Világ, 1923. december (14. évfolyam, 272-294. szám)
1923-12-16 / 284. szám
, 1923 december 16. Karácsony a kereszténység megalapítójának, Jézusnak születési emlékünnepe, aki Róma építése után 749 évvel, tehát a (hibás) keresztény időszámítás előtt négy évvel jött e világra, és pedig nem december 25-ikén, hanem nyolc nappal januárius 6-ika (a körülmétéltetés napja) előtt. Csupán amikor az egyház Európában kezdett terjeszkedni és a főként germánoknál igen dívó téli napéjegyen ünnepét akarta háttérbe szoríítani, akkor tették át a Megváltó születése ün- ünepét december 25-ikére: körülbelül e napig rövidülnek a napok, ettől kezdve hosszabbodnak, s így megszületik az évek örök kőforgásában az új élet, az örök megváltás a múltból, az örök ígéret egy boldogabb jövő felé. A sötét, rövid napok halála, és az új élet megszületése fölött való örömüknek a germánok úgy adtak kifejezést, hogy künn a halmokon fából, fenyőből máglyát raktak s annak lobogó tüze mellett ünnepelték a világosság megszületését. Viszont az aranyat, tömjént és mirrhát hozó három napkeleti király legendájához fűződik a karácsonyi ajándékozás divatja, amely például Angliában annyira túlnyomó a Megváltó szigetési ünnepe fölött, hogy a karácsony napjánál (Christmas-Day, vagy rövidítve X-mas- Day) sokkal fontosabb a másodnap, a Boxing- Day, amely a karácsonyi csomagokról vette a ■evét. A Világ könyvosztálya egész fennállása óta egyetlen ízben sem valorizálta a könyvcsoportjainak az árát. Amikor a korona értéke egyik hónapról a másikra 40—50%-kal zuhant, mi tovább is az eredeti,beszerzési áron adtuk csoportjainkat, csak azért, hogy közönségünkben továbbra is élő valóságként őrizzük meg a könyv szeretetét. Ezért a Világ könyvosztálya nem lett tőkés vállalkozás s ezért nincs más módjában, hogy ingyen könyvekkel kedveskedjék vásárlóinak. De azért mégis szereplők annak a jelét adni, hogy a könyvosztály vásárlói közel állanak hozzánk, s ha ajándékot nem is adhatunk, mégis olyan értékes könyvet adunk a forgalomba, amelynek könyvcsoportbeli ára a mai bolti árnak körülbelül egy tizedje. Eleve be kell azonban jelentenünk, hogy e két fajta műből, amelyet a könyvosztály vevőinek karácsonyi meglepetésül szánt, csupán egészen korlátolt példányszámok állanak rendelkezésünkre. Az egyik mű a néhai kedves, jó Fábó Bertalan dr. által szerkesztett Erkel Ferenc Emlékkönyv, nagy, egészvászon díszkötésbe kötött és a magyar biedermeier-időkből származó mintegy másfélszáz képpel díszített díszmunka, amelynek munkatársai között Kozma Andor, Gárdonyi Géza, Moravcsik Géza, Négyessy László és Skonori Thewrewk Emil nevei szerepelnek. A másik munka a modern magyar biográfiai Irodalomnak egyik leghatalmasabb alkotása, a Lambrecht Kálmán tollából eredő Herman Ottó-életrajz, az utolsó magyar polihisztornak és keménygerincű függetlenségi politikusnak gyönyörű, nagyterjedelmű biográfiája, amely egyúttal a 19. század második fele magyarságának mélyen szántó korrajza is. * A Világ könyvosztálya közli, hogy helyiségében nagy karácsonyi könyvvásárt tart nem csupán az olcsó könyvcsoportokból, hanem mindenfajta más modern magyar munkából is, amelyeket az érdeklődők itt nyugodtan áttekinthetnek és közülök válogathatnak. A könyvosztály karácsony hetében reggel 8-tól este 7-ig marad nyitva. Egyúttal azt is közli a könyvosztály, hogy vidékre csakis a vételöszszeg és a csoportonkint 1100 koronányi postadíj előzetes beküldése fejében küldi szét a könyveket, tehát utánvéttel semmi körülmények között nem szállít. * 10,000 koronás könyv, 125. csoport. Erkel Ferenc Emlékkönyv, születésének századik évfordulójára írók és tudósok közreműködésével szerkesztette Fabó Bertalan (díszes egész vászonkötésben, 250 neavedrét oldalon, másfélszáz képpel). 