Világgazdaság, 1969. február (1. évfolyam, 22-41. szám)
1969-02-01 / 22. szám
VILÁGGAZDASÁG 1969. FEBRUÁR 1., SZOMBAT I. ÉVFOLYAM 22. SZÁM Aláírták az 1969. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyvet Moszkvában pénteken befejeződtek a magyar—szovjet külkereskedelmi tárgyalások, s ennek eredményeként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere aláírta a két ország 1969. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv szerint a kölcsönös szállítások volumene tavalyhoz mérten 7 százalékkal nő és eléri a mintegy 1,3 milliárd rubelt. A jegyzőkönyv előirányozza a magyar import növelését a hosszú lejáratú megállapodásban rögzített mennyiségeken felül. Magyarország idén különböző nyersanyagokat és élelmiszereket, ipari berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, személy- és tehergépkocsikat, valamint légi közlekedési eszközöket vásárol a Szovjetunióból. A magyar export legnagyobb tételei: autóbuszok, hajók, hírközlési berendezések, élelmiszeripari és vegyipari berendezések, továbbá jelentős mennyiségű közfogyasztási áruk. Az aláírás után mondott beszédében Bíró József a többi között a következőket mondotta: Az 1960. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv tovább bővíti a magyar—szovjet külkereskedelmi kapcsolatot. „A magyar—szovjet áruforgalom fejlődésével kapcsolatban különösen ki kívánom emelni azt a tényt — mondotta a magyar külkereskedelmi miniszter — hogy az előző két évben elért igen magas áruforgalmi szintet jelenlegi tárgyalásaink eredményeként nemcsak meg tudtuk szilárdítani, hanem áruforgalmunkat mintegy 7 százalékkal még növelni is fogjuk 1969 folyamán.” Bíró József a továbbiakban kifejezésre juttatta reményét, hogy a külkereskedelmi kapcsolatok elősegítik a Magyarországon bevezetett és a Szovjetunióban fokozatosan megvalósuló új, gazdaságirányítási rendszer továbbfejlődését. Majd megállapította, hogy a magyar népgazdaság számára igen fontos az a tény, hogy a Szovjetunióban piacot találnak a magyar ipar legkiválóbb termékei, mint például az autóbuszok, motorvonatok, hajók, élelmiszeripari berendezések, híradástechnikai és műszeripari cikkek. Széles körben elismerik a Szovjetunióban a magyar könnyűipar termékeit, valamint gyógyszereit. „A nagy mennyiségben szállított magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek pedig — úgy vélem — versenytársai a szovjet piacon más országok hasonló termékeinek.” ■ A magyar külkereskedelmi miniszter a Szovjetunió szállításairól szólva elsősorban a nyersanyagok fontosságát emelte ki, mint a nyersolaj, a vasérc, a kohókoksz, a különféle színesfémek stb. „Mezőgazdaságunk intenzifikálását segíti elő a Szovjetunióból vásárolt nagy mennyiségű traktor, mezőgép, továbbá a különféle műtrágyák, takarmányozási gondjainkat nagymértékben enyhíti a Szovjetunió nagy mennyiségű takarmánygabona szállításával” — mondotta befejezésül Bíró József. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter beszédében kiemelte, hogy a két ország külkereskedelmi forgalma az elmúlt három év alatt átlagosan 12— 15 százalékkal növekedett, majd kifejezte elégedettségét és hozzátette: „Ugyanakkor elégedetlenek is vagyunk, mert mindig többet szeretnénk elérni, s ez önöknél is ugyanúgy van, mint nálunk.” Patolicsev a továbbiakban kiemelte, hogy a forgalom nemcsak a külkereskedőket érinti, hanem azokat is, akik megtermelik a leszállítandó árukat. Így tehát az egész szovjet nép érdekelt abban, hogy magas színvonalú árukat szállítson. „Ez nagy felelősséget ró ránk, azt a felelősséget, hogy céltudatosan folytassuk munkánkat és az elvtársi együttműködés és a jó megértés szellemében valósítsuk meg mindazt, amit a most aláírt jegyzőköny tartalmaz” — hangsúlyozta befejezésül. (MTI) __________________■ ÚJ OLASZ JAVASLAT AZ EGK-BAN A Hatokat és Angliát egy szervezetben egyesítő Nyugat-európai Unió jövő csütörtökön kezdődő ülésén Olaszország javasolni fogja, hogy a Hatok és Anglia bizonyos külpolitikai és egyéb kérdésekről folytassanak tervszerű konzultációkat. A javaslat értelmében az Unió hét tagja listát készítene azokról a témákról, amelyekről tanácskozna a politika összehangolása céljából. Franciaország makacsul ellenzi Anglia csatlakozását a közösséghez és ezért a