Világgazdaság, 1968. december (1-15. mutatványszámok)

1968-12-03 / 1. mutatványszám

MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG A VILÁGSAJTÓBÓL Nixon új monetáris rendszerre törekszik A jövő év elején hivatalba lépő Nixon-kormány egyik legsürgősebb fel­adatának tűnik, hogy értekezletet hív­jon össze, amelyen a Bretton Woods­ban 1944-ben megteremtett nemzetközi monetáris rendszer helyébe újat állí­tanának. Ez tűnik ki Nixon gazdasági tanácsadóinak kijelentéseiből, akik kö­zül többnek előreláthatólag vezető sze­rep jut az új kormányban. Ezeket a szakembereket a legutóbbi valutakrízis győzte meg arról, hogy az időnként drámai fejlemények során korrigált rögzített árfolyamokon nyug­vó rendszer elavult. Ehelyett az új kor­mány valamilyen rugalmasabb árfo­lyamrendszer megteremtését támogatja majd, amely talán szélesebb kilengése­ket tesz lehetővé, mint a Nemzetközi Valutaalap szabályaiban megengedett egyszázalékos kétirányú eltérés a rög­zített értéktől. Ez a törekvés a központi bankok ve­zetőinek és Pierre Paul Schweitzernek, a Nenmzetközi Valutaalap vezérigazgató­jának ellenkezésébe ütközik majd. Schweitzer ugyanis az Alap legutóbbi washingtoni értekezletén félreérthetet­lenül kijelentette, hogy ellenzi az érték­határok szélesítésének gondolatát. Nixon emberei azonban egyöntetűen szüksé­gesnek tartják a változást, ha más gazdasági kérdésekben nem is értenek egyet. Az, hogy egy ilyen változás magával hozná-e az arany árának emelkedését, a körülményektől függ. A devizapiac idei megrázkódtatásai azonban meg­szilárdították az új amerikai garnitúra tagjainak véleményét abban, hogy a jelenlegi rendszer már nem működik. Nixon táborában abban is kételkednek, hogy az angol fizetési mérleg hiányá­nak megzabolálására irányuló legutóbbi intézkedések hatásosnak bizonyulnak-e. (Financial Times, 1968. november 23.) GA­TT-jelentés a fejlődő országok külkereskedelméről A fejlődő osszágok gazdaságában 1967-ben három lényeges változás kö­vetkezett be: erősen fellendült a mező­­gazdasági termelése, jelentősen lassult az ipari termelés növekedése, számottevően visszaesett az exportból származó bevé­telek növekedési üteme. 1967-ben a fejlődő országok mezőgaz­dasági termelése mintegy 7 százalékkal szökött fel. Ez olyan hároméves időszak után következett be, amikor a termelés lassabban növekedett a népesség számá­nál, s ennek nyomán nagyobb lett az élelmiszerek hiánya és importja. A fej­lődő o­rszágok bányászatának és ipará­nak termelése 1967-ben 4 százalékkal növekedett, szemben az előző évi 7 szá­zalékkal. Ennél lassúbb ütemet az 1948 óta kiadott statisztikák nem jegyeztek fel. Végül pedig — a számos ipari or­szágban bekövetkezett recesszió követ­kezményeként — hanyatlott a fejlődő országokban előállított ipari termékek iránt megnyilvánuló külföldi kereslet. 1966-ban még 20 százalékkal bővült a fejlődő országoknak az ipari országokba irányuló iparcikkexportja, a következő évben azonban ez a fejlőd­és már csak 6 százalékos volt. A nemzetközi kereskedelem 1967. évi általános lanyhulása fokozottabban érin­tette a fejlődő országok exportját, mint az ipari országokét. A fejlődő országok exportjának értéke — noha elérte a 39,9 milliárd dollárt — csupán 2,5 szá­zalékkal lett nagyobb. Ez éles ellentét­ben áll az előző négy év fejlődésével, amikor az átlagos évi növekedés meg­haladta a 7 százalékot. Az ipari orszá­gok gazdasági fejlődésében bekövetke­zett lassulásnak a fejlődő országok ke­reskedelmére gyakorolt hatását 1967-ben még fokozta a szocialista országok vá­sárlásainak csökkenése. 