5,0°0 koronás könyv 126. csoport. Lambrecht Kálmán: Hermán Ottó, az urói magyar polihisztor élete és kora (Bíró Miklós 1920-iki kiadása, 258 oldal, 86 képpel).* *000 koronás csoportok 119 csoport. filcardo .- i evetek Matthashoz. Jókai, Moritz: PrW Krarkheiten des Geldes fissal) Hajós lajos ■ Általános nsrrrhapatharoia fii. kiad.). 120. csoport Pikler Gyula ( jog keletkez'sérül és fejlődéséről 'III kiadás). Teimbe, Arnald: Anniin gr dqxdgi forradalma a XVIII században " koronás imoport". 121 csoport.Sebestyén Gyula: Ki volt Anonymus (két rész égi befűzve). Gaal Jenő. Berzeviczy Gergely és művei (320 oldal). 3000 koronás csoport: 122 csoport. Móra Ferenc Könnyes könyv (verseinek 1921-iki új kiadása) Bárirdberg Kenyér és serelem ,1920). Irk Károly A világtűz (Korszerű dialógusok, 1922) 1 000 koronás csoport 12). Ifjúsági könyv. • Vajda Emil dr. , Kossuth Lajos élete szobán, írásban és tettben (egész vászonkötél, ké- Ijedékel). Régi könyveink közül ezek kaphatók: Schmitt Jenő arcképe: 1000 korona. 3600 koronás, könyv: 100. csoport. Renan Ernő: Jézus. (II. kiadás.) 4000 koronás csoportok : 87. csoport. Tömörkény István—Móra Ferenc: Célszerű szegény emberek. Lihol Ferenc : A romantikától az expresszióig. 89. csoport. Jókai Mór: A tűzön át az égbe (Jókainak egy eddig kiadatlan regénye 1850- ből). Tömörkény István: Népek az ország használatában. Andrássy Gyula gróf : A jövő külpolitikája. 92. csoport. Siklóssy László dr.: Műkincseink vándorútja Bécsbe. Siklóssy László dr.: Aprógyüjtés (Mit gyújtsunk kis pénzen ?) Toroczkay Wigand Ede : Hogyan építsünk a Balaton partján? 5000 koronás csoportok: 110. csoport. Sebestyén Károly: Emlékek és tanulmányok. Timmermanns—Harsányi : A gyermek Jézus Flandriában (Haranghy Jenő képeivel), 111. csoport. Glass Max : A fékevesztett emberiség (regény). Arató Erzsi : Elkésett emberek (regény). 112. csoport. A magyar békeszerződés és a becikkelyező törvény szövege és magyarázata, térképmelléklettel, s a magyar és az osztrák békeszerződés rendelkezéseinek összehasonlító táblázatával. Szirtes Artúr dr.: Gazdaságpolitikai pártok fejlődése (adatok a politikai pártok lélektanához). Szirtes Artúr dr.: Közvélemény és társadalmi fejlődés. Önálló csoportok: (Különböző áru díszművek) 101. csoport. Halász Imre : Egy letűnt nemzedék. (Emlékezések a magyar állam kialakulásának újabb korszakából.) 528 oldal, példányonként 14.000 korona. 103. csoport. Chobot Ferenc : A pápák története (díszkötésben, 528 oldal), példányonként 15.000 korona. 112. csoport. Hatvany Lajos : Feleségek felesége : Petőfi mint vőlegény (gazdagon illusztrált, komoly irodalmi értékű díszmunka, amely Magyarországban forgalmon kívül van. Ára 20.000 korona). Ifjúsági irodalom 3000 koronás csoportok: 93. csoport. Donászy Ferenc : Fulkó lovag. Donászy Ferenc: A csúcshegyi vár. Lamb Charles: Odysseus viszontagságai (képekkel). Ewald Károly meséiből. 