Világ, 1946. január (186-211. szám)

1946-01-22 / 203. szám

"303. SZÁM BUDAPEST, 1946 JANUÁR 22. KEDD ÁRA 1000 PENGŐ H­ár­om héten belül elindul az első UNRRM hajó Magyarország felé nss­iVATIS írta Gitléczy György Talán amióta élek, nem szaralt el úgy a szivem, na lát amikor hajszolta® a Duna partjára vetőd­tem és láttam, hogy szaronyos magyar katonák és csendőrök őrzik a hidakat. Saját fiaink áll­tak őrt azért, hogy a megszállók utolsó értelmetlen védekezésük­ben levegőbe röpíthessék azt, amit a magyar alkotógéniusz hosszú évtizedeken át teremtett. Ez a kép mutatta akkor egész sorsun­kat. Nagy részében elvakított nem­­.Miunk a német imperializmus eszközeként szolgálta saját pusz­tulását. A legtöbbet szenvedett ország­ban ilyen vérözönnek és mérhe­tetlen pusztulásnak kellett jönnie, hogy­­ emberek feleszméljenek és egymásra próbáljanak találni. A két partról a jeges vízbe lógó, egy­másra meredő hídcsonkok tá­ján a lelkileg kettéhasadt nemzetet jelképezik, amely egy világrengés jónanítása után sem tud egybe­­hívni. Az elemeknek micsoda tombo­­lásával, a nehézségeknek, akadá­ Ijohivak milyen seőrnyfi áradaté. ’ott küzdöttek meg az új híd épí­tői, amíg nyolc hónap alatt si­került nekik a Duna két partját ismét végleg és állandóan össze­­fcötniök. Ez alatt a nyolc hónap alatt a munkások, az irányítók, a tervezők lelkén hányszor vá­­lanhatott át a reménytelen két­ségbeesés, hogy a számukra ki­tűzött időbe nem lehet egy év­­tized munkáját belese­­rí­teni. Hogy nem lehet hónapok alatt felemelni azt, amit huszonöt év aprólékos tervezéssel aknázott alá és végső őrületében küldött a megsemmisülésbe. Ha a hídépítők első roham­munkájuk után rövid időre meg­állnak és körülnéznek, látják, hány hídroncs akadályozza meg a Duna sima folyását, hány pon­­tot kell még a két parfion össze­kötni, hogy az ország két része között az egészséges és kölcsönös vérkeringés megindulhasson. Mennyi romot kell itt még eltávo­lítani, kiégett, díszes, oszlopsoros palotákat ledosani, hogy Helyü­kön új és nagyszerű házak épül­hessenek, amelyek a múlt épület­­törmelékei helyén otthont nyújt,­­nnek a dolgozóin­ak. Ha a závorú zivatara által szét­porlasztott vár­­osi kásák felépültek, a falut kell újjáalakíttatni. Ti sser­el­ el a szalma- és nádtetők, szélesre táruljanak a keskeny kis abla­­kok, tiszták és gondozottak legye­nek a falusi utcák, a jólét leve­gője áradjon azét a földmunkás otthonában is. Az előttünk álló ezernyi fel­adat és munka nem szabad,­­hogy megteremí­sen bennünket, hanem fokozottabb elszántságra és a fel­adatok mindenáron való keresz­tülvitelére intsen. Ki fogjuk emel­ni a vízbe hullott roncsokat, fel­építjük a többi hidat is, újzfed­­jük házainkat és a munka felfoko­zott lázas ütemében az újjáépülő ország látásában talán elfelejt­jük azokat a mérhetetlen károkat, amelyek ránkszakadtak. Talán enyhülni fog szenvedéseink kinek malléke , nem gondolunk mindig ano­kra, akiket elvesztettünk. Ú­j házaink nem lesznek fénye­sek és oszloposak, hanem simák és egysz­rűek, mint a múltak szenvedéseitől meggyalult lel­künk. Hídjaink sem lesznek kar­csún, pillér nélkül ívelők, de erő­sek, teherbírók és egyenesek. Ezeken át fog az élet szakadat­lanul folyni keletről nyugatra és visszafelé, emberek fognak egy­máshoz járni a hidakon át, kele­tiek és nyugatiak, megismerik és megszer­etik egymást. A fasizmus hidakat robbantott, hogy népeket és embereket elválasszon egymás­tól. És a vizek két partján gyűlö­lettel gondoljanak egymásra. A demokrácia hidakat és hajókat épít, hogy a népeket és erabere­ket közelvigye egymáshoz, meg­ismertesse egyiket a másikkal, hogy mindenki megismerhesse emberben az embert. A felzak­latott lelkek hídépítőinek sem szabad megtorpanniok az ezernyi akadálytól és sok-sok hidat kell verniük az emberi lelkek között. Itt is el kell távolítani a haszna­vehetetlenné vert csonkokat, úgy mint a Duna partján. Délkeleteurópai kis népünk európaiságát, szabadságszeretetét, demokráciáját Kossuth hajós hirdette