Világgazdaság, 1969. január (1. évfolyam, 1-21. szám)

1969-01-03 / 1. szám

4 1969. JANUÁR 3. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK GAZDASÁGA Csehszlovákia gazdasági helyzetéről Prágai tudósítónktól. A pozsonyi Új Szó munkatársa interjút készített Miroslav Koudelka pénzügy­­miniszterhelyettessel a csehszlovák gazdasági helyzetről, az áruhiányról, az inflá­ció veszélyéről. A beszélgetést némi rövidítéssel az alábbiakban közöljük. Eltúlozzuk-e a helyzetet, vagy va­lóban ilyen rosszul állunk? Ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Miroslav Koudelkához, a pénzügyminiszter helyetteséhez. , , Tagadhatatlan, hogy az idei nagy­mérvű kereslet nem hasonlítható az előző évekhez. Ennek oka — azt hiszem részben a közelmúlt rendkívüli esemé­nyeiben keresendő, melyek felett a la­kosság csak nehezen tér napirendre. Másrészt azonban nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azt a tényt sem, hogy sok pénz van forgalomban. S az ter­mészetes, hogy az emberek pénzüket árura akarják beváltani. A takarékpénztári betétek összege az év végére eléri az 50 milliárd koronát. A lakosság az augusztusi eseményeket követően betéteinek egy részét kivette a pénzintézetekből. Ezeket a pénzössze­geket arra tartalékolták, hogy adódó alkalommal megvásárolhassák azt az árut, amelyet már régóta hajszolnak a piacon. Véleményem szerint a helyzet foko­zatosan normalizálódik. Egyébként minden intézkedésünk ezt célozza. A normális helyzet megteremtésére azon­ban nemcsak a jövő évi tervben, ha­nem az egész gazdaságpolitikánkban is gondolunk. A közszükségleti cikkek gyártásának, valamint a szocialista és a kapitalista államokból való behoza­talának fokozását a kormány szenei hivatottak biztosítani. Az árukészletek hiánya mindenki­ben a kilátástalanság nyomasztó ér­zését váltja ki. Ennek természetes következménye, hogy a takarékosko­dás háttérbe szorul. Az emberek pén­züket nem viszik bankba, hanem el­­kótyavetyél­ik, károkat okozva ön­maguknak, de a népgazdaságnak is. — Helytelen felfogás, ha a pillanat­nyi nehézségekből indulunk ki. Ha nem is sikerül azonnal beszereznünk a ke­resett árut, kétségtelen, hogy — átme­neti állapotról lévén szó — végül mé­giscsak megvásárolhatjuk, amire szük­ségünk van. Az egyes közszükségleti cikkek terén máris lényeges javulás észlelhető. A lakáskérdés nemcsak nálunk, ha­nem világszerte óriási problémát je­lent. Az utóbbi időben a kormány és a Gazdasági Tanács fokozott mértékben foglalkozik ezzel a kérdéssel. Biztosra vehető, hogy igyekezetüket a jövő év­ben siker fogja koronázni­. Aki tehát lakásépítésre gyűjti a pénzét, az nem takarékoskodik hiába. A személygépkocsikban mutatkozó hiányt is igyekszünk pótolni. Többek között szó van arról, hogy Szlovákiá­ban is gépkocsigyárat létesítünk. Mindez a szervízhálózat kibővítésé­vel együtt gazdaságpolitikánk kulcsfel­adatai közé tartozik. Az autóforgalom fellendítése azonban szorosan össze­függ az országutak karbantartásával. A rendbehozásukhoz szükséges anya­giakat, persze a költségvetésből kell előteremtenünk. Emiatt emeljük tulaj­donképpen a jövő évben a vállalatok adóját, a többletbevételt ugyanis ezek­re a célokra fogjuk fordítani. Az áruhiány problémájának kilá­tásba helyezett megoldását minden bizonnyal örömmel fogadja a lakos­ság. Viszont az sem mindegy, hogy milyen áron valósítható meg ez. A bevásárlások egyre többe kerülnek, minden drágább.