94. csoport. May Károly : Az ember és világa. Zulavszky : Ezüstös mezőkön. (Holdregény, 2 kötet egybekötve.) akar, azt rendőrkézre adom. A zsidó vallású hallgatóknak, akiket a tanári kar az egyetemre befogadott, éppen olyan joguk van tanulni, mint a másvallásúaknak. A szervezeti szabályzatokra való hivatkozással és autonóm jogomnál fogva, el fogok bánni azokkal, akik itt egyenetlenséget akarnak szítani. Engem nem lehet kisajátítani sem a jobb-, sem a baloldalról. Az igazság fanatikusa vagyok; egy cél vezet csak: helyet adni itt a békés munkának. — A keresztény hallgatók azzal érvelnek, hogy a zavargás előidézője a zsidók kihívó viselkedése volt. Hogy revolverrel és fütykösökkel járnak az előadásra. Nem hiszek ebben. Kijelentettem, hogy tömeghisztériának látom ezt az esztelen vádaskodást, de fogjanak mlég egy ilyen „felfegyverzett" zsidó hallgatót, azzal is el fogunk bánni. Különben úgy látom, a józan elemeik megszakították az érintkezést a túlzókkal és hiszek abban, hogy a rend állandósult. (S. L.) VILÁG A pécsi egyetem rektora leszámol a rendbontókkal (A Világ tudósítójától.) A pécsi egyetem főbejárója előtt állandóan két rendőrörszem silbakol. Őrzik az egyetemnek a budapesti zavargásokkal egyidőben feldúlt rendjét. A bonctani intézetben a zsidó hallgatókat inzultáló diákok közöl hármat, a szervezett gyűlölet parancsszavára megindult zavargás vezetőit Nagy József, az egyetem rektora, kizárta az internátusból és a menzáról. A bonciani intézetben lezajlott csata e három kemény vitéze nyomban kizáratásuk után pártfogóra talált. A pécsi 19-es bajtársi szövetségválasztmánya rögtönzött gyűlésén kimondotta, hogy „a kizárt diákokat a szövetség harcosainak tekinti és mindent elkövet elhelyezésük érdekében". A pécsi ébredők sem maradtak el a 19-es bajtársak mögött és gyűjtést indítottak a zsidó diákok inzultusának stratégái számára. Ennek a pártfogásnak és gyűjtésnek aktualitása azonban időközben megcsorbult, mert Nagy József rektor, aki elfogulatlanul és energikusan védi az oktatás rendjét és szabadságát, visszavonta a kizáratásukat, miután azt vallották, hogy a zavargások megszervezésében semmi részük nem volt. Követeli azonban a rektor hogy a jövőben semmiféle rendbontó mozgalomban részt nem vesznek. A pécsi egyetemi zavargásokról egyébként Iáy József rektor előttünk így nyilatkozott: — Azt hiszem, a pécsi egyetemen a zavargások befejeződtek, mert Budapestről már nem támogatják a rendbontókat. A bajtársi szövetkezetek által aláírt és 6 pontba foglalt memorandumot visszautasítottam. Elsősorban durva tónusa miatt, másodszor pedig, mert ténybeli valótlanságokat tartalmaz. Főként a numerus clausus be nem tartását illetőn. Bár nem ismerem el az ifjúságnak azt a jogát, hogy a tanári kar határozatát bírálja, mégis kijelenthetem, hogy a zsidók „túltengéséről" híresztel állítások valótlanok. Természetesen a szerzett jogokat respektáltuk és ha a másodveséknél túl is léptük az arányszámot, az abban leli csak magyarázatát, hogy a keresztény hallgatók nagyon is gyér számmal jöttek le Budapestről. — A raenzából és az internálusból kizárt három hallgató, mintát kijelentette, hogy a mozgalom megszbezésébe semmi részük nem volt és, mert eljárást