1956-tól 1985-ig a fejlődő országok exportjuk növekedé­sének 16 százalékát a szocialista orszá­gok beszerzéseinek köszönhették. 1953 óta a szocialista országokba irányuló ex­port egyszer sem hanyatlott olyan mér­tékben, mint 1967-ben. 1967-ben a fejlődő országok exportjá­nak értéke ismét lassabban fejlődött, mint a fejlett tőkésországoké és a szo­cialista országoké, következésképpen részesedésük a világkereskedelemből to­vább apadt. Ez a részesedés, amely 1948-ban 30, 1953-ban és 1966-ban 19,2 százalékos volt, 1967-ben 18,7 százalékra esett vissza. A nagyobb importáló országok keres­kedelmi jelentései alapján csaknem bi­zonyosnak látszik, hogy a fejlődő orszá­gok exportja 1968-ban nagyobb mérték­ben növekszik, mint a múlt évben. A növekedés mértéke várhatólag 6—8 szá­zalékos lesz. Pillanatnyilag sokkal nehezebb fel­mérni a fejlődő országok importjának 1968. évi változását. A múlt tapasztala­tai mindenesetre arra utalnak, hogy amikor a fejlődő országok exportjának növekedése jelentősen visszaesik, akkor az import fejlődési üteme még a követ­kező esztendőben is deprimált marad. Nem alaptalan az a feltételezés, hogy e terültek importja 1968-ban sokkal las­súbb fejlődést mutat, mint exportjuk. Az import növekedésének mértéke a jelenlegi helyzet alapján mintegy 5 szá­zalékra tehető, ami azt is jelenti, hogy mind kereskedelmi, mind fizetési mér­legük hiánya 1968-ban jelentősen csök­ken. (GATT Press Release, 1968. novem­ber 6.) Az amerikai gazdaság 1969-ben Az elnökválasztást megelőző bizony­talanságok megszűntével vajon milyen kilátások előtt áll az üzleti tevékeny­ség az Egyesült Államokban? — teszi fel a kérdést a U. S. News & Word­ Report. Válaszért az amerikai hetilap néhány vezető közgazdászhoz fordult, s a tőlük kapott véleményeket röviden a következő pontokba foglalta össze: O Az amerikai konjunktúrára újabb jó esztendő vár. Az immár, nyolc­éves fellendülés, a „boom” 1969 ele­jén valamelyest gyengülni fog ugyan, de azután ismét erőre kap. O A Nixon-kormányzatot leginkább sürgető gazdasági probléma az infláció lesz. A legtöbb amerikai köz­gazdásznak az a véleménye, hogy az új elnöknek és tanácsadóinak gyors köz­belépéssel kell megkísérelniük a to­vábbi áremelkedések korlátozását.­­ A folyamatban levő inflációt még gyors intézkedésekkel sem lesz könnyű megfékezni. A legjobb esetben is csak az inflációs nyomás csökken.­A munkanélküliek száma a leg­frissebb (az idényszerű ingadozásoktól megtisztított) adat szerint 2,9 millió, várható számuk egy év múlva 3,2 millió, vagyis 10,3 százalékkal több. A fizetési mérleg problémája a fenti összefoglalásban nem szerepel. A hetilap alonban erre vonatkozóan az egyik szakértő véleményét idézi, amely szerint ez a probléma egyre veszélye­sebb helyzetet teremt, s az új kor­mányzat nem kerülheti el, hogy szem­benézzen vele. Az amerikaiak az ár­emelésekkel kizárják magukat a vi­lágpiacokról, — mondotta az az idézett síére van remény. Nem lesz könnyű fel­adat az áremelkedések folyamatát anél­kül lassítani, hogy a munkanélküliség nagymértékben ne emelkedjék.­­ Ha 1969-ben megkötik a vietnami békét, az amerikai gazdaságnak egy aránylag rövid és enyhe alkalmaz­kodási periódusra lesz szüksége. Alap­jában véve azonban a béke hosszhan­gulatot fog előidézni: növeli majd az általános bizakodást és ösztönzi a to­vábbi gazdasági terjeszkedést. Erősen fellendül az idegenforgalom, az üdülés és a lakásépítés.