­­ A kormány és a szakszervezetek között a bérek és az árak alakulásáról, illetve az életszínvonal emelkedéséről létrejött megállapodás értelmében a reál­bérek 1969-ben 2,5—3 százalékkal emel­kednek. Részben a termelés növelése ér­dekében, részben pedig azért, mivel az egyes ágazatokban a bérek aránytala­nul alacsonyak, bizonyos bérszabályo­zásokat tervezünk. Ne feledjük, hogy szociális problémáink megoldása a múlt évben is jelentős intézkedéseket tett szükségessé. Említettük az alacsony nyugdíjakat, a családi pótlékot stb. Az állami költségvetés kiadásai ennek kö­vetkeztében kb. 20 százalékkal emel­kednek. Kérdésére csak erre a költségvetésre hivatkozva válaszolhatok. A kormány — politikája értelmében — féken tart­ja az árakat. Egyúttal pedig azon fára­dozik, hogy bizonyos, az árak terén mutatkozó aránytalanságokat kiküszö­böljön. Tudjuk, mi mindent kell fe­dezni az állami költségvetésből, noha ez az áldozatkészség nem minden eset­ben indokolt. Ezért jövőre több áru­cikk szubvencióját megszüntetjük. Az intézkedés csekély áremelkedésben nyilvánul majd meg. Ezt a kormány és a szakszervezetek megállapodása is feltételezte. Éppen ez a jelenség nyugtalanítja az embereket. A legtöbben infláció­tól tartanak.­­ Véleményem szerint nem beszél­hetünk inflációról, ha az árak állan­dóan ellenőrzött ütemben emelkednek és ha ugyanakkor a bérek és a lakos­ság egyéb jövedelme gyorsabbban emelkedik. De semmiképpen sem akar­nám jelenlegi helyzetünket rózsásabb­­nak feltüntetni, mint amilyen. Szak­körökben „fékezett inflációról” beszél­nek. Ez azt jelenti, hogy ha nem irá­nyítanánk és nem ellenőriznénk az ára­kat, akkor elkerülhetetlen volna az infláció. Csakhogy a kormány felelős­séget vállalt az árfejlesztésért. Ha tehát a lakosság egyetért azzal, hogy a kormány fékezze az árak emel­kedését, akkor azt is be kell látnia, hogy a jövedelmek korlátlan növeke­dését is fékeznie kell. Nem vezet-e a bérek és az árak egymást követő emelkedése pénzünk elértéktelenedéséhez, amelyből az­tán az egyedüli kiút csak a pénz­reform ? — Ez nem oldaná meg jelenlegi ne­hézségeinket és ezért nem készülünk pénzreformra. Köztudomású, hogy az egyedüli kivezető út a termelés szín­vonalasabbá tétele Sok kifogás hangzik el gyártmá­nyaink rossz minősége ellen.­­ A bírálat teljesen jogos és indo­kolt. A rossz minőség a hozzá nem értő szervezéssel és a laza munkaerkölcs­­­sel magyarázható. Ezen a téren a ja­vulás azoktól az intézkedésektől vár­ható, amelyeket globálisan gazdasági reformnak nevezünk. Mindenekelőtt a vállalatok önállóságát, az igazgatók ha­táskörét kell fokoznunk. A további követelmény: nagyobb nyomást gyakorolni a vállalatokra. Né­melyek visszaélnek nem éppen normá­lisnak nevezhető helyzetükkel, azzal, hogy a lakosság mindent megvásárol, ami kapható. Különösen a külkereskedelemben fi­zetünk rá erre a hanyagságra és fele­lőtlenségre. Vannak ugyanis olyan ter­mékeink, amelyek exportja esetén 12 koronáért 1 dollárt kapunk, viszont másokat igen kedvezőtlen áron vagyunk kénytelenek kiszállítani. Az arányta­lanságok kiküszöbölése érdekében csak az aktív vállalatokat fogjuk támogatni, a többiekre nyomást kell gyakorol­nunk. Ha a dolgozók aktívan részt vesznek majd vállalatuk irányításában, nemcsak a munkaerkölcsük és teljesítményük javul, hanem a népgazdaság hatékony­­­­ságának is emelkednie kell. Kedvezőtlen gazdasági helyzetünk­ben a külföldi kölcsönöknek is bizo­nyára jó hasznát vennénk. — Minden modern állam gazdálko­dik kölcsönökkel, tehát külföldi köl­csönökkel is. Semmi akadálya annak, hogy mi is igénybe vegyük ezt a se­gítséget és ily módon más államok­kal — a kapitalista országokat is bele­értve —, kooperáljunk. Persze, mindez attól függ, mennyire vagyunk rugal­masak gazdasági téren. A kölcsön nem elvetendő, viszont hitelből élni nem le­het. Nem volna helyes, ha felvennénk és nem tudnánk miből visszafizetni. — mondta befejezésül a miniszterhelyet­tes. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK GÉPKOCSIIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Magyarország és a Szovjetunió nem­rég megkötött, a gépkocsi alkatrészek gyártásában való együttműködésre vo­­natkozó megállapodásával kapcsolatban az EKOTASzSz közli, hogy most már három szocialista országgal Magyaror­szágon kívül Lengyelországgal és a Bol­gár Népköztársasággal kötöttek ilyen együttműködési szerződést. Lengyelor­szág 13 cikket, köztük reflektorokat, irányjelző lámpákat és lökhárítókat, Bulgária pedig akkumulátorokat, gene­rátorokat, önindítókat és más tartozéko­kat szállít a Togliatkigradban épülő Vol­ga gépkocsi­­művek számára. A Szovjet­unió gépkocsiipari minisztériumától származó értesülés szerint rövidesen Csehszlovákia, az NDK és Jugoszlávia is csatlakozik a vállalkozáshoz. Ezzel kapcsolatban Moszkvában már folytat­tak szakértői megbeszéléseket és a vég­leges tárgyalásokra ez év első hónapjai­ban kerül sor. ÚJ INFORMÁCIÓS ÉS ADATTÁROLÓ KÖZPONT A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunióban most folyik egy új, nagyszabású rendszer tervezése, amely információk gyűjtésére, tárolására és továbbításéra szolgál. Az új rendszer „olvasási” üteme óránként 1 millió ol­dal. Erénye az is, hogy több mint ezer ügyfél kiszolgálására alkal­mas. A tárolt információk mennyiségét folyamatosan egészítik ki szaklapokból, kézikönyvekből és más forrásból szár­mazó új adatokkal. Az információs rendszer az adatok rögzítésének és rep­rodukálásának teljesen újszerű mód­ján alapszik. Az információt memória egységekben tárolják, ezek tömbökbe préselt fémezett lapokból állnak. Élet­tartamuk gyakorlatilag korlátlan. A tá­volabbi jövőben az ilyen információs rendszereket digitális transzmissziós vo­nalak útján össze lehet kötni egymás­sal, kiegészítve különféle berendezések­kel, amelyek nyomtatott, élőszóval fel­olvasott, vagy bármilyen más úton kö­zölt információt átalakítanak és digitá­lis kód formájában rögzítenek. A Szov­jetunió Tudományos Akadémiáján az információ továbbítás problémáival fog­lalkozó intézet tudósai már megkezdték az egész országra kiterjedő egységes, automatizált információ-továbbító rend­szer elméleti alapjainak kidolgozását. (EKOTASzSz 50. sz.) A JAPÁN HAJÓÉPÍTŐ IPAR EREDMÉNYEI A japán hajóépítő vállalatok szövet­sége a napokban közzétett jelentésében azt mondja, hogy a japán hajógyárak 1968-ban 8,9 százalékkal növelték a termelést. A japán hajógyártó ipar 12 év óta tartja vezető helyét a világon, IPAR ÉS TECHNIKA mondja a jelentés. A szövetség előze­tes becslése szerint 1968-ban az egész világon 2600 új hajót bocsátottak víz­re, ezek együttesen 16 377 000 bruttó regiszter tonnát képviseltek. A japán hajógyárak termelése ebből 1091 hajó volt, összesen 8 066 000 bruttó regiszter tonnával. A második helyet az előzetes adatok alapján Nyugat-Németország foglalta el, amelynek termelése 1 391 000 tonna volt, utána sorrendben követke­zett Svédország 992 000, Anglia 959 000, és Norvégia 564 000 bruttó regiszter tonnával. A „HARMADIK TEXTILIPARI FORRADALOM” Az OSTI Holdings ausztráliai textil­ipari konszern elnöke a részvényesek közgyűlésén kijelentette, hogy a nem szövött anyagokból készülő és haszná­lat után eldobandó ruhaneműk elter­jedése lesz a „harmadik textilipari forradalom”. Az MNS jelentése szerint a szakember kifejtette, hogy az elmúlt húsz év alatt a műszálak és a kötött­­­áruk térhódítása volt a második