közeledés irányába mutató kezdeményezést valószínűleg elveti, vagy pedig ■elodázó manőverekhez folyamodik. Belgium és Hollandia, a hírek szerint maradéktalanul támogatja az olasz akciót, sőt kész arra, hogy az integráció kiszélesítését más utakon is megközelítse, ha az olasz javaslat nem talál egyhangú támogatásra. Londoni jelentés szerint Anglia elfogadja az olasz kezdeményezést amelyet szerzői hivatalosan „munkaokmánynak” minősítenek. Londonban felhívják a figyelmet arra, hogy a javaslat a politikai vonatkozások mellett előtérbe helyezi a technológiai és monetáris együttműködést, amelyekre nem terjed ki a Római Szerződés. (Reuter) Megállapodás vagy kontingentálás? A Nixon-kormány és az import korlátozása Nixon elnök arra hajlik, hogy inkább nemzetközi megállapodások, mint importkontingensek megállapítása útján kísérelje meg a veszélyes ütemben növekvő amerikai import emelkedésének megfékezését — jelenti washingtoni értesülésekre hivatkozva az AFP. Az Egyesült Államok bevitele — mint legutóbb jelentettük — mintegy 30 év óta először kezdte megközelíteni az export értékét a tavalyi külkereskedelmi adatok tanúsága szerint. Félő, hogy ezt a helyzetet kihasználják az Egyesült Államok kongresszusában tevékenykedő protekcionista erők, s erélyes intézkedéseket követelnek az amerikai ipar belföldi piacának védelmére. Nixon elnök a jelek szerint el van szánva arra, hogy nem enged ezeknek a protekcionista csoportoknak. Mills demokrata párti képviselő, a képviselőház költségvetési bizottságának befolyásos elnöke nemrég azt javasolta, hogy kössenek megállapodást az Egyesült Államok kereskedelmi partnereivel a pamuttextil-szállítások önkéntes korlátozásáról. Ezt a taktikát a kormány helyesli és az eljárást Washington szerint ki lehetne terjeszteni a gyapjúra és a szintetikus textíliákra is. Nagy jelentősége van annak, hogy ez a javaslat éppen a textíliák importjával kapcsolatban merült fel, mert az Egyesült Államok textiliparának rendkívül nagy befolyása van a kongreszszusban és igen erélyesen követel védelmet az import ellen, különösen amióta sikerült megállapodásra jutni a nyugat-európai és a japán acéliparral az Egyesült Államokba irányuló export önkéntes korlátozásáról. Az új elnök egyébként már érintkezésbe lépett az import emelkedése által leginkább érintett iparágak képviselőivel és véleményt kért tőlük arról, hogy az import milyen mértékű önkéntes korlátozását fogadnák el kielégítőnek. Mindezek alapján az Egyesült Államok kongresszusi és ipari vezetőinek az a véleménye, hogy az importkontingensek megállapítására vonatkozó törvényjavaslatoknak, amelyeket a szenátusban és a képviselőházban sorra benyújtanak, Nixon kormányzata alatt sem lesz több szerencséjük, miint Johnson idejében. EURÓPAI KÖZÖS VÁLLALATOKAT SÜRGETNEK Csak közös európai vállalatok képesek ellenállni az amerikaiak gazdasági versenyének — állapították meg a Közös Piac és Anglia parlamenti képviselői brüsszeli sajtókonferenciájukon. A tanácskozás egyik angol részvevője bírálta a laza technológiai és ipari együttműködést az európai országok között, és javasolta, hogy a küldöttek hívják fel országaik figyelmét a veszélyes helyzetre. Carlo Scarasera, az európai parlamenti bizottság olasz elnöke bejelentette, hogy a jövőben gyakoribbá válnak az európai képviselőt találkozásai. (Regier) • Az integráció felfogásáról • A KGST Általános Szállítási Feltételek hatálybalépése VÁLASZTÉK CSEREBŐVÍTÉS - NAGYOBB IMPORT Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes is tagja volt annak a magyar delegációnak, amelyet Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetett és amely tárgyalásokat folytatott Romániában és Bulgáriában. Dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettest kértük meg, hogy nyilatkozzék a VILÁGGAZDASÁG-nak a tárgyalások eredményeiről. — Mit tartalmaz a román megállapodás? — Január 16-án érkeztünk Romániába, ahol Szurdi István elvtárs és Ion Patan román belkereskedelmi miniszter aláírtak az 1969. évi magyar— román belkereskedelmi választékcseremegállapodást, valamint a műszakitudományos együttműködés jegyzőkönyvét. A belkereskedelmi választékcserében exportban és importban öszszesen 12 millió rubel értékű áru cserél majd gazdát. Ebből az állami kereskedelem 