­­ A legtöbb amerikai közgazdász ar­ra számít, hogy a Nixon-kormány­­zat és az üzleti világ között a kapcso­latok „barátságosabbak” lesznek. Az egyik megkérdezett szakértő ezt úgy fe­jezte ki, hogy az üzleti világnak mód­jában lesz szót értenie Nixonnal, s az elnök tanácsadói figyelni fognak. A U. S. News & Words Report szám­szerű adatokat is közöl. Ezek a követ­kező táblázatban foglalhatók össze: gazdasági szakértő­k, ugyanakkor a nagy prosperitás következtében egyre bővülő piacot nyújtanak az import számára Végeredményben valamennyi gazda­sági előrejelző derűlátó a következő hónapok tekintetében. Legtöbbjük a gazdasági terjeszkedés ütemében csak átmeneti lassulásra számít. Valameny­­nyien egyetértenek abban, hogy Wa­shington gyors beavatkozásával az inflációt esetleg ellenőrzés alá lehet vonni. (U. S. News & Words Report, 1968. nov. 18.) NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓ (Évi rátában, az idényszerű ingadozásoktól megtisztítva) Legutolsó adat Becslés 1 évvel előre milliárd dollár Emelkedés % Társadalmi termék 871 921 5,7 Személyi jövedelem 694 735 5,9 Kiskereskedelmi eladások 348 368 5,7 Ipari termelés 164,3 168 2,3 Ipari kooperáció a tőkés cégekkel I. A fejlett tőkésországok cégeivel való ipari kooperációs tevékenység a Gazda­sági Bizottság 42/1967., valamint 10.156/ 1967. sz. határozata alapján folyik. A határozat kimondja, hogy „A népgaz­daság gyorsabb ütemű és hatékonyabb fejlesztése szempontjából fontos feladat, hogy vállalataink az új gazdaságirányí­tási rendszer adta lehetőségek maxi­mális kihasználásával mind szélesebb körben kapcsolódjanak be a nemzetközi munkamegosztás folyamatába. E terü­leten továbbra is alapvető a szocialista országokkal kiépített kapcsolataink szé­les körű fejlesztése és bővítése. Emel­lett azonban a kölcsönös előnyök alap­ján a népgazdaság minden ágában cél­szerű lehetőséget biztosítani a vállala­toknak, hogy a nemzetközi munkameg­osztás és a specializáció bővítése érde­kében az eddiginél szélesebb körben különféle együttműködési­ és termelési kooperációs megállapodásokat kezdemé­nyezzenek és hozzanak létre a nem szo­cialista országok vállalataival.” Magyar kezdeményezés A Gazdasági Bizottság idézett határo­zatának megfelelően 1908 elején meg­alakult a Kooperációs Tárcaközi Bizott­ság, melynek feladata: a központi té­mákkal kapcsolatos magyar kezdemé­nyezés, a népgazdasági összefüggések biztosítása, a kooperációk létrehozása általános elvi iránymutatás. A Tárca­közi Bizottság kidolgozta és elvileg meg­állapodott a kooperációknak nyújtandó preferálások lehetőségeiben. A bizottság hasznosnak tartja, hogy a kooperációs munka ösztönzése érdekében egyes ese­tekben kedvezményeket nyújthasson a konkrétan kidolgozott hasznos együtt­működési javaslatok számára. Ugyan­csak megalakultak a kooperációkat elő­segítő ügynöki vállalatok, és megkezd­ték tevékenységüket. Az elmúlt időszak munkája alapján azonban megállapít­ható, hogy e vállalatok működésének hatékonysága még mindig nem kielé­gítő főleg azért, mert nem képesek megoldani a vállalatok közötti koordi­nációt. Fékező tényezők A tőkésországokkal való ipari koope­ráció szélesebb mértékben való kibonta­kozását az 1968-as év folyamán fékezték mindazok a tényezők, amelyek a tőkés exportérdekeltség kérdésében általában hatottak. Problémát jelentettek továbbá a beruházási eszközöknél szükségsze­rűen jelentkező korlátok, valamint a gépimporttal kapcsolatos szabályzók törvényszerű hatása. A gazdasági