textil­ipari forradalom, a következő évtized­ben pedig a nem szövött anyagok kor­szaka következik. Előállítási techniká­juk nagyjából a papírgyártásnak felel meg, de nem kizárólag cellulózt hasz­nálnak fel, hanem az annál sokkal erő­sebb szintetikus anyagokat is, mint a nylon, a tervén és sokezer más keve­rékanyag. Az előállítási technika még kezdeti szakaszában van, de az ilyen el­járással készített ruhanemű máris nép­szerűvé vált, olcsósága, kényelmessége és higiénikus volta miatt. PERKINS-DIESELMOTOROK JUGOSZLÁVIÁNAK A belgrádi Iindustrija Motora Rakovi­­ca (IMR) vállalat 175 000 font értékben rendelt hathengeres mezőgazdasági Die­sel motorokat az angol Perkins vállalat­tól az új Zmnaj „Universal” arató-csép­lőgép számára. Az M­S jelentése sze­rint az angol vállalat a 100 lóerős 6354 típusú motorokat szállítja, amelyeket elsősorban nagyméretű önjáró kombáj­nok és nehéz traktorok számára tervez­tek. A szállításra még 1969 első hetei­ben sor kerül és az angol vállalat azt reméli, hogy hamarosan további tekin­télyes megrendeléseket kap. A Perkins cégnek 1954 óta van licenc megállapo­dása Jugoszláviával. VILÁGPIACI ÁRFOLYAMOK január 2-án REUTER NYERSANYAG-ÁRINDEX jegye nem érkezett be zárva P A prolongációs ügyletek FP , főleg prolongálás ügy­letek 1931. IX. 18. 1969. 1. 2. 1968. 1. 2. too 519,5 508,0 ZURICH, DEVIZA, svájci frankban USA......................................Z 4,3235-4,3245 Egyesült Királyság.................Z 10,4030-10,4100 Kanada ..................................z 4,0000-4,0020 NSZK......................................z 108,16-108,19 Hollandia..............................z 120,24-120,27 Franciaország..........................z 88,05-88,09 Belgium .........z 8,715-8,720 Olaszország..................... •z 0,6931-0,6933 Ausztria..................................z 16,7400-16,7475 LONDON, DEVIZA: 1 . az egyes országok pénznemében USA...................................... 2,3842-2,3844 2,4044-2,4049 Kanada .................................. 2,5575-2,5585 2,5995-2,6005 NSZK...................................... 9,5375-9,5425 9,6215-9,6265 Hollandia.............................. 8,5975-8,6025 8,6515-8,6565 Svájc...................................... 10,2725-10,2775 10,4100-10,4150 Belgium ......... 119,64-119,74 119,38-119,43 Franciaország.......................... 11,7965-11,8015 11,8175-11,8225 Olaszország.......................... 1487,25-1487,75 1500,25-1501,25 PÁRIZS, ARANYÉRME, francia frankban Napoleon..................... 67,10 52,80 USA 20 t­oi.................................. 318,80 246,00 finom arany 1 kg-os rúd­ban . 7045 5573 NEMZETKÖZI ARANY, 1 finom uncia/USA $ Zürich ................................... 35,20 London .................................. 41,80 35,18­ 35,20 Párizs ...................................... 44,28 35,30 LONDON, EZÜST, 999 finomságú, hivatalos raktári ár, penny/prog­ancia hét napra.............................. 197 217 3 hónapra.............................. 201'/, 2203 LONDON, FÉMTŐZSDE, déli­­/h­n RÉZ huzattuske azonnalra . . 509-510 588—588',2 3 hónapra ........................................ 50472-505 537­/2—538 forgalom, tonna 2750 2450 irányzat............................................. szilárd V­CN, azonnalra............................. 137472-1375 1345-1346 3 hónapra........................................ 1382-1383 1344-1344­­, forgalom, tonna............................. 300 140 irányzat............................................. jól tartott-DLOM, azonnalra....................... 1053/4-105% 93V/-»3„ 3 hónapra........................................ iot3u­ my, 93­/S—94 forgalom, tonna...................... 650 1200 irányzat.................................. tartott, nyugodt“ HORGANY, azonnalra . . . 1145/8-1143/4 112'/**112'//, 3 hónapra.............................. IHVs-IW* 1125/8-1121/2 forgalom, tonna...................... 1225 300 irányzat . .............................. EZÜST, panny/troy uncia alacsonyabb szinten tartott azonnalra........................................ 195V2-196-3 hónapra..........................* 201V2-202— 7 hónapra.............................. 288-208'/,— forgalom, 10 000 unciás tétel , 62— irányzat.................................. tartott 1969. I. 2. 1968. I. 2. LONDON, FÉMEK PLATINA, finomított, szabad­piaci ár, ab raktár S­trov­uncia.......................................... HIGANY, 99,99%, ab raktár fi/76 ib-s palack..................... HIGANY, 99,99%, df Egyesült Királyság, vagy Európa, 8/76 Ib-s palack............................... WOLFRAMÉRC, 65%, WO 3 d­f sh/lto egység (22,4 Ib) ALUMÍNIUM, 99,5%-os fi/lto ANTIMON, angol, 99%-os fi/lto SZINGAPÚR, ON ab gyár, straits $/picul . . . ab gyár, fi/lto . ...................... 104-109 218- 223 219- 222 435-447% 238 360 577% 1342%, 86-89 220 216-219 410-425 228 13­4 360 572 1320% LONDON, GUMI, RSS I. min. cif bázis kikötő, penny/ib 17-V8-177/1, 17%—17%,­ január február irányzat 20—203/ig 20* 8—20% nyugodt ANTWERPEN, GYAPJÚ, ausztráliai fésűsszalag, Bfr/kg 124­ 124­/, január . . február . . forgalom, kg irányzat . . LONDON, FÉSÜSSZALAG, Bradford, 64,1 „B” penny/lb 104,5-105,2 106,4-106,6 39 március.......................... május................................ forgalom, 5000 Ib-s tétel irányzat.......................... 116.3- 116.4 116.3- 116.5 26 tartott SYDNEY, ZSÍROSGYAPJÚ, A.W.B. 78 tip., ausztráliai cent/lb január ........................... március . . .... forgalom, 3000 Ib-S tétel irányzat ...... 93.4- 93,9 96.4- 96,8 20 nyugodt 88.2-88,6 89,6-89,8 4 LONDON, JUTA, pakisztáni, cif észak-európai kikötők, p/h­o Pakiszán fehér „C” Pakisztán fehér „D" Cuttings...................... Pakisztán Tossa „C Pakisztán Tossa ,,D" irányzat...................... 155 146 68 164 156 nyugodt 130 122 50 132 124 LONDON, NYERSCUKOR, 2 kontraktus, d­f London f/h­ó napi ár.......................................... március ............................... forgalom, 50 long tonnás titel irányzat.......................................... 31,50 31,85-31,90 46-555 nyugodt 25,00 26,80-26,90 22-654 LONDON, KAKAÓ, bázis ghanai főtermés, £/to, ill. sh­owt március ....... május . ... . . . . « . forgalom, 5 tonnás tétel , irányzat •••••.. 451.0- 452.0 457.0- 457.5 190-4377 jól tartott 280-281 282 52-283 54-1500 LONDON, HALLISZT, perui. 65%. £/hto március—április.......................... 1 GOV2 1968. december 31-én 1968. XII. 31. 1968. NEW YORK, GYAPOT, Middling White 1”, No 1. kontraktus. cent/lb január április irányzat 19,50 20,10 nyugodt CHICAGO, BŐR, nedvesen sózott, cent/lb OKORBOR, 58 lb és neh.i.bb 11-11'//. TEHÉNBŐR, 53 lb és nehezebb H'/z—H3R BORJUBOR, (Packer) »Vt Ib és könnyebb ...... 80 CHICAGO, GABONA, cent/bushe! BÚZA, No. 2. március május irányzat TENGERI, No. március május irányzat ROZS, No. 2. március május­­ irányzat Yellow 135Vz-135Vs 1373/5-137­/s jól tartott 1171/8-118 120%—120% gyengén tartott 120-8 12172 tartott 23.00 23.00 »V2-10 »'/2-10 146’,,-146'v 14»%—1491/s 1171/8-118 1211/8-1«1/, 116 V2 11»3/s WINNIPEG, GABONA, ab raktár, kanadai cent/bushel ROZS- N°- 2' - ,30% 12»5/s május . ■ • július ... ZAB. No. 2. május . . . július . . . ARPA, No. 1. május . . július ... BÚZA, ab Fort William vagy Port Arthur Northern Manitoba No. 1. . • Amber Durum No. 1..................... 