Világ, 1924. szeptember (15. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-17 / 193. szám

Szerda Kereskedők kongresszusa Nyíregyházán (A Világ nyíregyházi tudósítójától.) Kedden délelőtt érkeztek Nyíregyházára Balkányi Kál­mán és Sándor Pál vezetése mellett a buda­pesti kereskedői érdekeltségek képviselői, hogy a Nyíregyházán rendezendő kereskedelmi kon­gresszuson részt vegyet­ek. A pályaudvaron Bencs Kálmán dr. polgármester üdvözölte me­leg szavakkal Sándor Pált és a küldöttség tag­jait, majd a vendégekkel a város négyesfoga­tán a városba hajtattak, ahol a vendégek leg­­elsősorban a kiállítást tekintették meg. Délután öt órakor kezdődött meg a kongresz­­szus a városháza nagytermében. A közgyűlé­sen megjelentek Kállay Lajos főispán, Mikes István alispán, Sándor rendőrtanácsos, a nyír­egyházi kapitányság vezetői, Bencs Kálmán pol­gármester, Halasi-Fischer Ödön és Balkányi Kálmán dr.­­ . A kereskedők egy táborban A közgyűlést Baruch Artúr, a nyíregyházi­­kereskedők és gazdák egyesületének elnöke nyitotta meg, aki azzal kezdte beszédét, hogy húsz év előtt ültették az első szőlőtökét a nyírségi homokba és ugyancsak húsz év előtt indult meg Magyarországon a kereskedők szer­vezése. Nem véletlenül állítja egymás mellé ezt a két példát, hanem azért mert húsz évvel ez­előtt teljes lehetetlenségnek tartották azt, hogy a nyírségi síró homokban a szőlő megte­remjen és éppen ilyen lehetetlenségnek mon­dották azt is, hogy a kereskedők táborát meg lehessen szervezni. Most, húsz év után látjuk, hogy a kereskedőket sikerült egy táborba tö­möríteni és azóta a magyar kereskedők híre a külföldön is elterjedt, üdvözli ezután a vendé­geket és a vidéki kereskedelmi egyesületek ki­küldötteit! Hatalmas taps é­s éljenzés közepette emelke­dett ezután szólásra Sándor Pál, aki azzal kezdte beszédét, hogy eljött Magyarországnak, erre a szigetére, ahol ma is szabadság és libe­ralizmus uralkodik. — Idejöttem — mondotta —, hogy letegyem a harc szerszámát, amint önök is letették a mai napon a munka szerszámait. Ezért senki se várjon itt tőlem harcos szózatot, hanem örül­jünk a béke ünnepének. Eli, aki egész életem­ben a libe­r­izmusért és a gazdasági szabad­ságért harcoltam, büszkén mondhatom, hogy idejöhetnek tanulni azok, akik nem akarják megszívlelni ezeket az igéket. Legutóbb húsz év előtt jártam ebben a városban és ma meg sem ismertem Nyíregyházát, mert ez a város az utóbbi húsz év alatt rengeteget fejlődött. Ez az eredmény tisztán a város polgárságának kö­szönhető és annak, hogy itt mindig teljes volt a gazdasági egyenlőség, a felekezeti és a faji szabadság. Nyíregyházán háborúciáli­ állapotok vannak Ezután méltatta a száz év előtti megváltás jelentőségét, valamint Bencs polgármester és Szob­or főjegyző érdemeit.­­ Ebben a városban igazán nem lehet azt mondani, hogy csak a tiszta magyar faj ment­heti meg az országot, mert Nyírvidéke míg néhány évtized előtt telve volt svábokkal és­­ oláhokkal, akik azonban teljes egyetértésben éltek a magyarsággal és segítenek a várost­­ felvirágoztatni. Ma már Szabolcs vármegye minden községe színmagyar, még a teljesen szláv eredetű falvak is. Foglalkozik ezután a polgármester egy jc­. terítésével, melyben Bencs azt írja, hogy Nyír­egyházán nem kell visszatérni a háborúelőtti állapotokhoz, mert azok itt imár megvannak.