nem folytattam le ellenük, ismét helyhez jut a menzán és az internátusban. Azonban becsületszavukat kell adniok, hogy semmiféle mozgalomban, amely a rendbontást célozza, többé részt nem vesznek. Visszavontam a kizárási intézkedést már csak azért is, hogy a város keresztény társadalma mártírt ne csináljon belőlük — Két hallgató ellen, akik bebizonyítottál! — exponensei voltak a rendbontásnak, megindítoi lám a fegyelmi eljárást — Kijelentem, hogy rektori jogomnál fogva őrködni fogok a rendre és minden erőmmel megakadályozom a zavargást Aki verekedni (A Világ tudósítójától.) A rendőr őse a zsoldos katona volt és a vármegyei őrökön, pandúrokon és a darabontokon keresztül sokat kellett fejlődnie a magyar rendőrségnek, amíg modern bűnügyi rendőrség lett belőle. 1873-ban, egy évvel Buda és Pest városok egyesítése után a rendőrség az állam kezébe és közvetlenül a belügyminiszter rendelkezése alá került. Ettől az időponttól számítják a budapesti államrendőrség történetét és most 1923-ban jutott el az ötvenéves évforduló jubileumához. A Thaisz-korszak Budapest első főkapitánya Thaisz Elek volt és alatta a rendőrnek nagyon rossz híre volt. A közönség szégyenteljes pályának tekintette a rendőri pályát, amelyre intelligens ember nem léphetett. Ezek után természetes, hogy a Thaisz-korszak idején a közbiztonsági állapotok is szégyenletesek voltak és abban az időben tucatszámra működtek a bűntanyák, a Belváros tele volt kártyabarlangokkal, a Király ucca és a mai Lipót körút környéke hírhedt mulatóhelyekkel. Ahol ma a Vígszínház áll, ott volt a Neue Welt című tánchelyiség, ahol sokszor Thaisz főkapitány is táncolt álarcban késő hajnalig a híres Lufi Rézivel. A szemérmetlen panama és vesztegetés tobzódott ebben az időben és erre az időre esik az első antiszemita zavargás. A tiszaeszlári perrel kapcsolatban Budapesten az egyetemi ifjúság Istóczy György vezetésével véres zavargásokat rendezett. Thaisz rendőrtisztviselői vígan panamáztak és amikor az újpesti hamis pénzverőket elfogták, kiderült, hogy a hírhedt újpesti hatosok gyártásában részt vett egy sereg polgári biztos is. A sajtó napról-napra friss rendőri panamákat leplezett le, amíg végre a kormány megelégelte Thaiszék működését, miniszteri biztost küldtek a főkapitányságra , és Thaisz 1884-ben benyújtotta lemondását. A rendőrség újjászervezése Utána Török János, volt temesvári polgármester lett a főkapitány, aki nyomban hivatalbalépése után megkezdte a tisztogató munkát. Török főkapitány alapította meg a detektívosztályt és ő szervezte meg a bűnügyi nyilvántartást. Az ő idejében költözködött át a rendőrség a Hatvani utcából a mai helyére, ahol azelőtt a régi Európa-szálló volt. A tisztogató munkát azonban gyakran akadályozták az ifjúsági tüntetések, különösen zajosak voltak a Janszky- és a véderővita-tüntetések. A rendőrség akkor három hónapig az utcán tanyázott és végül egy erélyes akcióval a három utcán tüntető ifjúságot bekerítette és háromezer fiatalembert kísértek be a főkapitányságra. Sokat letartóztattak, megbüntettek, de az elfajult utcai rendzavarások egyszerre véget értek. Török halála után 1892-ben Sélley Sándor dr. rendőrfőtanácsos került a rendőrség élére, aki az értelmi nívó emelésére helyezte a fősúlyt. Sélley egy sereg reformot léptetett