125 124% 87% 871 e 1107/. 110 106% 214 94% 94 126% 126% 19172 223% WINNIPEG, OLAJOS MAGVAK, konadai cent/bushel LENMAG, No. 1. május .................................................. 2237-i 354 július.................................................. 3207. 354% REPCEMAG, No. 1. január............................................. 235%, március............................................. 235% 2327­. 233%2 234 NEW YORK, NYERSCUKOR, VIII. kontraktus, fok, cent/lb 2,30 2,54-2,55 2004 azonnali . március . forgalom 50 irányzat , 2­95 ros-riw 2895 tartott kontraktus, cruzeiro/10 kg 10,90 I 11,10 tartott SANTOS, KÁVÉ, „D" március . . . . e . május................................. irányzat............................ AMERIKAI ZSÍR Ömlesztett, Chicago, azonnali, 1/100 Ib........................................ «Vs Hordóban, lob New York, cent/lb ........................................ »’/8 CHICAGO, VÁGÓSERTÉS, $/lb élősúly 228-240 Ib-7..................................I 18,25-19,75 8,40 8,80 6,75 I 17,75-18,50 VILÁGGAZDASÁG HÍREK • Lipcsében a Magyarországtól vásárolt első négy darab Ikarus 180/12 típusú csuklós autóbuszt üzembehelyezték. A próbautak sikeresek voltak. Jövőre to­vábbi 15 darabot vásárolnak Lipcse szá­mára és fokozatosan vásárolni kívánják az emeletes autóbuszokat is. A Franciaország gépkocsi termelését az 1968- as évben 2 078 000 járműre be­csülik. E szerint a május—júniusi sztrájkmozgalmak ellenére 70 000 da­rabbal többet termeltek mint 1967-ben. A sztrájkok miatt azonban a belföldi piac ellátásában késedelmek történtek, ezért 35—40 százalékkal több külföldi kocsi került forgalomba, az új rend­számmal ellátott francia gyártmányú kocsik száma pedig, 9—10 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben.­­ Az olasz Maserati gépkocsi vállalat műszaki igazgatója közölte, hogy együtt­működési megállapodást kötöttek a francia Citroen céggel. Ennek alapján az olasz vállalat szállítja a motort az egyik új gépkocsi típus számára. Az igazgató nem volt hajlandó részleteket közölni, csak annyit mondott, hogy a kocsinak nemcsak a motorja, hanem a karosszériája is teljesen új tervek sze­rint készül.­­ Január 1-én jelent meg „High Road” címmel Londonban — az MNS jelen­tése szerint — a British Leyland válla­lat új havi folyóirata, amely a konszern tagjai által eddig kiadott különféle mo­toros-folyóiratok helyére lép. Az új lap kezdeti példányszáma 100 000.­ O A japán Honda gépkocsi vállalat 1969- ben 50 százalékkal akarja növelni a törpe- és kiskocsik gyártását. A vál­lalat 1968-ban mintegy 320 000 ilyen jár­művet állított elő. A Honda szóvivője a Reuter jelentése szerint közölte, hogy 1968 utolsó hónapjaiban a gyenge el­adási eredmények miatt korlátozták a termelést, de januárban újra a kapaci­tás teljes kihasználásával dolgoznak.­­ Az átlagos kereskedelmi, vagy ipari vállalatok 1973-ban előreláthatólag több mint kétszer annyit fordítanak elektro­nikus számítógépek és egyéb adatfel­dolgozó berendezések beszerzésére, mint 1965-ben. Ugyanebben az időszak­ban a vállalatok átlagos információ­feldolgozási kapacitása mintegy 17-sze­­resére növekszik. Ezt állapítja meg Diebold amerikai automatizálási szak­értő a „Management Today” című folyó­irat januári számában a „komputer­korszak” kilátásairól írott tanulmányá­ban. VILÁGPIACI ÁRFOLYAMOKKAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN SZERKESZTŐSÉGÜNK FELVILÁGO­SÍTÁST NYÚJT 9-19 ÓRA KÖZÖTT A 380-193 TELEFONSZÁMON.

Next