­­ Amikor az egész ország a hű­boruelőtti ál­lapotokhoz akar visszatérni, akko­r Nyíregy-­ háza polgármestere büszkén vallja, hogy itt ezek az állapotok már megvannak és a viszo­nyok semmiben sem különböznek a tíz év előt­tiektől. Sajnálatos, hogy ugyanezt nem mond­­hatja el az ország miniszterelnöke is. A nyír­­egyházai példából tanulni lehet és tanulni kell az ország vezetőinek. Itt nem látok különbsé­get paraszt és cívis, iparos és kereskedő között, mert valamennyien testvéri egyetértésben segí­tik egymást. Ebben a városban teljes a béke és az egyetértés, és a gyűlölet idegen fogalom. Az az­­erő, amit a Város polgársága jelent, elegendő ahhoz, hogy Nyíregyházát naggyá tegye. A gaz­dasági liberalizmus alapján óriási eredménye­ket ért el ez a város az utolsó ötven-hatvan esztendő alatt, olyan eredményeket, amelyekhez fogható az egész világon nincs. Most, amikor Nyíregyháza százesztendős fennállását ünnepli, szomorú viszonyok között él az ország. Meg­vert ország vagyunk és emellett még belső sza­badság sincs. A nem, nem soká­t kár volt ál­landóan hangoztatni akkor, amikor semmit sem tehettek. Meg kell gondolnunk, hogy teljesen képtelenek vagyunk máról-holnapra visszasze­rezni a régi területeket. „Nekünk még alkotmányunk sincsen" . Az egész világon nincs még egy olyan kon­zervatív állam, mint Magyarország. Ha szét­nézünk, látjuk, hogy csupa liberális és szocia­lista­ állammal vagyunk körülvéve, éppen ezért mi sem zárkózhatunk el a demokratikus fejlő­déstől. Szomorú, hogy a­­mái körülmények kö­zött nekünk még alkotmányunk sincsen. A fiam a napokban azt kérdezte tőlem, hogy mi­lyen államformája van Magyarországnak, amire én zavarba jöttem és csak azt tudtam felelni, hogy királyság király nélkül. Bármilyen pará­­nyok tevékenységét és annak a véleményének doxonnak hangzik is ez, erre a kérdésre nem­ lehet­­jobb választ találni. Bírálja ezután a forradalom utáni kormá­­­­yok­ tevékenységét és annak a véleményének lünk van például a szociáldemokratákkal szem­­engedheti meg azt a luxust magának, hogy tanulnivágyó fiait ne engedje az egyetemre, hanem arra kényszerítse őket, hogy a kül­földre menjenek. A magyar kereskedelem szo­­morú sorsát ismerteti, foglalkozik a szanálási törvénnyel és azt mondja, hogy a mostani ne­héz viszonyok között kérdéses, hogy a keres­kedők tudják-e majd a szanálás által előidé­zett súlyos terheket viselni. Nem az adókat kell folytonosan emelni, hanem a kiadásokat kell csökkenteni. A nyugati demokráciák A nyuga­teurópai államok demokráciájáról be­­szél ezután. Ezekben az államokban sehol sem tapasztalható olyan gyűlölet, mint amilyen ná­lunk van például a szociádem­okratákka szem­ben. A szociáldemokraták viszont azt mondják, hogy a polgárság nem tart össze és­ csak vélet­len, hogy ebben az országban i­ég uralmon van. A szociáldemokratáknak­ ezt az állítását, saj­nos, valamennyien alá kell, hogy írjuk. Mac, Donáld és Ilerriot politikájával foglalkozik még és rámutat arra, hogy ennek a két demokra- t­­ikus miniszterelnöknek sikerült létrehozni azt,­­ amiért hat éven keresztül a kor­zervatív kormá-­­ nyok hiába küzdöttek: megteremtették Európa­ békéjé­. Bethlen genfi beszédével foglalkozik ezután. Ez a beszéd teljesen demokratikus és ha Beth­len azt, amit itt megígért, be is fogja tartani,­ ő lesz az első, aki belép az egységes pártba. Jellemző az európai politika mostani helyzetére az, hogy a római pápa éppen a napokban je­lentette ki egy beszéde alkalmával, hogy lehet­ségesnek tartja azt, hogy a