szabályozók hatásán túl az elmúlt időszakban nem sikerült meg­találni azt a szervezeti formát, melyben a kooperáció export- és importban ér­dekelt vállalatok gazdasági érdekközös­ségét létre lehetett volna hozni. Az ex­port oldalon jövedelemre szert tevő vál­lalatok legtöbbször nem voltak hajlan­dók az importoldalon való terhek eny­hítésében részt vállalni és fordítva. Ezért az elmúlt időszakban létrehozott megállapodások döntő része egy-egy üzemen vagy vállalaton belül bonyolód­nak. Arra sem sikerült megoldást ta­lálni, hogy folyamatos nagyobb import­vásárlásainkat fel tudjuk használni nép­­gazdaságilag hasznos kooperációs meg­állapodások létrehozására. Technikai színvonal emelése A vázolt problémák következtében megállapítható, hogy a kooperációs egyezmények létrehozása 1968 első négy-öt hónapjában gyakorlatilag szü­netelt és csak az azt követő időszakban jöttek létre újabb megállapodások. For­dulópontot jelentett, amikor a vállala­toknál biztosítani lehetett a kooperációs üzleteknél a preferenciákat. Tekintettel azonban arra, hogy ezeket a preferen­ciákat általában csak a fizetési mérleg­javító megállapodásoknál tudtuk nyúj­tani, olyan kooperációs szerződések jöt­tek létre, amelyek tőkés exportoldala bankszerűen biztosítható volt és hát­térbe szorultak a műszaki fejlesztést és a technikai színvonal emelését eredmé­nyező együttműködések. Gyakran még hiányzik a vállalatok vezetői részéről a hosszabb távú rentabilitás szem előtt tartása, csak a közvetlen évi nyereség­re gondolnak. A nehézségek ellenére 1968 folyamán 28 kooperációs megálla­podás jött létre: ebből 8 a vegyipar, 5 az élelmiszer, 15 a gépiparban. Ezen belül előkészítés alatt jelentő­sebb népgazdasági döntés alapján létre­hozott kooperáció csak egy van: az osztrák Österreichische Stickstoffwerke céggel létrehozott megállapodás a poliakrilnitrilszál terén. Jelentősebb vállalati szintű megálla­podások jöttek létre a container-gyár­­tásban, az elektronikus alkatrészgyár­tásnál, flotációs berendezésekben, nö­­vényvédőszer-formázásnál, sertéste­nyésztésnél, sertésistállók magyaror­szági létrehozásában. Geist Róbert ÚJ KÜLKERESKEDELMI JOGÚ VÁLLALATOK A külkereskedelmi miniszter 1969. ja­nuár 1-i hatállyal újabb vállalatoknak engedélyezte a külkereskedelmi tevé­kenység közvetlen gyakorlását. A Magyar Vagon- és Gépgyár külke­reskedelmi tevékenységi köre bővül a hátsó és mellső híd, a MAN szóló, nem pótalkatrészként szállítandó motor ex­portjával, valamint mindazon félkész­termékek, alkatrészek és részegységek importjával, amelyeknek az országban egyedüli felhasználója. A Produktinform (KGM Műszaki Tu­dományos Tájékoztató Intézet) tevé­kenységi köre rubel elszámolású vi­szonylatban végzendő műszaki gazda­sági szaktanácsadással bővül. Ezzel ösz­­szefüggő szemléltető, informatív tevé­kenységgel, műszaki gazdasági tájékoz­tató publikált anyagok szakfordításá­val, továbbá a szovjet műgyémánt csi­szolóáruk importjával és exportjával összefüggő technológiai előkészítő és műszaki tájékoztatással. Az Elektromechanikai Vállalat köz­vetlenül exportálhatja a műsorszóró adóberendezéseket és importálhatja mindazon félkésztermékeket, alkatrésze­ket és részegységeket, amelyeknek az országban egyedüli felhasználója. A Labor Műszeripari Művek tevé­kenységi köre bővül a mag- és a ta­karmánylaboratóriumok exportjával, va­lamint mindazon termékek importjával, amelyeknek az országban egyedüli fel­használója. A Gamma Optikai Művek tevékeny­ségi köre bővül a geofizikai