életbe, azonban a külső szolgálat alatta is igénybe vette a rendőrség erejét. Az egyetemi ifjúság több ízben tüntetett az akkori Pesti Napló ellen az egyházpolitikai javaslatok miatt. Kossuth Lajos halála alkalmával véres verekedések voltak az Opera és Nemzeti Színház körül. Többször volt attak és kardlapozás a parlament körül. Sélleyt 1895-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki és az országos rendőrigazgatás feje lett. Őt követte Rudnay Béla a főkapitányi székben. A kormány kedvelt embere ... Rudnayt hivatalbalépése után a milleniumi ünnepségekkel kapcsolatos rendőri teendők foglalták le. Ő volt a budapesti államrendőrség első méltóságos főkapitánya és kedvelt kormányember volt mindig. Az ő főkapitánysága alatt volt a híres Hier-tüntetés, amikor a hadiügyminiszter elrendelte, hogy a tartalékosok (csak Hier-szóval jelentkezhetnek. Egy alkalommal a tüntető diákok kővel és sárral megdobálták a miniszterelnök kocsiját és olyan zavargásszerű tüntetések voltak, hogy a rendőrség emberei a diákokat üldözve, behatoltak az egyetem belsejébe. A detektívtestület Rudnay alatt tovább fejlődött és Krecsányi Kálmán, az akkori detektívfőnök a testületet európai nívóra emelte. Az utcai tüntetések Rudnay idejében is napirenden voltak és a politikai viharok közben és a darabontkormánnyal szemben megszervezett nemzeti ellenállás megingatta Rudnay pozícióját. 195-ban megbukott és Pest vármegye teljhatalmú királyi biztosa lett Rudnay. A darabont-kormány ... Kristóffy József, a Fejérváry-kormány belügyminisztere vitte keresztül Boda Dezső dr főkapitányi kinevezését és ő volt az első kebelbéli főkapitány. Boda ugyanis egészen kezdő rendőrtisztviselőként lépett be a testületbe és a ranglétrán haladt előre, csak gyorsabb tempóban, mint társai. Az ő idejében egymást érték a munkásmizgalmak Amikor I. Ferenc József király Budapestre érkezett, a munkások nagyobb tömegben megszállták a járdát és amerre a király kocsija elrobogott, hangosan kiállották ■ — Éljen az általános, titkos választói jogi Utcai csatározások voltak, tüntettek a Nemzeti Kaszinó épülete előtt és az októberi zavargások alkalmával revalveres csan folyt le a Csengery ucca környékén és több rendőr és munkás melesebesült. 1912 május huszonharmadikán volt a „vörös csütörtök", amikor általános sztrájkot proklamáltak és a munkásság kivonult az utcára. Valóságos barrikádharcok voltak azon a napon, amelynek úgy a rendőrség, mint a munkásság részéről több halottja és sebesültje volt. Bombamerénylet is volt... A parlament elé ismeretlen tettes május huszonkilncedikén bombát dobott. Azonban a dinamitbomba nem okozott nagyobb kárt és azután hosszú időre elcsendesedtek az utcai mozgalmak. Öt év múlva Boda nyugalomba vonult az I. osztályú polgári hadiérdemkeresittel. Utána Sándor László dr. rendőrtanácsos következett. Az új főkapitány alig másfélesztendős főkapitánysága alatt több reformot léptetett életbe és egész sereg kitüntetésben részesült. ■ A rendőrség és a forradalmak A forradalom alatt a Nemzeti Tanács Diffz Károly dr. rendőrtanácsost nevezi ki főkapitánynak és azt megelőzőleg a rendőrség küldöttségileg jelentette be csatlakozását a Nemzeti Tanácshoz. A kommün alatti időkből nincs történelme a rendőrségnek, helyét a vörös őrség foglalta el. A kommün