papság pártja együtt­működjék a szocialistákkal, a fascizmus meg­buktatásáért. Csodálkozik azon, hogy amikor a pápa ezt az együttműködést lehetségesnek tartja, akkor éppen Magyarországon utasítják vissza az ehhez hasonló politikát. Az ország kisiklott vonata — Tömörülésre hívom fel a kereskedőket és figyelmeztetek mindenkit arra, hogy a teljes munkaerő kihasználásával kell összefognunk Magyarország, a magyar ipar és magyar keres­kedelem megmentésére. Az ország kisiklott vo­natát vissza kell emelni a régi sínekre. Meg kell teremteni az általános népjólétet, úgy, amint az Amerikában van, ahol mindenki meg tud élni, de ahol ezért a megélhetésért dol­gozni is kell. Magyarország népe csak kitartó munkával érheti el boldogulását. Ezután Fradó Rezső a debreceni kamara ne­vében üdvözli a közgyűlés­, majd Vértes Emil, az OMKIE igazgatója rámutat arra, hogy van­nak városok, ahol a közéleti funkcionáriusok nem tanúsítják azt a megértést a kereskedőkkel szemben, am­i Nyíregyházán tapasztalható. Az ország beteg testén hozzá nem értő emberek operálnak. , Este nyolc órakor a Korona-szálló nagyter­mében háromszáz terítékes bankett volt, ame­lyen többen felszólaltak és amely a késő éj­szakai­­órákban ért véget. VILÁG |RT4. szeptember 17. § Terv-kiállítást rendez a Mérnök- és Építészegylet (A Világ tudósítójától.) A Magyar Mérnök- és Épí­tészegylet minden évben többféle pályá­zatot tűz ki ideális mérnöki, illetve építési fel­adatok tervének elkészítésére. Ezek közül leg­jelentősebbek kétségtelenül az egyletnek úgy­nevezett kis és nagy pályázatai, melyeknek gyűjtéseit ezüst-, illetve aranyéremmel tünteti ki az egylet. Ezen a két pályázaton kívül azon­ban több más alkalmuk is nyílik építészeink­nek összemérni tehetségüket, hiszen azt a mérnököt, vagy építészt, aki a legjobb elő­adást tartotta a lefolyt évben, a Ziegter-pla­­kettal tüntetik ki, a Fith­er díj pedig a leg­jobb szakkönyv íróját jutalmazza. Ybl Miklós emlékezetét is megörökíti egy pályázat, ame­lyet az nyer el, aki a legszebb kisebb építé­szeti, vagy belső berendezési rajzot készíti el és legújabban az idei évben először kiírandó Eberling-pályázat is tervezőmunkára sarkalja mérnökeinket. Az Eberling-pályázat statútu­mait éppen a­ tegnapi nap folyamán hagyta jóvá a miniszter,a­melyek szerint az alapítvány évi kamatait azoknak jutalmazására kell for­dítani évente, akik a legjobb népjóléti, illető­­leg egészségügyi terveket készítik el. Kéler Napóleonnak, a régi Pest híres építészeinek alapítványát pedig egyik évben építő­művészi, másik évben pedig építőmesteri feladat meg­oldására tűzik ki. A Mérnök- és Építészegylet nagy arany­érmét monumentális épületek tervének leg­­művészibb elkészítésére tűzik ki, míg a kis pályázat ezüstérmes első díja kisebbszerű és főként praktikus célokat szolgáló problémák művészi megoldáinak jut. Természetesen a nagy aranyérmes pályázat feladatainak meg­állapításánál a Mérnök- és Építészegyzet mű­építészet szakosztálya lehetőleg arra törekszik, hogy o­lyan feladatokat tűzzön ki megoldásra, amelyeket esetleg később meg is lehet valósí­­tatni. Így többek között részben azóg a háború­­előtti években, részben pedig 1918 óta újság­palota, templom, korcsolyázócsarnok és más ilyen, vagy ehhez hasonló épületek tervezésé­nek feladata elé állították az építészeket. Az idei pályázat azt tűzi ki feladatul, hogy a Mátyás-templom szomszédságában fekvő lel­ken, melyet a