mérőmű­szerek és berendezések exportjával, egyben ellátja valamennyi ezen termé­keket előállító szövetkezet gyártmá­nyainak értékesítését. A Ganz Villamossági Művek tevé­kenységi köre bővül a villamosmozdony és a közúti elővárosi­­villamosmotor­kocsi exportjával. A Kohászati Gyárépítő Vállalat tevé­kenysége a komplett ipari kemencék és ezek tartalékalkatrészeinek export­jával bővül. Egyben a fővállalkozói te­vékenységet is ellátja. A Videoton Rádió- és Televízió Gyár tevékenységi köre bővül a saját gyár­tású különféle rádió műsorvevők, tele­víziós műsorvevő készülékek, valamint az ezzel kapcsolatos garanciális, illetve pótalkatrészek exportjával, valamint mindazon félkésztermékek és alkatré­szek importjával, amelyeknek a válla­lat az országban egyedüli felhaszná­lója. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár te­vékenységi köre bővül a saját gyártású mágneses hang- és televíziós műsorrög­­zítő berendezések, ezzel kapcsolatos ga­ranciális és pótalkatrészek exportjával, valamint mindazon félkésztermékek és alkatrészek importjával, amelyeknek a vállalat az országban egyedüli felhasz­nálója. A Videoton és BRG külkeres­kedelmi tevékenységét közös szervezet útján gyakorolja. Az Orvosi Műszerkereskedelmi Vál­lalat külkereskedelmi jogot kapott kü­lönféle fogászati cikkek, gumi és mű­anyag orvosi csapoló- és öblítőeszközök, gyógyászati segédeszközök, orvosi és egészségügyi gumicikkek importjára. Az Országos Gumiipari Vállalat tevé­kenységi köre bővül a vállalat által kidolgozott szabadalmak, gyártási eljá­rások, az ezekhez kapcsolódó gépi be­rendezések, teljes gumiipari üzemek, üzemrészek, gumiipari szerszámok és szerelvények exportjával és ezen ex­porttevékenységgel összefüggő kiegészí­tő berendezések, alkatrészek, tervek, szabadalmak, gyártási eljárások im­portjával. A Kartográfiai Vállalat tevékenységi köre bővül a térképészeti kiadványok, a térképtervezés, a térképszerkesztés, a térképrajzolás­ és sokszorosítás ex­portjával. Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ 1969. decem­ber 31-ig közvetlen külkereskedelmi tevékenységet végezhet műszaki-gazda­sági információs szogláltatások tekin­tetében, valamint közvetlenül impor­tálhat kereskedelmi forgalomba nem­ kerülő műszaki-gazdasági szakirodalmi termékeket. Ez a tevékenységi kör nem terjedt ki a piaci információs szolgáltatások exportjára és import­jára. A Bábolnai Állami Gazdaság tevé­kenységi köre bővül a baromfiterme­lési és technológiai rendszerek — nem­szocialista viszonylatú — exportjával, ideértve az e technológiához szükséges takarmánykoncentrátumok és premixek exportját is. A fent felsorolt vállalatok közül az Országos Gumiipari Vállalat, valamint az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat a kapott külkereskedelmi joggal oly módon élhet, hogy a külföldi féllel lét­rehozandó szerződés megkötésével, és az ügylet lebonyolításával külkereske­delmi vállalatot bíz meg, amely e te­vékenységet a megbízó nevében lát­ja el. HITELKED­VEZMÉNYEK A kormány legutóbbi ülésén határoza­tot hozott az 1969. január 1-én életbe lé­pő hitelpolitikai irányelvekről. Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfői sajtótájé­koztatóján az irányelvekről szólva ki­jelentette, hogy a kormány a jövőben különleges kedvezményben részesíti a gazdaságosan exportáló vállalatokat. A hitelkeret 10 százalékát, mint minimu­mot, olyan fejlesztési célokra tartalékol­ják, amelyek az export, a konvertibilis devizabevételek fokozását segítik elő. A vállalatok az eddigi 10 év helyett 12 évi visszafizetésre, 6 százalékos kamatra kaphatnak hosszú lejáratú hitelt az ex­portot növelő beruházásokra. Olyan hi­telekről van szó, amelyeket az üzemek a többletexport bevételéből fizetnek A tapasztalatok szerint a tőkés cégek később fizetnek, mint a szocialista or­szágok vállalatai. Ez hátrányos helyzet­be hozza azokat az exportőröket, akik nugatra szállítanak árut. Ezért 1969. ja­nuár 1-től az exportból származó úgy­nevezett forgatható okmányok, vagyis váltók, kötelezvények, leszámítolási ka­matlábak az eddigi 5 százalékról 180 napig terjedő hitelidő esetén 2, ennél hosszabb idő esetén pedig 3 százalékra csökkennek. A kinnlevőségek beérkezése esetén pedig a kamatbonifikációt, vagyis térítést az eddigi 2-ről 4 szá­zalékra emelik. A nyugati importnál is bevezetnek könnyítéseket. 1969. január 1-től a gép­import eddigi 150 százalékos letéti díját 100 százalékra mérséklik. 1968. DECEMBER 3. HÍREK • A Német Demokratikus Köztársaság­ban épülő thierbachi és lippendorfi barnaszén-tüzelésű erőművekhez a Transelektro szállítja — az Országos Bányagépgyártó Vállalat fővállalkozói közreműködésével — a pernyeeltávolító és a salakszállító berendezéseket, több mint egymillió rubel értékben. A két berendezés komplett szerelésére — mintegy 540 ezer rubel értékben — a Transelektro a Technokommerz külke­reskedelmi vállalattal kötött szerződést.­­ Az Orion a Beruházási Banktól 15,4 millió forint középlejáratú hitelt vett fel. A összeg jelentős részét műszerek beszerzésére kívánja fordítani.­­ A Saurer-alapvázra épülő Ikarusz autóbuszból a Steyr-cég öt darabot ren­delt, amelyet a magyar üzem 1969 első negyedében szállít. A rövid szállítási határidő ugyan problémát okoz, mint­hogy azonban az Ikarusz-gyár egyedi gyártó üzeme elkészült,­a határidő elő­reláthatóan biztosítható. 9 A Technoimpex első ízben adott el szerszámgépet Ghanába 42 000 dollár értékben. A szállításra még idén sor ke­rül. 9 Indiából műszaki delegáció érkezett Budapestre. A Csepel Vas- és Fém­művek képviselőivel magyar gázpalack­gyár vásárlásáról folytatnak tárgyalá­sokat.­­ A Hungarotexnél a termelőüzemek részvételével széles körű megbeszélése­ket folytattak az export finanszírozá­sának kérdéséről. A megbeszélésen a vállalatok vezetőin kívül a MNB, a Könnyűipari Minisztérium, az OKISZ és a KKM szakemberei is résztvettek. Az érdekeltek megállapodtak abban, hogy az export fejlesztése érdekében a kinnlevőségek finanszírozását a jövő­ben rugalmasabban oldják meg. 9 Forgóhíd-tervet szállított az Út- és Vasúttervező Vállalat Egyiptomba. Ilyen jellegű szellemi exportjuknak ez már a második tétele: az általuk ter­vezett első forgóhíd a Nílus fölött épült és teljes mértékben beváltotta a vára­kozásokat. A kairói General Nile Brid­ges Co. most ezért adott újabb megren­delést. Az új forgóhíd, közepén 8 mé­teres kocsipályával, két oldalán 1—1 méteres gyalogjárdával, a 33 méter szé­les Nubariah csatorna felett ível majd át. Szomszédságában zsiliprendszer épül, szintén az UVATERV tervezésé­ben. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ, főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest V. Rosenberg­­házaspár utca 17. Telefon: 314-155 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszám­lára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft, fél évre 1300 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 68.05433/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX. 3

Next