bukása után rövid ideig ismét Dietz a főkapitány és eltávolítása után Mattyasovszky György belügyminiszteri tanácsost nevezik ki főkapitánnyá., Az antiszemita mozgalmak, utcai verekedések, a felelőtlen akciók, poliikai gyilkosságok napirenden vannak. Ebben az időben kezdődnek meg az internálások . Az első internáló tábort Csepelen állítják föl. Majd Hajmáskéren gyűjtenek egybe hatezer internáltat, akiket később Zalaegerszegre szállítanak. Mattyasovszky távozásával Nádassy Imre dr. igazságügyminiszteri tanácsos lesz az új főkapitány, akit csakhamar országos főkapitánnyá léptetnek elő. Utódja a jelenlegi főkapitány, Marinovich Jenő dr. Ebben az időben történtek a sorozatos bombamerényletek, a különböző puccskísérletek és folyamatban van a rendőrség politikai csoportjainak az átszervezése. Látogatás Thaisz főkapitány özvegyénél A budapesti rendőrség ötvenéves évfordulója alkalmával érdekesnek Tartottuk fölkeresni Budapest első főkapitányának özvegyét, Thaisz Eleknét. A Váci ucca 79. számú házban a második emeleten lakik a volt főkapitányné. Livres inas nyit ajtót és megkérdezi, hogy mit akarunk. — Tetszik tudni németül, mert a méltóságos asszony csak németül beszél. A megnyugtató válasz után eltávozik, majd pár pillanat múlva visszatér : — Tessék befáradni. A harmadik szobából az ajtóig siet elő Thaisz Elek özvegye. Elegáns fekete selyemruha rajta és cvikkerrel lát csak, mert már nyolcvannégy éves és rövidlátó. Rokokóstílusú kis szalonban fogad. A falakról, mintha a régi Pest levegője szállna felé, mintha abban a kis szalonban összegyűjtöttek volna valamit abból az időből, amikor Thaisz Elek volt a főkapitány . . . És a töpörödött öreg anyóka, az egykor ünnepelt szép asszony, sóhajtva mondja : — Olein Kind... Azok szép idők voltak... Megkértük, hogy mondjon valamit Thaisz főkapitányról, s az akkori rendőrségről. — Ön hírlapíró? Hát még nem feledkeztek meg rólam? Egyre sóhajt és bánatosan mosolyog. — Most már öregasszony vagyok ... Mintiden olyan régen volt, hogy már nem emlékszem semmire. Nem is jó rágondolni arra, ami elmúlt. Szegény férjem 1891-ben meghalt és azóta nem akarok semmiről se tudni. Mindent, ami volt, el akarok felejteni ... Lieber Freund, a mostani időkben nem is jó visszagondolni az akkori szép napokra... Huszadikán leszek nyolcvannégy éves és nem érdekelhet már senkit az, amit egy ilyen öregasszony, mint én, még el tudna mondani. — Akkor más világ volt, akkor más volt a rendőrség... a polizei. A régi rendőrségről csak annyit tudok, hogy az egészen más volt, mint a mostani. Öregasszony vagyok, de azért minden nap egyszer még lemegyek sétálni az uccára és így élem a hátralévő napjaimat. Ami régen volt, azt hagyjuk, nem emlékezzünk, hiszen olyan szép volt akkor minden ... A szobaleány, aki csak németül tud, egy csésze teát hoz be a szobába. A nyolcvannégy éves Thaisz Elekné azután fürge léptekkel kikísér az előszobáig. Láthatólag örült neki, hogy nem felejtették még el egészen. Hiába — mondotta — egyedül az újságírók azok, akik nem változtak meg annyira. Búcsúzásul még utánam szól: — Adieu mein Kind! Az inas bezárja az ajtót. Budapest első főkapitányának az özvegye nem akar semmire sem emlékezni, ami ezelőtt ötven évvel történt . Fodor Tibor Az ötvenéves budapesti államrendőrség Vasárnap