kultuszminisztérium annak idején a hercegprímási palota fölépítésének céljaira vásárolt meg, tervezzék a hercegprímás díszes és méltóságteljes, amellett a környezetbe is beleülő palotáját. A feladat kétségkívül nehéz, hiszen a Mátyás-templom és a Halász-bástya nagyszerű művészeti stílusába , valóban csak elsőrangú építész illeszkedhetik bele. A ta­valyi pályázat, amelynek első díját Francsek Imre, második díját pedig Zombory József­­ nyerte el, azt a feladatot tűzte ki, hogy a pa-­­ piroson már tizenöt év előtt tervbe vett lágy-­­­mányosi kiállítási területre állandó, kiállítási csarnokot tervezzen a pályázó. Az előző évben a pályázat feladata vidéki kastély felepítése­­ volt, azelőtt pedig egy külföldi magyar követ­ség palotája. Amint látjuk, ezek valóban mind olyan feladatok, melyeknek megvalósítása a mai gazdasági körülmények között természe­tesen a közeljövőben nem igen fog megtörtén­hetni, mindazonáltal megvan a valószínűsége annak, hogy ezekből a papiroson már meg­oldott tervekből valamikor valóság váljék. Ér­dekes, hogy dacára a Mérnök- és Építészegy­­let azon intencióinak, hogy lehetőleg olyan pá­lyázatot tűzzön ki, melyeket később meg is valósítanak, Magyarországon egyetlen pálya­díjnyertes sem építhette fel díjnyertes pályá­zatának épületét. Pedig a Mérnök- és Építész­egylet például méltán hihette, hogy mostaná­ban, az agrárkonjunktúra idején valamelyik nagybirtokosunk mégis csak a szerint a terv szerint építi föl rezidenciáját, amelyet a mér­nökök és építészek legkiválóbbjainak verse­nyében is a legméltóbbnak találtak­. Ez azon­ban mégsem következett be és ha a nagybir­tokosok építtettek is, úgy vagy régi vidéki építészükkel, vagy pláne csak valamelyik kör­nyékbeli építőmesterrel építtették föl kasté­lyukat. Ha Magyarországon nem is, a külföldön nem egy pályázatnyertes magyar építész terve való­sult meg, így például a mexikói nemzeti szín­ház annak a tervnek a megvalósítása, amely tizennyolc-húsz év előtt elnyerte az egylet nagy aranyérmét. De ezenkívül is nem egy pályázó nyert megbízást külföldi városoktól tervének megvalósítására. Az ezüst­éremmel díjazott kis építészeti pá­lyáz­atot tavaly Kracsun Virgil nyerte el. A fel­adat az volt, hogy a farkasréti temető bejáratát és az ott szükséges különböző célú épületeket tervezzék meg praktikusan, hiszen jelenleg olyan állapotok uralkodnak a farkasréti temető bejárata körül, hogy ha történetesen két teme­tés időpontja egybe esik, úgy a forgalom meg­akad már a kapuban. A díjnyertes pályázat a portásházat, továbbá­­a temető haranglábát, a melegedő- és várakozó­ helyiségeket, toaletteket, virág- és koszorúkereskedéseket és a gazdasági, illetve igazgatósági épületeket egyetlen épület­ben helyezi el, igen csinos, amellett praktikus módon. Az idei évre kitűzött pályázat az An­­drássy út és Aréna út sarkán a Millenáris­­emlékmű, a Szépművészeti Múzeum és a Mű­csarnok nagyszerű szomszédságában éktelen­kedő bádog villamos végállomások és ucca­i toalettek eltüntetését tűzi ki feladatul. Ezek helyébe két kisebb méretű és a környezet stí­lusába beleülő csinos épül­etet kell tervezniök a pályázóknak. A Magyar Mérnök- és Építészegyzet pályá­zatai mindenkor igen népszerűek voltak terve­zőink körében és a pályázók között építő­művészeink legkiválóbbjai reveivel találkozha­tunk. Ez az érdeklődés nem lankadt le ma sem, de míg azelőtt a fiatal és idősebb építészek szinte egyenlő arányban