10,4 millió rubel értéket, a szövetkezeti kereskedelemi 1,6 millió rubel értéket bonyolít majd le. Ez a múlt évhez viszonyítva 3,5 százalékos növekedést jelent. Nagy szerepet kap az idei importban az élelmiszer, így a halkonzerv, a száraztészta , és a keksz. Növeltük a műszaki cikkek behozatalát is, amelyek közül említésre méltó a mosógép, a tranzisztoros rádió és egyéb villamos háztartási cikk. Cserében exportálunk televíziót, autórádiót, olajkályhát és a tavalyihoz viszonyítva jelentősen növeljük a kozmetikai, háztartási, vegyicikkek, a műanyagáruk, a kereskedelmi berendezések és a ruházati cikkek eladását. A műszaki-tudományos együttműködési jegyzőkönyvben mindenekelőtt a kutatóintézetek közös munkáját rögzítették. Az idén a már megkezdett tudományos együttműködés mellett a kereskedelemfejlesztés, a raktártechnológia, és a vendéglátóipar kölcsönös tanulmányozásával bővült a megállapodás. Az áruházak közötti árucserén belül Budapesten és Romániában román és magyar áruházi heteket rendeznek. A Bulgáriával aláírt megállapodás milyen műszaki-tudományos terveket tartalmaz? — Január 20. és 24. között Szófiában a Bolgár Idegenforgalmi Bizottság és a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőivel folytattunk tárgyalásokat. Ezek eredményeképpen Szurdi István belkereskedelmi miniszter és a bolgár kormány megbízásából Petko Todorov, az Idegenforgalmi Bizottság elnöke aláírták a két ország közötti idegenforgalmi egyezményt. Az új egyezmény kedvező feltételeket teremt a magyar— bolgár turistaforgalom fejlesztésére. Közös propagandánk és idegenforgalmi irodák létesítése is ezt segíti elő. Az idegenforgalmi egyezményhez kapcsolódó pénzügyi megállapodást a szakértők most készítik el és a közeljövőben a két ország pénzügyminisztere is aláírja. Bulgáriában a két belkereskedelmi miniszter aláírta a választékcsere egyezményt, valamint a műszaki-tudományos együttműködési megállapodást. 1969-ben összesen 3 millió rubel értékű állami és szövetkezeti árut hozunk forgalomba választékcsere útján. Az import főbb tételei: olajos hal, halkonzerv, zöldség- és gyümölcskonzervek, paradicsom-ivólé, üvegáruk és különféle építőanyagok. Első ízben vásárolunk cserealapon bolgár italokat. Megegyeztünk abban is, hogy a háztartási, vegyi és kozmetikai cikkekből kiállítást rendezünk Szófiában. A műszakitudományos együttműködés keretén belül kölcsönös tanulmányútokat, dokumentációcseréket és publikációkat bonyolítunk le. A Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság Vil. ülésének, a belkereskedelemre vonatkozó határozata értelmében a miniszterhelyettesek elnökletével megalakult a magyar—bolgár belkereskedelmi munkacsoport. E munkacsoport első ülésén jóváhagytuk az ügyrendet és célul tűztük ki a választékcsere és az együttműködési kapcsolatok erősítését, új módszerek és formák alkalmazását — fejezte be nyilatkozatát dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes. Dr. Ráczalmási György Jugoszlávia a franciákat okolja a Közös Piaccal kötendő szerződés halogatásáért Jugoszláviában visszatetszést szült, s ennek a Borba pénteki száma is hangot ad, hogy a közös piaci országok miniszterei e heti ülésükön sem értek el haladást a Jugoszláviával kötendő szerződés dolgában. A Jugoszláv Kommunista Szövetség központi lapjának cikke elsősorban Franciaországot marasztalja el emiatt. Jugoszláviában — mint imár erről hírt adtunk — vegyes érzelmekkel fogadták a jugoszláv kormánydelegáció előző heti párizsi látogatásának eredményeit. Most újabb csalódást keltett Franciaország merev magatartása Brüszszelben. Franciaország a Hatok minisztereinek e heti ülésén sem tette lehetővé a Közös Piac és Jugoszlávia között fennálló vitás kérdések rendezését. Mindössze egy könynyítést fogadott el — jegyzi meg a Borba — és ez a „busa” típusú vágómarha közös piaci importjára és ipán feldolgozására vonatkozik. Belgrádban nem tartják kielégítőnek a francia álláspontot, s rámutatnak, hogy az nem teszi lehetővé a Jugoszlávia által felvetett konkrét problémák megoldását. A Közös Piac miniszteri tanácsa egyébként március elején ismét megvitatja a közösségbe irányuló jugoszláv mezőgazdasági szállítások problémáját. A miniszteri tanács e határozattal egyidejűleg megbízta a szerződést