nyugaton. Kossuth Lajos hídja hirdeti most, hogy Kelet és Nyugat szorosan egymáshoz akar tartozni az emberi haladás szolgálatában. A Kossuth-híd le­gyen a lelkek hídja. " M­ég ezen a héten megkezdik a magyar békeszerződés előkészítését Mi a helyzet Romániában ? Minden jel arra mutat, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete még ezen a héten átesik első ko­moly túszpróbáján: hétfőn reggel bizonyosnak látszott, hogy az iráni kormány a biztonsági tanács elé terjeszti a szovjet-iráni vi­szony kérdését. Londoni jelentés szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes tényezői vasárnap már hosszasan megvi­tatták a kényes problémát, amely­nek felvetésével kapcsolatban új­ból előtérbe kerül a vétójog kér­­dése is. Most már elős egy ese­mény vétetheti is napirendről a kérdést: a jelenlegi Iráni kormány le­mondása. Teheránban vasárnap este az a meggyőződés uralkodott, hogy He­kimi nem­­ezterelnök lemondása már nem várathat sokáig magá­ra. Ebben az esetben a Moszkvá­val baráti jóviszonyra törekvő új kormány nyilvánvalóan más utasításokat ad az Egyesült Nem­zetek közgyűlésén résztvevő iráni küldöttségnek. A világsszervezet folytatja mun­káját. A közgyűlés szombati ülé­sén Balault francia külügyminisz­ter az élethez való jog bi­ztosítáá­gát kérte a föld valamennyi lakója számára és hangsúlyozta, hogy a békének emberségesnek kell lennie. Ami a békeelőkészítő munkát illeti: a külügyminiszterek helyettesei szombaton ismét összeültek és folytatták az Olaszországgal kö­tendő békeszerződés kidolgozását, amely minden bizonnyal irány­adó lesz a többi négy békeszerző­­dés elkészítésénél. A békeelőké­­szítő munka — londoni jelenté­sek szerint — rendkívül gyors ütemben folyik, úgyhogy a je­­lekből ítélve, már ezen a héten sor kerülhet a Magyarországgal és Német­ország többi kis szövetségesé­vel kötendő békeszerződés megvitatására. A békeelőkészítő munka leg­vitásabb kér­dése: Mi történjék Bulgáriával, amelyet még mindig nem sikerült kivezetni a belpoli­tikai zsákutcából. Politikai meg­figyelők szerint a bolgár kibon­takozás elhúzódása bizonyos mér­tékben késlelteti majd a bolgár békeszerződés elő­készítését, bár a szerződés megszerkesztése nem függ szükségszerűen a moszkvai értekezlet határozatai­nak végrehajtásától, amely csu­pán a békekötés időpontjára hat­­hat ki döntő módon. Közben a román belpolitikai helyzet sem fejlődik a várt meg­nyugtató módon. Az ellenzéknek az a megállapítása, hogy »a kor­mány nem teljesíti megfelelő mó­­don a moszkvai döntéssel kapcso­latban vállalt kötelezett cégeit, és a kormány sajtóinak Blaniv, és Bratianu ellen megindult újabb hadjárata azt bizonyítják, hogy a megegyezés csak látszólagos volt és hogy az egyensúlyt nem sike­rült a kívánt módon helyreállí­tani. Újra kiéleződtek az ellen­tétek és ismét napvilágra került a bizalmatlanság, amelynek lég­körében pedig nehezen képzelhető el komoly kibontakozás. * De Guelle tábornok vasárnap benyújtotta lemondását és végér­vényesen visszavonul a politika élettől. Ankarában megcáfolták azokat a híreszteléseket, amelyek szerint H. Szaka török külügyminiszter és Visinszki szovjet külügyi he­lyettes népbiztos között találkozót készítenek elő. Szovjet hivatalos adatok szerint a németek Ukrajnából hétmillió szarvasmarhát, 9,9 millió juhot, illetve sertést és 30 millió beren­dezés és háztartási cikket raboltak el. Elpusztítottak 140 bányát és le­­romboltak 147.900 lakóházat. Az UNRRA 47 tagállama az el­múlt év végéig 993.000.090 font. sterling érték­ei juttatással járult hozzá a segítő szervezet működé­­séhez. Olaszország ez idén, az el­­múlt évinél kilencszer nagyobb UMBRA-segélyt kap, összesen 349 millió dollár értékben. A londoni rádió jelentése sze­rint Antonescu tábornokot, akit 1915-ben kormányának bukása után fivérével együtt, a szovjet­­csapatok elfogták, kiadták Romá­niának. Fasiszta bűnösökkel való összejátszás miatt letartóztatták Matizfalvy népügyészt Ma délelőtt házkutatást tartottak Hivatali szobájában