pályáztak, most azt lát­juk, hogy amióta Magyarországon az építő­­munka szünetel, kezdenek túlsúlyba jutni fiatal építészeink, akik, ha azt már a valóságban nem is tehetik meg, legalább papíron építik fel álmaik palotáit. Valóban dicséretet érdemel fiatal építészeink ambíciója, akik mai szomorú helyzetükben is, amikor a mindennapi kenyér megszerzésének gondja fekszik rá nyomasztó­lag életükre, nem csüggednek el, hanem to­vábbra is lelkesedéssel törekszenek arra, hogy művészetüket, ha mindjárt csak egy szerényke lépéssel is, előbbre vigyék. Pedig manapság pályázni költséges passzió, hiszen eltekintve at­­­tól a veszteségtől, amelyet a pályázók időben­­ áldoznak a tervek elkészítésére, a nyers kiadá­­s sok tételei is nagy summákat emésztenek fel. Az óriási rajzpapirosok, a mappák, a gépést leírások, költségvetések és kubatúraszámítások nagy költségeit bizony az az egy-kétezer ko­rona, amivel a kultuszminisztérium segíti a pá­lyázókat, nem enyhítheti. Miután a Mérnök- és Építészegylet közel harminc év óta írja ki ezeket a pályázatokat és egy-egy pályázatra tizenöt-húsz, sőt nem egyszer harminc-negyven pályázat is érkezik be, amelyeket az egylet természetesen gon­dosan elraktároz : sokszáz építészeti terv van az egylet birtokában. Békében a közönség nagy érdeklődést mutatott ezek iránt a­ pályázatok iránt és így az egylet vezetősége elhatározta, hogy az évtizedek alatt összegyűlt terveket bemutatják a' nagy­közönségnek', majd amikor a hat-hét részletben bemutatott sorozat már valamennyi pályázatot megismertette a nagy­közönséggel, azokat az egylet székháziban lé­tesítendő múzeumban helyezik el. A sorozatos kiállításoknak, illetve a múzeumnak azon­kívül, hogy a nagyközönséget közelebb hozza a csendben dolgozó és most"munkájukból az építés szünetelése folytán mutatni mit sem tudó, világszerte ismert és híres magyar­­épí­tészekhez, még az az előnye is meglesz, hogy még fokozottabb ambíciót fog kelteni a fiata­labb generációban, amely most teljesen el van zárva az építés lehetőségétől és ezzel egyben attól is, hogy büszke palotákkal és karcsú tor­nyokkal tegyen tanúságot amellett, hogy a hí­res magyar építészeknek méltó utódjaik van­nak még ma is. (L. K.) A csongrádi bombam­erénylők hű­npörének előkészületei Szolnok, szeptember 16. CA Világ kiküldött tudósítójától.) A szolnoki törvényszék holnap reggel kilenc órakor kezdi meg a csongrádi bombamerénylők bűnpörének tárgyalásit. A merényletet, mint ismeretes, 1923 december 26-án követtek el a Csongrádi Zsidó Nőegylet bálján. A szolnoki ü­gy­észség­ vádirata rámutat a bűn­­cselekmény fontosabb mozzanataira is. Három rendbeli gyilkosság bűntettével és huszonöt­­rendbeli gyilkosság bűntettének kísérletével vá­dolja a tetteseket, név szerint Simkó László 35 éves földművest,­­Bölönyi Miklós 32 éves ügy­nököt és Fülöp Ar­dor 26 éves földművest, akik most letartóztatásban vannak. A vádirat mint bűnsegédeket vádolja Piroska György 26 éves kereskedőt, Piroska János 30 éves reáliskolai tanárt, Sági­ János 27 éves és Sági Rókus 22 éves földművest. A vádirat szerint Csongrádon 1023 december 26-ról 27-ére virradó éjszakán, éjfél tájban Piroska György, Piroska János és Sági János rábeszélésére Fülöp Andor az általa részben átalakított kézigránátot átadta Bölönyi Miklósnak, annak használatára úgy őt, mint Simkó Lászlót kioktatta és ugyancsak ők bír­ták rá Simkót és Bölönyit arra, hogy a kézi­­gránátot