előkészítő különbizottságot, dolgozzon ki javaslatokat a jugoszláv félnek adandó ajánlatokra, s ebben térjen ki a jugoszláv marhahús-export kérdésének rendezésére, hogy a tárgyalások folytatása lehetővé váljék. Franciaország képviselője ezt a kulcsfontosságú kérdést „csupán technikai problémának” kívánta tekinteni, amelyet — úgymond — „meg kell oldani a lehető legjobban, de a Közös Piac termelőinek károsodása nélkül.” Franciaország képviselője azonban semmiféle kötelezettséget nem vállalt az elkészítendő javaslat elfogadását illetően — állapítja meg a Borba. SZOVJET SZAKÉRTŐ LÁTOGATÁSA AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGNÉL A Szovjetunió, amely hivatalosan nem ismeri el kereskedelmi tömbként az Európai Gazdasági Közösséget, nem hivatalos kapcsolatot létesített a Közös Piac Végrehajtó Bizottságával — jelenti a Reuter jól tájékozott brüsszeli körökre hivatkozva. A szovjet nagykövetség egyik tagja látogatást tett a Közös Piac Végrehajtó Bizottságának a külkereskedelmi ügyekben illetékes tagjánál, Jean-Francois Deniau-nál. Ez a látogatás, amely az első kapcsolatfelvételt jelentette a Szovjetunió hivatalos szervei részéről, tájékozódó jellegű volt. A Közös Piacot életrehívó Római Szerződés értelmében a hat ország közös kereskedelmi politikát alakít ki a külső országokkal, közte a KGST-országokkal szemben a jövő év elejétől kezdve. Arra a kérdésre, változást jelent-e a Közös Piaccal kapcsolatos szovjet álláspontban a látogatás, a szovjet nagykövetség szóvivője azt mondotta, országa politikája nem változott. Brüsszelben megjegyzik, Franciaország két héttel ezelőtt új kereskedelmi egyezményt kötött a Szovjetunióval és ez Brüsszelben kételyeket ébresztett az iránt, hogy az egyezmény összhangba hozható-e a Közös Piacnak a közös kereskedelmi politika kimunkálására irányuló tervével. (Reuter) A MEDICOR kiállítása Indiában ÚJ KEZDEMÉNYEZÉS, BÁTOR VÁLLALKOZÁS Tudósítónk, Kalmár György írja: A MEDICOR kiállítása Új-Delhiben voltaképpen nyitány, és a jelek szerint nem sikertelen. Az új kezdeményezésről, bátor vállalkozásairól ismert vállalat eddig Indiában kevés eredményt ért el. Legalábbis az évi egymillió rúpia alatti forgalom (három és fél—négymillió forint körüli összegnek felel meg) egy ilyen „jól menő” üzletnél, mint a MEDICOR, nem számít nagyinak. Az eddigi egy helyben topogás alapvető oka az volt, hogy nem volt megszervezve a szerviz, az alkatrészellátás, s azok az ügynökök, akikkel a cég mindeddig dolgozott, képtelenek voltak erre. Most a MEDICOR a Siemensszel kötött szerződést. A Siemens India itt kitűnően be van vezetve, fele részben indiai vállalkozás. Tizenkét vidéki irodája, teljes hálózata, röntgengyára van Indiában. A Siemens — s minden más nyugati cég alapvető nehézsége Indiában —, hogy az országban mindent gyárthat, amit neki érdemes —, behozni azonban csak korlátozottan tud, lévén az országnak kevés devizája. Miután azonban India és Magyarország között klíringegyezmény van, tőlünk szívesen vesznek — és tudnak is venni — megfelelő cikkeket az indiai kórházak, tudományos intézetek. Így — bár elsősorban olyan árut szállítunk Indiába, amit a Siemens maga nem állít elő — egyes esetekben olyan gépeket is szállítunk Indiába, amit a Siemens is gyárt, azonban devizális okok miatt az indiai intézmények nehezen tudnák azokat megvásárolni tőlük. A kiállítás szervezői büszkék: a kiállításra küldött gépeket, operációs asztalokat, stb. két-háromszorosan is eladták, mindegyik darabra rendelést is tudnak felvenni. A kiállítást az új-delhi Orvosi Egyesület székházában tartották. Hasznos lenne, ha kezdeményezést további követné, India gazdaságilag fontosabb központjaiban is. A Siemens véleménye szerint ebben az évben 1,8—2 millió rúpiát, tehát a tavalyi forgalom kétszeresét lehet elérni az általuk képviselt cikkekben. Természetesen a következő években válik el, mit sikerül ténylegesen elérni. Indiában már most sok millió rúpia értékű kitűnő orvosi felszerelés fekszik használatlan, szerviz- és alkatrész-hiány miatt. A trópusi körülmények között, a fejlődő országokban elkerülhetetlen hozzá nem értés miatt a gépek megfelelő karbantartás nélkül hamar tönkremennek. Minden a szervizen múlik. A VIZÁGGAZDASÁG SZERKESZTŐSÉGÉNEK TELEFONSZÁMA 180-830