásra és elmondta, hogy­­ a Tisza-per törvényszéki tárgyalására, mint Kéri Pál védője, az ítélet ellen perorvoslással élt, amit most is fentart és kéri, hogy a Tábla Kéri Pálra vonatkozóan is tartsa meg a fellebbezési tárgyalást. A Tábla rövid tanács­­kozás után elutasította Gál Jenő dr. indítvá­nyát, majd Degré Miklós elnök felolvasta az elsőfokú bíróság ítéletét és a terjedelmes meg­okolá­st. — Ai­ automobil verseny eredménye. Vasár­nap délután a Magyar Automobil Klubban hir­dették ki az osztrák és magyar autó-túraút eredményét. A közel 2000 kilométeres utat 12 kocsi tette meg jó pontokkal, amelyeknek valamennyije aranyplakettet nyert. A győzte­sek közül a jó pontok sorrendjében első lett Delihar Walter (osztrák automobil-klub) és elvitte az osztrák iparosok szövetsége és sz belügyminiszter díját A harminckilenc induló­­ból huszonnégy kapott díjat, három helyezet­ten maradt és tizenkettő kivált a versenyből. — Colomban poloska fogó világszabadalom. Olcsón megszerezhető az éjjeli nyugalom. (Telefon: József 19­99.) Elemér ucca 17. Női és férfi fehérneműek, viszonázok legolcsóbban FENDRICH IMRE CÉGNÉL ________IV. terület. Deák tér 3 Osztr.-magy. túraverseny Győztes Hág autó a kér. minisztérium dijával■ BÁRDI Kossuth Lajos trtcs L

Next