a ■bálterembe dobják. A vádirat sze­rint Piroska György és Piroska János a kézi­gránátot Fülöp Andor közvetítésével átadták Bölönyi Miklósnak, illetve Bölönyi Miklós által Simkó László rendeltetésére bocsátották, őket is azzal vádolja az ügyészség, hogy Bölönyi Miklóst a gránát bedobására felbujtották. Ugyanez a vád Sági János ellen is. Nyolc-tíz napig tart a tárgyalás A vádirat­ elmondja, hogy a csongrádi Ma­gyar Király szálló első emeleti tánctermébe az egyik ablakon át „emberi élet kioltására al­kalmas, húsz méter körletre ható és begyúj­tott kézigránátot előre megfontolt szándékkal bedobtak, a­ felrobbant és szilánkjai három sértetten halálos, huszonöt sértetten pedig ha­lálos következményekkel nem járó sérülést okoztak. A merénylet következtében Nagy­­jános Julianna, Vi­lly László és Farkas Balázs meghaltak." A vádirat ezután felsorolja a se­besültek neveit, majd a megokoló.­,bán az ügyészség kifejti, hogy a tettesek elleni vád a nyomozó csendőrség jegyzőkönyvei és ma­guknak a tetteseknek a nyomozás folyamán, majd a vizsgálóbíró előtt tett vallomásán alap­szik. Az ügyészség vádját a beismerő vallomá­sokra alapította, noha a vádlottak később visszavonták beismerő vallomásukat azzal, hogy az ütlegelés miatt vallottak terhelően ön­maguk ellen. A holnapi tárgyalást Fuch­s Gyula dr. vezeti, a vádat Borsos József, a szolnoki ügyészség elnöke képviseli. Szavazóbírák : Farkasházy Sándor és Borbély László dr. Az összes vádlot­takat Szécsényi István szegedi ügyvéd védi. Egyelőre bizonytalan, hogy K­lári Perőné mint Piroskánk védője részt vesz-e a tárgyaláson. A Világ kiküldött munkatársa beszélgetést folytatott Fuchs Gyula dr. tanácselnökkel, aki úgy nyilatkozott­, hogy a tárgyalás előrelát­hatóan nyolc-tíz napig fog­ tartani és reméli, hogy szeptember 26-án ítéletre kerül a sor. A tanúk serege és Piroska főhadnagyi uniformisa A holnap reggel megtartandó főtárgyalásra nagyon sokan érkeztek Csongrádról, úgy hogy az összes szállodák úgyszólván megteltek ér­­deklődökkel. Körülbelül 110—1­70 tanút idéztek be, akik úgyszólván már mind megérkeztek Szolnokra. Ugyancsak megérkezett ma délután öt órakor Piroska János és Piroska György is. Általános feltünést keltett, hogy Piroska János főhadnagyi uniformisban vesz részt a főtárgya­­láson. A két testvér, akik tudvalevőleg szabad­lábon vannak, a Nemzeti szállóban szállt meg és megérkezésük után azonnal felkeresték az ugyancsak a Nemzeti szállóban lakó ügyvédjü­ket, Szécsényi dr.-t, akivel később a szállóból együtt távoztak. A Világ munkatársa megkérdezte Borsos Jó­zsef i dr. tanácselnököt, vájjon kötelesek-e Pi­roskáék a tárgyalást vezetőnél megérkezésüket bejelenteni ? Borsos tanácselnök kijelentette, hogy csak a tárgyalás kezdetén tartoznak je­­lentkezni. Megkérdeztük még a tanácselnököt, hogy Piroska Jánosnak joga van-e a főhad­nagyi uniformis viseléséhez ? Borsos dr. kije­lentése szerint ehhez joga van, jelenleg ugyan szolgálaton kívül áll, de a honvédelmi minisz­térium Piroska ügyét még nem tisztázta. Szécsényi Istvánnak, a két Piroska testvér egyik védőjének híradása szerint, Vlain Fe­renc, akiről úgy tudták, hogy nem utazik Szol­nokra, ma este megérkezett és részt vesz a hol­nap kezdődő tárgyaláson, amelyen a vádirat felolvasása után Simkó László, Bölönyi Miklós és Fülöp Andor vádlottakat fogj­ák kihallgatni. • A két Piroska­­kihalli­itására­ csak holnapután­­ kerül sor. .

Next