Tegnap délelőtt letartóztatták M Matizfalvy István népügyészt. A letartóztatást a politikai rendé­szeti osztály hosszas nyomozás után rendelte el, akkor, amikor már az ellene szóló bizonyítékok kétségen kívül alátámasztották azt a vádat, hogy a népügyész visszaél a kezébe helyezett hatalommal és fasiszta bűnö­­sökkel összejátszik. A politikai rendőrség megálla­pította, hogy Matizfalvy 1939-ben belső barátságot kötött Wink­­hardt András pesthidegkuti nagyhentessel. A barátság még akkor is tartott, amikor Wink­­hardt üzletének kirakatában ha­talmas Viktória jelzések, Szálasi és Hitler képek jelentek meg, sőt a nyomozás adatai szerint Ma­­tizfalvy akkor sem szüntette be a barátkozást Winkhardttal, amikor az antiszemita és háborús propa­gandára uszító beszédeket kez­dett tartani. A felszabadulás után Wink­hadtot internálták. Néhány napos internálása után megjelent a toloncü­gyosztál­yon Matizfalvy és vallomásában előadta, hogy barátja soha nem volt nyilas, sőt baloldala érzelműnek mondható. Matizfalvy vallomása alapján az internálást megszüntették, de később újabb eljárás indult a Winkhardt ellen felmerült adatok alapján a hentesmester ügyében. Az iratok a népügyészségre kerül­tek. Matizfalvy hamis adatokat produkálva az igazságügyminisz­tertől kérte ezután Winkhardt azonnali szabadl­ábrahelyezését. Matizfalvy közben­járására Winkhardtot másodszor is szabadlábra helyezték és a politikai rendőrségnek kel­ lett újra közbelépnie. A pos­tároi rendészeti osztály ezután *­*i­­délte el Matizfalvy letartóztatá­sát. Értesülésünk szerint ez ügy­­ben — amelynek erős szépség­hibája az, hogy Winkhardt és Matizfalvi közösen vezetett egy autófuvarozási vállalatot — még több érdekes letartóztatás vár­ható. Molnár Sándor nyilatkozata A nép­ügyész letartóztatásával kapcsolatban dr. Molnár Sándor ügyészségi elnök a világnak a kö­vetkező nyilatkozatot adta: — Hivatalos értesítést kaptam­ arról, hogy dr. Matizfalvy István népügyész ellen a politikai rend­őrs­ég­en bűnvádi eljárás van fo­lyamatban. Amíg a nyomozás be nem fejeződik, érdemben nyilat­­kozni nem tudok. A politikai rendőrség két nyo­mozója ma délelőtt megjelent a népügyészségen, ahol az igazság­ügyminiszter engedélyét mutat­ták fel és Matizfalvy István hiva­tali szobájában házkutatást tar­tottak. Sorra néztek minden aktát , azok közül többet magukkal vittek a politikai rendőrségre. Balogh államtitkár a fegyverszüneti szerződés évforduló­járól Január 20.án, a fegyverszüneti egyezmény megkötésének első év­fordulóján a magyar rádió mun­katársa beszélgetést folytatott Balogh István államtitkárral, az egyezmény egyik aláírójával. Az államtitkár a fegyverszüneti egyezményben megszabott jóvá­­tétel kérdésével kapcsolatban a következőket jelentette ki: — Amit vállaltunk, azt álljuk is. A magyar kormány elhatáro­zásán és a magyar dolgozók kész­ségén nem fog múlni, hogy mind­végig becsülettel helyt álljunk és kötelezettségeinknek mindenben eleget tegyünk. — Az az út, — mondotta végül az államtitkár, — amelyet a ma­gyarság a fegyverszünettől a békeszerződésig járt be, a sír szélétől a magyarság reményei­nek megvalósulásáig vezető út­nak is nevezhető. Ha így hala­dunk tovább, akkor megvalósul­hat az a reményünk, hogy a béke­kötés révén szerény, de ezeréves múltunkhoz és jelen szándékaink­hoz méltó helyet fogunk elfog­lalni a demokratikus népek nagy családjában. „Budapest Barátainak Társasága" Tavaly január 2- án indult meg a demokratikus Budapest köz­­igazgatási élete a Vízművek pa­­lotájának óvóhelyén, majd az épület néhány rendbehozott eme­leti­ szobájában. Azok, akik a munka kezdetén dolgoztak, most ünnepélyt tartottak. Csorba János és Bechtler Péter méltatták az évforduló jelentősé­­gét. Gulácsy György a kormány háláját tolmácsolta a jelenlévők­nek, Lestyán arról a kulturális fejlődésről számolt be, amelyen a felszabadulás óta a főváros át­ment. Ortutay Gyula indítványá­ra elhatározták a jelenlévők, hogy megalakítják Budapest Barátai­nak Társaságát.

Next